Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
1988. november 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 fiz ügyészség alkotmányi szabályozása Mátraaljai szőlősgazdáknak állítottak emléket Gyöngyösön. Az Április 4. téren felállított „Kapások" című szobor Kliegl Sándor szegedi szobrászművész alkotása. Térségünk problémáit vizsgálják Vándorló értelmiség — Térképen a testület — Hol a megtartó erő mostanában? Az ügyészség függetlenségének alkotmányi szavatolását szorgalmazza az alkotmányt felülvizsgáló egyik munkabizottság. Vezetője, dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese az MTI munkatársának elmondta, a bizottság tagjai úgy vélik, szükséges, hogy az alaptörvényben rögzítsék: az ügyészség a törvényesség érvényesítését és segítését szolgáló önálló, állami szerv, amely a legfőbb ügyész személye révén csak az Országgyűlésnek van alárendelve, más államhatalmi és az igazgatási szervektől függetlenül tevékenykedik. A készülő alkotmányban meg kell határozni az ügyészség helyét, szerepét a magyar államszervezetben, úgyszintén viszonyát az Országgyűléshez, a Miniszter- tanácshoz, a minisztériumokhoz, a tanácsokhoz és más állami szervekhez. Fontos lenne az alaptörvényben rögzíteni azt is, hogy az ügyészség miként kapcsolódik a kiszélesedő közigazgatási és a létrejövő alkotmánybíráskodáshoz. A jelenlegi alkotmányban ugyanis mindezeket egyértelműen és kimerítően nem fogalmazták meg. A bizottság javasolja azt is, hogy az állampolgár személyi szabadságának korlátozását az alkotmány és A hidegre forduló októberi időjárás nagy csapatokban indítja el északi fészkelőhazájukból a darva- kat. Finnország tóvidékén és az észtországi gyülekezőhelyeken rendszerint szeptember végéig maradnak. Az impozáns, nagytestű madaraknak az egyik vonulási főútvonala éppen Magyarországon vezet keresztül. A messze hangzó, dallamos „krugató” hangjukat röptűkben is hallató csapatok nagy része Borsod megyénél éri el hazánkat, itt lépnek magyar légtérbe, s húznak tovább a Tiszántúl pusztái felé. A tiszántúli táplálkozó és gyülekező helyeket a dar- va'k védelmével foglalkozó szakemberek ma már jól ismerik. Többezres tömegek gyűlhetnek össze esténként a Hortobágyon, a dar- vakról híres Kardoskúton pedig olykor a 15 ezret is az ennek alapján kibocsátott törvények szabályozzák, és ne alacsonyabb rendű jogszabályok. Napjainkban ugyanis 18-féle lehetőség van a személyi szabadság korlátozására. A szakemberek szerint ez a gyakorlat nem tartható, meg kell teremteni a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések törvényességének garanciáit. Hogy ezt az alkotmánynak az ügyészségre vonatkozó vagy pedig más fejezetében foglalják majd, azt az alkotmány többi fejezeteinek koncepcióját kidolgozó munkabizottságok javaslatainak összegezésekor döntik el. Változatlanul az alaptörvénybe kell foglalni: a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről. Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Az ügyészség közreműködik annak a biztosításában, hogy az állami,atár- sadalmi és a szövetkezeti szervek, csakúgy, mint az állampolgárok, megtartsák a eléri az éjszakázásra behú- zók száma. Ma is rejtély viszont, hogy hol is vezetnek át Borsod- Abaúj-Zemplén megye felett a legfontosabb vonulási csatornák. E kérdés tisztázására szervezett most a> Magyar Madártani Egyesület egy különleges számláló láncot. Jákfalvától az Aggteleki Nemzeti Parkon keresztül, majd Garadnán, Vizsolyon és Sárospatakon át egészen a Tiszáig mintegy tizenegy észlelőponton figyelik és jegyzik a vonulás menetét a vállalkozó diákok és szakképzett ornitológusok. A természetvédelemnek szüksége van a pontosan regisztrált mennyiségi adatokra, hisz csak ezek ismeretében hozhat megfelelő védelmi intézkedéseket. Másrészről e nagy madártömeg átvonulásának térbeli és időbeni behatárolása a polgári repülésbiztonság szátörvényeket és törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében. Felügyeletet gyakorol a