Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
1989. január 2., hétfő ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ~ Kajszi, cseresznye, szilva Nagyüzemi gyümölcsösöket telepítenek A mezőgazdaságban is szükséges termékszerkezet-átalakítás során, megyénk természeti és gazdaságföldrajzi lehetőségeit számba véve és kihasználva, nagyüzemi gyümölcsösök telepítésére készülnek egyes termelőszövetkezetek. A gyümölcsösök telepítésének tervezésénél a természeti adottságok mellett figyelembe vették az értékesítési lehetőségeket is. Olyan csonthéjas és bogyós gyümölcsök telepítésére törekszenek, amelyek külföldi piacon is jól értékesíthetők, ugyanakkor pedig gondozása, szedése munkaalkalmat is teremt. Ezeket figyelembe véve kért és kapott telepítési engedélyt az encsi termelőszövetkezet, amely igen változatos összetételben kíván létesíteni nagyüzemi gyümölcsöst. Ebben telepítenének szilvát, jelentős területen kajszibarackot, bogyósok közül pedig többek között feketeszedret. A fulókércsi termelőszövetkezet a szilva és az alma mellett cseresznyét, valamint kajszibarackot kíván ültetni. A nagyüzemi telepítésben egyre kedveltebb fafajta lett a kajszi, mert ebből kíván nagyüzemi telepítést végrehajtani például a tállyai tsz, míg a fancsaliak a tájjellegű gönci fajtát kívánják elültetni. Ugyancsak Tokaj- Hegyal.ja gyümölcsös területét kívánja növelni a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát szilvás létesítése mellett szamóca telepítésével. A tervekből mennyi válik valóra, és milyen ütemezésben, az attól is függ, hogy a közös gazdaságok a saját erőhöz milyen anyagi támogatást kapnak. Jelentősen csökken a vám Színesedik a paletta: 1989- től Mercedesek, Suzukik, Volkswagenek, Opelek száguldanak majd kátyús útjainkon a jó öreg Ladák, Skodák, Wartburgok társaságában. Óvatos becslések ugyanis évi 20—80 ezerre teszik azon gépkocsik számát, amelyek a vámszabályok kedvező változásának köszönhetően, a magánimport keretében érkeznek majd az országba. Nyugatról. A januártól érvényes vámelőírások részleteiről érdeklődtünk Földesi Balázs pénzügyőr alezredestől, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokától: — Bár több fórumon nyilvánosságot látott: milyen autókat érdemes behozni az országba, de kérem, mondja el nekünk még egyszer. — A kisfogyasztású, négy évnél fiatalabb gépkocsikat. Konkrétan: azon autók után kell 10 százalék vámot fizetni, amelyeknek lökettérfogata nem haladja meg az 1600 köbcentit (dízelnél a 2000 köbcentit), s amelyeknek életkora legfeljebb négy év. Az 1600 és 2000 köbcentis benzinfogyasztású és a 2000—2500 köbcentis dízelautók esetében a vám 20 százalék, az ettől nagyobb gépjárműveknél pedig 40 százalék. Ha az autó idősebb négyévesnél, akkor a vámtétel 30 százalékkal növekszik. — Mi alapján számolják ki a vámot? — A nyugatnémet Schwanke katalógus árai alapján. Ez hónapról hónapra követi a használt gépkocsik fogyasztói árát. Ha valaki autóját drágábban, vagy olcsóbban vette a katalógus áránál, akkor is ez az irányadó. Egyébként a forgalmi adóval csökkentett vételárat vesszük figyelembe. — Hol állapítják meg a vámot, s hol kell azt kifizetni? — Nem föltétlenül a határon. A gépkocsik vámolását a budapesti hetes számú vámhivatal végzi, a vámot is ott kell leróni. — Valutájáért nem mindenki nyugati típusú autót kíván venni. Megelégednének Ladával, vagy Skodával is. Hozhatnak-e be? — Minden további nélkül. Ám ezen típusoknál is csak a négy évnél fiatalabb évjáratút érdemes venni. A vám alapját ebben az esetben az itthoni fogyasztói ár szerint állapítjuk meg. Használt autó esetén a vámtételt minden egyes év után 10 százalékkal csökkentjük. Tehát egy hároméves Ladának a vámját az új árának 70 százalékával szabjuk ki. — Vásárolhat-e autót az állampolgár mondjuk a kassai Tuzexben, vagy a krakkói Pevexben? — Hogyne. A határon igazolnia kell, hogy volt rá valutája. Ezt egyébként minden határállomáson bizonyítani kell gépkocsibehozatal esetén. — Akkor is, ha valaki ajándékba kapta az autót? — Akkor az ajándékozólevelet kell 'felmutatni. — Aki külföldről érkezik haza. az ez idáig — 10 ezer forint vámkedvezményt élvezett. Ezt a kedvezményt autó vásárlásánál igénybe lehet-e venni? — Nem. Minden más tárgynál igen, s az együtt utazó családtagok (maximum hárman) ezt összevonhatják, s 30 ezer forint vámkedvezményt kaphatnak. — Hallani azt is, hogy a tízezer forintos kedvezményből ötezer forint lesz ... — Ez csak szóbeszéd. — Azt is hallani, hogy januártól a magyar határ átlépésekor nem kell a valutapapírt felmutatni, vagyis egy fillér nélkül is átengedik az utast. — Ez viszont igaz. Az utazás januártól nincs valutához kötve, ám abban az esetben, ha 25 ezer forint összértéket meghaladó áruval tér vissza a turista, akkor igazolnia kell, hogy cuccát miből vette. A borsodi határszakaszra vonatkozóan pedig azt tudom elmondani, hogy ezentúl nem kell kötelezően beváltani cseh koronát. (illésy) Akinek lesz ró valutája, akár Mercedest is hozhat Fotó: Laczó József Levél a megye kommunistáihoz Kedves Elvtársak! A z elmúlt időszak pártvitáinak fontos tanulsága volt, hogy társadalmigazdasági bajaink gyökere nehézkes és rugalmatlan társadalomirányítási és döntési gyakorlatunk, intézményrendszerünk, amely minden tisztességes szándék ellenére már nem volt képes a különböző érdekek és törekvések megjelenítésére, előrevivő kompromisszumok megkötésére. Nem volt képes, mert szaporodtak benne a formális elemek, meghonosodott a rossz éntelemben vett központ- és tekintélytisztelet, s amely ezért csak részben hasznosította a kisközösségek .sorsformáló energiáit. Ez a páftvitákon kiérlelt kollektív bölcsesség fogalmazódott meg, amikor a pántértekezlet kimondta: a politikai intézményrendszer átfogó megújítására van szükség. Ennek során a leglényegesebb tennivalók közé tartozik — Ijármely területen — az irányítás egyszerűsítése, a szervezeti egységek széles körű egyenjogúsítása, s ezáltal az önkormányzat, a helyi önállóság gyakorlati megvalósítása. Az állampolgárok ezen az úton válhatnak életük, lakóhelyük tényleges gazdáivá, így alakulhat ki kölcsönösen felelős, partneri együttműködés a helyi politikai szervezetek között, s igazán így kapcsolódhat be valamennyi állampolgár az országos és helyi teendők intézésébe. Január elsejétől ennek szellemében alakul át a megyei közigazgatás és a pártmozgalom irányítása. A közigazgatás kétszintűvé válik, s ezzel összekapcsolódva 1989. január elsejétől a jelenlegi 17 pártszerv helyeit 226 pártszervvel, illetve pántszervezettel lesz közvetlen kapcsolata a megyei pártbizottságnak is. Első látásra a változtatás pusztán formai, szervezeti kérdésnek tűnhet. Mi viszont további előrehaladásunk ütemét alapevetően megszabó tartalmi elhatározásnak tartjuk. Lényegesnek azon reformintézkedések sorában, amelyeket megyénkben a párt országos értekezletét követően megkezdtünk, illetve megvalósítottunk. A politikai kezdeményezéseink között első helyen említem a megyei pártbizottság munkájának korszerűsítését, az elvi, politikai irányítást végző politizáló testületté fejlesztését szolgáló munkamódszerbeli, munkarendbeli változtatásainkat. Az a célunk, hogy a megyei pártbizottság a jö-^ vőben valódi, politikai irányítást végezzen. Legyen ez jól érzékelhető döntéseinek tartalmában, politikai álláspontjának minőségében, nyitottságában, a végrehajtó bizottság és a pártbizotttság új viszonyában, a testület új tagok delegálásával történő frissítésében, a munka nyilvánosságának növekedésében ... és még nem értünk a végére. Legfontosabbnak tartjuk ennek keretében, hogy a megye társadalmi, gazdasági leszakadásának megállítására alkalmas, hosszú távú perspektívát nyújtó és a megye lakosságának cselekvő támogatását éivező program készüljön. E munka első, szakértői szakasza befejezés előtt áll, hamarosan pártvitát szervezünk a térségi fejlesztési koncepcióról. Nem pusztán ipari szerkezetátalakítási koncepció kézül, ugyanolyan íontos az agrárgazdaság kibontakozásához szükséges feltételek megteremtése, az idegenforgalom fellendítése és a lakosság életviszonyainak javítása az anyagi és szellemi infrastruktúra új minőségének létrehozásával, a kultúra presztízsének helyreállításával. Nemcsak gazdasági, hanem komplex, a társadalmi-gazdasági tennivalókat teljes- körűen, összefüggéseikben és kölcsönhatásukban kezelő program készül tehát, amelynek eszközei megfelelnek a szocialista piacgazdaság követelményeinek és lehetőségeinek. A társadalmi, gazdasági, politikai változások nem öncélúak és elválaszthatatlanok. Rendszerszemléletűek, egymáshoz kapcsolódóak, egymást erősítve hatnak, mint ahogyan egymás nélkül teljes célt bizonyosan nem érnének. Szilárd elhatározásunk, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott politikai célokat, valamint az ezek szellemében meghatározott saját teendőinket sikerre visszük. Ügy véljük, hogy megtettük az első érdemi és felelős lépéseket térségünk kérdéseinek reformszellemű vizsgálata és kezelése érdekében. Nem titkoljuk, sőt hangosan hirdetjük: minden törekvésünk arra irányul, hogy megújulásunkat visszafordíthatatlanná tegyük. Olyan szellemiséget alakítunk, olyan struktúrát építünk, olyan gyakorlatot honosítunk meg, amely lehetetlenné teszi az új jelenségek figyelmen kívül hagyását, az új kérdések régi módon történő kezelését, amely megakadályozza, hogy bárhol is a már túlhaladott módon lehessen dolgozni. Ezt segítheti a kétszintű pántirányítás is, amely egyúttal a pártszervek új, partner alapú együttműködési rendszere is. Az áttéréssel együtt ezért fontosnak tartjuk, hogy a városok és vonzáskörzetük természetes kapcsolata, együttműködése megmaradjon, sőt korszerűsödjön. Erre a foglalkoztatási, közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi, közoktatási és köz- művelődési közös feladatok megoldása érdekében is szükség van. A tanácsok és a pártszervek önállósága ehhez jó feltételekét teremt, mert az együttműködő partnerek egyenlősége újabb, kölcsönösen hasznosítható értékeket szabadíthat fel. A megye gazdaságában, politikai közéletében kibontakozó folyamatok kedvező irányúak, s az új irányítási rendszer bevezetése része ennek. Eredményesen megvalósítva minden bizonnyal előnyösen hat az érintett pártszervek munkájára, segíti az alapszervezetekig hatoló megújulás mielőbbi bekövetkeztét. A megyei pártbizottsággal közvetlen kapcsolatba kerülő pártszervektől, pártszervezetektől, az ott dolgozó kommunistáktól kérjük, segítsék elő, hogy az új helyzetből fakadó feladatokat a megyei pártbizottsággal, valamennyi érintettel szoros együttműködésben, ugyanakkor alkotó módon valósíthassuk meg. Arra számítunk, hogy az új szervezeti struktúra erősíti a pártdemokráciát, hozzájárul a pórtélét élénkítéséhez, termékeny vitákkal alapozza meg közös álláspontunkat, a helyi és országos ügyekben, segíti a párt vezető szerepe korszerű érvényesítését és politikai befolyásának növelését. Ezen célok megvalósításához kérjük az érintett pártszervek, pártszervezetek, s az ott dolgozó kommunisták aktív közreműködését. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága nevében Dudla. József első titkár Pergetik a Icnyöngiakat „Hiányturizmus” „A legvendégszeretőbb országnak is megvannak a maga vámszabályai” — adja tudtul alcímében a Szofij- szkije Novosztyi orosz nyelvű bolgár hetilap legutóbbi számában megjelent cikk, majd másutt hozzáteszi, hogy az egyik ország vámszabályai nem feltétlenül alkalmazkodnak más országokéhoz. Az újság a lengyel turisták okozta, s az utóbbi időben növekvő problémákat részletezi. „Hiányturizmus- nak” nevezi azt a jelenséget, hogy a lengyelek „kereskedelmi méretekben” szállítják Bulgárián át Isztambulban és Szalonikiben vásárolt portékáikat — farmereket, magnetofonokat és a legkülönbözőbb egyéb cikkeket —, amelyeknek mennyisége olykor száz kilókat nyom. Évente több száz hektáron, több millió facsemetét ültetnek el az erdősítés során a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén, részint új erdők telepítésére, részint pedig a kitermelt pótlására. Az ehhez szükséges különböző csemetéket, főként a lombos keményfákét, mint a tölgy, bükk, de a fenyőknek egy részét is, a gazdaság saját csemetekertjeiben keltetik ki, és nevelik fel a kiültetésig. A csemetekertekben, amelyek szinte valamennyi igazgatóság területén megtalálhatók, hidegágyakban, valamint gyorsított módszerrel, fólia alatt nevelik fel a csemetéket. A tavaszi magvetésre azonban most, az őszi és téli hónapokban gyűjtik össze a magot, A tavaszi ültetésekhez a bükkmagot elsősorban zömmel a fafajta őshonos, névadó erdőségeiből, a lillafüredi igazgatóság erdeiből gyűjtötték össze, mégpedig mintegy 125 mázsányit. Ez kerül elvetésre például a novajid- rányi csemetekertben, ahol fólia alatt nevelik a csemetéket, de ezt ültetik el Já- vorkúton is. A cseréháti erdőségekben, többek között Szendrő környékén csermakkot gyűjtöttek össze, mintegy 300 mázsányit. Ebből a dunántúli társgazdaságoknak is juttatnak. A bodrogközi, a zempléni és a hegyközi részeken szedték össze a tölgymakkot, mintegy 120 mázsányit, míg az idén gyenge termést adó vörösfenyőkből alig száz mázsányit tartalékoltak a tavaszi ültetésre. Tart még a fenyőtoboz gyűjtése, többek között a tolcsvai, a pálházi, a Szin és Lillafüred környéki fenyvesekben. Ezzel egy időben Pálházán megkezdték a tobozokból a magvak „perge- tését”.
