Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

1989. január 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Két szint a sportban is „Osztályunk hatásköre Miskolcra korlátozódott” Ismeretes, hogy január 1 -töl bevezették a kétszintű tanácsi irányítást, melynek lényege: a községek közvetlenül a megyei tanácshoz tartoznak, kimarad a sorból az eddigi összekötő ka­pocs, a város, a körzetközpont. Kupecz Lászlóval, a Miskolc Vá­rosi Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a változtatás hogyan és milyen módon érinti a sportmozgalmat és személy szerint őket, az osztály dolgozóit. — Azzal kell kezdenem, hogy amikor megszűntek a járási hivatalok, a községek — államigazgatásilag — a városokhoz, körzetközpon­tokhoz kerültek át. A mis­kolci tanács annak idején közreműködött 21 község 23 egyesületének irányításában. Milyen feladatokat láttunk el az esetükben? Gyakorol­tuk a szakmai, gazdasági és törvényességi felügyeletet, kiépítettük és üzemeltettük a különböző bajnokságokat, fa­lusi spartakiádokat, TOT Ku­pákat, úttörő- és diákolim­piákat, kiírtuk a hagyomá­nyos versenyeket, vagy azok szervezéséhez, lebonyolításá­hoz nyújtottunk anyagi (és '86-ig szakmai) támogatást. Mivel feladataink jelentősen nőttek, 6—8 sportágban megerősítettük szakszövetsé­günket, aktívahálózatunkat. Mindez 1988. december 31-ig volt érvényben ... — Milyen módosítások tör­téntek és történnek ezekben a napokban? — A megyei tanács dön-, tése kiiktatta a körzetköz­pontokat, városokat. Egy konkrét példát is említek. Onga — és egyesülete — ed­dig a Miskolc Városi Ta­nács ifjúsági és sportosztá­lyához tartozott, január 1- től a megyei tanács látja el a felügyeletét. A kétszintű­ség következtében a hatósá­gi munkát — az igazoláso­kat, átigazolásokat, a helyi ■klubok pénzügyi, gazdasági ellenőrzését, a szervezési fel­adatokat — a községekben végzik, míg a felettes szerv­re — adott esetben a megyei tanács illetékes osztályára — a törvényességi felügyelet gyakorlása hárul. Ennek kö­vetkeztében osztályunk ha­tásköre január 1-től kizá­rólag Miskolcra korlátozó­dott. Az önök szempontjából mit mutat a „veszteség” rovata? Ebben a „játékban” nin­csenek nyertesek és veszte­sek, a lényeg, hogy zavarta­lanul, zökkenőmentesen menjenek a dolgok. De nem akarok kitérni a válasz elől. Tizenkét község 14 sport­egyesülete került megyei fel­ügyelet alá. — A járások megszűnése­kor viszont 23 klubot örö­költek. Hová tűnt a különb­ség? — Ugyancsak a megyei ta­nácshoz. Hiszen nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nagyközségeket már koráb­ban kiemelték és a megyék­hez „csatolták”. — A kétszintű irányítás­ról megismerhetnénk az osz­tály, vagy az ön személyes véleményét? — Készséggel elmondom, mivel semmiféle hivatali tit­kot nem képeznek. A refor­mok, az átszervezések ide­jét éljük. Növekszik az ön­állóság, szélesedik a demok­rácia. Ezek mind nagyon fontos, helyes, lényegi lépé­sek, intézkedések. De: az át­szervezésről, annak sikeré­ről, avagy sikertelenségéről csak a gyakorlat, az idő dönthet. Egy biztos, éspedig az, hogy az átállás nehéz­ségeket szül majd. Nagyon remélem, hogy a községekben el tudják végezni az emlí­tett hatósági munkát, mert a sportélet milyenségét alap­vetően úgyis az egyesületek­ben végzett tevékenység ha­tározza majd meg. — Csökkent a feladatuk és — tudomásunk szerint — létszámuk is. — Az utóbbiról: egy főt le kellett adnunk, ez pedig igen érzékenyen érintett bennün­ket. Most