Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
1989. február 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Végrehojtössal fenyegettek f «sir ill - mrm:0gm Okik az idén vonulnak nyugdíjba Cserélhető-e a hibátlan áru? Kinek volt útjában? Ci Nem is olyan régen, új köntöst kapott a miskolci Béke mozi. Talán ezért is szúr rögtön szemet a szépen felújított épület előtti viharvert védőkorlát. Töprenghetünk: vajon a vandálok bírhattak ilyen erővel? Vagy netán a zsákutcában közlekedő autós „téveszthetett” irányt? Kinek volt útjában? — erről nem árulkodnak a nyomok. Egyről azonban igen: ez esetben a védőkorlát volt a védtelenebb. Fotó: F. L. Szárnyaló gondolil egy áremelés körül Összeállította: Bodnár Ildikó Tisztelt szerkesztőség! A miskolci Pattantyús-Abra- / hám Géza Általános Iskola 2/8 osztályának szülői munkaktí- zösségc nevében szeretnem megköszönni, hogy gyermekeink számára lehetővé tették a szerkesztőség megtekintését. A tanulók nagy lelkesedéssel számoltak be élményeikről, a látottakról. Az iskolából elsőként nyerhettek betekintést az újságírói munkába, a lapkészítés „titkaiba”, ímely számukra nem mindennapi eseménynek számított. Szívélyes és szeretetteljes fogadtatásukat külön is köszönjük. Klcbcrczné Kondor Erzsébet (és S aláíró) Kedves eseményre került sor a közelmúltban Ongán. Nagy István és felesége, Matyi Erzsébet 50 évvel ezelőtt esküdött örök hűséget egymásnak. Ennek évfordulóját ünnepelték meg most családi körben. A házaspárt köszöntötte e jeles napon 5 gyermeke, 8 unokája, és 3 dédunokája. Az aranylakodalom két főszereplője ma is jó egészségnek örvend. Mi is kivánunk számukra hosszú életet, egészséget, boldogságot, s még sok-sok szép házassági évfordulót. K. Péterné, sátoraljaújhelyi olvasónk egy divatos pulóverrel lepte meg kislányát, akinek azonban nem szerzett őrömet az ajándék, merthogy nem felelt meg az ízlésének. Levélírónk arról érdeklődik, hogy cserélhető-e ás meddig a hibátlan áru? A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata szerint az árut minőségi kifogás nélkül is ki kell cserélni a vásárlástól számított 8 napon belül. Ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az áru hibátlan, és azt a fogyasztó még nem. haszLáthatáron nálta. Egészségügyi okokból viszont nem szabad cserélni az élelmiszert, az egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket és a gyermek- játékot. Mivel ezek jelentős része ma már előcsomagol- tan kerül forgalomba, a sértetlen csomagolású kozmetikai, alsóruházati cikket és a játékot ugyanúgy köteles cserélni a kereskedelem, mint a többi terméket. S mi a helyzet a könyvekkel? A szabályzat nem teszi kötelezővé ezek cseréjét, de nem is tiltja. Az üzletvezető dönthet ebben a kérdésben. Többen felvetették, hogy bár a sütőipar jő néhány kenyérféleséget készít, a meglevők mellett igény lenne egy újabb termékre: a sószegény, vagy teljesen sómentes kenyérre. A népesség nagy hányada magas vérnyomásban szenved, s köztudott, hogy a sós ételek fogyasztása csökkenti a javulás, a gyógyulás esélyeit. Ugyanakkor aligha vitatható, hogy az egészségmegőrzésben a megelőzésnek fontos szerepe van. Vajon találkozhatunk-e sószegény kenyérrel az üzletekben? A kérdésre dr. Detzky Ivánné, a Miskolci Sütőipari Vállalat anyag- és áruforgalmi osztályának vezetője válaszolt: — Vállalalatunk az igényekhez igazodva, ebben az évben is bővíti, korszerűsíti termékösszetételét. Foglalkozunk a sószegény kenyér gyártásának lehetőségével is. Mindezt engedélyeztetésnek kell megelőznie, amely már folyamatban van. Legújabb termékünk megjelenéséig Vásárlóink szíves türelmét kérjük. Az egészséges táplálkozásért eddig is sokat tett a sütőipar, gondoljunk csak a szójás, a rozsos, a búzatöre- tes,‘ a búzakorpás ... készítményekre. S mint a fentiekből kitűnik, ebben továbbra is partner a sütőipar. Ennyire gazdagok vagyunk? Rosszabbul járnak-e? A közelmúltban a televízióban nyilatkozott az 1989. évi nyugdíjemelésekről a Társadalombiztosítási Főigazgatóság osztályvezetője. Többek között szó volt arról is, hogy mindenki rosszabbul jár, aki 1989-ben vonul nyugdíjba. Valóban így lenne? — érdeklődtek többen is szerkesztőségünktől. A kérdésre Bobák Kornéltól, a B.