Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

1989. január 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mit keíS tudni az adózásról? Mezőgazdasági kistermelés adózási szabályai Megyénk köztudottan nagy múltú szőlőtermelő vidék, de so­kan foglalkoznak hivatásszerűen, vagy munka mellett állatte­nyésztéssel, szántóföldek, gyümölcsösök, kiskertek művelésével is. Nem közömbös tehát, hogy kell-e adózni, illetve hogyan adóz­zunk a mezőgazdasági tevékenység jövedelmei után. Az 1988. évi adózási sza­bályok a mezőgazdasági kis­termelést kedvezményezetten kezelik. Nem kell adót fi­zetni 500 ezer forint évi ár­bevételig. és az ezen felüli bevételnek is állattenyésztés esetén 10%-a, növényter­mesztésnél 30%-a minősül jövedelemnek (adóalapnak). A részletes szabályok előtt tisztázzuk, milyen tevé­kenység minősül az adótör­vény szempontjából mező- gazdasági kistermelésnek. Ide tartozik a növényter­mesztés. a kertészeti termé­kek előállítása, az állatte­nyésztés és az állati termé­kek előállítása. Mezőgazda- sági kistermelés az erdei magok, csemeték, mellékter­mékek előállítása, és gyűjté­se is. továbbá — ha a te­vékenységhez jogszabály iparjogosítványt, vagy ma­gánkereskedői engedélyt nem ír elő — a tejipari termé­kek, befőttek^ a szőlő- és gyümölcsbor, a savanyúsá­gok, és a mesterségesen szá­rított dohány termelése, elő­állítása és értékesítése is. Vállalkozásnak és nem mezőgazdasági kistermelés­nek minősül azonban: — a virág- és dísznövény- termesztés, — a dísz-, kísérleti állatok tenyésztése. Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózás sza­bályai abban az esetben sem, ha a mezőgazdasági kister­melés árbevétele az évi 2 millió forintot meghaladja. Ezekre az esetekre a vállal­kozói adó szabályait kell alkalmazni. A termények, termékek fajtáján, formáján túlmenő­en a kedvezményes adózás további lényeges feltétele, hogy a termelést (tenyész­tést) munkaviszonyon kívül kell végezni, azaz a tevé­kenység ellenértéke nem le­het munkabér, részesedés, természetbeni díjazás stb., hanem csak a termények, állatok értékesítéséből szár­mazó árbevétel. Fontos tudni, hogy a kö­zös háztartásban élő — 16. életévüket betöltött közeli hozzátartozók (házastárs, gyermek, szülő) közösen szá­molják el 500 000 Ft érték­határig az adómentes be­vételt. Az 500 000 Ft feletti bevételből számított jöve­delmet pedig a családtagok között egyenlő arányban kell megosztani, és a személyen­kénti jövedelemhányadot mindegyiküknek külön-kü- lön saját adóbevallásában kell feltüntetnie. A tapasztalatok szerint gondot jelent a részművelés és a mezőgazdasági szakcso­port keretei között végzett termelés adózási hovatarto­zásának meghatározása. Mezőgazdasági kistermelés­nek minősül a tevékenység akkor, ha külön megállapo­dás alapján azt munkakö­rön és munkaidőn kívül ré­szes munkavállalás kereté­ben végzi. Bevételnek számít a ter­mék vagy állat eladási ára (akkor is, ha annak egy ré­sze nem a kistermelőt illeti meg). Részesművelés esetén —• ha á kistermelő csak a ter­mék betakarítását végzi — a részesművelő által kapott, részt jövedelemnek kell te­kinteni, a bevétel összegét a gazdálkodó szerv közli a kistermelővel. A gazdálkodó