Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
1988. december 14., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 M egyénkben évente közel kétezren végeznek a gimnáziumokban. Az idén júniusban 1834-en kaptak érettségi bizonyítványt, közülük közel 1300-an jelentkeztek különböző felsőfokú intézményekbe, de csak a maturáltak mintegy 50 százalékát vették fel. A gimnázium után 180—200 tanuló folytatja szakmunkásképzőkben tanulmányait. Több mint ezren maradnak, akik 18 évesen, a „nagybetűs élet” küszöbén, csalódottan állnak, s nem tudják, mi lesz velük. Addig legalábbis eldöntetlen marad a sorsuk, amíg jövőre vagy azután néhányon nem kezdhetik el tanulmányaikat főiskolákon, egyetemeken. Érettségizett közmunkások ti szabadidejükben pedig szertárt rendeznek, adminisztrációs feladatokban segítenek, és a szabadidős programokat tervezik. A szülők is megnyugodtak, hogy felügyelet nélkül nem utazgatnak a gyerekek, s a pedagógusoknak sem kell emiatt túlmunkát vállalniuk. Sok önálló ötletük van, s meg is valósítják. •— S mi lesz, ha letelik az egy év, s nem sikerül a következő évben a felvételijük? — Pontosan éz aggaszt engem is. Nem értem, miért nem maradhatnak nálunk továbbra is, ha esetleg' — bár ne legyen így — nem jutnak be a főiskolára. Ha vidéken taníthat három évig képesítés nélküliként egy fiatal, akkor itt miért nem? Tudom, a közmunkának jogszabályai vannak, de ők nem egészen e kategóriába tartoznak, azt mondanám, kvalifikált közmunkások. kekkel foglalkozni — de rájöttem, mégis szebb dolog a megszerzett tudást átadni. Szabó Dániel: A Herman Gimnáziumban végeztem, s a Testnevelési Főiskolára jelentkeztem. A pontszámom kevés volt, s a suliban hallottam erről a munkáról. Jövőre inkább biológia—testnevelés szakra jelentkezem Egerbe. Végül is nem a pénzért vállaltam ezt, hanem hogy a közelében legyek annak, amit majd csinálni szeretnék. Eleinte nem értették a gyerekek, de azt hiszem, a pedagógusok nagy- része sem, miért is kell nekünk itt dolgozni, milyen feladatokat bízhatnak ránk. Most már úgy érzem, kialakult egy bizonyos rend, s számítanak ránk a gyerekek és a pedagógusok, de a szülők is, s ez kimondhatatlanul jó érzés. * Ezen próbált segíteni már évekkel ezelőtt is a művelődési kormányzat azzal, hogy azokat az érettségizetteket, akik pedagógusok szeretnének lenni, de nem sikerült a felvételijük, elhelyezték különböző általános iskolákban. Ebben az évben szeptembertől a megyei munka- közvetítő irodán keresztül 50 érettségizett közmunkásnak adnak munkalehetőséget, pedagógus segéderőként. Eltelt több mint három hónap a fiatalok munkábaállá- sa óta, s a tapasztalatokról kérdeztük Hegedűs László- nét, a miskolci 43. Sz. Általános Iskola igazgatóját. * — A mi iskolánkban három gyerek kapott állást. Talpraesettek, mindenki megbarátkozott velük, és sokat segítenek napi feladataink ellátásában. Havonta 3000 forintot kapnak munkájukért. Kéthavonta kötünk velük szerződést, és 12 hónapig foglalkoztatjuk őket. — Mit csinálnak, mi a feladatuk? — Mi az anyaiskola mellett még az avasi Szabó Lőrinc Gimnáziumban, a Bokányi úti betonypban is tanítunk. A tanulók kísérge- tése eddig a pedagógusok feladata volt, most az ilyen dolgokat átveszik a „gyerekek”. Reggeli ügyeletben várják a tanulóinkat, hiszen nálunk már reggel hat órára is érkeznek gyerekek. Megebédeltetik a napköziseket, s felügyelnek, hogy a szűkre szabott ebédidőben — csoportonként 20 perc — kultúráltan