Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-30 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 285. szám 1988. november 30. Szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP BorsocPAbaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága December 15-re összehívták a Központi Bizottságot November 29-én ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület eszmecserét foly­tatott a Hazafias Népfront megújulási törekvéseiről, amiről a közeljövőben szé­les körű, nyilvános vita kezdődik. A Po­litikai Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy lakóhelyükönx aktívan vegyenek részt a népfront megújítását szolgáló társadalmi vitákban. Az MSZMP — mint politikai szervezet — egyik alkotója és részese a népfrontmozgalomnak. A párt a Hazafias Népfrontot az új nemzeti közmegegyezés megteremtését szolgáló, szocialista értékeket valló, a nemzet alapvető problémáinak megol­dásán fáradozó mozgalomnak tekinti. A testület támogatja, hogy a mozgalom biztosítson lehetőséget az állampolgá­roknak és közösségeiknek — világnéze­ti és politikai meggyőződésüktől függet­lenül — nézeteik és javaslataik kifejté­sére- A Politikai Bizottság támogatja, hogy az illetékes pártszervek létrehoz­zák a népfronttestületekben dolgozó kommunisták csoportjait. A Politikai Bizottság megvitatta a párt foglalkoztatáspolitikai elképzelései­ről készült előterjesztést. Úgy foglalt ál­lást, hogy a foglalkoztatáspolitika az MSZMP megújítandó gazdasági, társa­dalmi és politikai programjának része­A testület állást foglalt a szaktudás, a munkakultúra, a műveltség fejleszté­se mellett. Támogatja, hogy a gazda­ságban az eredményesség alapján fo­lyó verseny, a munkában pedig az ér­ték, a tudás, a teljesítmény alapján tör­ténő kiválasztódás és díjazás érvénye­süljön. Fel kell számolni a munkaerő- piac adminisztratív kötöttségeit, ki kell építeni a pályaválasztást, a beiskolá­zást, a munkába állást, a munkahely­vagy szakmaváltást segítő intézmény- rendszert. A Politikai Bizottság olyan kormányzati politikát támo­gat, amely a gazdasági le­hetőségekből kiindulva min­den lehetséges eszközt igény­be vesz a mind teljesebb foglalkoztatásért, a munká­ba való visszailleszkedés se­gítéséért, s a munka nélkül maradókról méltányosan gondoskodik. Alapvető poli­tikai érdek, hogy a fiatalok munkába állhassanak, tudá­sukat, tenni akarásukat a társadalmi-gazdasági meg­újulás szolgálatába állíthas­sák — állapította meg a Po­litikai Bizottság. A Politikai Bizottság átte­kintett több fontos — a tár­sadalmat és különösen a párttagságot foglalkoztató — belpolitikai kérdést. Ügy ha­tározott,' hogy javasolja a Központi Bizottságnak, e kérdéseket a következő ülé­sén vitassa meg. A Politikai Bizottság 1988. december 15-re összehívta a Központi Bizottságot. A testület ülését követő­en a kialakult szokásoknak megfelelően Major László, a Központi Bizottság szóvi­vője tájékoztatta a sajtó nagyszámban megjelent kép­viselőit az ott elhaijgzottak- ról. A sajtótájékoztató ven­dége volt Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője. A napirendi pontokhoz fűzött rövid értékelésében Major László mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy bár a Politikai Bizottság megfo­galmazta a párt álláspontját a Hazafias Népfront meg­újulási törekvéseivel, illetve a munkaerő-gazdálkodás alakulásával kapcsolatban, ez nem jelenti a párt beavat- kaziAát. . Mindössze arról van szó, hogy egy politikai pártnak szükségszerűen ki kell alakítania a maga prog­ramját e fontos kérdések­ben. Kovács Imre 'többek kö­zött; szólt arról, hogy a szerkezetátalakítás óhatat­lan következményeként szá­mos munkahely megszű­nik, ugyanakkor számos olyan új munkahely létre­hozását ösztönzik, amelyek felszívják a másutt felsza­baduló munkaerőt. <MTI) Együttműködés két ország kohászatai között Kommunistaaktíva a Budapest Sportcsarnokban Grósz Károly előadói beszéde Több mint tízezer budapesti kommu­nista részvételével pártaktívát rendeztek kedden a Budapest Sportcsarnokban. A rendezvény előadója Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára volt. Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára köszöntötte a kerületek küldötteit, a főváros ország- gyűlési képviselőit, a budapesti pártbi­zottság, a fővárosi tanács tagjait, a tömegszervezetek képviselőit, valamint a meghívott pártonkívülieket. Ezt köve­tően Grósz Károly lépett a mikrofon­hoz. A fővárosi kommunista aktivaértekeilet elnöksége. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára beszél. — Joggal vetődik fel a kér­dés — kezdte előadói beszé­dét Grósz Károly —, hogy van-e valami rendkívüli oka ennek a mai találkozónak? Szerintem nincs. Egy politi­kai párt természetes létezé­si módja, hogy időről időre ilyen formában is megbeszé­li teendőit, s megfogalmaz­za véleményét az időszerű politikai kérdésekről. Tudat­ja elvtársaival idehaza és hazánk határain túl is, hogy létezik, hogy van vélemé­nye a világról, s az orszá­gon belül lezajló események­ről. Jelzi jelenlegi vagy po­tenciális szövetségeseinek, 'hogy számíthatnak rá. van kivel szövetséget kötniük, és időről időre mérhetik rugal­masságát, magatartását, kor­rektségét. Közli ellenfelei­vel is és ellenség .vei is: szerte az országban birtokol­ja a sportcsarnokokat, a munkahelyeket, a területe­ket és természetesen — ha kell — az utcáikat is. Meg­üzeni, hogy jelen van, ne­hogy félreértsék vagy rosz- szul magyarázzák higgadtsá­gát, türelmét, megértését. Az elmúlt években nem éltünk gyakran ezzel a mun­kaformával, mostanában kezd gyakoribbá válni, a jövőben rendszeressé tesszük. A pártaktívára készülve na­gyon sok jó, aktuális, lénye­gi kérdést kaptam. Azokban a kérdésekben, amelyekben van hivatalos testületi állás- foglalás, azt mondom el, s amelyekben nincs, a saját véleményemet. Számítva ar­ra természetesen, hogy ez to­vábbi viták forrása lesz. A kérdések döntő többsége a Milyen a belpolitikai hely­zet? A jelenleg zajló átala­kulásnak mennyi a véletlen- szerű és mennyi a tudato­san .megtervezett, előre meg­komponált eleme ? A belpolitikai élet régen tapasztalt sokszínűségének vagyunk szemtanúi és — üelpolitikai életre, a gazda­ságra és a pártmunkára vo­natkozik. Érthető, hisz ezek foglalkoztatnak mindnyájun­kat. megítélésem szerint — cse­lekvő formálói, alakítói is. Azt persze' nem állíthatom, hogy mindent előre megter­veztünk, minden úgy törté­nik ma, ahogyan elképzel­tük. Nem panaszképpen mondom ezt. Hatnak már, (Folytatás a 2. oldalon) D belpolitikai élet sokszínűségének vagyunk szemtanúi Emlékművet avattak az őskoltónál Kazincbarcika beszámolt II ■ ;• ; illÄilÄiiiii Jeles esemény színhelye volt tegnap Üjimassa: .az ős- kohó szomszédságában ko- h ászemll ék m ű vet avattak a magyar—csehszlovák vasko­hászat évszázados együtt­működésének tiszteletére. A csehszlovák kohászok által adományozott kompozíciót Miloslav Dlouhy, a Cseh­szlovák Vaskohászati Vezér- igazgatóság vezérigazgatója és Soltész István, az Orszá­gos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke leplezte le. Az avatást követően a Di­ósgyőri Vasas Művelődési Központban a magyar—cseh­szlovák vaskohászati együtt­működésről tartottaik szim­póziumot, amelyen részt vet­tek a magyarországi és a csehszlovákiai kohászati vál­lalatok vezetői, ott volt dr. Vörös Árpád ipari minisz­terhelyettes, Borsod