Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. december 3., szombat Ünnepség Miskolc Város Tanácsán Díszpolgár: dr. Ditrói Sándor Magyar-lengyel építőipari vegyes vállalat alakult Építési technológiák közös hasznosítása Miskolcon évről évre a város felszabadulásának előestéjén tüntetik ki a város közéletének legkiválóbb személyiségeit, mindazokat, akik a legtöbbet tették a város gyarapodásáért, fejlődéséért. A hagyományok szellemében az ünnepséget tegnap tartották meg a városi tanács dísztermében. A meghívottakat dr. Kovács László tanácselnök köszöntötte, majd szólt a város felszabadításáért folytatott küzdelemről. Ezt követően szólt Miskolc fejlesztésének legfőbb vonásairól. — Célunk — mondotta — az egészséges közérzet, a város értékeit megtartó és gyarapító felelős közösségi gondolkodás és magatartás erősítése, amely elősegíti elképzeléseink megvalósítását. Arra törekszünk, hogy a 44 éve szabad Miskolc rangjához, hagyományaihoz méltó, szebb, és kulturáltabb környezetet biztosítson a város lakói számára. Elmondhatjuk: velünk együtt ma már egyre több miskolci vallja magáénak ezt a célt. A dicséretes közösségi magatartást, követésre méltó élet- utat kívánjuk mai ünnepségünkön méltatni és elismerni. Dr. Kovács László ezt követően átnyújtotta a kitüntetéseket. ' A Miskolc város díszpolgára címet ebben az évben dr. Ditrói Sándornak, a Vasgyári Kórház-Rendelőintézet igazgató főorvosának adományozta a város tanácsa. Miskolc városért kitüntetésben részesült Csetneki Józsefné, nyugdíjas, városi tanácstag, valamint Simon Tibor, az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága osztályvezetője. A Magyarországon dolgozó lengyel építők együttműködése a magyar partnerekkel új, az eddiginél szorosabb formát öltött azzal, hogy budapesti székhellyel létrehozták az első közös építőipari vegyes vállalatunkat: a Hungaropol Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságot. Az alapító négy magyar partner, a debreceni Hőstop Építőipari Szövetkezet, az Újfehértói Faipari Szövetkezet, a Magyar Hitel Bank leányvállalataként működő Ingatlanforgalmi és Beruházásszervezési Kft., valamint a budapesti Építőipari Kivitelező Vállalat. A három lengyel alapító nevében pedig a Budostal 2. Számú Építőipari Vállalata, a Wroclaw! Műszaki Egyetem, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta a Brazil Kommunista Párt küldöttségét, amely Salomao Maiina, pártelnök vezetésével tartózkodik hata, a Storeylift képviselői írták alá a társasági szerződést. Az induló tőke 72 millió forint, amelyből a magyar fél 53, a lengyel pedig 47 százalékkal részesedik. Az együttműködés korszerű magyar és lengyel építési technológiák közös fel- használásán alapul. Modern lengyel módszer egy födémemelési építési technológia, amelynek lényege, hogy az épület összes födémjét előre elkészítik a ház alapterületén, s innen hidraulikus szerkezetekké! emelik fel és rögzítik sorjában a megfelelő emelet szintjén. A magyar alapítóik egy energiatakarékos padlófűtési rendszerrel és a cementkötélsű faforgácslapok, az úgynevezett Duriísol-elemek gyártázánkban. A delegáció tagja Antonio Reslk, a BKP KB tagja, a párt Sao Pau:ló-i városi bizottságának titkára. Grosz Károly tájékoztatást adott a magyarországi változások hátteréről és fő vonásairól, az MSZMP megújusi technológiájával társultak a közös vállalkozáshoz. Ezekkel a módszerekkel gazdaságosan és rövid idő blatt lehet felépíteni lakóépületeket, irodaházakat és parkolóházakat. A