étkezzenek. Délelőt* Vaszil Edit: — A Földes Ferenc Gimnáziumban végeztem, s a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára jelentkeztem. Jól tanultam, az érettségim is jól sikerült, de a pontszám a felvételin elég magas volt, hiszen ez most egy divatos szakma, s nem sikerült. Úgy volt, hogy a Júnó Szállóban lesz állásom, de már betöltötték. Elmentem a munkaközvetítőhöz, s ott hallottam erről a lehetőségről. Édesanyám is peda-r gógus, nem állt tőlem távol ez a pálya. Amióta itt vagyok, elhatároztam, hogy matematika—angol tanári szakra jelentkezem inkább. Először furcsa volt a gyerek A bizakodás és a pozitív vélemények mellett engedtessék meg néhány megjegyzés. A kezdeményezést támogatni kell, hiszen ha egy gyermeken tudunk segíteni, az már nagy eredmény. Igaz, az kicsit furcsa, hogy ezeket az érettségizett fiatalokat egy sorban emlegetjük, fizetjük az árkot tisztító, sokszor csak kényszerből dolgozó segédmunkással. Mindemellett, ez a megoldás nem megoldás, hiszen ezek a fiatalok nem nyernek, hanem veszítenek egy esztendőt, nem beszélve arról a közel ezer gyerekről, akinek még ez a lehetőség sem adatott meg. Orosz B. Erika A harmincas évek színvonalán Veszélyben az ifjúság egészsége . PAY-tv sfúdióközpont A szocialista országok közül először hazánkban mutatkozik be a Posta Kísérleti Intézetében létrehozott PAY-tv-stúdióközpont. A számítógépes vezérlésű, előfizetéses kísérleti rendszer az eddigi kábeltelevíziós rendszerektől eltérően a tv-adások vétele mellett bevásárlások, banktranzakciók és szavazások lebonyolítására is alkalmas. (MTI-fotó) Sikeres borsodi pályázók Díjat hoztak Békésből Ismert, hogy hazánkban azokban a megyékben a leggyakoribbak a kerékpáros balesetek, ahol a lakosság egy része tanyákon él, ahol a lakóhely távol esik minden intézménytől, ahová még napjainkban is sokan kerékpárral jutnak el. Az elmúlt években Békés megyében kritikus pontig érkezett a kerékpárosok által elszenvedett közúti balesetek száma, ezért az illetékesek, a megyei közlekedésbiztonsági tanács, a biztosító vezetői pályázatot írtak ki a kerékpárok világításának korszerűsítésére. Az előzőekből nyilvánvalóan kitűnik, a szerencsétlenül járt biciklizők nem fordítottak gondot járművük kivilágítására. A kisebb baleseteknél is gyak15—20 százalékkal nem törődik senki. A szakemberek szerint az egészségmegőrzési „csata” össztüzét ide kellene irányítani, a gyermek- és ifjúsági korosztályoknak erre a hallgatag többségére kellene a legfőbb figyelmet, és. persze pénzt fordítani. ran tapasztalták a rendőrök, hogy az egyébként meglévő egyszerű berendezések, (dinamó, lámpa) nem működtek megbízhatóan. A békésiek ötletét támogatta a Közlekedési, a Művelődési Minisztérium és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács is. Mint ahogy ilyen esetekben lenni szokott, érkeztek a pályázatra írásos, rajzos, fényképes anyagok, sőt 22 működőképes mintadarab is. Nem minden pályázó vetette el a dinamó használatát, legfeljebb a korszerűsítését dolgozta ki, de akadt rúdele- mes, akkumulátoros, sőt napelemes megoldás is. Illetve nem maradt ki a korszerű elektronikus berendezés tervezése sem. A díjkiosztáskor kiderült, hogy megyénkből két kitűnő munka is érkezett az országos pályázatra. Draskóczi Ferenc, a miskolci 104-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára pályázatával az egyik különdíjat szerezte meg, míg ,a másik igen értékes különdíjat Tardi Pál, az Észak-magyarországi Vegyiművek villanyszerelője hozta el- Ha ehhez figyelembe vesszük, hogy az első dijat nem adták ki, akkor éz tovább emeli a két borsodi nyertes munkájának értékét. Ide kívánkozik még, hogy a díjkiosztáson részt vett a Csepel Kerékpárgyár, a Bakony Művek, a Hajtó- műgyár képviselője äs, akik az arra érdemes pályázati munkák hasznosításával remélhetően nem késlekednek majd. A pályázat igazi nyertese azonban a közlekedés, ha a jól kidolgozott megoldások bevezetésével kevesebb lesz az utakon a járművek fénycsóvájában váratlanul felbukkanó kerékpáros. A korszerű világítás bevezetése azonban csak egyik feltétele a biztonságosabb közlekedésnek. Békésben gyors lépésre szánta el magát a megyei vezetés és a legsürgetőbb feladatok között látott hozzá a kerékpárutak kiépítéséhez (jelenleg az országban az első helyen állnak). Ismert, hogy nálunk Borsodban is tovább folytatódik az ilyen kis teherbírású, különösebb alapozást nem igénylő, olcsó kerékpárutak építése. N. 3. Drámai adatokat hoztak nyilvánosságra az Akadémia legutóbbi ülésén a hazai lakosság egészségi állapotáról. Országunkban a halandóság olyan méretekben nőtt az elmúlt két évtizedben, hogy ma már ismét az 1930-as évek színvonalán vagyunk, s Ausztria hasonló adatainál 42, Svédországénál 70 százalékkal rosszabb nálunk a halandósági arány. Az Akadémia elnöksége hangsúlyozta: a nálunk bekövetkezett egészségromlás a nemzetközi szakirodalomból ismert modernizációs egészségkárosodáshoz hasonló, méretei miatt azonban soldcal súlyosabb annál, mint ami a fejlett tőkés országokban az elmúlt évtizedekben végbement. ÖRDÖGI KÖRBEN A GYENGÉK Különösen veszélyeztetett helyzetben van az ifjúság, ugyanakkor a felnövekvő nemzedék az a népességréteg, ahol még reális esély van a jó testi-lelki kondíció megalapozására, az egészségkárosító szokások életmóddá válásának megakadályozására. Nem véletlen tehát, hogy az egészségmegőrzéssel foglalkozó szakemberek figyelme egyre inkább az ifjúság felé fordul, s mind több publikáció foglalkozik a gyermek- és ifjúkori egészségvédelem gyakorlati problémáival. A kérdéskör neves szakértője, dr. Ozsváth Ferenc főiskolai tanár szerint az egészséges életvitel megalapozásának ma nálunk az az egyik legfőbb akadálya, hogy a gyenge fizikumú gyerekek már az iskolai évek kezdetén hátrányos helyzetbe kerülnek, s ebből az ördögi körből a többségük soha többé nem tud kitörni. Az iskolai tornaórákon ugyanis általában az egyébként is ügyes, jó mozgású gyerekek kerülnek a tanár figyelmének középpontjába, és korántsem elterjedt test- nevelési gyakorlat az, hogy az ügyetlen, testileg fejletlenebb gyerekeket valamelyest is felzárkóztassák, legalább az átlaghoz. Márpedig a szakemberek szerint a gyerekkori gyenge fizikumnak döntően nem az örökölt tényezők az okai. Az igazi magyarázat a természetes ingerek hiánya, azaz ezeknek a " gyerekeknek egyszerűen nem volt lehetőségük eleget mozogni. Ugyanakkor a gyerekkori, testi gyengeségből, ügyetlenségből eredő lemaradás ekkor még szinte teljesen korrigálható lenne, s ezek a fiatalok nagy valószínűséggel megmenekülhetnének a rájuk leselkedő felnőttkori veszélyektől, a későbbi súlyos civilizációs betegségektől. LÁTSZATMEGOLDÁSOK A testnevelő tanárok, edzők, sportvezetők gondolkodásának középpontjában ma még változatlanul a versenysport áll, és a sporttudományi kutatások is az élsportra koncentrálnak. Márpedig, mint dr. Ozsváth Ferenc megfogalmazta a sportkutatási