büntetés végrehajtásának törvényessége felett. Az alaptörvény nem tartalmazhatja az ügyészség tevékenységének részletes szabályait. Ez az ügyészségről szóló törvénybe való. Jelenleg is létezik ilyen törvény, azonban indokolt ennek a megújítása vagy új ügyészségi törvény alkotása, mivel várhatóan megújul az egész magyar intézményrendszer — ezen belül az ügyészség — és új intézmények alakulnak. A magyar állami életben bekövetkező lényegi megújulásnak az alkotmányozást követő törvénykezésben szintén tükröződnie kell. A bíróság új szervezetétől függően határozzák meg a vonatkozó ügyészi funkciókat. A jogtudomány és -gyakorlat szakemberei megjelölik azt is, hogy a polgári jogalkalmazásban melyek azok a nyomós közérdekek, amelyek az ügyész közreműködését indokolják, melyek az ügyész feladatai az alkotmánybíróság, a köz- igazgatási bíróság előtti eljárásban, a tanácsi jogalkalmazásban, a munkaügyi jogviták intézésében. E törvényben válaszolnak a jogi szakirodalomban kifejezett számos más kérdésre is. mára is nélkülözhetetlen információkat nyújt. Éppen ezért a felvételek pontosabbá tétele végett a számlálásokkal egy időben az átvonulás menetét radarképernyőn is rögzítjük. Ehhez a Nyíregyháza melletti Napkoron működő Radarmeteorológiai Obszervatórium nyújt majd segítséget. A darvak megfigyelése egyre népszerűbb világszerte. A mi munkánk eredményességét is nagyban elősegítené, ha a lakosság is bekapcsolódna az észlelésekbe. Ezért leérünk minden tisztelt olvasót, aki a megye területén átvonuló, vagy pihenni leszálló darvakat észlel, jelentse azt pontos idő, hely és mennyiség megadásával levelezőlapon, a Természet- tudományi Múzeum Madárgyűjteménye (1088 Budapest, Baross u. 13.) címére. Dr. Bankovics Attila ornitológus A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei közül talán a Regionális Kutatások Központja nevével találkozik legritkábban az olvasó. A Pécsen működő intézmény negyedik éve fogja össze az ilyen jellegű hazai kutatásokat. Nemrég új tudományos osztály- lyal gyarapodott, melynek megyeszékhelyünk adott otthont. Az irodaavatóra — egy háromnapos konferencia keretében — nyár elején került sor. — Mivel foglalkozik hazánkban egy regionális kutató? — A kérdésre dr.Vin- cze János tudományos osztályvezető válaszol. — Azzal kezdeném, hogy a régió kifejezést legtöbben egy település szűkebb környezetére értik. Intézeti szinten öt elkülöníthető régiót különböztetünk meg, melyek gazdasági, társadalmi és földrajzi szempontból egységesnek tekinthetők. Ezek egyike az észak-magyarországi terület, mely vizsgálataink alapjául szolgál. A gazdasági és társadalmi sajátosságokat, problémákat tudományos Alapossággal térképezzük fel, s így segítséget nyújtunk a későbbi döntések megalapozásához. Emellett központunk kutatási programjaiban is részt veszünk. Mondanék néhány példát: a megyei tanács megbízásából Miskolc és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye értelmiség-megtartó képességét vizsgáljuk. Többek között megpróbáljuk felderíteni az elvándorlás okait, s választ keresünk rá, hogy mivel fokozható a megtartó erő. Eközben esetleg javaslatot teszünk arra is, hogy milyen felsőoktatási intézmény létrehozására lenne szükség. Érdekes feladatot kaptunk a megyei pártbizottságtól is: feltérképezzük a megyében működő társadalmi testületeket és szervezeteket. Megbízónk többek között arra keresi a választ, hogy ezeknek mekkora részük van a döntéshozatalban. A most említett feladatok persze az érdekesebbek közé tartoznak. Legtöbbször viszont a depressziós körzetek problémáival foglalkozunk. Ezek egykor igen erős gazdasági erőt képviseltek, de különböző okok miatt hanyatlásnak indultak. Gondolok itt például Özdra és vonzáskörzetére. Ugyanilyen komoly problémát jelentenek a határmenti területek, hiszen Trianon után sok vonzáskörzet centrum nélkül maradt. — Milyen végzettséggel lehet valaki regionális kutató? — Osztályunkon jelenleg öt munkatárs tevékenykedik: egy történész, egy