Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Miskolci eszmecsere a társasági törvényről A televízióban hallott, vagy félreértő etőnek ítélhető vélemény ellenére sem „zárt ajtók mögött tanácskoztak” a fél- száz politikust, közgazdászt és jogászt megszólaltató tanácskozáson azok, akik három napon át Miskolcon a társasági törvény és a szocialista piacgazdaság ideológiai összefüggéseiről cseréltek eszmét. Tegnap fejeződött be a rendezvény. Lányi György, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője elnökölt, s foglalta össze a tanácskozás tapasztalatait. Hasznosnak, előremutatónak ítélte az elmondottakat, nem titkolva azt sem, hogy a vélemények — s itt nemcsak a gazdasági társasági törvényről van szó — eltértek egymástól és ütköztek. A konferencia anyaga, amint arra első tudósításunkban is utaltunk, hangszalagra került. írásos publikációk is várhatóak a miskolci rendezvényről, de egyetemes összefüggéseket taglaló tanulmányok is, amelyek forrásai lehetnek olyan új rendelkezéseknek és lehetőségeknek, amelyek siettetik a kibontakozást, az ország gyarapodásának meggyorsítását. Pártvita a párton belüli választási rendszerről Pénteken Lukács Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának elnökletével ülést tartott az a munkabizottság, amelyet a Központi Bizottság a párt szervezeti szabályzata átdolgozásának előkészítésével bízott meg. A párt májusi országos értekezlete óta folyó munka részeként egyebek között megvitatta a párt belső választási rendszerének demokratizálására vonatkozó javaslatot, amelyet a munkabizottság rövidesen nyilvánosságra hoz és pártvitára bocsát. (MTI) Jakovlev programja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke pénteken a KB székházában fogadta Alekszandr Jakovlevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Kádár János és Alekszandr Jakovlev megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalista szolidaritás és a közös felelősség alapján az utóbbi években minőségileg új szintre emelkedett, tartalmában gazdagabbá vált. A megbeszélésen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szokai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának osztályvezető-helyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Péntek délelőtt Alekszandr Jakovlev ellátogatott az MMG Automatika Művekhez és a Novotrade Részvénytársasághoz. Kíséretében volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Berecz Frigyes ipari miniszter, valamint Borisz Sztukalin, a (Folytatás a 2. oldalon) •i Miskolcra nyílt azwablak A 28. miskolci tv-fesztivólhoz kapcsolódott a tegnap esti Ablak műsor, melyet a Rónai Sándor Művelődési Központ nagyterméből közvetítettek. Milyennek látszik megyénk, városunk, ebből az ablakból? Erről szól írásunk a 4. oldalon. Befejeződtek a gátszemlék A több mint 800 kilométer hosszúságú belvízi csatornák állapotának felülvizsgálatával befejeződtek a gátszemlék az Észak-maAz új leninvárosi Tisza-hídon Egy év múlva megindul a forgalom A nyár közepén adtunk legutóbb hírt a leninvárosi— polgári Tisza-híd építéséről. Akkor beszámoltunk róla, hogy a közlekedési ágazat több mint 400 millió forintos beruházása összességében a tervek szerint halad. Időközben értesültünk arról, hogy a programhoz képest a mederhíd kivitelezési munkáival elmaradtak. Mi a helyzet most, november közepén? Erre kértünk választ dr. Varga Józseftől, a Miskolci Közúti Igazgatóság vezetőjétől, aki a beruházást irányítja. — Az idei terv 183 millió forint értékű munkát tartalmaz, amit minden bizonynyal el is végez a fővállalkozó Ganz Acélszerkezetek Vállalat és a két generál alvállalkozóként közreműködő Budapest Metró—KÉV, valamint a Miskolci Közúti Építő Vállalat. Ezt azért merem állítani, mivel a mederhíd építésében korábban tapasztalt elmaradást a kivitelezők pótolták