témák mai prioritásai kapcsán: „a korai halálra ítélt tömegek megmentése vitathatatlanul fontosabb.” A nemzeti egységmegőrzés fontosságát felismerő szakemberek óvnak a látszat- megoldásoktól is. A látványos, de folytatás nélküli sportakciók, tömegmegmozdulások, mindenekelőtt a különféle futónapok, megfelelő előkészítés, a résztvevők előzetes kondicionálása és egészségi állapotuk ismerete nélkül esetleg kárt is okozhatnak. A statisztikai szempontból jól végzett munka — hiszen» sok ezren vesznek részt egy-egy futónapon, tömegsportrendezvényen — a szervezők lelkiismeretét megnyugtatja, valójában azonban a távolmaradó és egyre gyengülő fizikai állapotban levő 40—50%-kal, és főleg a már potenciálisan beteg HA A TEST ERŐS A gyerekek szabad idejének csökkenése, a mozgás- szegény életmód a fizikailag gyengék helyzetét tovább rontja. Ugyanakkor sok igényes szülő — a gyerek egzisztenciális jövőjét szem előtt tartva — olyan plusz- feladatokat, különórákat ír elő a gyermekének, amelyek a fizikai állapotot tovább rontják. A szülők - közül sokan ma már érzik az itt leselkedő veszélyt, de remélik, hogy az ő gyerekük lesz a szerencsés kivétel. Az egészségmegőrzés szakemberei mind gyakrabban hívják fel a figyelmet arra is, hogy a magára. hagyott, gyenge fizikumú, komoly testi munkát nem végző fiatalok különösen veszélyeztetettek a narkománia szempontjából. Aki rendszeresen edzi, erősíti és fejleszti szervezetét, annak összehasonlíthatatlanul kisebb az esélye az alkoholizmusra, a dohányzásra, a drogokra. Doppingra a testileg-lelkileg elesetteknek van szükségük. Évszázadokkal ezelőtt fogalmazta meg Rousseau, de aktualitása ma talán nagyobh, mint bármikor: „Ha a test erős, engedelmeskedik, ha gyönge, parancsol!” (MTI- Press) űz Észak-Magyarország megkérdezte: Mi a hulladék hasznosításának módja? Mi a szilárd települési hulladékok gyűjtésének és újrahasznosításának lehetséges módja? — kérdeztük dr. Köhler Mihályt, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tudományos • főmunkatársát. A szakember így tájékoztatta szerkesztőségünket: — Hazánkban az évente egyre nagyobb mennyiségben keletkező szilárd települési hulladékot égetéssel és nagyobbrészt bányagödrökben való elhelyezéssel, földtakarással ártalmatlanítják. Mindkét eljárás környezetszennyező és pazarló, ezért a települési hulladék újrahasznosítására kell törekedni. A hulladék szerves hányada fajtázott gyűjtés után komposztálással növényi tápanyagként, míg a szervetlen anyag egy része ipari újrahasznosításra kerülhet, másodnyersanyag- "ként. Így a települési hulladék 20—30 százaléka maradna meg, amit égetéssel vagy másként kellene ártalmatlanítani. A fajtázott gyűjtés kialakítása előtt szükség van az érintett területek lakosainak megfelelő tudatosítására és megfelelő szervezésre, a különgyűjtés biztosítása érdekében. Két változat alakítható ki: A keletkezés helyén elkülönítik a szerves és szervetlen anyagokat, vagy a hulladék szigorúan fajtázott gyűjtésére a szervetlen anyagokon belüli elkülönítésre kerül sor. A szerves hulladék feldolgozására olcsó természetes ásványi anyagokkal dúsított komposztálási eljárást is kidolgozták, majd a komposztot, növényi tápanyagként, a közeli mezőgazdasági üzemben használják fel. A szervetlen, különgyűjtött anyagok a MÉH Vállalat rendszerébe kerülnek vissza, és másod- nyersanyagként újrahasznosíthatok. A fentiek megvalósítása nem igényel nagyobb eszközberuházást. (bekecsi)
