Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
1988. december 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egészségügy Gombák a vízben A civilizált országokban az úszás az esztendő valamennyi szakában hozzáférhető, élvezhető dolog. Mindez egyrészt a fedett uszodáknak, másrészt az egészségügyi felvilágosító munkának köszönhető. Egyre több ember ismeri , fel, hogy a mozgás, a sportolás javítja erőnlétét, állóképességét és ezzel együtt napi hangulatát. Tudományos mérések igazolják az úszás pozitív hatását, mindenekelőtt a szívás érrendszerre, a légzésre, a test hőmérsékletének szabályozására, az izmok ' és idegek teljes rendszerére. Sajnos, számos betegség, tünetcsoport télen is fenyegeti a vizet kedvelőket, az úszókat. A bőr gyakori megbetegedése gombás fertőzés. Növényi eredetű paraziták okozzák, amelyek a növénytan szempontjából a gombafajták közé sorolhatók. Igen elterjedték, szinte mindenütt megtalálhatók. Fürdőhelyeken leggyakoribb a fonalas gombafajta. Az ember bőre normális körülmények között kellően védekezik a gombás fertőzésekkel szemben, a fertőzés kockázata azonban erősen megnövekszik a páradús környezetben, főként ha hosszabb ideig tartózkodunk ilyen helyen. A bőr felső rétegei ilyenkor fellazulnák, a gombás fertőzés könnyebbé válik. Ugyanez vonatkozik a horzsolt, felsebzett bőrfelületre is. A fertőzéseket elősegíti még a személyi higiénia elhanyagolása. Az említett tényezők csökkentik a bőr természetes védekezőképességét mely megfelelő körülmények között — a bőr összetételéből eredően — védi az embert a vegyi, fizikai jellegű és mikrobiológiai hatásoktól, amennyiben azok intenzitása szokásos mérvű. Ma Magyarországon a lakosságnak 110—40 százaléka szenved gombás megbetegedésben. Sokan lebecsülik és nem veszik komolyan bőrük fertő- zöttségét, gondtalanul eljárnák az uszodákba, fürdőhelyekre és terjesztik a kórokozókat. Leggyakoribb előfordulása a lábon, lábfejen és a lábkörmökön tapasztalható. A lábujjak közötti gyulladásos viszketés főként a láb 3. és 4. ujja .között jelentkezik, mivel ezek az ujjak teljesen összeérnek. A bőr ezen a helyen szürkésfehérré válik, a gyulladás peremén hámlani kezd. Súlyosabb esetekben az egész lábfejen elterjedhet a gombás fertőzés. Ilyenkor a bőr felületén hámlás, berepedések keletkeznek. Mindez lehetővé teszi azután egyéb mikroorganizmusok behatolását a szervezetbe és fájdalommal is járhat. A gombás megbetegedés megtámadhatja a körmöket. Ilyen esetben különösen nehéz a gyógyítás. Ha a betegség kialakult, gyógyításához orvosi beavatkozás szükséges. Minden esetben tekintettel kell lenni a patológiai folyamat jellegére, a góc to-, vaterjedésének megakadályozására, és természetesen a parazita fajtájára is a gyógykezelés során. Nagy hibát követnek el mindazok, akik laikus módon, különböző ajánlott, vagy házi szerekkel kísérlik meg a gombás fertőzés megszüntetését. Ez legtöbbször inkább kárt,11 mint hasznot eredményez. . A nem megfelelő gyógymód alkalmazása következtében ugyanis a kórokozó gombák törzse megváltozik, ellenál- lóbbá válik. A megelőzés érdekében az uszoda üzemeltetőjének kötelessége biztosítani a víz állandó cseréjét. A zuhanyozókban nem fából, hanem műanyag, könnyen tisztítható anyagból kell , a rácsokat biztosítani. Az uszoda, strand minden padlóié-' lületét rendszeresen kell fertőtleníteni. A fürdőzőknek saját érdekükben szintén be kell tartani a higiéniai szabályokat. Mielőtt a medencébe lépnek, használni kell a zuhanyt. A fürdőruha is legyen mindig tiszta. Az uszoda, strand területén használjunk papucsot, vagy sarut, s ezeket ne kölcsönözzük oda másoknak. A medencéből távozva ismét alaposan zuhanyozzuk le magunkat, hogy a bőr felületén ne maradjanak mikroorganizmusok, amelyek a vízből kerülhetnek ránk. Felöltözés előtt különös gonddal töröljük ki a láb- és a kézujjak közötti felületeket, valamint a testhajlatok felületét, ahol a bőr érintkezik. A ’ fürdőpapucsba és a lábra, különösen lábujjak közé szórjunk fertőtlenítő hintőport. A gombás fertőzések megelőzését szolgáló hintőporok és más készítmények vény nélkül is beszerezhetők a gyógyszertárakból. Az elmondott figyelmeztetések és ajánlások nem követelmények, de megtartásuk lehetővé teszi a gombás fertőzések, megbetegedések elkerülését. Ilyen módon elmaradhatnak a fürdés, úszás kellemetlen „emlékei”, de ugyanakkor elérhetjük célunkat, mert az úszás, ez a minden testrészt 'megmozgató sport jótékonyan szolgálja a szervezet edzését és a lelki egyensúly stabilitását. Dr. Nádler Viktor, Megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás Meddig fejhető a tehén? Manapság eljutottunk azért odáig, hogy felsőbb szinten is elismerik és hirdetik: tőkeszegény országunk egyik várhatóan leggyümölcsözőbb befektetése az oktatás, másképpen kifejezve a képzés és továbbképzés, az átképzés gyorsítása, fejlesztése. Kik viselik ennek terheit, és hogyan alakulnak ezek a terhek? A teher viselői — véleményem szePéldául egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra 1987- ben még csak 7500 forintot kellett fizetni, ami az oktatás és a vizsgáztatás díját is tartalmazta. 1988-ra, tanévindításnál ezt a költséget egy évre (3 éves a képzés) '17 800 forintra emelték. A szervezők csodálkoznak, hogy a jelentkezők zöme visszalépett a képzéstől. Indul az adószakértői tanfolyam is, 126 órában (munkaidő alatt), potom 12 ezer forintért. Óránként minden hallgató után, vagy minden hallgató közel 100 forintot fizet, hogy magába szívhassa az adó igéjét. A példát még tovább folytatva: kihelyezett saját szervezésű nehézgépkezelő alaptanfolyami képzés 7500 Ft/fő. A felsorolt költségek nem tartalmazzák az utazás, ese-. tanként a szállás, a kiesett munkaidőre járó munkabért — mert a képzés nemcsak a dolgozó érdeke —, napidijat, az esetleg felmerülő rint — az új értéket előállító termelő egységek, akiktől az állami elvonás kapcsán kialakul az állami támogatás. Jelenleg még pl. ingyenes oktatásról, orvosi kezelésről beszélünk egyrészt. De mibe kerül ma a felnőttek oktatása, továbbképzése, átképzése? Ezek a költségek a korábbi évek költségeinek többszörösére emelkedtek. Kérdezem: miért? helyettesítés költségeit, tehát ezek a képzések végső soron az ismertetett költségek 2—3-szorosába kerülnek. Több éve mondják, és rendeletek szigorítják a munkaidőalap védelmét. Ezzel kapcsolatban tolakodnak elő belőlem a kérdések: például miért nem lehet ezeket a képzéseket szabad szombatra, vagy délutánokra tenni, annál inkább, mert aki tudását gyarapítani akarja, annak — gondolom — úgy is megérné, aki pedig tudását akarja átadni, óradíjat — nem pedagógusi túlóradíjai — kap. Úgy tűnik, ezen a területen is vizet prédikálunk és bort iszunk. Visszatérve a téma elejére. Személy szerint én szeretném látni azt az előkalkulációt, amit az oktatási intézmények ilyen alkalmakra készítenek, mert valamilyen alapon csak meghatározzák az árát. Ügy gondolom, hogy itt sem igaz az a régen tanított alaptörvény, Személygépkocsit a BVK-tól? Az öröm azon kevés dolog közé tartozik, amely nagyobb lesz, ha megosztják. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság közelmúltban tartott budapesti küldöttközgyűlésén dr. Fekete Gábor, a Borsodi Vegyi Kombinát gazdasági vezérigazgató-helyettese elismerésben részesült, a társasági munkáért emlékérmet kapott. Ő az elnöke az SZVT kazincbarcikai szervezetének. Szép ivü pályát futott be eddig. Számviteli főiskolát végzett, diplomát szerzett közgazdaságtanból és doktorált. — ön tanúja, cselekvő részese volt a hatvannyolcas reformnak. Húsz év távolából hogyan látja akkori önmagát? — Fiatalabb voltam, tapasztalatlanabb ... Akkor Sajóbábonyban dolgoztam. Tagja voltam a vegyiművek mechanizmus-bizottságának. Jó csapat jött ösz- sze, jól ment a munka. Én már akkor, azóta is. a gazdaságra, jobban mondva a gazdálkodásra tettem föl az életemet. Bábony jó iskola volt. Nem a cégen, nem rajtam múlott, hogy az új mechanizmusba épített fékek lelassították, megállították a dinamizmust. — Hogyan kerüli Barci- kára? — Ennek is története, van. Az akkori Nehézipari Minisztériumból kértek, kis híján utasítottak, hogy vállaljak állást Péten ... Engem minden ide kötött, nem akartam elhagyni Borsodot. Alig tudtam kitérni. így aztán amikor a BVK, mint lehetőség fölmerült, csak igent mondhattam ... Nem bántam meg, a kollektíva elfogadott és befogadott. Pedig iszonyú kemény évek voltak azok! Átrendeződött a világpiac^ az érték- és mértékrendszer. Csökkent gyártmányaink eladási ára, viszont egyre többe került az energia. Akkor már benne voltunk a PVC—Ill- ban. Utólag elmondható, hogy nagyon rosszkor jött ez a beruházás. Már ami a feltételrendszer változását illeti. Nyolc és fél milliárd forintos munkáról volt szó, s a hitelekből egy fillért sem engedtek el. Az idő persze a BVK-t igazolta. Akadt olyan esztendő is, amikor egymilliárd forintos adósságterhet hordoztunk. Az idén a vállalat tiszta nyeresége kétmilliárd forint körül várható. De emlékszem, hogy 1982- ben a nyereség csak 280 millió forint volt... — Egy négy és jól prosperáló gyár nagy kifutási lehetőséget kínál a szakember számára. A vegyipar nem került a válságlistára, akadt ugyan mélypont, de ezen hamar túljutott ... — Élni kell tudni a lehetőségekkel is. Mi nemcsak a világban néztünk szét, hanem házon belül is. A milliók miatt fogtunk meg minden forintot. A változó körülmények miatt mi is változtattunk. Négy gyárunk négy önálló gazdálkodási egységgé vált. — Nem nyirbálta ez meg a gazdasági vezérigazgató- helyettes jogkörét és beleszólási jogát? — A gyárak önállósága miatt munkatársaimnak, nekem is egy másfajta vezetési stílust kívántatott meg. A vállalaton belüli gyári önállóság egyben nagyobb kötöttséggel és nagyobb felelősséggel járt. És nagyobb pénzzel is. Részeként könnyebb számba venni és méltányolni a teljesítményt. Nekem az a dolgom, hogy a vállalat érdekeit képviseljem és juttassam érvényre — köz- gazdasági eszközökkel — a gyárak között. Néha, az ellenvélemények közepette is. — Hogyan teremthető harmónia egy ilyen nagy családban? Pontosabban fogalmazva, mit talál kifogásolhatónak a vezetésben, vezetői munkájában a gyárkapun belül? — Egy külföldi út élményével válaszolok. Dr. Cza- bán János egyetemi kandidátussal, az SZVT megyei elnökével az NSZK-ban jártunk. Sok vállalati irányítási rendszert - ismerhettünk meg, sok cégnél szereztünk tapasztalatot. A legfontosabb, s ami végül is a BVK-t igazolja, sikerült élesen elkülöníteni a vezetési és érdekeltségi szinteket. Magyarországon általában „az én házam, az én váram” elve alapján a kívánatosnál jobban érvényesülnek a kisebb termelőkollektívák szándékai, mint a komplex vállalati törekvések. Mondjuk egy termelőrészleg vezetője, akár a vállalati eredmény rovására is, tengelyt akaszt a kiszolgáló részleg képviselőjével, a szállítóval, vagy a kereskedővel, csak azért, hogy neki legyen igaza. Ez helytelen gyakorlat. Az NSZK-ban szent és sérthetetlen a cég, az egész apparátus érdeke. Mindenki másnak ehhez kell igazodnia. — Veres Péter után szabadon tehát úgy is fogalmazhatunk, hogy „népben, nemzetben”, azaz „gyárban” kell gondolkodni, még ha annyira sokszínű is a profil, mint a BVK-nál? — A felső vezetés team-je csak ebből indulhat ki, csak ezt szorgalmazhatja. Akár gazdasági vezérigazgató-helyettes, akár a központi raktár vezetője, akár a kutatás irányítója. Tehát: más-más szakképzettségű és beosztású emberek egyetemlegesen törekedjenek az alapvető feladatok teljesítésére, amely jelen esetben a gazdaságos, hasznot hozó és piacon jól értékesíthető termékek előállítását jelenti. Példaként emlegethetem föl a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság egyik néhány évvel ezelőtti akcióját, ösz- szehívtuk a kazincbarcikai • vezetőket, s azt néztük meg, hogy a városon belül milyen az együttműködés a különböző cégek és szervezetek között. Kiderült, hogy olyan termékért, alapanyagért a Dunántúlra megyünk, amely házon belül is rendelkezésre áll. Csak információ, a kapcsolatok hiánya miatt ezt a lehetőséget nem használtuk ki. .. A közeljövőben egyébként ismét rendezünk egy ilyen csúcstalálkozót. v — Milyen a közérzete most, 1988. végén egy nagyüzem közgazdasági vezetö^jének? — Köszönöm, jól vagyok. A napi gondokat meg kell oldani, s azon felül kell emelkedni. A vezérkar a jövővel foglalkozik. Kialakítottunk egy olyan kritériumrendszert, amely éppen a holnap érdekében azt vizsgálja, hogy mi illik a vállalati stratégiába, mi az, amit fejlesztenünk és gyártanunk kell. Világbanki lytelből finanszírozzuk az építési műanyag szerelvények gyártását, a szekszárdi üzemünkben belevágunk a műanyag—fafurnér kombinációjú falburkoló készítésébe, s jó üzletnek ígérkezik a műanyag célszerszámok előállítása is. — Es a személygépkocsi? — Igyekszünk, s partnerül szegődünk minden jó kezdeményezéshez. De próbálkozunk egyedül is. A szovjet gépkocsiipar képviselőivel előrehaladott tárgyalásokat folytatunk egy olyan közvetlen termelési kooperáció érdekében, mely szerint mi gépkocsiüléseket készítenénk (erre a po- liuretán-gyártás fejlesztése lehetőséget ad), s ezért cserébe autókat kapunk. Az előzetes kalkulációk szerint 10—12, általunk készített ülésgarnitúráért és esetleg még más műanyag szerelvényért egy személykocsit kapnánk a szovjet cégtől. Ezeket a gépkocsikat természetesen a BVK hozná forgalomba. — Elképzelhető, hogy az autóra várók egy része nem a Merkúrnál soruko- zik, hanem a BVK kapuja előtt? — Miért ne? Moszkvai tárgyalásaink sikerrel kecsegtetnek, s egy olyan cég, mint a BVK, egyedül is vállalkozhat erre az autóstranzakcióra. Brackő István hogy egyszerre minél több dolgozót képezünk ugyanarra, akkor az 1 főre eső költség csökken, (Ezt csak azért írom, mert. például a tévé ára nem csökken a sorozatnagyságtól függően.) Mert ha így volna, akkor tól-ig árat közölnének. Továbbá: egyénileg ilyen árak mellett kevés ember tanul tovább, tehát tanulmányi szerződés megkötését vállalja, és a cégek fedezik a költséget. Így a költségek vállalói a cégek, akiknek ügyintézői rá vannak szorítva egyre jobban a gazdálkodásra, de ilyen feltételek mellett hogyan tudnak költséget megtakarítani. A jelenlegi egyoldalúságot, ami azt tükrözi, talán még mindig fejhető a „tehén” (cég), fel kellene oldani és kétoldalú szerződéskötéssel kellene az árban megegyezni. Tóth Bálint, a BVM Miskolci Gyárának személyzeti és oktatási osztályvezetője