Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

1989. február 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Végrehojtössal fenyegettek f «sir ill - mrm:0gm Okik az idén vonulnak nyugdíjba Cserélhető-e a hibátlan áru? Kinek volt útjában? Ci Nem is olyan régen, új köntöst kapott a miskolci Béke mo­zi. Talán ezért is szúr rögtön szemet a szépen felújított épület előtti viharvert védőkorlát. Töprenghetünk: vajon a vandálok bírhattak ilyen erővel? Vagy netán a zsákutcában közlekedő autós „téveszthetett” irányt? Kinek volt útjában? — erről nem árulkodnak a nyomok. Egyről azonban igen: ez esetben a védő­korlát volt a védtelenebb. Fotó: F. L. Szárnyaló gondolil egy áremelés körül Összeállította: Bodnár Ildikó Tisztelt szerkesztőség! A miskolci Pattantyús-Abra- / hám Géza Általános Iskola 2/8 osztályának szülői munkaktí- zösségc nevében szeretnem meg­köszönni, hogy gyermekeink számára lehetővé tették a szer­kesztőség megtekintését. A ta­nulók nagy lelkesedéssel szá­moltak be élményeikről, a lá­tottakról. Az iskolából első­ként nyerhettek betekintést az újságírói munkába, a lapkészí­tés „titkaiba”, ímely számukra nem mindennapi eseménynek számított. Szívélyes és szere­tetteljes fogadtatásukat külön is köszönjük. Klcbcrczné Kondor Erzsébet (és S aláíró) Kedves eseményre került sor a közelmúltban Ongán. Nagy István és felesége, Matyi Er­zsébet 50 évvel ezelőtt eskü­dött örök hűséget egymásnak. Ennek évfordulóját ünnepelték meg most családi körben. A házaspárt köszöntötte e jeles napon 5 gyermeke, 8 unoká­ja, és 3 dédunokája. Az aranylakodalom két főszerep­lője ma is jó egészségnek ör­vend. Mi is kivánunk számuk­ra hosszú életet, egészséget, boldogságot, s még sok-sok szép házassági évfordulót. K. Péterné, sátoraljaújhe­lyi olvasónk egy divatos pulóverrel lepte meg kislá­nyát, akinek azonban nem szerzett őrömet az ajándék, merthogy nem felelt meg az ízlésének. Levélírónk ar­ról érdeklődik, hogy cserél­hető-e ás meddig a hibát­lan áru? A Kereskedelem Általá­nos Üzleti Szabályzata sze­rint az árut minőségi kifo­gás nélkül is ki kell cserél­ni a vásárlástól számított 8 napon belül. Ez a kötele­zettség csak akkor áll fenn, ha az áru hibátlan, és azt a fogyasztó még nem. hasz­Láthatáron nálta. Egészségügyi okokból viszont nem szabad cserél­ni az élelmiszert, az egész­ségügyi, kozmetikai, alsóru­házati cikket és a gyermek- játékot. Mivel ezek jelentős része ma már előcsomagol- tan kerül forgalomba, a sértetlen csomagolású koz­metikai, alsóruházati cikket és a játékot ugyanúgy kö­teles cserélni a kereskede­lem, mint a többi terméket. S mi a helyzet a könyvek­kel? A szabályzat nem te­szi kötelezővé ezek cseréjét, de nem is tiltja. Az üzlet­vezető dönthet ebben a kérdésben. Többen felvetették, hogy bár a sütőipar jő néhány ke­nyérféleséget készít, a meg­levők mellett igény lenne egy újabb termékre: a só­szegény, vagy teljesen só­mentes kenyérre. A népes­ség nagy hányada magas vérnyomásban szenved, s köztudott, hogy a sós ételek fogyasztása csökkenti a ja­vulás, a gyógyulás esélyeit. Ugyanakkor aligha vitatható, hogy az egészségmegőrzésben a megelőzésnek fontos sze­repe van. Vajon találkozha­tunk-e sószegény kenyérrel az üzletekben? A kérdésre dr. Detzky Ivánné, a Mis­kolci Sütőipari Vállalat anyag- és áruforgalmi osztá­lyának vezetője válaszolt: — Vállalalatunk az igé­nyekhez igazodva, ebben az évben is bővíti, korszerűsí­ti termékösszetételét. Foglal­kozunk a sószegény kenyér gyártásának lehetőségével is. Mindezt engedélyeztetésnek kell megelőznie, amely már folyamatban van. Legújabb termékünk megjelenéséig Vásárlóink szíves türelmét kérjük. Az egészséges táplálko­zásért eddig is sokat tett a sütőipar, gondoljunk csak a szójás, a rozsos, a búzatöre- tes,‘ a búzakorpás ... készít­ményekre. S mint a fentiek­ből kitűnik, ebben továbbra is partner a sütőipar. Ennyire gazdagok vagyunk? Rosszabbul járnak-e? A közelmúltban a televízióban nyilatkozott az 1989. évi nyugdíjemelésekről a Társadalombiztosítási Főigazgatóság osztályvezetője. Többek között szó volt arról is, hogy min­denki rosszabbul jár, aki 1989-ben vonul nyugdíjba. Való­ban így lenne? — érdeklődtek többen is szerkesztőségünk­től. A kérdésre Bobák Kornéltól, a B.