Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! flgW L/ XLIV. évfolyam, 297. szám 1988. december 14. Szerda ff life fejjel fáit iilX iV [A i [! ! nr\ 1 i r., —, t nnn \"/'ii ■ ; ; ■ : n|f n 1 h )l n \\ 1 V ¥ f f \ n ! (h 7 / /1 \ M / V \ / / fii ^ \ \ $ / il|| I n í \ in ■" ú i ; < t '"•!< áfa*' ’S:1 r-;,;-jjj || ,, ;V:.. vy:.p,í fm Wl • Sül MM li fi 1 „ i n i ; r isi f 111 n \ f » fi 8 l! fi L ..11 IV / ? { í | U {/ £ f i __II I v Ji ...i / H l V ! Ára: 1,80 Ft ; 1 J \ r’ *1' HBPJ"W hÜiíi ^iflí ii~" '■Tvxr rp^nn Tfirm'iT~'H'1 lilí.1 "rHJU ...JUWWiifimül]l!PlH!lliii.'.B.H'"líil'lllliilWm|iTllir'' Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megver Bizottságának lapja Az alkunak nincsenek mércéi A bér nem a munkaerő ára A bérreform értelmezése még korántsem egységes — ez tűnt ki a Magyar Köz- gazdasági Társaság tegnapi, a bérreform céljaival, realitá­saival foglalkozó ankétjén elhangzottakból. A bérre­formtól az emberek a reál­bérek növekedését, a válla­latok a bérgazdálkodás libe­ralizációját várják, ' míg a tervező-irányító szervek sze­rint a megtermelt anyagi javak elosztásán kellene vál­toztatni. A bérreform tartal­mának pontos meghatározá­sára egyébként az ankét egyetlen előadója sem vál­lalkozott, csak annak felté­teleit, céljait körvonalazták. Herczog László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy a bér so­hasem lehet a termelésnek ugyanolyan költsége, mint például a felhasznált anya­gokra kiadott pénz; mert a bér nem egyszerűen a mun­kaerő ára, hanem a megél- hetéá alapvető forrása. A munkaerő újratermelésének költségeit nem .kizárólag a béreknek, hanem azoknak a jövedelmeknek kell fedez­niük, amelyekbe beleérten­dők a pénzbeni és a termé­szetbeni juttatások, valamint a hitelek — mondta. Véle­ménye szerint a bérreform csak akkor valósítható meg, ha az alku tárgya nem a szabályozók változása, ha­nem maga a bér lesz. Ehhez olyan piaci mechanizmusok működésére van szükség, amelyek kialakításához a tulajdonosi érdekek markáns megjelenítésén, a politikai intézményrendszer reform­ján, s a tervezés szerepének újraértelmezésén át vezet az út. A szakszervezetek bérre­form-koncepciójának kö­zéppontjában a reálbérek állnak, annak belátható időn belüli biztosítása, hogy a tisztességes munkáért ka­pott pénzből a kor színvo­nalának megfelelően lehes­sen megélni — mondta Nyi­kos László, a SZOT osztály- vezetője. A szakszervezetek nem tartják a bérreform irányába tett érdemi lépés­nek a bérmechanizmus jö­vőre tervezett liberalizálását, mert az nem ad lehetőséget a bérek tartalmi újrarendez zéséhez, az igazságos bér­arányok kialakításához. Ezért jövőre már valóban hozzá kell látni, a bérek és a szociálpolitika együttes re­formjának előkészítéséhez — vélik. Az állam visszavonul a szociálpolitikában, s a nö­vekvő elvonások révén erre kényszeríti a vállalatokat is — így összegezte a vállala­tok véleményét Potecz Lajos, a Ganz Danubius bér- és munkaügyi vezetője. A sza­badabb bérgazdálkodás is csak lehetőség marad, mert jövőre a vállalatok jó része nem lesz olyan helyzetben, hogy érdemben változtasson eddigi bérgazdálkodásán. Il­letve, megtehetik, ha csök­kentik a létszámukat, ám ez­zel a munkanélküliek szá­mát növelik majd. (Folytatás a 2. oldalon)­Foglalkoztatás és bérpolitika Országos szeminárium Miskolcon A miskolci Egyetemváros ad otthont annak a kétna­pos, országos szeminárium­nak, amely a foglalkoztatás és a bérpolitika kapcsolatát elemzi. Pénteken a házigaz­dák nevében dr. Albert Pál, a Borsodi Szervezőtovább­képző és Racionalizáló Le- ányváMalat igazgatója mond köszöntőt, majd dr. Romvá­ri Pál. az NME rektorhelyet­tese nyitja meg a rendez­vényt. Az előadók között ta­láljuk dr. Halmos Csabát, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét. Kósáné Ko­vács Magdát, a SZOT titká­rát, dr. Zányi Jenőt, a Ma­gyar Gazdasági Kamara al- elnökét és dr. Héthy Lajost, a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatóját. Szombaton a résztvevők négy. szekcióban vitatják meg a szakmai kér­déseket. Megyénkben a m Tegnap, munkalátogatásra megyénkbe érkezett dr. Czi- bere Tibor művelődési mi­niszter. A művelődési tárca vezetőjét Miskolcon Dudla József, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint dr. La­dányi Józsefe a megyei ta­nács elnöke fogadta. Dél­előtt a miniszter részle­Könyvet a fa MMrtgggg $ Lassan tetőzik a karácsonyi bevásárlási láz, csúcspontját valószínű aranyvasárnap éri el. Késő délutánonként a városokban jóformán már mozdulni sem lehet a tömegtől, mindenki pénztárcája tartalmától igyekszik megszabadul­ni. Több-kevesebb sikerrel, ugyanis jó néhá­nyon hiába járnak üzletről üzletre, a hőn áhí­tott karácsonyi ajándékot nem lelik. Aki vi­szont könyvvel szeretne kedveskedni, válogat­hat. A szlogen is úgy tartja: a legszebb ajándék a könyv. Bár a téli könyvvásár idejére jó pár kötet még nem jelent meg, de a böngészők igy is választhatnak a szép művészeti albu­mok, a magyar és a külföldi irodalom reme­kei közül, de a krimit kedvelők sem marad­nak könyv nélkül... Fotó: Laczó József December 13-án, kedden ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­ga. A testület tájékoztatót hallgatott ,meg ha­zánk és a külföldön, elsősorban Nyugaton élő magyarság kapcsolatairól, valamint arról a te­vékenységről, amelyet Magyarország folytat a nyugati emigráció irányában. A Politikai Bi­zottság örvendetesnek tartja, hogy az utóbbi időszakban főként humanitárius és gazdasági téren közelebb kerültünk egymáshoz. Figye­lemre méltó, hogy az emigráció körében ked­vezően változott a Magyar Népköztársaság po­litikájának megítélése. Bel- és külpolitikai tö­rekvéseink, a társadalmi és gazdasági reform- folyamat, a felgyorsult demokratizálás széles körű érdeklődést és pozitív visszhangot váltott ki a nyugati országokban élő magyarok kö­zött is. Az emigráció Magyaror­szághoz való viszonyában fontos tényező a befogadó ország és hazánk kapcsola­tainak rendezettsége. A Ma­gyar Népköztársaság elisme­ri és feltétlen tiszteletben tartja a külföldön élő ma­gyarok állampolgári hűségét. A kapcsolatok ápolásában jelentős szerepe van a kul­turális, tudományos és gaz­dasági élet képviselői mellett a magyarországi- egyházak­nak .is. A külföldi magyarság kor- összetétele az elmúlt évek­ben tovább módosult- Álta­lában jellemző azonban, hogy a harmadik generációs magyarok is — bár szüleik­től és nagyszülőiktől eltérő módon — vállalják magyar származásukat. A Politikai Bizottság vé­leménye szerint a külföldön elő magyarokkal való kap­tes tájékoztatót hallgatott meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 oktatási, közművelő­dési helyzetéről, majd dél­után a megye egyik legna­gyobb kulturális, műemléki beruházását, a szerencsi vár­kastély befejezéséhez kö­zeledő rekonstrukciós mun­kálatait tekintette meg, il­letve az épületkomplexum­ban kialakítandó közműve­lődési centrum terveivel, el­képzeléseivel ismerkedett, gzerencsi látogatása után Erdőbényét kereste fel, ahol a helyi általános iskola ok­tató-nevelő munkájáról, a pe­dagógiai gyakorlat tárgyi és személyi feltételeiről szer­zett tapasztalatokat. Kukoricáért búzát Nincsenek — nem is le­hetnek még — végleges ada­tok az élelmiszergazdaság idei teljesítményéről —. hangzott el a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban kedden .tartott sajtó- fórumon. Az előzetes adatok azt mutatták, hogy a tsz-ek har­madában a pénzügyi feszült­ségek fokozódnak. A gazda­ságok egy része előrelátható­an 1989-ben sem tud kilá­balni nehéz helyzetéből. Ugyanis nem csupán az a gondjuk, hogy mennyi adót fizetnek majd, hanem az is, hogy tevékenységük után nem tudnak adóalapul szol­gáló, kellő mértékű nyeresé­get elérni. A támogatások további csökkentése főként a mezőgazdasági alaptevé­kenységet folytató gazdálko­dókat sújtja, s így egyre na­gyobb a késztetés az üze­mekben ipari munkák válla­lására. (Folytatás a 2. oldalon) csolattartás a társadalom legszélesebb értelemben vett közös feladata. Időszerűnek tartja az e téren kialakult felfogások és beidegződések felülvizsgálatát, s a kapcso­latépítés — belső és nem­zetközi lehetőségeinkkel, igé­nyeinkkel összhangban levő — feltételeinek megteremtését. Célszerűnek ítéli, hogy a ma­gyar állampolgárok, a ha­zánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek és a más államokban magukat magyarnak valló emberek egymáshoz és az anyanem­zethez való viszonyát azo­nos alapelvek szerint értel­mezzük. így biztosítható a bel- és külpolitika összhang­ja, a sajátos egységet alkotó feladatok egységes egészként történő, átfogó kezelése. Eb­ben mind az állami, kor­mányzati, mind a kormányon kívüli szervekre, szerveze­tekre, mozgalmakra feladat hárul. A Politikai Bizottság meg­állapította: a sajtónak nagy felelőssége van abban, hogy reális, túlzásoktól mentes kép alakuljon ki a külföldi magyarságról a hazai köz­véleményben. A testület ajánlásokat fo­gadott el. Olyan intézkedé­seket javasol az állami szer­veknek. amelyek elősegítik a külföldön élő magyarság és hazánk kulturális, gazda­sági, tudományos ' intézmé­nyei, személyiségei közötti természetes kapcsolatokat. A Politikai Bizottság átte­kintette 1989 első fél évének politikai ünnepeit. Egyetért azzal, hogy március 15-ét, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját a KISZ és a Hazafias Népfront által szervezett múzeumkerti nagygyűléssel, ifjúsági tö­megfelvonulás keretében a 48-as emléktáblák és emlék­helyek megkoszorúzásával ünnepelje meg a budapesti lakosság. Ajánlja, hogy or­szágszerte tartsanak emlék­ünnepségeket. Úgy határo­zott. hogy a pártszervek mindenütt vállaljanak részt a rendezvények szervezésé­ben. • Amikor még a katonák bontottak. Teljesen megtisztítot­ták a folyómedret a roncsoktól... Igaz, egyelőre csak gyalogosadat, de ez is több lesz e semminél. Merthogy ma már semmiféle híd sincsaHerná- don, Gesztelynél. Az ősz derekán leomlott híd roncsait ugyan­is határidő, december 10-e előtt eltakarította a Magyar Nép­hadsereg kijelölt műszaki alakulata. A Miskolci Közúti Igazgatóság főmérnökétől, Stoll Gábortól kapott informá­ció szerint a katonai alakalat munkája befejezte után megbízást kapott arra, hogy ideiglenes jelleggel egy gya­logoshidat tervezzen a folyó fölé, amelyet minden bizony­nyal a jövő év első negyedében meg is építenek.'Addig is: a gyalogosokat a közúti igazgatóság mikrobusza szál­lítja a Hernád egyik partjáról a másikra. Egyébként c vizsgálat még ma is tart: teljes bizonyossággal még most sem lehet tudni, mitől omlott le a híd.

Next

/
Thumbnails
Contents