szerv által kihelyezett állat értékesítésekor kapott bevé­telből az állat kihelyezésko­ri értékét le kell vonni. A mezőgazdasági szakcso­port tagjának adózásakor elsődlegesen különbséget kell tenni a szakcsoport kö­zös tevékenysége és a tag egyéni tevékenysége között. Közösen végzett tevékeny­ségnek az minősül, amely­ből a bevétel a szakcsopor­tot illeti meg, és amelynek költségei a szakcsoportot ter­helik. Az ilyen tevékeny­ségben való részvételért a tagok részesedést kapnak, jövedelmük vállalkozásból származó jövedelem- és nem mezőgazdasági kistermelés. Kedvezményes adózás alá tartozik ezzel szemben a szakcsoporti tagok egyéni tevékenysége, azaz, ha sa­ját kockázatukra állítanak elő, értékesítenek terményt, terméket, és az ezért járó árbevételt közvetlenül kap­ják meg. Ez esetben a mi­nősítést nem befolyásolja az a körülmény, hogy a terme­lést a saját, vagy bérelt földterületen és eszközökkel Háromtagú család Növénytermesztésből Állattenyésztésből Összesen: végzik, illetve a beszerzés és értékesítés történhet a szakcsoport útján, közvetí­tésével is. Megyei sajátosság a sző­lőtermelő szakszövetkezetek által bérbeadott szőlőterü­leteken történő termelés, ahol egyes műveleteket — mint pl. permetezés, szállí­tás — a szakszövetkezet végzi el. Ez a gazdálkodás is mezőgazdasági kisterme­lés, adózás szempontjából ár­bevételnek az értékesített szőlő, must teljes ellenérté­ke minősül, mely nem csökkenthető a szakszövet­kezet részére történő befi­zetésekkel, illetve levonások­kal. Természetesen a szőlő, must értékesítéséből szár­mazó bevétel jövedelemtar- . talmát is a mezőgazdasági kistermelés kedvezményes adózási szabályai szerint (a bevétel 30 százaléka a jöve­delem) kell megállapítani. Ha tevékenységünk beso­rolását az előzőek szerint el­végeztük, tekintsük át az adózási szabályokat — leg­célszerűbben egy példával: Tételezzük fel, hogy egy mezőgazdasági kistermelő „fóliázásból” 300 000, szőlő- termelésből, illetve mustér­tékesítésből 300 000, sertés­hizlalásból 200 000, összesen 800 000 Ft árbevételt ért el 1988. évbén. Bevételét az értékesítés bizonylataiból és saját nyilvántartásából ösz- szegezte. A megoszlásnak jelentősége van, mivel a jö­vedelemtartalom (az adó­alap) eltérő a növényter­mesztésnél és az állatte­nyésztésnél, de az 500 000 Ft adómentes részt is ennek a megosztási aránynak meg­felelően kell levonni a két­féle bevételből. A példa szerinti mezőgazdasági kis­termelést háromtagú család (két szülő és a velük kö­zös háztartásban élő 17 éves gyermekük) folytatja. éves árbevétele: Ft Megoszlás % 600 000 200 000 75, 25 800 000 100 Az 500 000 (adómentes) bevétel 75%-a 375 000 Ft 25%-a 125 000 Ft Az adóköteles Növénytermesztésből Állattenyésztésből _______ b cvétclrcsz: 600 000—375 000 = 225 000 200 000—125 000 = 75 000 Az adóköteles jövedelem: a 225 000 Ft 30"/n-a a 75 000 Ft 10%-ra Ezt az összeget bárom rész nak 25 000 forintot kell saját A példa szerint tehát va­lamennyi — a családtagok által adóévben realizált — árbevételt egybeszámítva ál­lapítottuk meg, a mezőgaz­dasági kistermelés bruttó árbevételét 800 000 forint­ban. Mint a fentiekből ki­tűnik, az 500 000 Ft men­tességet is csak egyszer vet­tük figyelembe, de a fenti számítással megállapított 75 ezer forint adóköteles jöve­67 500 7 500 75 000 re osztva, minden családtag- bevallásában szerepeltetni. delmet már a három csa­ládtag között (egyenlő arányban) megosztottuk. Ennek megfelelően a sze­mélyi jövedelemadó-beval­lás 6. sorában mindegyikük külön-külön 25 000 Ft, me­zőgazdasági kistermelésből származó jövedelmet fog feltüntetni, amelyet az adó­zó egyéb jövedelmeivel (pl. munkaviszonyból származó­val) össze kell vonni. Országszerte nagyszabású meliorációs munkákon dol­goznak a mezőgazdasági üzemekben; a MÉM adatai szerint 33 nagyobb térség­ben gazdagítják a termelés feltételeit a.talaj javításával, a táj rendezésével, a komp­lex földvédelem megvalósí­tásával. 1989-ben az állami támo­gatás rendszerében kisebb módosítás történt az elmúlt évhez képest. A melioráció­hoz nyújtott állami támoga­tás összegéről az utolsó tár­gyalásokat folytatják a MÉM és a Pénzügyminiszté­rium szakemberei. Az előze­tes vélemények szerint hoz­závetőleg a tavalyi összegek állnak a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére, s ez 60—70 ezer hektár „át­alakítására” lesz elegendő. A termelőknek a fölhasznált anyagi erő több, mint felét maguknak kell előteremte­niük. Az állami támogatás normatív jellegű; független az üzem anyagi helyzetétől, és csakis a melioráció költ­ségeit veszi alapul. A fel­használható összegeket a megyei tanácsok ítélik oda a pályázó gazdaságoknak, ame­lyek a kiadások 40 százalé­kára nyernek központi tá­mogatást. 1989-ben az úgy­nevezett térségi — nagyobb síí*; ! kiterjedésű területeken foly­tatott és átfogó — meliorá­ció további tízszázalékos támogatást élvez, ez a ked­vezmény azonban eseti jel­legű, Ezt szintén a megyei tanács folyósítja az elkülö­nített keretekből. A tanácsok számára lehetővé tették, hogy az eseti munkákat to­vábbi kedvezmény ösztönöz­ze, a 40 százalék feletti 10 százalékos összeg kiutalását más esetekben is engedé­lyezhetik, ám a melioráció befejezése után ezt a többle­tet — meghatározott esetek­ben — a gazdaságnak vissza kell fizetnie. 2árszámadc közgyűlésre sé­tálnak az emberek hármas, négyes csoportokban a köz­ség téeszirodájánok udvarán. Mert itt van az iroda,.a gép­műhely, a kultúrház egy he­lyen. Tóth jános fogatos ug- rik hozzánk, hogy beszélgető­társammal, 5zéplaki László főagronómussal váltson né­hány szót, majd jó kedvvel húzódik beljebb. Felvételünk még az őszi munkák idején készült Egyszer nyolc forint negyven fillérünk volt’' Nézem az idős asszonyok, férfiak kezét, az eres-büty­kös kezek ujjún titokban azt a gyűrűt keresem, amit — hagyományteremtő módon — állítólag ebben a szövet­kezetben adományoztak elő­ször olyan szövetkezeti ta­goknak, akik húsz évet vé­gigdolgoztak itt. Űjj Lajos nyugdíjas, aki a növényvé­dő szerek raktárosa volt, el is kapja a tekintetemet, és mentegetőzve mondja: Az első húsz évért megkaptam, de a második még odébb lesz. A főagronómus szerint ez évben Hacsi János ak­tív dolgozó kapja az arany­gyűrűt. Ennyit az erkölcsi elis­merésről. Az anyagiakról pedig az elnök, Ribá rszki Pál mondott érdekes dolgo­kat, hiszen a szövetkezet 37. zárszámadó közgyűlése volt a szombati, amelyből