-A.-Z. Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság nyugdíjosztályának vezetőjétől kértünk választ. — A nyugdíjasokat azonos módon érinti az emelés a nyugdíjazás időpontja szempontjából. Hogy a korábbi idő­szakhoz képest ez kinek előnyösebb, és kinek hátrányos, azt egyéb tényezők befolyásolják. Az 1989. előtti általános szabályok szerint a nyugdíjak általában 2 százalékkal, de legalább havi 120 forinttal emelkedtek évente. Nyilvánvaló, hogy 360 forintnál magasabb összegű emelésben az része­sült. akinek a nyugdíja a 18 000 forintot meghaladta. Egy nyugdíjas arra hivatkozott, hogy a 210 forint kiegé­szítést is elvették, így nyugdíja 10 forinttal kevesebb ahhoz képest, mint ami 1988. évben megillette volna, összeha­sonlításul megemlíthető, hogy 1988-ban a nyugdíjak 2 szá­zalékos, legalább 120 forintos emelésén túl az ellátást 210 forinttal egészítették ki. Ez a .210 forintos kiegészítés csak az 1988. évben nyugdíjban részesülőket illette meg. Egy kis számolással így is könnyen ellenőrizhető, hogy a múlt évben összesen 360 forint összegű emelésben az részesült, aki 7500 forint összegű ellátásra volt jogosult. Tekintettel azonban arra, hogy jelezték a nyugdíjak további 100 forin­tos emelését, májustól elmondható, hogy a havi 12 500 fo­rintos nyugdíjban részesülők ellátása emelkedik az elmúlt évivel azonos összeggel. Az alacsonyabb nyugdíjban része­sülők nyugdíja az elmúlt évben nem emelkedett 460 forint­tal. Tehát nem mindenki jár rosszul, aki az idén kéri nyugdíjának megállapítását, a 210 forintos kiegészítés meg­szűnése ellenére. A 12 500 forint alatti nyugdíjasok kedve­zőbb emelésben részesülnek 1989-ben, mint korábban. Kedvezőtlenebb viszont az ezt meghaladó összegű nyug­díjban részesülők, a hetven év felettiek, az I. és II. rokkant­sági csoportba tartozók szempontjából. Különösen sérelmes ez a hetven év felettiek számára, aki lenek a nyugdíja már a legtöbbet veszített értékéből, akik még egészen más ke­reseti lehetőségekkel rendelkeztek. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy nem lehet olyan nyugdíjemelésről szóló rendeletet megalkotni, amely mindenki számára igazságos. Hiszen eddig éppen az volt a kifogás, hogy az egyébként is magas nyugdíjasok min­den évben nagyobb emelésben részesültek. Az 1989. évi szabályozás már mindenkit azonos mértékben, helyesebben azonos összeggel érint. Most sokan ezt teszik szóvá. De ki tud olyan módszert, ami mindenki számára megtestesíti a társadalmi igazságosságot? mennyiségnek legalább negyven százaléka hasznosít­ható fémből, textíliából, üvegből, papírból és kisebb százalékban egyéb összete­vőkből áll. Újságpapírból évi szükségletünk 68 ezer tonna (múlt évi adat), és sajnos, ennek csak töredéke kerül vissza újrahasznosítás­ra; ez is az úttörőknek kö­szönhetően. A többi a sze­métbe kerül, s az enyésze­té lesz.' (Csak illusztrálás végett: 1 tonna rotációs pa­pír ára, 700 dollár.) Tőlünk gazdaságilag sok­kal fejlettebb, ásványi és természeti adottságokban is bővelkedő országok sem engedik, nem engedhetik meg maguknak azt a lu­xust, hogy lemondjanak az értékes források újrahasz­nosításáról. Nekik a szemét is kincsesbánya, amire ál­doznak. Mi viszont hagyjuk ezen értékeinket az ebek harmincadjára jutni. Hát ennyire gazdagok vagyunk? Pásztor György Amikor késik a válasz Lapunk január 12-i szá­mában cikket közöltünk a bírósági végrehajtásról. Kletz László edelényi olva­sónkat írásunk indíttatta ar­ra. hogy ügyével hozzánk forduljon. — Én továbbra is hábor­gók, s nem elégít ki mind­az, amit a bírósági végre­hajtásról megtudtam. Előre­bocsátom, nem az adósok miatt bosszankodom. A te­levízióban megszólalók is igazolták a befizetést, mégis foglaltak náluk távollétük­ben. S hogy miért okvetet- lenkedem? Szemétszállítási díjat fizetek, s mivel betét­számlám van, az összeget az OTP utalja át. Így volt ez az elmúlt évben is, januárban és júliusban, amelyekről el­számolás van birtokomban. Mégis bírósági végrehajtás­sal fenyegetve kaptam egy felszólítást: nem fizettem, hát fizessek! Reklamáltam, de ennek ellenére újabb fel­szólítást kaptam. Ekkor is­mét jeleztem, hogy rende­zett a számlám, de válasz erre sem érkezett. Tartok tőle, hogy megunják rekla­málásomat. s jöhet a végre­hajtó. Mert jöhet! Hiszen a televízió példája szerint, az érintett nem hallgattatik meg. * Mivel nyugtathatnánk meg levélírónkat? Talán a követ­kezőkkel. Észrevételével kap­csolatosan megkerestük a Kazincbarcikai Városgazdál­kodási Vállalat pénzügyi csoportvezetőjét, Leskó And- rásnét. Mint megtudtuk, a közelmúltban . számítógépes feldolgozásra tértek át. s ez nem ment zökkenőmentesen. Külön választották azokat, akik az OTP-n keresztül rendezik a díjat, s külön azokat, akik csekken fizetik be tartozásukat. Levélírónk mindkét nyilvántartásban szerepelt, s ebből adódott a tévedés. Elsőként számlát és csekket küldtek részére. Ezt követően pedig egy felszólí­tást. melyben kérték, hogy rendezze tartozását, vagy te­gye meg ezzel kapcsolatos észrevételét, mert ellenkező esetben bírói úton érvényesí­tik a követelést. Kletz Lász­ló első reklamálólevele nem jutott el a pénzügyi cso­porthoz, a másikat azonban néhány héttel ezelőtt meg­kapták, a számla kifizetését tudomásul vették. Egy új rendszerre való át­térés során mindig adódhat adminisztrációs hiba. Itt is ez történt. Egyet azonban nehéz tudomásul venni:' a hivatal még annyi fáradsá­got sem vett, hogy az idő­közben tisztázódott félreér­tésről tájékoztassa az ügy­felet, s netán elnézést is kérjen tőle az okozott bosz- szúságért, idegeskedésért. Ha ugyanis ez megtörténik, le­vélírónk aligha tartana at­tól. hogy bírósági ügy lehet a dologból. Reméljük, a hi­vatalos választ olvasónk ha­marosan megkapja, s így nemcsak lapunkból értesül vélt tartozásának törleszté­séről. (A szerk. megj.) A kommunális napok ke­retében került sor arra a találkozóra, amelyen a mis­kolciak választ kaphattak felvetéseikre, észrevételeikre, javaslataikra a szolgáltató vállalatok, valamint a me­gyei, a városi tanács képvi­selőitől. Itt merült fel a sze­lektív szemétgyűjtés kérdése is. Kétségtelen, a háztartási hulladék kulturált kezelése nálunk nincs megoldva. Az egyik válaszból kitűnt, hogy a lakosságtól aligha várható el a szelektív gyűjtés. Szóba került az is, hogy nincs ér­téke a hulladéknak, ezért nem éri meg e célból beru­házni, akár konténerekre költeni. Dehát akkor kinek, kiknek a feladata a másod­lagosan hasznositható nyers­anyagok visszanyerése? A te­levízió Tájkép című műso­rának rendszeres nézői lát­hatták, hallhatták: évente 28 millió köbméter szemét keletkezik hazánkban. Ha az ezredfordulóig nem teszünk semmit, elönt bennünket a szemét Ennek az óriási Hiányos anatómiai ismere­teim miatt nem tudom tudo­mányoson leírni egy baromfi szárnyának összetételét. Any- nyit azonban gyakorlatban tapasztaltam, hogy három részből áll: szárnyvég, szárny- közép, és számytö. A szárny­vég szinte csak csont. A kö­vetkező részen már némi hús­adag is található, de a leg- kiadósabb a szárnytő. Nos, a csirkének eme eicsökevé- nyesedett mellső végtagja családunk - éf még nagyon sok családnak - kedvenc ele­dele. tehet belőle paprikást, sültet készíteni, s nogyon li­nóm kirántva is. Szávai egy kis körettel még kiadás is volt. De csak múlt időbeni Mert mi van ma? Itt ölök két zacskő szárny mellett - értetlenül. Az egyik még tavalyi, rajta az árcédu­la: 65 Ft/kg. A másik már idei, 75 Ft/kg. No persze, hiszen most volt áremelés. Am mégsem olyan természe­tes, mert mintha kisebbek lennének az utóbb vásárol­tak. Talán nem is csirke- szárnyak? Kibontom a zacs­kót, s « szárnyak megcson­kítva. Nem, nem a szárnyvég hiányzik, Hanem a szárnytól Miért ne? Hiszen a hús azon van. Első gondolatom az volt, hogy kitenyésztettek egy új fajtát. Tálán lesz meg szarny- nélküii csirke isi Ez nem le­het. hessegetem el a gondo­latot, hiszen azért nevezik szárnyasnak. Inkább az a va­lószínűbb, hogy testi fogya­tékoson születtek szegény ba­romfiak. De azóta ez a fel- tételezés is megdőlt, mert ügy hallottam, hogy szárny- tőt már magában is lebet kapni. Természetesen még drágábban. Most már csak az a kérdés, hogy oz Illető- kezeknek m^>g mennyi fúr- fang van a tarsolyukban az ■ burkolt áremelő- Jósára? ■ Rácxi Attila Kazincbarcika

Next

/
Thumbnails
Contents