és a beruházás ezen a területen is, csakúgy mint az ártéri híd esetében ütemterv szerint halad. Egyébként az ártéri híd vasbeton elemekből, a mederhíd pedig acélszerkezetből készül. — Az új Tisza-híd végleges üzembe helyezési határideje 1989. szeptember 1. — újságolta dr. Varga József. — Vagyis tíz hónap van hátra, s előttünk van a tél is, amelyről nem tudjuk, mit tartogat. Árú a beruházás ez idő alatt sem szünetel, az acélszerkezetek helyszíni szerelését, a vasbeton elemek beemelését télen is folytatják a kivitelezők. Szükség is lesz erre, hiszen a határidő sürget. Megnyugtató még, hogy eddig a tervszolgáltatás folyamatos volt, a résztervek mindenkor rendelkezésre álltak, hasonlóképpen a minősítési tervdokumentációk is időben elkészültek. L. L. Fotó: Fekete Béla v; A mederhíd acélszerkezetét sze relik. Egymás mellett az építők és a régi hídon közlekedő járművek. gyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság területén. A szemrevételezés során felülvizsgálták a folyók mentén lévő védműveket, az árvízvédelmi töltéseket. Az ott szerzett tapasztalatok összegzése most elkészült. Ennek alapján megállapították, hogy a rendelkezésre álló pénzből a fenntartásokat jószerivel csak a szin- tentartás mértékéig tudták elvégezni. A felügyeletet gyakorló minisztérium megállapítása szerint viszont a rendelkezésre álló pénzt jól költötték el, rangsorolva a feladatokat. így a legfontosabb munkálatok kerültek kivitelezésre. Ezek közé tartozik például a kiskörei vízlépcső miatt szükségessé vált munkálatok elvégzése Tisza- keszi körzetében, valamint a Sajó-töltések erősítése, építése. Itt a hírközlési berendezéseket is felújították, korszerűsítették. A folyószabályozás során mederrendezést végeztek a Bodrogon, Sárospatak és Olaszliszka között, mintegy 12 kilométeres hosszban. A belvízi csatornarendszerekkel párhuzamosan felülvizsgáltak többek között ötven szivattyúállomást és szivattyúállást, de szemrevételezték több mint félszáz víztároló állapotát is. Nem maradtak ki a szemléből a megyében lévő nagyobb patakok sem, amelyeknek felügyelete ugyancsak az igazgatóság feladatkörébe tartozik. Az igazgatóság a tapasztalatok alapján teszi meg a szükséges intézkedéseket a biztonságos védelem érdekében. Az új borok első bírája Ahol még szüretelnek Dél-Borsod jó szőlőt termő vidékén már befejeződött a szüret, ám megyénk történelmi borvidékén, Tokaj- Hegyalján azonban még vannak táblák, ahol most is szedik a fürtöket. Volt ugyan már olyan év a világhírű borvidéken, amikor hóban is szüreteltek — ám ez a mostani, decembert idéző száraz hideg nem tett jót a még tőkén levő fürtöknek. Noha nem jelentős az a terület, ahol még szüretelni kell, de azok, akik a fagypont alatti hőmérsékleten szedik a zúzmarái bogyókat, megszenvednek ebben a kemény hidegben. Ezért aztán sok helyen ősi módszerhez . folyamodnak: venyigetűzön forrósított kövek fölött melengetik gém- beredett ujjaikat. A szüret helyi elhúzódását többek között az is magyarázza, hogy a korábbi kedvező időjárás erőteljes aszúsodást eredményezett, s a szemek külön szedése lassította a. betakarítást. A szőlősgazdák legmerészebb álmaikban sem mertek arra gondolni, 'hogy a múlt évi kemény fagyok által meggyötört tőkék ilyen termést hoznak — s ilyen mértékű lesz az aszúsodás is. A szakemberek megítélése szerint megyei átlagban hektáronként, mintegy 6 tonnányi termést takarítanak be az idén — ami valóságos csoda a múlt évi károsodás után. A már leszüretelt mustok hordókban, érlelőtartályokban a zajos erjedés állapotában vannak — de van, ahol már túljutott a must az első erjedésen. Különösen a dél-borsodi borvidéken kerül sor egyes helyeken az első fejtésre — mert hiszen a népi regula szerint is „Márton az új borok első bírája”. A bírák pedig jó véleményt mondhatnák az idei újborokról.
