Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. december 22., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) f u varoztátók.nak nem szol­gál örömére, elmondhatom, a MÁV számára sem. — Köztudott, hogy a ter­mékszerkezet-váltás egyik alapvető feltétele az infra- strutúra és ezen belül a vas­úti közlekedés megfelelő színvonalú működtetése. Nem tudom miért nem ve­zettek érdemi eredményre azon erőfeszítéseink sem, amelyek a korábbi években arra irányulták, hogy a kor­mány és a Parlament átfo­góan vizsgálja meg a vasút és a vasutas dolgozók hely­zetét, és tegyen hatékony in­tézkedést az egész népgazda­ságot is hátrányosan érintő problémák megoldására/ Ja­vaslom, az Országgyűlés 1989-ben tűzze napirendre a termelő infrastruktúra teljes keresztmetszetének elemzé­sét. Horváth Ferenc csurgói kör­zeti főállatorvos arról beszélt, hogy a költségvetés — a köz­ponti irányítás természeté­ből adódóan — a nemzeti jövedelem döntő hányadá­val gazdálkodik. Ez azonban szubjektív, nem egyszer pro­tekcionista célokat támogat­va osztotta szét. A nehéz gazdasági hely­zetben is szaporodnak a köz­pénzen épülő, szuperluxus .igényeket kielégítő üdülők, vadászházak, ahová nem rit­kán személyi használatú he­likopterrel érkeznek a hazai vendégek, nagyhatalmú, be­folyásos emberek. Mindez sokakban kérdéseket vet fel: hogyan gazdálkodnak a köz pénzéből? A kormányzat vajon jó helyre teszi-e a sze­mélyi jövedelemadóval kiiz- zasztott forintokat? Király Zoltán, az MTV szegedi stúdiójának szer­kesztő riportere szorgalmaz­ta a társadalmi szervezetek állami támogatásának radi­kális — 50 százalékos — csökkentéséit, ami azt jelen­tené, hogy a 4,2 milliárdos tervezet legfeljebb 2 mil- liárdra zsugorodna. További lehetőségeket kínál a társa­dalmi és tömegszervezetek vagyonának „újratársadal- raasítása”'. Sikere volt felszólalásá­val dr. Csontos Jánosné, izsófalvi képviselőnek. A szerda délelőtti első szünet­ben mutatta, hogy Med- gyessy Péter miniszterel­nök-helyettes levélben gra­tulált neki. Engedélyével idemásolom egyik monda­tát: „...tartalmas, nem­csak szimpatikus, de szép magyarsággal megfogalma­zott, és csengő hangon, jól hangsúlyozott beszéd volt.” Aki órákon át hallja a fé­sületlen mondatok özönét, elviseli a monoton, színte­len előadásmódot, különö-t sen értékeli a fenti meg­állapítást. Mintegy kará­csonyi ajándékul, könyvet is mellékelt levele mellé Medgyessy Péter. Apáczai Csere János: Az iskolák fö­löttébb szükséges voltá­ról... című műve ponto­san rímel a képviselőnő felszólalására: * Fekete János, a Nemzeti Bank nyugalmazott elnök- helyettese, szarvasi képvi­selő tartózkodott a szava­záskor, nem foglalt állást a minisztériumok átszervezé­sét illetően. Mint kiderült, azért, mert meggyőzték őt Bodonyi Csaba miskolci képviselő ellenérvei. (A fo­lyosón úgy mondták, maga Németh Miklós miniszter- elnök is gratulált Bodonyi Csabának, készségesen el­ismerve, hogy fenntartásai érthetők.) Most már csak Javasolta a Magyar Hon­védelmi Szövetség iköltségve- tési támogatásának jelentős mérséklését, a szervezeit köz­ponti apparátusának leépíté­sével. Véleménye szerint a Munkásőrség, miután törté­nelmi hivatását már betöl­tötte, „a diktatórikus szocia­lizmus” . intézményévé vált. Ezért azt javasolta, hogy a Munkásőrség kiadásaira for­dítandó 1 milliárd 43 millió forintot adják át a Belügy­minisztérium közbiztonsági intézményeinek, a bíróságok­nak, az ügyészségeknek. Moravszfei György, a ti- szavasvár.i Munka Mgtsz el­nöke (aki az ebédszünet után elsőiként kapott szót, csak többszöri halasztás után kezdte beszédét, mivel a kormány tagjai nem érkez- ték vissza időben az üléste­rembe) elgondolkodtatónak ítélte, hogy a nagymértékű elvonás sem elegendő a költségvetés pozíciójának ér­zékelhető javulásához. Véle­ménye szerint a pénzelvo­nások további növelése fel­borítja a termelés és a gaz­dálkodás egyensúlyát, így a vállalaiti érdekeltség meg­szűnik, vagyis nem lesz mit elvonni. Kovács László, a Dunai Kőolajipari Vállalat műszák- vezetője arra keresett vá- lalszt, hogy mi vezetett a költségvetési egyensúlyi fo­lyamat megbomlásához. Vé­leménye szerint ennék okai: a hitelforrások kevésbé eredményes felhasználása, az intézményrendszer merevsé­ge, a torz értékrend miatt kialakult érdektelenség, • a gazdaság teljesítőiképességé­nek alacsony szintje. Balogh András, a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motor­szerelője — soron kívül szót kérve — a Munkásőrséggel kapcsolatos, a vitában ko­rábban elhangzott állítások­ra reagált. Először is meg­jegyezte, hogy a Munkásőr­ség nem a párt fegyveres testületé. A Munkásőrség ön­kéntesen, társadalmi alapon alakult testület, amely még nem fejezte be történelmi küldetését. — hangoztatta. A képviselő utalt arra, hogy ez a testület munkaidőn kí­az a kérdés, hogy nem já­runk-e úgy, ahogy — ezt a miniszterelnök mondta — más, korábban összevont minisztériumok esetében: utólag derült ki, hogy meg­gondolatlan, és elhamar­kodott lépés volt. * Még novemberben jár­tam Karcsán, ahol a falube­liek (az új választójogi tör­vénytervezet vitájára gyűl­tek egybe) azt panaszolták, hogy ők semmit nem pro­fitáltak a jelenlegi képvi­selő munkájából, sőt nem is ismerik őt. Ezt akkor megírtam, ezért kért meg Tóth László cigándi kép­viselő (Karcsa is hozzátar­tozik), hogy azt is írjam meg, mióta ő a képviselő, mindössze egy falugyűlést tartottak, azon részt vett, aki -ott volt, ismerheti. Egyébként arra már egy képviselőnek sincs módja, hogy egy-egy településnek „hasznot hozzanak”, kijár­janak valamit. Még akkor sem. ha egyesek úgy gon­dolják, hogy ez megkérdő­jelezheti alkalmasságukat. * Sokan értettek egyet dr. Velkey László felszólalásá­val is. Az egészségügyi és szociális miniszterhelyettes gratulált neki, mikor be­szélgettünk. De volt olyan is, akinek más volt a vé­vül, ingyenesen lát el karha­talmi feladatokat, segíti a rendőrséget funkciói ellátá­sában, valamint részt vesz árvizek és más katasztrófák esetén az anyagi javak men­tésében. A védelmi kiadások részletezését firtató hozzá­szólásokra pedig azzal vála­szolt, hogy a honvédelmi bi­zottság legutóbbi ülésén részletes tájékoztató hang­zott el ezzel kapcsolatban. A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénz­ügyminiszter kapott szót. Válaszában elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés ter­vezete feletti vitában szá­mos vélemény, javaslat hangzott el,, és meglehetősen sok kritika is érte a kor­mányt. Az tény, hogy a je­lenlegi 'költségvetési tervezé­si rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési re­form végrehajtása keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javí­tását, szélesítését szorgal­mazták. Ugyanakkor felhív­ta arra is a figyelmet, hogy a kormányzás továbbra is a kormány dolga, azt nem ve­heti át az Országgyűlés. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a kormány elhatá­rozott célja a társadalom működéséhez szükséges ki­adások számottevő csökken­tése. Hozzálátnak például hétezer jogszabály felülvizs­gálatához. Az első ütemben, január végéig a társasági törvénnyel, valamint a vál­lalkozási nyereségadó tör­vénnyel hozzák összhangba a kapcsolódó alacsonyabb színtű jogszabályokat, vala­mint elvégzik a lehetséges egyszerűsítéseket, megszii n- tetik a felesleges párhuza­mosságokat. Képviselői észrevételeikkel kapcsolatban Villányi Mik­lós elmondotta, hogy a kor­mány a Parlament kérésére kész a jövő esztendőben részletesen számot adni a nagyberuházások helyzetéről. (Folytatás a 3. oldalon) leménye. Nem kérdeztem ki volt az, mégis úgy gon­dolom, olyan lehetett, aki­nek van saját reprezentá­ciós kerete... * Nemcsak én, már a gyer­mekeim is kinőttek abból a korból, mikor még esé­lyük lett volna egy parla­menti fenyőünnepségre meghívót kapni. A fa már áll, a kupolacsarnokban, annyi dísz, cukor, lámpa van rajta, hogy egy család­nak egész életre elég len­ne. Mi tagadás, ennek da­cára nincs ünnepi hangu­lat a Parlamentben. Hja, a költségvetés vitája nem ün­nepi téma... * A folyosói beszélgetése­ken egyre többször kerül szóba a tervezett buda- pest—bécsi világkiállítás megrendezése. Legyen vagy ne legyen,, és ha igen, hol építsék meg a vásárvárost? A legfőbb probléma azon­ban az, hogy a képviselők attól- félnek, megint úgy járnak majd, hogy csak akkor kerülnek a tervek a parlament elé. amikor már minden kérdést eldöntött a kormány. A Fővárosi Ta­nács tagjai már ilyen hely­zetbe kerültek, a képvise­lőknek azt ígérik, hogy nekik módjuk lesz érdem­ben dönteni. (szatmári) A miskolci párt-vb napirendjén A tanácsi apparátus munkája Nem a megszokott környe­zetben ülésezett tegnap az MSZMP Miskolc Városi Bi­zottságának Végrehajtó Bi­zottsága. A testület tagjai munkanapjukat a városhá­zán töltötték, ahol a tanácsi apparátus, a szakigazgatási szervek dolgozóinak munká­jával ismerkedtek, pontosab­ban a helyszínen egészítet­ték ki az államigazgatás te­vékenységéről szerzett ta­pasztalataikat. Ez a módszer nem ismeretlen már, hiszen a vb tagjai korábban már tartottak kihelyezett ülést például a Diósgyőri Gép­gyárban. A miskolci párt-vb tagjai reggel közvetlen beszélgetést, eszmecserét folytattak a szak- igazgatási szervek dolgozói­val. Tíz csoportban vitatták meg, hogy a tanácsi appará­tus tagjai miként ítélik meg saját helyzetüket, mi a vé­leményük a lakossági kap­(Folytatás az !. oldalról) az országos, a megyei veze­tést és a sajtót. Mások — a régi hagyományoknak meg­felelően figyelmen kívül hagyva az értekezlet témáját — a saját munkájukról be­széltek. Egyre többen álltak a mikrofon elé olyanok is, •altóiik a kritika mellett ja­vaslataikkal igyekeztek se­gíteni a tanácskozás mun­káját. Kocsis Károly, az Ózdi Kohászati Üzemek kül­dötté például azt javasolta, hogy válasszák szét a poli­tikai hatálom gyakorlását és az érdekképviseletet. Sze­rinte politizáló, irányt kije­lölő pártra van szükség, amely a koalíciós tömörülés megvalósítása után is irá­nyítja az országot. Az ÓKÜ- ből jött pártaiapszervezeti •titkár, Rási Imre szenvedé­lyes hozzászólásában arra fi­gyelmeztetett, hogy az al­ternatív mozgalmak szét­bomlasztják a társadalmat. Kijelentette, hogy minden rosszindulatú pletyka elle­nére az ózdi kohászok dol­gozni, nem pedig sztrájkol­ni akarnak. Nagy István, sa- jóvárkonyi küldött azt ja­vasolta, hogy a 70 év fölöt­ti párttagok csak tisztelet­beli tagdíjat fizessenek, és egészségi állapotúiktól füg­gően járhassanak a taggyű­lésékre. Kriston László vá­rosi KISZ-titkái- szerint az a párt, amelyik nem gon­doskodik az utánpótlásáról, az lassanként műiködéskép­(Folytatás az 1. oldalról) nyereség összege kereken kétmilliárd forint, ami 20 százalékkal haladja meg az előző évit. Kiemelkedő si­kerként könyvelhető el to­vábbá a nem rubelelszámo­lású kivitet 40 százalékos növekedése is: az idén 85 millió dollár értékű termé­ket szállított a kombinát tőkés piacokra. A vállalat hatezer fős kollektívájának ez évi ki­emelkedő munkáját, a gaz­dálkodás hatékonysága foko­zása érdekében kifejtett erő­feszítését úgy honorálta a kombinát vezetése, hogy vállalati szinten 16 százalé­kos keresetnövekedést bizto­sították. A vezérigazgató egyúttal bejelentette: a kom­binát 1988. évi eredményei csolataikról, milyen állás­pontra helyezkednek a szak­igazgatási, államigazgatási feladatok holnapi és távo­labbi feladatairól. Az eszme­cserékről a testületi ülésen valamennyi vb-tag megtar­totta beszámolóját. A tapasz­talatokra természetesen ké­sőbb érdemes lesz visszatér­jünk, így most csak annyit, hogy a párt-vb a tanácsi ap­parátus munkájáról állás- foglalást készít a közeljövő­ben, amelyben elemzi a ta­nácsi apparátus munkájá­nak színvonalát és ajánláso­kat tesz annak további javí­tása érdekében. A vb több csatornát hasz­nált fel az információk gyűj­tésére. így az ülésen leját­szották azt a magnetofon­szalagot, amelyen a miskol­ciak mondták el —nem min­den esetben hízelgő vélemé­nyüket — a szakigazgatás, az apparátus munkájáról. Ezt a telenné válik. Lotz Ernő, az ÓKÜ vezérigazgatója ele­mezte a gyár jelenlegi hely­zetét, majd kijelentette, hogy a helyieknek nem sza­bad ölbe tett kézzel várni a „felüliről” érkező ötlete­ket. Mint mondta, a válla­lat vezetése keresi a lehe­tőségeket, s már több konk­rét üzletre van reális re­mény. Dr. Kormos László, a városi kórház igazgatója döbbenetes számokkal ér­zékeltette, hogy milyen mér­tékű intézménye lemaradá­sa az országos átlagtól. Sür­gős változtatásokat .követelt. Szót kért a vitában dr. Kovács Imre, az MSZMP KB tagja, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, aki elisme­réssel szólt .a városi és a megyei pártbizottságnak ar­ról a munkájáról, amit Ózd ás térségének munkahelyte­remtése érdékében végzett. A politikái munkával kap­csolatban felhívta a figyel­met, hogy bár törekednie kell! a pártszervezeteknek az önállóságra, de a vezető testületeknek koncepcionális állásfoglalásokkal kell segí­teniük ezt a munkát. Szűcs Erika, a megyei pártbizott­ság titkára azzal kezdte hozzászólását, hogy még mindig egyfajta informáci­ós vákuum tapasztalható Óz- don, ami növeli a bizonyta­lanságot. Erre figyelnie kell a pártszerveknek, több in­formációval kell ellátni, a dolgozókat. Ezt a munkát is alapján egy hónapi bért meghaladó nyereséget fizet­nék a jövő év elején a dol­gozóiknak. Mint dr. Tolnai Lajos ez­úttal is hangsúlyozta, aziidón a legtöbb eredményt a PVC-gyártás és a műanyag- feldolgozás produkálta,^ amely nagyrészt köszönhető az évék óta folyamatosan megvalósított struktúravál­tásnak, ami egyben azt is bizonyítja, hogy a befekte­tett tíz- és százmilliók, a vállalatinál fellelhető szelle­mi kapacitás kellőiképpen kamatozott. A jövő esztendőről szólva a vezérigazgató elmondta: a Borsodi Vegyi Kombinát 1989. január 1-től a meg­szerzett külkereskedelmi jog birtokában több termékcso­port értékesítését önállóan végzi. A továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a BVK szalagot az ülést követően a tanácsiak rendelkezésére bo­csátották, hangsúlyozva, hogy a névtelenül elmondott, el­fogult és túlzó vélemények­kel a párt-vb tagjai nem azonosították magukat. — Tapasztalataink szerint — mondotta zárszavában Tí­már Vilmos, az MSZMP Mis­kolc Városi Bizottságának első titkára — a tanácsi ap­parátus munkáját elismerés illeti. Tevékenységében sem szakmai, sem politikai szem­pontból nem találtunk lénye­ges kifogásolnivalót. A szak- igazgatás munkájának szín­vonala ebben a választási ciklusban számottevően ja­vult. Egyetértünk mindazok­kal a tervekkel, elképzelé­sekkel, amelyek a lakossági kapcsolatok bővítésére, a nyi­tottság további szélesítésére irányulnak. olyan munkamegosztással kell végezni, mint a többi tennivalót, amely segíti a térséget kilábalni a bajból. Az együttes cselekvés azon­ban 'kölcsönös bizalmat fel­tételez a partnerektől. Ez­után pontról pontra beszá­molt arról, hogy mit tett a megyei pártvezetés az ózdi gondók enyhítése érdekében. Szűcs Erika már szólni tu­dott arról is, hogy jövőre a terveik szerint 170 .millió fo­rintot 'kap a térség munka­helyteremtésre. A vitát Molnár László fog­lalta össze, megválaszolt a féltett kérdésekre és javas­latokra, majd a szavazásra került sor. A pártértekezlet 2 éllenszavazattal elfogadta a szóbeli beszámolót, 1 tar­tózkodással egyetértett az állásfoglalással is. Ezután Szűcs Erika kért szót, aki megköszönte Molnár László több éves politikai munká­ját, aki más fontos beosz­tásba kerülése miatt nem.is jelöltette magát a választá­son. A késő esti órákban ke­rült sor a pártbizottság tag­jainak és tisztségviselőinek megválasztására. A pártér­tekezlet 19 fős pártbizottsá­got és 5 fős fegyelmi bi­zottságot választott. A sza­vazás értelmében a városi pártbizottság első titkára Veres András, a bizottság korábbi titkára lett. A kül­döttek Fürjes Tibor titkárt megerősítették tisztségében. F. I. folytatja a termékszerkezet korszerűsítését, nagyfokú ru­galmasságot tanúsít közös vállalati formák létrehozá­sában. Nemrégiben éppen egy görög céggel hoztak lét­re 40—40 százalékos része­sedéssel speciális műanyag- flakon gyártására szakoso­dott közös vállalatot. Végezetül a munkásgyülés résztvevői tudomást szerez­ték a vállalat vezetésének abbéli szándékáról, hogy márciusban tíz plusz négy százalékos bérfejlesztést haj­tanak végre a kombinátban. A tíz százalékot mindenki megkapja, a plusz négy szá­zalékot viszont differenci­áltan osztják szét a legki­emelkedőbb teljesítményi nyújtó kollektívák, dolgozók között. Fenyő és költségvetés (U. j.) Erős szándék a megújulásra A növekvő terhek ellenére eredményes gazdálkodás Munkásgyűlés a BVK-ban

Next

/
Thumbnails
Contents