párt- és állami vezetői, valamint Csehszlovákia magyarorszá­gi nagykövete, Ondrej Du- rej. A két ország vaskohá­szatainak közös történeti emlékeiről Drótos László, a Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatója beszélt. Elő­adások hangzottak el a cseh­szlovák vaskohászat fejlesz­tésének koncepciójáról, a magyarországi együttműkö­dés további lehetőségeiről, valamint Kélet-Sziovákia és Borsod kapcsolatairól. A Magyar Gazdasági Ka­mira elnöksége kamarai em­lékérmeket adományozott Miloslav Dlouhynak és Ka­rol Poliaciknak, a Csehszlo­vák Vaskohászati Vezérigaz­gatóság kereskedelmi igaz­gatójának. Kamarai emlék­lap elismerésben részesült Ondrej Durej, Hugo Schmidt, a CSVV termelési igazgató­ja, Otto Tomasu, a Kelet­szlovákiai Vasmű igazgató­ja, Ivan Mirny, a Poldi SONP Kladno Vállalat igaz­gatója, Vladislav Raska, a Trineci Vasmű igazgatója és Michal Hockó, a Klement Gottwald Kohászati Kombi­nát igazgatója. Az elismeré­seket dr. Vörös Árpád ad­ta át. A megye különböző tele­püléseinek közigazgatási ap­parátusai időről időre szá­mot adnák munkájukról, terveikről, fejlődésükről a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága előtt. A vb keddi ülésén a Kazincbarcikai Vá­rosi Tanács V. B. munkáját értékelte a testület. Takács István tanácselnök beszámolt a város életéről, s arról, hogy a kétségtelen eredmények mellett Barcikán is keve­sebb a pénz, több a gond. A tanács úgy döntött, hogy folytatják a lakásépítéseket (bár tanácsi bérlakásra 1986 óta nincs pénz). Megépítet­ték a várost Tardonával ösz- szekötö út hiányzó szaka­szát. és elkészült 16 általános iskolai tanterem is — hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük. A munkaerőhelyzet kiegyensúlyozott, bár a nők nehezebben találnak mun­kát. A kommunális ellátott­ság jó, de a gáz-, a szenny­csatorna- és az úthálózat nagysága a kívánalmak alatt marad. Közismert, hogy Ka­zincbarcikán a levegő szeny- nyezettsége a legnagyobb gond. A rekonstrukciós mun­kák után a szennyezettség csökkent, de nem a kívánt mértékben. A megyei felügyeleti vizs­gálat is általában kedvező megállapításokat tett, leg­fontosabb talán, hogy a vá­ros infrastruktúrája az átla­gosnál jobb és ;az, hogy a helyi közlekedés és a szol­gáltatások feltételei kedve­zően alakultak. A végrehajtó bizottság je­lentést fogadott el a fogyasz­tók érdekében végzett el­lenőrzésekről is. A jelentés summázata: a kereskedelem­ben és vendéglátásban vál­tozatlanul. sőt növekvő mér­tékben találkoztak az ellen­őrök súlycsonkítással, árdrá­gítással, minőségi problé­mákkal, lejárt szavatossá­gú cikkek forgalmazásával, egyszóval a vásárlók, vendé­gek megkárosításával. Dr. Makai Tibor kereskedelmi osztályvezető szerint legin­kább a hús és húskészítmé­nyek minősége kifogásolha­tó, csakúgy, mint a zöldség­gyümölcs termékeké is. Rosszul mérnek, téves árat alkalmaznak, rosszul számol­nak a kereskedők. A ruházati szakmában el­terjedt a hamis márkajellel ellátott árucikkek forgalma­zása. A vendéglátásban ma­ximálisan kihasználják a ha­szonkulcsokat, ugyanakkor szűkült a választék, az olcsó ételek kínálata. Tavaly minden második ellenőrzés alkalmával talál­tak kisebb-nagyobb szabály­talanságot. Egy év alatt 485 esetben csaknem másfél millió forintos pénzbírságot szabtak ki az ellenőrök. A szigorítások ellenére lénye­ges javulás nem tapasztal­ható. A vitában többen felszólal­tak, Józsa László a NEB. Szűcs Ferencné az S2MT munkatársainak tapasztala­tairól beszélt. Dr. Ladányi József megyei tanácselnök szerint kellene valamilyen fórumot keresni ahhoz, hogy a sok javasolt ötlet közis­mert és felhasználható le­gyen. (sz—i)

Next

/
Thumbnails
Contents