beruházóknak két épületet tudnák mintául mutatni: a Gellérthegyen egy lakóházat, az Alagút közelében pedig egy komplex ‘iroda- és lakóépületet. A közös vállalat azzal számol, hogy budapesti és magyarországi tevékenysége később kiterjed Lengyelországra és harmadik országokra is. A szükséges formaságokat, egyebek között a cégbejegyzést követően hivatalosan január 1- jétől kezdi meg működését az új vállalat. (MTI) lási törekvéseiről, a párt előtt álló időszerű feladatokról. A brazil vendégek szóltak az országukban zajló demokratizálódási folyamatokról, a brazil kommunisták tevékenységéről. továbbá ennek leanyvaffialaGrósz Károly fogadta a Brazil KP küldöttségét Megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról)' de nem utolsósorban a szak- szervezetek annak is tudatában vannak, hogy a társadalmi közérzet, a közhangulat alakulásában döntő szerepet játszó gazdasági helyzet, az ennek alapján kialakult jelentős, egyes területeken súlyos szociális feszültségek következtében rendkívül nagy a türelmet- lenség, néhol az indulatok megközelíteni látszanak a kritikus tömeget. Eközben természetesen azzal is számot kell vetnünk, hogy egy korábbi hibás gazdaságpolitika, olykor a felelősség hiányát is mutató döntési mechanizmus árát most kell megfizetnünk. — A Szakszervezetek Or- 'szágos Tanácsa többszöri vitában mérlegelte: milyen funkciót, milyen szerepkört kell szánnunk az országos tanácskozásnak. A SZOT azt kezdeményezi, hogv a most összeült országos tanácskozás szabjon irányt a szak- szervezetek tartalmi-szervezeti megújulásához, ezzel szoros összhangban adjon felhatalmazást egy, az előzőek szerinti tartalmat tükröző Alapszabály' — vagy javasolt új nevén: Alapokmány — kidolgozásához, és nem utolsósorban körvonalazza a legfontosabb érdekképviseleti-érdekvédelmi kérdésekben követendő magatartásunkat, törekvéseinket. A magyar szakszervezetek gyakorlati munkájában egyre nagyobb súlyt kapott az érdekvédelem, érdek- képviselet. Mindemellett tevékenységükben megőriztek számos, a szakszervezetek klasszikus funkciójától idegen tartalmat és módszert és szervezeti felépítésükben, működésükben is konzerváltak egy sor korábbi gazdasági-politikai mechanizmus szülte állapotot. Ez szembeötlően nyilvánul meg például abban a szerep- tévesztésben, hogy tevékenységünk sokáig és sok szempontból az egyes ágazátok, területek, vállalatcsoportok, vállalatok gazdálkodási kondícióinak védelmére, az ehhez kényszerűen hozzá tartozó ,,kijáró” szerepkör felvállalására irányult, amivel maguk is hozzájárultak a gazdasági szerkezet merevségéhez — miközben nem fordítottak kellő figyelmet a munkavállalók • közvetlen és távlati érdekeinek hathatós képviseletére és védelmére. A társadalmi szerepvállalás torzulásából eredt az a tétel is, amely a szakszervezeti mozgalmat a politikai hatalom részesének deklarálta, nem törődve azzal, hogy ez egy monolitikus politikai intézményrendszer működési logikájának erősítéséhez, nem pedig a szak- szervezeti tagság valóságos érdekei képviseletéhez járult hozzá. — Úgy gondolom, hogy történelmi tradícióinknak, mai viszonyainknak és a jövő követelményeinek akkor tudunk megfelelni, ha a döntés jogát a legilletékesebbre, a tagságra bízzuk: a szakmai és ágazati szerveződés milyen kombinációjától várják érdekeik jobb feltárását, hatékonyabb érvényesülését. Hozzáteszem: ez a felfogás felel meg'a nemzetközi gyakorlatnak is. Hasonlóképpen meggyőződésem, hogy az- ágazati, szakmai és területi elv sem egymással szembeállítható alternatíva, hanem a különböző feladatok ellátására szervezett, egységes, egymásra épülő rendszer. A szakszervezetek tudatában vannak az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetének. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az ország valós gazdasági, nemzetközi pénzügyi terheiről nyilvánosságra hozott adatok azonban számunkra is megdöbbentőek voltak. A reális elszámolás hiányában szembesültünk most már évről évre visszatérően azzal a megmagyarázhatatlan ellentmondással, hogy a látható erőfeszítések, az életszínvonal korlátozása ellenére a népgazdaság helyzete tovább romlik, a kialakuló gazdasági helyzet a vártnál mindig rosszabb és ez további áldozatokat követel a lakosságtól. Mindez meglehetősen' kényes helyzetbe hozta a szakszervezeteket, hiszen a valóságos helyzet ismerete nélkül könnyen irreális követelések élére állhatnak, vagy éppenséggel ellenkezőleg, önmérsékletet tanúsítanak akkor is, amikor ez nem lenne indokolt. Ahhoz, hogy mai súlyos gondjainkon túljussunk, hogy a gazdaság kimozduljon a holtpontról és ugyanakkor a társadalom is felvállalja a kényszerű áldozatokat, legalább két dologra van szükség. Az egyikről már szóltam: ez a helyzetünkkel történő rnyílt szembenézés, a politikai cezúra, a múlt hibás gyakorlatának egyértelmű megtagadása. A másik feltétel nem kevésbé fontos: meg kell tanulnunk, hogy a közgazda- sági racionalitás, az egyensúlyi követelmények érvényesülése mellett, éppen egy teljesítményelvű gazdaságban van fokozott jelentősége annak, hogy párhuzamosan működjön a szociális igazságosság, a szolicTaritás elve is. — Az országnak, a társadalomnak most világos programra, az ennek megvalósítását szolgáló gyors változásokra, ugyanakkor egy elemi nyugalomra van szüksége, hogy nehézségeiből önerőből ki tudjon lábalni. Olyan programra van szükség, amely nemcsak a pénzügyi egyensúlyra, de az emberek morális, lelki egyensúlyának helyreállítására is alkalmas, olyanra, amely perspektívát mutat. Egyebek mellett ehhez kell hozzájárulnia a szakszervezeti mozgalomnak is — mondotta befejezésül Nagy Sándor, arra kérve a küldötteket, hogy foglaljanak állást a javasolt kérdésekben, nyissák meg az utat egy valóságos átalakulás számára. Pénteken, az esti órákban befejeződött az országos szakszervezeti tanácskozás első munkanapja. A szak- szervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásának fő irányairól, az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről és a s'zakszervezetek új alapokmányának alapelveiről beterjesztett dokumentumokról Nagy Sándornak, a SZOT főtikárának , szóbeli' kiegészítőjét követően 17-en mondtak véleményt. A vitában felszólalt Németh Miklós miniszterelnök is. A tanácskozás szombat reggel folytatja munkáját. (MTI) A Minisztertanács Hivatala és A Minisztertanács dönUése alapján 1989. január 1-jétől emelkedik a napilapok ára. A jelenlegi árak 1985-től vannak érvényben. Időközben számottevően növekedtek a papírárak, a nyomdái előállítás költségei, veszteségessé vált. a posta hírlap- terjesztési tevékenysége és jelentős mértékű állami támogatással lehetett csak a jelenlegi lapárakat fenntartani. Az állami támogatás megszüntetése és a költség- növekedés miatt elkerülhetetlen a napilapok árának emelése. Az országos napilapok közül a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népszava példányonkénti ára a hétköznapi számoknál 1,80 Ft helyett 4,80 Ft, a nagyobb, terjedelmű szombati, illetve ünnepi számnál pedig 2,20 Ft helyett 5,80 Fit lesz. A megyei napilapok árai általában a hétköznapi számoknál 1,80 Ft-ról 4,30-ra, szombati, illetve ünnepi számoknál 2,20 Ft-iról 5,30 Ft-ra nőnek. Az Esti HiTl'ap új óra 3,80 Ft, a Népsporté 4,30 Ft lesz. Az árintézkedéssel egyidejűleg a lapok január 1-jétől a korábban megszokott nagyobb terjedelemben jelennek meg. A TOKAJ ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 5 ÉVES szerződéses üzemeltetésre átadja AZ ALÁBBI EGYSÉGEKET: 1989. január 15-től 1994. január 15-ig terjedő időszakra: 5. sz. italbolt, Tokaj, Bethlen G. 29., IV. oszt. 9. sz. italbolt, Tokaj, Beloiannisz 21., IV. oszt. 21. sz. italbolt, Tiszatardos, Kossuth u., IV. oszt. 25. sz. borozó, Nyíregyháza, Petőfi tér 1., IV. oszt. 29. sz. italbolt, Bodrogkeresztúr, Kossuth u., IV. oszt. 30. sz. italbolt, Bodrogszegi I., Kossuth 34., IV. oszt. 31. sz. italbolt, Szegilong, Dózsa u. 69., IV. oszt. 11. sz. húsbolt, Tokaj, Klapka u. 49. TOKAJ ÁRUHÁZ, Tokaj, Rákóczi u. 45. üveg-játék osztály cipőosztály áruházi büfé, III. oszt. A Tokaj és Vidéke Áfész bérleti formában történő üzemeltetésre 1989. február 1-től 1994. február 1-ig * átadja: 24. sz. bisztró, Tokaj, Kossuth tér, III. oszt. 1989. március 1-től 1994. március 1-ig 36. sz. italbolt, Erdőbénye, Bethlen G. u.> IV. oszt. A meghirdetett egységek versenytárgyalását 1989. január 3-án, 8.30 órakor tartjuk a szövetkezet központjában * j A versenytárgyalásra pályázatot 1988. december 20-ig azon személyek nyújthatnak be, akik a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkeznek A pályázók részére a bővebb felvilágosítást az áfész főkönyvelője folyamatosan megadja ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA, 3910 Tokaj, Bethlen G. u. 5. sz.' 1989-re a Magyar Posta az előfizetéseket már az új árakon fogadja él. Az előfizetéses .rendszeriben fennmaradnak a különböző kedvezmények. Ezekről az egyes lapok kiadód külön tájékoztatják olvasóikat. A Minisztertanács döntése alapján a lapkiadás és -terjesztés 1989-től önálló üzleti vállalkozásként működik. Ennek megfelelően az ésszerű gazdálkodási szempontokat is figyelembe véve, az előállítás, a kiadás és terjesztés egyaránt szabad árformába kerül. A későbbiék folyamán tehát az egyes napilapok árai a költségek és olvasói igények változásainak megfelelően módosulhatnak. (MTI) A Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat a fenti közlemény kapcsán saját lapjaira vonatkozóan ismerteti olvasóival az előfizetési díjakat és a kedvezmények mértékét: megyei lapunk, az Észak-Magyarország 1989. január Írje után ismét a korábbi terjedelemben jelenik meg, egyhavi előfizetési díja 105 Ft, negyedévre 315 Ft, fél évre 530 Ft, míg az éves előfizetés 1260 Ft lesz. Az előfizetési díjak emelkedésével egyidő ben vállalatunk az előfizetőknek havonta két számot ingyen biztosít, amely éves szinten közel egyhavi előfizetési díj megtakarítását jelenti. Bízunk benne, hogy megyénk lakossága a megemelt lapárak ellenére is megmarad lapunk olvasójának! Kitüntetések a népfrontnál Péntek délután, a Hazafias Népfront székházában Homo- lya Gizella városi titkár kitüntetéseket adott ót azoknak, akik ebben az esztendőben kimagasló munkájukkal segítették a népfrontmozgalom tevékenységét. Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést 27-en, Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést 34-en kaptak az ünnepségen, melyet Miskolc fel- szabadulásának 44. évfordulója alkalmából rendeztek meg.