átcsoportosítjuk a feladatokat, készítjük az új munkaköri leírásokat. Hogy csökkent a munkánk? Ez megítélés kérdése. Egy 220 ezres nagyváros verseny-, szabadidős- és diáksportjá­ért felelünk. Azt szeretném ezzel hangsúlyozni, hogy nem lesz könnyebb dol­gunk, mint eddig volt. — Az átszervezés nyilván érezteti majd hatását szak- szövetségeiken is. Bizonyá­ra nem lesz szükségük olyan népes aktívahálózatra, mint december 31-ig ■ ■ ■ — Lényegi kérdéseket kell tisztáznunk! Szakszövetsége­ket a járások megszűnése előtt és után, valamint a kétszintű irányítás beveze­tése előtt is működtettünk. Miért kellene ezen változ­tatnunk? A szakszövetségek­re, a társadalmi munkások­ra a magyar sportnak — és osztályunknak is — szüksé­ge van. Továbbá: a külön­böző sportági bajnokságok általában félidejüknél tar­tanak. A Miskolc városi (körzeti) labdarúgó-bajnok­ság őszi idénye után nem lenne célszerű, ha változ­tatnánk és a tavaszi szezon lebonyolítását átpasszolnánk a megyei tanács vb ifjúsági és sportosztályához. Mivel valamit elkezdtünk, azt be is kell fejeznünk. Az már más lapra tartozik, hogy a megye a jövőben is felkér­het minket a pontvadászat „üzemeltetésére”. Ez azon­ban tőlük függ, no és né­hány elhatározásuktól. Pél­dául attól, hogy fenntart­ják-e a jelenlegi struktúrát, a mostani bajnoki rend­szert? Mi csak ennek isme­retében változtathatunk, újíthatunk, írhatjuk ki pél­dául a városi nagypályás labdarúgó- baj nokságot. — Tételezzük fel, hogy marad a jelenlegi verseny- rendszer, és osztályát fölké­rik arra, hogy működtesse a városi (körzeti) focibaj­nokságot. Ebben az esetben a csapatokat indító egyesü­letek — végső soron közsé­gek — is önöknél „marad­nak"? — Nem. A két dolgot kü­lön kell választani, mert más egy bajnokság, a maga szabályaival, és megint más a törvényességi felügyelet és annak gyakorlása. — A kétszintűség felvet több érdekes kérdést is. Ha például megszűnik a Mis­kolc városi (körzeti) labda­rúgó-bajnokság, vagy annak működtetésére a megyétől nem kapnak jogosítványt, melyik pontvadászatba ne­vezhet mondjuk Sajókeresz- túr gárdája? — A felvetés valóban jo­gos! Mai ismereteim szerint a sajókeresztúriak indulhat­nak a miskolci, de akár a kazincbarcikai, vagy a me­gye által létrehozandó új bajnokságban is. Ügy gon­dolom, hogy ilyen esetekben a földrajzi adottságok és a gazdaságossági szempontok játsszák majd a főszerepet. Kolodzcy Tamás TOTÓSAROK, 1. HÉT Dz Észak-Magyarország tippjei 1. Ascoli—Verona. Az Ascoli még nem tudott nyerni saját pályáján. Miért pont most sikerülne? ... 2. Cesena—Milan. A vendégek meglehetősen régen érezhették a győzelem ízét, különösen idegenben gyengélkednek. Ezúttal szakítanak a rossz hagyománnyal. 3. Fiorentina—Lazio. Jól működik a rómaiak védelme, ám vasárnap kapitulációra kényszerül. 4. Lecce—Pescara. Amelyik csa­patban magyar futballista szerepel, túl sok jót nem remélhet.. . 5. Sampdoria—Atalanta. Túlságo­san is magabiztos hazai győzelem a valószínű, a bergamóiak viszont sokszor játszanak döntetlenre. 6. Torino—Napoli. A torinóiaknál már nincs Radice, van viszont Clau­dio Sala. Ennek ellenére kiszámít­hatatlan a csapat, Maradonáék pe­dig javítani szeretnének. 7. Barletta—Ancona. Tavaly csak hatalmas „mázlival” maradt bent a Barletta. Lehet, hogy az idén nem lesz szerencséje. 8. Cremonese—Avellino. Mielőtt nagyon belelendülne a Cremonese, az orrára koppintanak. 9. Empoli—Reggina. Vendégsiker kizárva! Ha a többi találkozó is ilyen egyszerű feladat elé állítaná a tippelőket... 10. ,Messina—Bari. Esedékes a Ba­ri első veresége. Igaz, ennek bekö­vetkeztét már korábban is vártuk. 11. Monza—Licata. Nagyon nagy szüksége van a hazaiaknak a pon­tokra, de döntetlen is lehet. 12. Parma—Genoa. A listavezető kiemelkedik a mezőnyből. 13. Udinese—Cosenza. Az udinei társaság a jelek szerint komolyan gondolja a visszakerülést. Ha nem figyel, pontot veszíthet.-\-l: Roma—Juventus. A főváro­siak a Napoli legyőzése után .aligha szereznek még egy értékes skalpot. X 2 1 X ~ 1 X X 2 1 2 X X 2 1 X 1 X 2 X 1 X 2 1 X X _J ___ 1 A ouita Budapestre készül A marokkói csodafutó, Said Aouita is részt vesz a budapesti II. fedettpályás atlétikai világbajnokságon — ez derül iki a De Matin Daily című marokkói lap írásából. A többszörös világ - csúcstartó afrikai atléta két hónapja kezdte meg felké­szülését a világbajnokságra. A Los Angeles-ii olimpia 5000 m-es síkfutó bajnoka, tervei szerint, január 28-án Belgiumban, Louvainben 'kezdi meg téli versenyzését, majd Olaszországban, Indo­néziában és az Egyesült Ál­lamokban indul a VB előtt. Az nem szerepel a Reuter jelentésében, hogy a 28 éves Aouita, aki negyvenöt évi szünet után elsőként tartja egyidejűleg az 1500 és az 5000 méter világcsúcsát is, a március 3—5-1 budapesti világbajnofkságon melyik tá­vot választja. Betonasztalon kezdte Újsághír: Budapesten ren­dezték meg az asztalitenisz diákolimpia országos döntőjét. Az eseményen nem maradtak érem nélkül a borsodi fiata­lok. A legjobban a miskolci Simon Nóra szerepelt, aki az általános iskolások mezőnyé­ben az első helyet szerezte meg. — Biztos voltál a siker­ben? — Csak reméltem, mert akadt néhány igen veszé­lyes ellenfél. A legjobban a budapesti Pintér Ilditől ■tartottam, ő azonban beteg­sége miatt nem indulhatott. Persze, azért így sem volt rózsákkal felhintve előttem az út, elegendő, ha a tolnai Herczig nevét említem a vetélytársak sorából. — Mit szóltak a 4-es szá­mú iskolában eredményed­hez? — örültek neki. Bajusz Imre igazgató barátja a sportnak, támogatását ez­úton is köszönöm. De osz­tályfőnököm, Torkos Erzsé­bet, s az egész tanári kar segíti zavartalan sporttevé­kenységemet. Időt hagynak, hogy bepótoljam a mulasz­tottakat, csak utána kérik számon a tanultakat. A tá­borok, versenyek miatt elég sokat vagyok távol, leg­utóbb például két hetet hagytam ki. — Ügy tudom, a mogiljo- vi verseny is erre az idő­pontra esett. Milyen él­ményt jelentett a részvétel? í A második helynek rop­pant örültem. Hát még ha nem úszik el az első játszma 19-16-os vezetésemről!... Egyébként fárasztó volt az út, két napig szinte le sem szálltunk a vonatról. Mogil- jov ugyanis Kijevtől 600 kilométerre található. — Mivel sikerült magad­ra irányítani a válogatók figyelmét? — Valószínűleg azzal, hogy itthon megnyertem a Top 12-őt, majd első let­tem a Kiskun Kupán is. — Beszéljünk egy kicsit a kezdetről... Mikor ismer­kedtél meg a kaucsuklabdá- val? — 1982-ben vitt el édes­apám a Népkertbe, ponto­Simon Nóra adogatáshoz ké­szül sabban az avasi 20-as is­kolába, ahol Molnár Anna éppen egy új csoporttal lá­tott munkához. Lakóhelyün­kön betonasztalon ütöget- tem először, megtetszett a játék, s két hét után az volt az edzői vélemény: ér­demes csinálnom. — Édesapád kézilabdázott, s értesülésem szerint korán megtanított korcsolyázni, sí­elni, tehát volt kitől örö­kölni a sportszeretetet. Az asztaliteniszezés miatt ugyan­akkor szakítani kellett a zongorázással... Nem bán­tad meg? — Nem, mert helyesen döntöttünk. A győzelmek önbizalmat adnak, az uta­zások élményt jelentenek, a siker mindenért kárpótol. — Kik egyengették eddigi lépéseidet? — Molnár Annán kívül Hrabovszki László, Tarján András és Beleznay Mátyás foglalkoztak velem. Jelenleg Sáth Sándor az edzőm. — Mennyit gyakorolsz na­ponta? — Átlagban öt órát. — Mindig jókedvűen? — Ezt azért nem állíta­nám ... Viszont ennyi kell ahhoz, hogy a fejlődésem töretlen ívű maradjon. — A serdülő ranglistát Pintér Ildikó vezeti Simon Nóra előtt. Milyen az egy­más elleni mérlegetek? — Körülbelül tizenötször játszottuk, s egy-két mér­kőzéssel én nyertem többet. — Véleményed szerint melyik az a játékélem, amelyet hasznos fegyverként vethetsz be az ellenfelekkel szemben? — A tenyeres pörgetésem­ben erős fals van és az utóbbi időben sokat fejlőd­tek az adogatásaim. Sáth Sanyi bácsi hasznos taná­csokat adott, sokat tesz a megfelelő menedzselésem érdekében is. — Miben kell javulni el­sősorban? — Az adogatások kezelé­sében. — Nővéred, Magdi is ezt a sportágat választotta. Bennfentesek szerint össze kellene gyúrni benneteket, mert az lenne az igazi... — Tudom, hozzám is el­jutott már, hogy nekem a kezem jó, Magdi viszont céltudatos, nagy szíve van, küzdőképesebbnek ítélik. Azt hiszem, ezek a tulaj­donságok egyre inkább jel­lemeznek engem is. Annyi még hozzátartozik Simon Nóri portréjához, hogy 4,6 körül lesz a félévi átlaga, angol tagozatra jár, a Zrínyi Ilona Gimnázium­ban folytatja majd tanul­mányait, s később szeretne az olasz nyelvvel is megis­merkedni. Februárban a Budapest, márciusban az or­szágos bajnokságon akar helytállni, az idei nagy cél azonban a luxemburgi ser­dülő és ifjúsági Európa- bajnokságra való részvétel. Szabadidejében (ha van ilyen egyáltalán) a legszí­vesebben zenét hallgat, s másfél havonta cserél borí­tást az ütőjén. Védők ellen kifejezetten szeret játszani, a fonákpörgetés hatéko­nyabbá tételéhez pedig erő­síteni akarja a lábát. Egyéb­ként 178 centiméter magas és mindössze 14 esztendős. Jó érzés leírni: remé­nyekre jogosító tehetség bontogatja a szárnyait Mis­kolcon. Doros László Halász Ferenc a Kinizsi edzője Halász Ferenc llett a Ka­zincbarcikai Sütőipari Kini­zsi NB Il-es női kézilabda- csapatának edzője. A Deb­receni Kinizsi volt mesteré­vel a bareikaiak január 15- től kötöttek szerződést. Ugyancsak barcilkai hír, hogy a klubhoz került Bár­dos Zsuzsa is. A D. Kinizsi­ből érkezett sportoló a Ke­leti csoport egyik legeredmé­nyesebb játékosaiként tette le névjegyét. Kállaii Béla szakosztályvezető elmondta, hogy az említetten kívül több tehetséges kézilabdázót is megszerezték. * A Borsodi Bányász NB I- es női kézilabdázói ellőtt be­mutatkozott Berzsenyi Mária, aki korábban az FTC gár­dájának szakvezetője volt. Az új edző január 2-itől di­rigálja a piros-feketék fel­készülését. Campianes büntetéssel lényégét Florencio Campomanes, a Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) Fülöp-szrtgetek-á el­nöke újabb kirohanást inté­zett a világbajnoki címvédő szovjet Garri Kaszparov el­len. Szerinte a sakkozó bün­tetést érdemelne, amiért rend­szeresen bírálja a szervezet vezetőségét. Campomanes nem zárta ki annak a lehe­tőségét, hogy esetleg elma­rasztaló döntéseket hoznak a világbajnok ellen. Az el­nök szerint Kaszparov sport­céljait gyakran összetéveszti egyéb irányú törékvéseivel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents