Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ft? febh Hatvanéves a mezőkövesdi Győrffy István Általános Is­kola. Ebből az alkalomból nemrég ünnepséggel egybe­kötött Győrffy-napot tartottak az intézményben. (írásunk a 4. oldalon.) IMIHflIIBWWS; Németh Miklós miniszter­elnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn ha­tármenti munkatalálkozót tartott. Vranitzky kancellár rövid­del tíz óra előtt érkezett a magyar határra, s onnan közvetlenül a kormányfői megbeszélés első színhelyére, a nagycenki Széchenyi-kas­télyhoz hajtatott. A kastély parkjának bejáratánál ven­déglátója, Németh Miklós üdvözölte a magas rangú lá­togatót. A két kormányfő és kíséretük ezután a múzeum igazgatójának szakavatott kalauzolásával megtekintet­te a Széchenyi-emlékkiáilí- tást. A rövid múzeumlátogatás után elkezdődött a magyar és az osztrák kormányfő tár­gyalása. Németh Miklós magyar és Franz Vranitzky osztrák kor­mányfő hétfő délután Nagy­Sportolókat jutalmaztak f Hagyomány már, hogy minden évben sor kerül a legjobb Borsod megyei sportolók és csapatok jutalmazására. Tegnap délután Miskolcon, a Rendezvények Háza különtermében talál­koztak egymással a meghívottak és a vendégek. A Borsod Me­gyei Lapkiadó Vállalat, az SZMT, a Borsod Megyei KiSZ-bizott- ság, valamint a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya rende­zésében és patronálásával lebonyolított eseményen felidéződ- (ek az emlékek, az élmények. (Tudósításunk a lap 7. oldalán.) Képünkön Jacsó József veszi át az értékes emléktárgyat dr. Szá- deczki Zoltántól, a megyei tanács vb ifjúsági és sportosztályának vezetőjétől. Mit kell Mi az adózásról? (3. oldal) Cigínd talpra áll! (3. oldal) ' '-----------------—-------~r-------"---------------------------------------------------------! N yilvános ülést tartott a megyei pártbizottság Napirenden megyénk fejlesztési koncepciója Szűcs Erika: sorsunkról mindenekelőtt saját magunknak kell gondoskodni, kérdéseinkre választ adni cenken sajtóértekezletet tar­tott’ Németh Miklós bevezető­jében elmondta, hogy a hét­fő délelőtti megbeszélés a tárgyalt témák nagy száma miatt a tervezettnél itovább tartott. Az eszmecserék is­mételten kifejezésre juttat­ták, hogy Magyarország szá­mára Ausztria nem egy or­szág a sok közül, hanem olyan szomszédos, ‘baráti ál­lam, amelyhez különleges történelmi, politikai, gazda­sági, társadalmi szálak fűz­nek bennünket — hangoz­tatta. A kapcsolatok szintje arra kötelez, hogy állandóan új formákat keressen együtt­működéséhez. A mostani tár­gyalás megmutatta, hogy Ausztriában figyelemmel kö­vetik a magyarországi ese­ményeket, érezni lehet báto­rításukat, rokonszenvüket és segítőkészségüket. Az eszmecsere folyamán tájékoztatás hangzott el a (Folytatás a 2. oldalon) A megyei pártbizottság, a tudomány ismereteit felhasz­nálva, a szakemberek és a széles társadalmi rétegek be­vonásával fél éven keresztül nyilvánosan és állandóan visszakérdezve készítette el a megye fejlesztési koncep­cióját. Az elkészült koncep­ció-tervezetet aztán az el­múlt hét közepén lapunk mellékleteként közreadta. Tegnap a megyei pártbizott­ság — első alkalommal — nyilvános ülésen döntött ar­ról, hogy az így elkészült tervezet alkalmas-e a társa­dalmi vitára, a megmérette­tésre. A megye válságos helyze­tét az elmúlt év során két ízben is elismerte a kor­mányzat, sőt úgy határozott, hogy támogatást ad — mondta a pártbizottsági ülésen a szóbeli kiegészíté­sében Szűcs Erika, a me­gyei pártbizottság titkára, majd rámutatott: már a me­gyei tanács kormány előtti beszámolójának előkészítése­kor megfogalmazódott az a felismerés, hogy ebben a helyzetben a problémák megoldására általában alkal­mazott gondolkodásmód és módszerek nem kielégítőek. Ezért az új utakra találás­ban nem hagyatkozhat a megye kizárólag a kormány­zatra. E megfontolások alap­ján a pártbizottság kezde­ményezte 1988 nyarán az új típusú, társadalmasított prog­ramkészítő munkát, mely­nek résztvevői a megye ál­lami, társadalmi, érdekkép­viseleti, tudományos, szak­mai intézményeinek képvi­selői voltak. E program eredendő célja, hogy meg­alapozza a kormánnyal tör­ténő tárgyalásokat, de egyút­tal tükrözze azt a szakmai­politikai hitvallást is, hogy itt, Borsod-Abaúj-Zemplén­ben hogyan szeretnénk élni. Az előkészítő munka so­rán a sokszínű,s sokféle megközelítést megjelenítő nézetekből néhány alapvető kérdésben konszenzus szüle­tett. E konszenzus több ponton fordulatot jelentett a korábbi elképzelésekhez, ér­tékekhez képest. így például, hogy az itteni gondok a gazdaság bajaihoz kötődnek ugyan, de gyökereik mégis jóval mélyebben vannak és messzebbre nyúlnak. Más­képpen kifejezve: a gazda­sági problémákkal csak ösz- szetett módon, társadalmi, gazdasági, politikai típusú akciókkal lehet eredménye­sen szembeszállni, s ezeknek összerendezetten egy irány­ban hatónak kell lenniük — hangsúlyozta a megyei tit­kár. A koncepció-tervezet új szellemiségét jelzi az a fel­ismerés, miszerint egész életünk egy adott természeti környezetben zajlik, s amellyel kíméletesen és hoz­záértően kell bánni. Erőfor­rásait nem elfogyasztani, (Folytatás a 2. oldalon) Buzgár a síneken Kezdetben csak folyt a víz, azt, hogy egy tömítés okozza, csak később tudták meg. (Cikk a 8. oldalon.) Fotó: Balogh Imre Végre itt (volt) a hó! Á néprajztudós nyomdokában

Next

/
Thumbnails
Contents