közgazdász-szociológus, egy matematika—földrajz szakos középiskolai tanár, egy könyvtáros, s jómagam, mint építőmérnök. A feladatokat mindig közösen végezzük, mindenki a saját területét térképezi fel, kezdve azzal, hogy utánanéz a szakiroda- lomnak. A kellő információ birtokában témavázlatot készítünk, a rendelkezésre álló idő és az elvégzendő mun- lca ismeretében. Az adatgyűjtést számítógépes feldolgozás követi, majd eredményeinket, következtetéseinket továbbítjuk a megrendelőhöz. Ezekből természetesen tanulmányok is születnék, melyekkel különböző konferenciákon és szakmai folyóiratokban jelentkezünk. — Miért van szükség regionális kutatómunkára, holott a helyi intézmények (egyetemek, kutatóintézetek) is foglalkoznak hasonlóval? — Igaz, több helyen fóliák társadalomtudományi kutatómunka, de ezeket általában egyedi szempontok vezérlik. Mi viszont több tudományágat fogunk össze, s főként alapkutatásokat folytatunk. Egy ilyen kutatóegység egyébként régi hiánya volt már térségünknek. A kellő helyismeret megszerzése után szeretnénk bekapcsolódni a tudományos ismeretterjesztő munkába is. (czoborczy) Jegyzetmorzsák (ERÖSZAKOSUDVARIASAN) Lajos minden reggel ugyanazon az útvonalon megy kocsijával a munkahelyére. Ebben nincs egyedül, a valamelyik szomszéd bérházban lakó szintén. Csakhogy egy kereszteződésen is át kell haladniuk, méghozzá úgy, hogy Lajosnak van elsőbbsége. Ennek ellenére az ismeretlen szomszéd mindig eléhajt, eléggé erőszakosan. Aztán udvariasan, felemelt kezével köszönömöt jelez (elnézést kér?). Érdekes módon, biztos ő is olyan precíz ember, mint Lajos, többtiyire azonos időpontban érkeznek a kereszteződéshez, és többnyire a fentebb leírtak ismétlődnek meg. „Tudod, mondja ismerősöm, nem is haragszom rá, hisz’ minden alkalommal olyan udvariasan megköszöni, hogy elnézem az erőszakos kihajlását ...” (MEGHALLGATÁS) — Ide figyelj, hukk, haver! — szólít le az utcán egy illető, kinek a mozgása olyan kiszámíthatatlan, mint a hulló őszi falevélé. — Most pedig azonnal eljössz velem, és megiszol egy felest! — Sajna, barátom, nem tehetem. Kocsival vagyok, ma még vezetnem kell. — Nem érdekk -kel! Na, ettől nem szabadulok! Van még tíz percem, bemegyek vele a neki soros italmérőbe. Na jó, nem iszol, de legalább hallgass meg — mondja, és belekezd. Mondja, mondja életének töredékeit. Néhol összefüggéstelenül, de azért ki lehet hámozni belőle egy-két szomorú dolgot. Letelik az időm, ne haragudj, pajtás, mennem kell. — Kösz, kk-ösz, — mondja, és látom rajta, valamelyest megnyugodott. Nincs mit, minden jót. Az ajtóból még visszafordulok, látom, hogy az egyébként jól öltözött ismeretlen ismerősöm egy húzásra lenyeli a második felest. (MESE) Törtető felmászott a fára. Nem akart onnan az istennek sem lejönni, mert úgy érezte, hogy ő ott nagyon jó magasan van, egészen a csillagok között. És azt is gondolta: ő azért mászott fel oda, mert a többi ember is ezt akarta. Pedig tévedett. (Persze tévedni emberi dolog). Mindazonáltal az emberek nem szeretik, ha valaki onnan, a magas fáról beszél velük. Az már más kérdés, hogy tényleg vannak olyan „egyéniségek”, akik azt mondják: bizony, Törtető pajtás, neked ott a helyed azon a magas fán. Egyszer aztán (ugyanezek az emberek) elkezdték vágni a fát. Törtető még akkor sem akart lejönni, kapaszkodott bizony ő foggal-körömmel, nem és nem! Végül is kidőlt a fa. Törtetővel együtt. Nagyot esett. Azóta sem tud magához térni. Egyre csak azt hajtogatja, milyen rosszak az emberek!... Pedig ő csak jót akart. Ott fenn a fán. Mészáros István Nem állnak sorban az üzlet előtt, amely 24 900 forint helyett 24 500 forintért kínálja ezt a szuper magnós-rádiót. A hazai vásárlót nemigen ingerli a két százalékot alulmúló árcsökkentés. Nagyobb ugrásokhoz szoktunk. Könyvet féláron kínálnak, s a szezon végi vásár csábítása sem kevesebb harminc százaléknál^ így aztán ezt a portékát nem kapkodják, nem kapkodjuk el ... (Laczó felv.) Szállnak a darvak... Daruszámlálási akció