az el­nök 26-ban számolt be az éves munkáról. Szinte hihe­tetlen. hogy még „sorbán- állásuk” sem volt. mindig fizetőképesek voltak. Egy­szer volt úgy, hogy az egy­számlán nyolc forint negy­ven fillér volt, de az utób­bi öt évben rendre hatmil­lió forinton felül volt a nyereség. Pedig ezt átlago­san 139 dolgozó produkálta, akiknek bruttó jövedelme tavaly nem kevesebb, mint 151 ezer forint. Pedig a sza­bályozók is okoztak gondot 1988-ban. Nemhogy csök­kent volna, inkább duzzadt a bürokrácia, a stencilező- gépek állandóan dolgoztak. Csak adóigazolásból 1400-at postáztak (az ára egv dolgo­zó havi keresete). A terme­lés számai már inkább me­lengették a dolgozók szívét. A 2498 hektár közös terü­let 1200 hektáros szántóte­rületén sikerrel gazdálkod­tak. Búzaterületük 5,3 ton­na termést adott hektáron­ként. Az elnök nem kis büszkeséggel beszélt a 120 hektár kukoricáról, hiszen a termelőszövetkezet életében a múlt évben rekordtermést: 6,1 tonnát takarítottak be hektáronként. Ez — jobb termőhelyi adottságú földe­ken átlagosnak mondható —, itt. ahol 17,8 aranykorona értékű földek vannak — jó eredménynek számít. Burgo­nya a legfontosabb növé­nyük, 220 hektáron átlago­san 30 tonna gumót adott, de a jó termés szépséghibá­ja, hogy a piac telítetté vált, és exportcéllal egy ki­ló krumpli sem hagyta el tárolójukat. Kertészeti nö­vényeik termelésére pedig rányomta bélyegét a minő­ségi gond (nagyra nőttek, kirepedeztek a káposztafe­jek), az értékesítésben a mo­nopolhelyzetet uraló keres­kedelem. Vöröshagymát. 591 tonnát (!) szinte „bagóért” kényszerültek eladni. Nem csoda, ha ez évben fele­annyi területre szerződtek. Szántóterületüket a korai fagyok ellenére felszántot­ták. Ez évben mindössze egy kombájnt szeretnének vásá­rolni. Számszakilag ezért nem olyan nagy az ered­mény, a nyereség. Mit ad­nak ma már ezért? Egy kö­zepes teljesítményű és árú kombájnt, Ezenkívül persze sok mindent meg kell olda­niuk: a dráguló műtrágyá­kat részben mésztrágyázás- sal helyettesíteni, fokozott gondot fordítani a nehezen irtható gyomok irtására, a 321 hektáros erdőjük pusz­tulásának megakadályozá­sára. A Sajóvölgye Tsz eredmé­nyét nemcsak aktív dolgo­zóik, hanem családtagjaik is segítették, hiszen több. mint 1400 ember vett részt a kapálásban, betakarítás­ban. A szövetkezet munká­ját 17 szakember (ebből 10 nő!) irányította. Munkájuk során hetvennél több part­nergazdasággal tartanak kapcsolatot, de Csehszlová­kiában is érdekeltek a lé- nártfalvi, a szentkirályi, a méhi, a rimaszécsi és a gö- möri szövetkezettel, a bát- kai állami gazdasággal. Így vették számba a ta­valyi munka eredményét a sajópüspökiek, ahol megany- nyi probléma, vesződés, küszködés után tiszteletre méltó eredmény született. Bekecsi Szabó László Az ország legjobbja az észak-magyarországi MÉH-vállalat Az elmúlt három évben egymás után az észak-ma­gyarországiak voltak a leg­jobbak a MÉH Tröszt hat vállalata között. Minden előzetes gazdasági adat ar­ra mutat, hogy 1988-ban is a Borsod-Abaúj-Zemplén, He­ves és Nógrád megyék terü­letén működő kollektíva dolgozott a legjobban, s is­mét esélyük van a MÉH Tröszt Legjobb Vállalata cím elnyerésére. A nyolc- száznál kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalat tavaly is 1,1 milliárd forintot meg­haladó árbevételre tett szert, s a bruttó nyeresé­gük 136—138 millió forint között lesz. (Ilyen nyereség- rátájú vállalat talán nincs rajtuk kívül megyénk­ben ...) Szűcs Ferenc igaz­gatóval arról beszélgettünk, hogyan tudnak folyamato­san az élen lenni, milyen el­képzeléseik vannak kiváló pozícióik megtartására, egyáltalán számíthat-e a vállalat további dinamikus fejlődésre? — Hadd tegyek a fentiek­kel kapcsolatban mindjárt egy megjegyzést — mondja az igazgató. — Arról van szó ugyanis, hogy a várha­tó 136—138 millió forint nyereségünkből valamivel több, mint húszmillió leszá­mítódik a bérklubtagsággal összefüggő bérkifizetések és azok költségtényezői miatt, így is elégedettek lehetünk. Ráadásul az sem kevés. hogy vállalatunknál tavaly az egy főre eső havi átlag­bér 111 664, az átlagkereset pedig 114 587 forint volt. — Ennyire megéri a hulladékösszegyűjtéssel és -hasznosítással foglalkozni? — Nálunk igen. Hazánk­ban a termelési folyama­tok és a fogyasztás során évente mintegy 200 millió tonna anyagot használunk fel. amelynek egytizede im­portból származik! Ezekből közel 100 millió tonna hul­ladék keletkezik, amelynek visszagyűjtése, hasznosítása országos érdek. Ezért szü­letett tíz éve kormányhatá­rozat a hulladékhasznosítás dinamikus fejlesztésére. En­nek szellemében alakítottuk ki mi is programunkat. — Az ipar szerkezetvál­tása, vagy például a kör­nyezetvédelem előtérbe ke­rülése egy sor változást idé­zett és idéz elő Borsodban is. Hogy csak - egy példát említsek: megalakult a Bor­sodi Kohászati Tröszt. Ké­pes-e alkalmazkodni a MÉH Tröszt észak-magyarországi vállalata az új követelmé­nyekhez? — Kidolgoztuk a vállalat megújulási politikáját. En­nek keretében felülvizsgál­tuk az eddig alkalmazott stratégiai elveket, korrek­ciókat hajtottunk és haj­tunk végre üzletpolitikánk­ban. az irányítási rendszer fejlesztésében, vagy példá­ul a vállalkozási rendszer­ben. Ezzel együtt felkészül­tünk a kohászat átrendező­désére, ami együtt jár hul­ladékigényük változásával. Ugyanígy felmértük a gép­ipari váltásból adódó fel­adatainkat. Véleményünk az is, hogy a hulladékhasz­nosítást a társadalmi célok megvalósításának teljes ér­tékű részévé kell tenni. Ennek azonban ma még számos akadálya és korlát­ja van. Ilyen a lakosság szemléleti hiányossága, ezért nekünk fokozottabb felvilágosító munkát kell végeznünk, — Mit vár ön 1989-től? — Azt, hogy az Észak­magyarországi MÉH Nyers­anyag-hasznosító Vállalat dinamikus fejlődése nem tö­rik meg, s továbbra is az élen maradunk. Ehhez igen sokat kell tennünk, de hát mi sosem ültünk a babér­jainkon. A korszerű szerke­zetváltáshoz, a műszaki-gaz­dasági megújuláshoz iga­zodva gyökeresen átalakít­juk érdekeltségi rendsze­rünket, tovább fejlesztjük külkereskedelmi tevékeny­ségünket, s a hulladékhasz­nosítási programot össze­kapcsoljuk a háttéripar megteremtésével, illetve ki- szélesítésével. Tudjuk, hogy törekvéseink megvalósításá­ban mellettünk vannak a társadalmi szervek is, ame­lyektől . már eddig is sok segítséget, támogatást kap­tunk. (nyikes)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents