Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-15 / 298. szám
1988. december 15., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 — A magyar gazdaság a sztálini modell logikájából következően a tőkék és jövedelmek központilag irányított újraelosztása szerint működik. Napjainkra ez a gazdaság kifulladt és egyidejűleg igen jelentős külső és belső adósságállománnyal kell szembenéznie. .E vészhelyzetben született a kormány stabilizációs és kibontakozási programja, amely kétfrontos harcot vállalt fel: a gazdaság struktúrájának átalakítását, és a külső eladósodás megállítását. A program első évének végéhez közeledve egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kormány elképzelései nem tarthatók, a munkaprogramot meg kell változtatni. Nincs egyetértés az idei eredmények megítélésében, magam azokkal értek egyet, akik szerint az egyetlen pozitív teljesítmény, a külkereskedelmi áruforgalom tervezett aktívumának teljesülése nem a magyar gazdaság megtállo- sodásának, hanem a kedvező külső konjunktúrának és a cserearányok javulásának a következménye. Ugyanakkor a kormány- program egyik prioritását sem sikerült teljesíteni, eladósodásunk növekedési üteme nem csokikén, és nincs érdemleges változás a gazdasági struktúrában sem. Ezek után megkockáztatható az az állítás, hogy a lakossági fo- 1 gyasztás idei korlátozása nem hozta meg a tőle várt közgazdasági hatást. Nyilvánvaló.. hogy a megváltozott körülmények között változtatni ,kell a kormány stabilizációs és kibonA z 1989-és gazdasági év várhatóan a liberalizálás jegyében kezdődik, s ezzel kapcsolatban különféle aggályokat fogalmaznak meg egyes közgazdászok. A találékony szleng máris elkeresztelte „Libero-program- nak" az intézkedéscsomagot; hogy ez az elnevezés milyen képzettársításokra épít, talán nem kell különösebben részletezni. .. A ' Pénzügykutató Részvénytársaság egyik vezető munkatársát, Petschnig Mária Zitát arra kértük, mondja el, ö miként látja az idei gazdasági évet és az 1989-es, liberalizációs program esélyeit. takozási programján, ezért készült az úgynevezett liberalizációs program, amely az A-variáns néven közismert. A program szerintem alapvetően jó elgondolás: célul tűzi ki, hogy meg kell szüntetni a gazdálkodást gúzsbakötő adminisztratív korlátokat, (ár-, bér-, importszabályozás) ezáltal nagyobb mozgástere nyílik a vállalkozásnak, amit ezután csak egyetlen dolog, a pénz hiánya vagy megléte szabályozna. Ez az elméletileg tetszetős megoldás azonban jó néhány illuzórikus elemet tartalmaz, s így a megvalósíthatósága számomra kérdéses. Az elmúlt negyven év gyakorlatának ismeretében illúzió az a feltételezés, hogy a gazdaságba kiáramló nénz tneny- nyiségének szabályozása — s ezen keresztül a keresletszabályozás — vagyis egy olyan pénzügyi eszköz, amely igaziból sosem funkcionált, most egyszerre képes lesz az egész gazdaságot kézben tartani. Annál inkább kétséges ennek realitása, mert a gazdaságba kiáramló pénznek csak mintegy harminc százaléka megy át a kereskedelmi bankokon, a hetven százalék a költségvetés, illetve a nagy- beruházások finanszírozását szolgálja, s itt a sok évtizedes tapasztalatok szerint a Kornai János által leírt puha pénzügyi korlát ma is fennáll. Azaz törvényszerű, s egyelőre elkerülhetetlen a túlköltekezés. A jövőre tervezett liberalizálás veszélye szerintem abban áll, hogy a valós magyar viszonyok között nem lesz teljesíthető és csak a nagyobb munkanélküliséget, a felpörgött inflációt, a növekvő társadalmi feszültségeket hagyja ránk. Ügy vélem, az A-változathoz sincsenek meg azok a közgazdasági eszközök, amelyek hiánya miatt nem teljesült a VII. ötéves terv, és a stabilizációs program. Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy mindenekelőtt a tulajdonreformot kell megvalósítani, azaz olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a hosszú távú vagyonérdekeltség alapján álló, működőképes gazdálkodó szervezetek lépnek egymással kapcsolatba. Ennek feltételei: a földreform, a magántulajdon erkölcsi, politikai és anyagi támogatása, a működőtőke-behozatal ösztönzése, és nem utolsósorban — Liska Tibor szavaival — a „mamutok el- ásása”. vagyis a nagyvállalatok gyökeres átalakítása, működőképessé tétele. (MTI- Press) P. É. Eredményes gabonaexport Szinte még a. képről is hallani a vas fémes csattanósan a lánctalpak csikorgását, a soklóerők zúgását, kő, föld zuhanását, omlását, A munkagépeket megyénk számos részén ezekben o napokban is működtetik kezelőik. (I. i ) W '«vs Az idei jó kalászpsgabo- na-termés rekord mennyiségű búza exportját tette lehetővé. ' Legnagyobb vevőnk a Szovjetunió, ahová 1988 második felében 1 millió 90 ezer tonna búzát szállított az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat. A megállapodás értelmében az exportra került gabona egy részéért a szovjet partner konvertibilis valutával fizetett; a búza ellenértéke 100 millió dollár és 45 millió rubel volt. A kivitt mennyiség rekordnak számít, fél év alatt 800 ezer tonnánál többet eddig nem sikerült feladni a szovjet megrendelőknek. Főként azért, mert a vasúti szállításoknál — a szovjet vasút átvevőképességének korlátozott volta miatt — nehézséget jelentett a gabonaszállítmányok továbbítása. Az elmúlt években jelentős vasúti torlódások adódtak a Záhony—Csap határállomáson. Az idén a korábbinál lényegesen jobb szervező munkával sikerült gyorsítani az átadás-átvételt, és így lényegében folyamatosan, teljes kapacitással használhatták ki a vasúti vonalat és az átrakó berendezéseket. A magyar és a szovjet vasutasoknak sikerült közös szervezéssel gyorsítani a tempót. Ugyanúgy az érintett hajós társaságok — magyar részről a MAHART — szintén javítottak a korábbi teljesítményeken, és lényegesen több búzát továbbítottak vízi úton a megrendelőhöz. Az Agrimpex szakembereinek véleménye szerint a korábbi szállítási teljesítmények fokozását segítette az is, hogy a szovjet, kereskedelmi kirendeltség mindvégig igen kezdeményezően támogatta az export—import-forgalom gyorsítását. (MTI) Iroda a mezőgépgyártás koordinálására A KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának évtizedekkel ezelőtt létrehozott tíz ágazati irodája ezekben a hónapokban az integrációs szervezet korszerűsödésével összhangban átszerveződik. Ennek során Budapesten megalakult a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártók irodája, s a tagok a szervezet élére magyar elnököt választottak. A budapesti ülésen 12 napirendi pontot tárgyalnak meg, köztük a magyar fél javaslatára a kis- és középgazdaságok munkagép-rendszereinek 'gyártására vonatkozó együttműködési lehetőségeket. A tanácskozáson szorgalmazzuk továbbá a mezőgépgyártás közös háttériparának kialakítását, az egyes tagországok által szállított gépek, feldolgozó berendezések kötelező pótalkatrész-ellátásának tíz évre való kiterjesztését. Javasoljuk olyan Trak-rendszerű. 150— 200 lóerős, nagy teljesítményű erő- és munkagéprendszerek közös kifejlesztését, amelyek univerzálisan használhatók. A magyar mezőgépgyártó és élelmiszeripari gépgyártó ipar ebben az ötéves tervidőszakban mintegy 2 milliárd rubelért folytat árucserét KGST-beli partnereivel, s ennek 60 százalékát az egyes országok gyárai két- és sokoldalú szakosítási, illetve kooperációs megállapodások alapján állítják elő. (MTI) ral üzemelő, guruló, telefonos motorig mindent megtalálhattak a vásárlók, igazán nem panaszkodhatunk. Egyetlen dolog hiányzott, a csecsemőjáték. Nem volt csi(Folytatás az 1. oldalról) Miskolc „Gömbös” játékbolt vezetője: — Minden áruból jó az ellátás. November elejétől elkezdték a. szülők a karácsonyi bevásárlást, így azóta naponta 2— 300 ezer forintot is forgalmazunk. Legkeresettebbek a Hugó-Hamí és a Miss Pixi játékok voltak, de ezekből már sajnos nincs. Van viszont legónk, csecsemőbabánk, háromféle méretben sílécünk és szánkónk, legalább 30-féle társasjátékunk, az 55-től a 750 forintosig. Nagyon szép, sokféle plüssfiguránk volt és van. A könyvekből is elég jó a választék, csak kicsiknek való leporelló nincs már. Kapható még a hiú emberek két sporteszközéből, amit esetleg nagyobb lányoknak is ajánlhatunk: a Mini-Kondi és a Rugi-bugi. A legdrágább játékunk a 9800 forintos motor. Széchenyi úti játékbolt vezetője: Idén 40 százalékkal kevesebb nyugati játékot kaptunk, s ez bizony meg is érződik a forgalmunkon. Napi 80—150 ezer között ingadozik, attól függően, mikor milyen termékek érkeznek. Főleg a legót, a matchboxo- kat, a Barbie babákat keresik, s ebből bizony nem mindig van. Olcsó legó nincs, csak 3700 forintos jelenleg. Keletje van az idén az alacsonyabb árú játékoknak ,is, így a plüssfiguráknak, 80— 350 forintig, a Tangramnak 140 forintért, az olcsó társasjátékoknak. Keresik a szülők a Gazdálkodj okosan társasjátékot, de ez nincs, viszont nagyon sokféle könyvünk van, sláger a picinyeknek való hajtogatós De melyiket... ? babaház, amelyet rághat, haraphat a csecsemő, mert olyan anyagból készült. Encsi Áruház játékosztályán: A nagy forgalmon már túl vagyunk, a közüle-- tek is bevásároltak. Még mindig van ötféle legónk, kétféle autópályánk, olcsóbb is, drágább is. Sokféle elemes játékot kaptunk, ebből van még, csak távirányítású autó nincs. A tízforintos kisautótól kezdve a 9580 forintos akkumulátorpogó, csörgő a legkisebbeknek. Mindhárom üzletben elmondták azt is, hogy karácsonyig folyamatosan érkezik, szinte naponta a játékáru, így egyetlen szülő sem késett még el, s minden gyermek karácsonyfája alá odakerülhet a pénztárcánknak is megfelelő ajándék. (obe—fi) Nincs nagy tolongás, de a főszereplő jelen van.
