Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
1988. november 30., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Népi ellenőrök vizsgálták Túl zajos a sárospataki faipari üzem Sok panasz érkezett az elmúlt években a BEFAG Hegyaljai Erdészeti Igazgatóság sárospataki faipari üzemére környezetszennyezés miatt. A Sárospataki Városi Tanács V. B. a városi népi ellenőrzési bizottságot kérte fel a vizsgálat lefolytatására. Az üzem parkettát, lambériát, hajópadlót, mezőgazdasági ládát, raklapokat gyárt, munkája hasznos. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert az igazgatóság vezetője a NEB-vizs- gálatra tett észrevételében megjegyzi, hogy amennyiben továbbra is kritikák érik az üzemet, fontolóra veszik a 134 üzemi munkás más üzembe való áthelyezését, vagyis az üzem felszámolását. Indoklásként leírja, hogy nagyértékű rekonstrukciós munkát végeztek, melynek során zárt rendszerbe került a porelszívás, az erősen légszennyező széntüzelésű kazánokat korszerű, fatüzelésűre cserélték ki. A rekonstrukciót az illetékes szakhatóságok és a városi tanács által jóváhagyott tervdokumentáció alapján hajtották végre. A népi ellenőrök a vizsgálat során megállapították, hogy a légszennyezés valóban megszűnt, ám éppen az elszívó berendezések és a termelőgépek zaja nappal öt, éjszaka pedig négy decibellel meghaladja az engedélyezett mértéket. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal 1986-ban 620 ezer forint zajbírság megfizetésére kötelezte az üzemet. A bírság kiszabása után beburkolták a füstgázel- szívó-ventilátorokat, ennek hatására 5 decibellel csökkent ugyan ezen a területen a zajszint, de így is az értékhatár fölött maradt. Az üzem a kijelölt iparterületen dolgozik ugyan, de környezetében családi házak vannak. Tervezési hiba, hogy a zajforrások éppen a családi házakhoz legközelebb eső területen vannak, a csendes részek, így a rakodótér, a raktárak pedig távolabb. Az erdészeti igazgatóság intézkedési tervet készített a zajszűrés érdekében, egyes munkálatokat már meg is rendelt a Hőtechnikai Vállalatnál, élősövényt szándékoznak telepíteni a családi házak közelében, ám - mivel az idén az üzem veszteséges - anyagi okok késleltetik a terv végrehajtását. A Sárospataki Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén javaslatot fogalmazott meg a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium részére: a környezetvédelmi bírság felét a környezetszennyező forrás megszüntetésére beruházási eszközként kapja meg az érintett üzem. Ellenkező esetben ugyanis anyagi eszköz hiányában a környezeti ártalom továbbra is fennmarad. Az erdészeti igazgatóságnak javasol-/ ták, hogy saját kivitelezésben burkolják a ventilátorokat, minél előbb oldják meg a porelszívóciklonok kőzetgyapottal való szigetelését, állítsanak hangvisszaverő-kerítést, a környezetükben élő emberek egészsége érdekében lokalizálják az összes zajforrást. I. gy. Manapság divatba jött egyesületei alapítani. Gombamód, szaporodnak a magukat nem potitizálónak minősítő szerveződések. Ezeket (igen finoman) alternatív csoportoknaknevezi a hivatalos politika. A szerveződési-gyülekezési jog elfogadásával egyesek a változások szükségességére hivatkozva már azt szorgalmazzák, hogy az eddig hirdetett és majd' minden újság címlapján szereplő felhívást módosítani kell - „Világ proletárjai gyülekezzetek!" jelszóra. Amíg az óhaj tartalmán rágódom, kézhez kapok egy meghívót, és mi másra invitálhatna, mint egy alakuló ülésre. Csak azért nem fény másoltatom, mert én is fénymásolatban kaptam Mekk! meg, mint (talán százezredik) fontos személy, hisz odabigy- gyesztették a végére, hogy „megjelenésére feltétlenül számítunk!" Most dilemmában vagyok, egy ilyen fontos aktusról nem illik hiányoznom. De még meg kell kérdeznem egy másik szervezet illetékesét, hogy ha már egyik helyen tagként dolgozom, akkor ide elmehetek-e, részt ve- hetek-e az alakulóban lévő egyesület munkájában, amitannál inkább fontos tudnom, hiszen már „Tisztelt Kolléga" titulust kaptam, egyesületi tagnak, de még valami funkcionáriusnak is megtehetnek. Bár a közgyűlés helye, igen messze van, talán négy-ötszáz kilométer is lehet a távolság, de ha egyszer feltétlenül számítanak ránt a „kollégára", akkor ugye nem is olyan messze van ez a Sárvár. Az egyesület munkája