-A.-Z. Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugdíjosztályának vezetőjétől kértünk választ. — A nyugdíjasokat azonos módon érinti az emelés a nyugdíjazás időpontja szempontjából. Hogy a korábbi időszakhoz képest ez kinek előnyösebb, és kinek hátrányos, azt egyéb tényezők befolyásolják. Az 1989. előtti általános szabályok szerint a nyugdíjak általában 2 százalékkal, de legalább havi 120 forinttal emelkedtek évente. Nyilvánvaló, hogy 360 forintnál magasabb összegű emelésben az részesült. akinek a nyugdíja a 18 000 forintot meghaladta. Egy nyugdíjas arra hivatkozott, hogy a 210 forint kiegészítést is elvették, így nyugdíja 10 forinttal kevesebb ahhoz képest, mint ami 1988. évben megillette volna, összehasonlításul megemlíthető, hogy 1988-ban a nyugdíjak 2 százalékos, legalább 120 forintos emelésén túl az ellátást 210 forinttal egészítették ki. Ez a .210 forintos kiegészítés csak az 1988. évben nyugdíjban részesülőket illette meg. Egy kis számolással így is könnyen ellenőrizhető, hogy a múlt évben összesen 360 forint összegű emelésben az részesült, aki 7500 forint összegű ellátásra volt jogosult. Tekintettel azonban arra, hogy jelezték a nyugdíjak további 100 forintos emelését, májustól elmondható, hogy a havi 12 500 forintos nyugdíjban részesülők ellátása emelkedik az elmúlt évivel azonos összeggel. Az alacsonyabb nyugdíjban részesülők nyugdíja az elmúlt évben nem emelkedett 460 forinttal. Tehát nem mindenki jár rosszul, aki az idén kéri nyugdíjának megállapítását, a 210 forintos kiegészítés megszűnése ellenére. A 12 500 forint alatti nyugdíjasok kedvezőbb emelésben részesülnek 1989-ben, mint korábban. Kedvezőtlenebb viszont az ezt meghaladó összegű nyugdíjban részesülők, a hetven év felettiek, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók szempontjából. Különösen sérelmes ez a hetven év felettiek számára, aki lenek a nyugdíja már a legtöbbet veszített értékéből, akik még egészen más kereseti lehetőségekkel rendelkeztek. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy nem lehet olyan nyugdíjemelésről szóló rendeletet megalkotni, amely mindenki számára igazságos. Hiszen eddig éppen az volt a kifogás, hogy az egyébként is magas nyugdíjasok minden évben nagyobb emelésben részesültek. Az 1989. évi szabályozás már mindenkit azonos mértékben, helyesebben azonos összeggel érint. Most sokan ezt teszik szóvá. De ki tud olyan módszert, ami mindenki számára megtestesíti a társadalmi igazságosságot? mennyiségnek legalább negyven százaléka hasznosítható fémből, textíliából, üvegből, papírból és kisebb százalékban egyéb összetevőkből áll. Újságpapírból évi szükségletünk 68 ezer tonna (múlt évi adat), és sajnos, ennek csak töredéke kerül vissza újrahasznosításra; ez is az úttörőknek köszönhetően. A többi a szemétbe kerül, s az enyészeté lesz.' (Csak illusztrálás végett: 1 tonna rotációs papír ára, 700 dollár.) Tőlünk gazdaságilag sokkal fejlettebb, ásványi és természeti adottságokban is bővelkedő országok sem engedik, nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy lemondjanak az értékes források újrahasznosításáról. Nekik a szemét is kincsesbánya, amire áldoznak. Mi viszont hagyjuk ezen értékeinket az ebek harmincadjára jutni. Hát ennyire gazdagok vagyunk? Pásztor György Amikor késik a válasz Lapunk január 12-i számában cikket közöltünk a bírósági végrehajtásról. Kletz László edelényi olvasónkat írásunk indíttatta arra. hogy ügyével hozzánk forduljon. — Én továbbra is háborgók, s nem elégít ki mindaz, amit a bírósági végrehajtásról megtudtam. Előrebocsátom, nem az adósok miatt bosszankodom. A televízióban megszólalók is igazolták a befizetést, mégis foglaltak náluk távollétükben. S hogy miért okvetet- lenkedem? Szemétszállítási díjat fizetek, s mivel betétszámlám van, az összeget az OTP utalja át. Így volt ez az elmúlt évben is, januárban és júliusban, amelyekről elszámolás van birtokomban. Mégis bírósági végrehajtással fenyegetve kaptam egy felszólítást: nem fizettem, hát fizessek! Reklamáltam, de ennek ellenére újabb felszólítást kaptam. Ekkor ismét jeleztem, hogy rendezett a számlám, de válasz erre sem érkezett. Tartok tőle, hogy megunják reklamálásomat. s jöhet a végrehajtó. Mert jöhet! Hiszen a televízió példája szerint, az érintett nem hallgattatik meg. * Mivel nyugtathatnánk meg levélírónkat? Talán a következőkkel. Észrevételével kapcsolatosan megkerestük a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat pénzügyi csoportvezetőjét, Leskó And- rásnét. Mint megtudtuk, a közelmúltban . számítógépes feldolgozásra tértek át. s ez nem ment zökkenőmentesen. Külön választották azokat, akik az OTP-n keresztül rendezik a díjat, s külön azokat, akik csekken fizetik be tartozásukat. Levélírónk mindkét nyilvántartásban szerepelt, s ebből adódott a tévedés. Elsőként számlát és csekket küldtek részére. Ezt követően pedig egy felszólítást. melyben kérték, hogy rendezze tartozását, vagy tegye meg ezzel kapcsolatos észrevételét, mert ellenkező esetben bírói úton érvényesítik a követelést. Kletz László első reklamálólevele nem jutott el a pénzügyi csoporthoz, a másikat azonban néhány héttel ezelőtt megkapták, a számla kifizetését tudomásul vették. Egy új rendszerre való áttérés során mindig adódhat adminisztrációs hiba. Itt is ez történt. Egyet azonban nehéz tudomásul venni:' a hivatal még annyi fáradságot sem vett, hogy az időközben tisztázódott félreértésről tájékoztassa az ügyfelet, s netán elnézést is kérjen tőle az okozott bosz- szúságért, idegeskedésért. Ha ugyanis ez megtörténik, levélírónk aligha tartana attól. hogy bírósági ügy lehet a dologból. Reméljük, a hivatalos választ olvasónk hamarosan megkapja, s így nemcsak lapunkból értesül vélt tartozásának törlesztéséről. (A szerk. megj.) A kommunális napok keretében került sor arra a találkozóra, amelyen a miskolciak választ kaphattak felvetéseikre, észrevételeikre, javaslataikra a szolgáltató vállalatok, valamint a megyei, a városi tanács képviselőitől. Itt merült fel a szelektív szemétgyűjtés kérdése is. Kétségtelen, a háztartási hulladék kulturált kezelése nálunk nincs megoldva. Az egyik válaszból kitűnt, hogy a lakosságtól aligha várható el a szelektív gyűjtés. Szóba került az is, hogy nincs értéke a hulladéknak, ezért nem éri meg e célból beruházni, akár konténerekre költeni. Dehát akkor kinek, kiknek a feladata a másodlagosan hasznositható nyersanyagok visszanyerése? A televízió Tájkép című műsorának rendszeres nézői láthatták, hallhatták: évente 28 millió köbméter szemét keletkezik hazánkban. Ha az ezredfordulóig nem teszünk semmit, elönt bennünket a szemét Ennek az óriási Hiányos anatómiai ismereteim miatt nem tudom tudományoson leírni egy baromfi szárnyának összetételét. Any- nyit azonban gyakorlatban tapasztaltam, hogy három részből áll: szárnyvég, szárny- közép, és számytö. A szárnyvég szinte csak csont. A következő részen már némi húsadag is található, de a leg- kiadósabb a szárnytő. Nos, a csirkének eme eicsökevé- nyesedett mellső végtagja családunk - éf még nagyon sok családnak - kedvenc eledele. tehet belőle paprikást, sültet készíteni, s nogyon linóm kirántva is. Szávai egy kis körettel még kiadás is volt. De csak múlt időbeni Mert mi van ma? Itt ölök két zacskő szárny mellett - értetlenül. Az egyik még tavalyi, rajta az árcédula: 65 Ft/kg. A másik már idei, 75 Ft/kg. No persze, hiszen most volt áremelés. Am mégsem olyan természetes, mert mintha kisebbek lennének az utóbb vásároltak. Talán nem is csirke- szárnyak? Kibontom a zacskót, s « szárnyak megcsonkítva. Nem, nem a szárnyvég hiányzik, Hanem a szárnytól Miért ne? Hiszen a hús azon van. Első gondolatom az volt, hogy kitenyésztettek egy új fajtát. Tálán lesz meg szarny- nélküii csirke isi Ez nem lehet. hessegetem el a gondolatot, hiszen azért nevezik szárnyasnak. Inkább az a valószínűbb, hogy testi fogyatékoson születtek szegény baromfiak. De azóta ez a fel- tételezés is megdőlt, mert ügy hallottam, hogy szárny- tőt már magában is lebet kapni. Természetesen még drágábban. Most már csak az a kérdés, hogy oz Illető- kezeknek m^>g mennyi fúr- fang van a tarsolyukban az ■ burkolt áremelő- Jósára? ■ Rácxi Attila Kazincbarcika