garantáltan nem politizáló, még csak nem is alternatív. Ennek ellenére hamarosan hallani fog róluk a világ. Jaj, hogy el ne felejtsem egy - a népgazdaság rejtett tartalékait hasznosítani akaró egyesületről van szó: a Magyar Kecsketenyésztők alakulóban lévő egyesületéről! Hát meglátogassam őket? Ugye - Mekk! (Bekecsi) Életművek intelmei A közvéleményről Talán semminek a megítélése nem olyan ellentmondásos a nagy gondolkodók nézeteiben, mint a közvéleményé. Nem is csoda, hiszen meglehetősen bizonytalan, képlékeny fogalom ez, amelyet az értelmező szótár sem teljesen egyértelműen határoz meg, és koronként meg helyenként is eltérő lehet a megnyilvánulása. A szótár szerint „nagyobb közösségnek vagy a társadalomnak nagyjában egységes véleménye” a közvélemény. Alakításában, formálásában egyre nagyobb szerepe van a nyomtatott és elektronikus sajtónak, amely nagy általánosságban tükrözi, közvetíti is egyszersmind. Hogy mégsem lehet a sajtónak ez utóbbi szerepére hagyatkozni, azt részben a tükrözés sokfélesége magyarázza, másrészt a viszonylagosság. Nem véletlen, hogy a legfontosabb ügyek eldöntésében a népszavazás intézményére is szükség van. A népszavazással eldöntött kérdéseken túl, más ügyekben sok igazságot rejt a kétszáz éve élt francia gondolkodónak, Chamfort-nak az az intelme, mely szerint „A közvélemény olyan ítélőszék, amelyet tisztességes ember sohase ismerjen el, és sohase utasítson el egészen.” Ugyanő teszi azt a megállapítást, hogy vannak korszakok, „amelyekben a közvélemény minden vélemény közül a legrosszabb.” A nem túl távoli múltban ezt igazolta például a hitleri Németország néhány esztendeje. Nem véletlen, hogy azokban az években Bálint György is „kétségbeej- tően hamis képződménynek” tartotta a közvéleményt. Mit kezdjünk hát vele napjainkban? Figyelmen kívül hagyni semmiképpen sem lehet. Azt épp oly hiba lenne szem elől téveszteni, mennyire megoszlik, milyen sokfelé tagolódik most a mi közvéleményünk. Közös alapja persze az elégedetlenség: a társadalom és az egyének romló gazdasági helyzete. Az erre adott válaszok sokfélesége az, ami már-1 már zavarba ejtő, de legalábbis szokatlan. Mégsem jöhetünk zavarba e sokféleségtől. Megújuló közéletünk velejárójának kell tekintenünk, s keresni benne azt, ami közös, amiből egységet lehet kovácsolni soksok türelemmel, meggyőző politizálással. Mert ez a sokféleség is javarészt viszonylagos, nem kibékíthetetlen ellentéteken alapszik. Ha pedig így van, akkor nem kell tartanunk a további kibontakozásától sem, mivel gondolatvilágunkat gazdagítja. A válságjelenségekre választ keresők azonban nem csak nézeteik szerint sokfélék, hanem vérmérsékletük szerint is. Higgadt természetűek éppúgy vannak köztük, mint hirtelenke- dők, könnyen felfortyanók. Ez is befolyásolja körükben a közös nevező keresését. Bizonyos, hogy a vezetők a legkevésbé engedhetik meg maguknak a heveskedést. Tőlük várható el a legtöbb türelem ahhoz, hogy legjobban befolyásolhassák a közvéleményt, s hogy annak sokszínűségében sikerrel megtalálják azt a bizonyos közös nevezőt, amely a közös cselekvés záloga. Rajtuk múlik tehát a legtöbb ebben az „össznépi” kiútkeresésben, hiszen az ő türelmes érvelésük másoknak is példaadó. Osvát Ernő, a Nyugat című folyóirat legendás szerkesztője - a maga esztéta módján-azt írta: „Szép viták azok, amelyek törelmes- ségre tanítanak." Sok ebben a megszívlelendő, még akkor is, ha a vitáknak nem éppen a szépség a legfőbb rendeltetésük. Azt is mondhatnánk, hogy a politikusoknak, s általában a közembereknek, a jelenkori nézetek sokféleségéből jó érzékkel tudniuk kell szintetizálni a közvéleményt. Ez egyénileg ritkán sikerülhet olyan megbízhatóan, mint kollektív tanácskozásokon. Adódhatnak azonban helyzetek, amikor valamely kérdésben egy-egy napi esemény is jelentősen befolyásolja a közvéleményt, amely egyébként is „hajlamos” a változásra. Olykor váratlan fejleményt egyéni, azonnali intézkedéssel kell elhárítani. Ilyenkor rátermettségből vizsgázik az adott vezető. A vizsga sikerét elismeréssel, balsikerét pedig méltatlankodva fogadja a közvélemény. Ez már csak így van, mióta világ a világ. Magyar István SiSZEZON BÁNKÚTON ¥DFC7 IxKiIíijZ/s-í- •- •- \-,\ S N'■ '•-> i-j s-V- "ÍN' v •> ' ^ V“ "'S A S 1 1^1 táblák a Bukk- fennsíkon A táblák négy nyelven, s a természetvédelmi tanösvények a térképek mellett tovább segíthetik az eligazodást a Bükk-fennsíkon Sokan nem értik, néhányan pedig fenntartással fogadják azt a változást, ami már elkezdődött, s a jövő év elejére véglegessé is válik a Bükkben. Megszokták, hogy szabad az út nemcsak a gyalogos-, de a gépkocsiforgalom előtt is, így hát többen nyűgösek a KRESZ- táblákkal körülbástyázott Nagymező láttán. Miért jogos fokozottan ennek a területnek a védelme? - érdeklődtünk a napokban Sóskúti Györgytől, a Bükki Nemzeti Park munkatársától, miközben terepszemlét tartottunk az érintett bükki részeken..- Elsősorban a Biikköt környező települések ivóvízkészletének védelme miatt. Hiszen 500 ezer ember ivóvízbázisa ez a gyűjtőterület, s a becsült adatok alapján a fennsík gépjárműforgalom meghaladja az évi százezret! Ez a nagymértékű átmenő forgalom (hiszen a két megyeszékhely között eddig sokan választották ezt az utat) indokolja a korlátozás bevezetését. de emellett természetesen az erdővagyon, valamint azoknak a növényeknek és állatoknak a védelme is, amelyek kuriózumnak számítanak hazánk területén. Egyébként a védett területei, arányáról azt lehet mondani, minimális. A BNP 3800 hektáréhoz képest ez a Nagymezői térség még az ezer hektárt sem éri el.- Milyen formában zárják le az érintett útszakaszokat? Hiszen mint láttuk is, a négy megállóhelynél a kapuk csak jelképesek, a lezáráskifejezés nem is igen fedi a valóságot.- Ez így igaz. Ám a kapuknál behajtani tilos tábla, az azt megelőző parkolóknál pedig természetvédelmi őrök vigyázzák ezt a rendet, a rendőrség esetenkénti bevonásával. Négy helyen is lehetőséget kapnak az autóval érkezők, hogy kiszállva kocsijukból, gyalogosan sétáljanak a Nagymezőn. Répáshuta irányából a Bányahegynél, a miskolciak Jávorkúton, a TVK-üdülővel szembeni oldalon, illetve a csanálosi parkírozóban, a Szilvásvárad felől érkezők pedig az Olasz-kapunál kialakított parkírozóban tehetik le autójukat. A korlátozás alá eső területen csak az üzem és szervizforgalom lesz megengedett. 'A parkírozókhoz való feljutásért úthasználati díjat kell fizetni, ez a parkolókból induló természetvédelmi tanösvények látogatását is biztosítja. Jelenleg hatvan forintot szednek a Szalajka- és Szomorú-völgynél, a későbbiekben pedig majd a Bánya-hegynél. Hogyan fogadták a november elsején, a Szomorú-völgy elágazásánál ismételten felállított sorompót (hiszen évekkel ezelőtt már működött ez a rendszer, húsz forintért lehetett itt akkor még átjutni!), illetve az úthasználati díj szedését? Ezt már Fodor Jánostól tudtuk meg, aki az erdészet nyugdíjasaként, társával kétnaponta váltja egymást a kis őrháznál:- Hétvégi napon, az időjárástól függően 300-330 gépkocsi is áthalad itt. november 22- ig 1040-en váltották meg a 60 forintos úthasználati jegyet. A miénk lila színű, s ez minden megállítóhelyen más és más. így, ha válaki megveszi a jegyet, de mégis áthajt a fennsíkon, természetvédelmi őrök, illetve a többi sorompónál ezt észreveszik.- És mennyire fogadták ellenérzéssel ezt a változást az emberek?-Talán meglepő, de nem sajnálják a pénzt. Nem mondom, volt olyan, aki visszafordult, fogta magát és ment a tekergős úton, de nem ez a jellemző. Sóskúti György a SzalajkaÜgyes kezű fafaragó munkája a Bükk különböző részein kiállított faragott oszlop, melyen a BNP stilizált jelképe, a bábakalács látható. Sajnos, volt akinek ez a Létrás-tetői elágazásnál olyannyira megtetszett, hogy jobbnak látta leszedni a helyéről... völgynél működő sorompó adataival is tud szolgálni: - 300 ezer forint gyűlt eddig össze, amit az erdőgazdaság az utak felújítására, illetve téli tisztításukra fordítanak többek között. Végül, a téli sportokat kedvelők számára egy örömhír: mind a Nemzeti Park, mind az erdőgazdáságok egyetértettek abban, hogy télen a hótakaró által védett természetet a gépkocsiforgalom kevésbé veszélyezteti, mint az év más évszakaiban. Éppen ezért, a Sza- lajka-völgy és a Bánya-hegy felől érkezők szabadon használhatják ezekben a hónapokban az erdőgazdaság üzemi útjait a bánkúti síközpontig. így az egri és a miskolci síelők egyformán élvezik ezt a kedvezményt 1989. március 1-ig.- Nágy Zsuzsanna Fotó: Dobos Klára A négy kapu csak Jelképes - láttuk Jávorkúton is. Az előtte kialakított parkolón túl azonban mégsem ajánlatos menni...
