Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 17 [Át* faixji !%f m —*1 ?— y r i 1 1 n Qnr/n /ili íi \ y i , | / fl \ I L i ] / / ö \ n (Hmra^MíD XLIv. évfolyam, 283. szám 1988. november 28. Hétfő íi fi / n 1v_aJ I 1 JLru i—1 \—1V. ___/ U LI V_) i_1 i_/ i_\ Á ra: 1,80 Ft Az MSZMP Bor At igyei Bizottságának lapja Á miskolci pedagógusok pártértekezlete A küldöttek nagy többsége a pártbizottság beszámolóját, a szóbeli kiegéí-'tést, a vitában felmerült konstruktív javaslatokat és az állásfoglalás-tervezetet elfogadta. Az elmúlt hét végén, szombaton, 56 alapszervezet 1264 pedagógus párttagja képviseletében (de mondhatom azt is, hogy a sok-sok ezres miskolci pedagógus-társadalom nevében) 143 jelenlevő küldött részvételével tartotta küldöttértekezletét a Miskolc Városi Pedagógus Párt- bizottság. Figyelve, hallgatva a délelőtt 9 órától este 6 óráig tartó értekezlet munkáját, az annak szerves részét képező hullámzó hőfokú vitát, az abban megmutatkozó nézőpont- és véleménykülönbségeket, Walter Lipman tömör, tartalmas gondolata jutott Sarlói Péternét - képünkön szóbeli kiegészítését tartja - újraválasztották a Miskolci Pedagógus Pártbizottság titkárának. eszembe: ha mindnyájan ugyanúgy gondolkodunk, akkor már egyikünk sem gondolkodik igazán. S ez az idézet legyen dicsérete a jobbító szándékú, a jelenért, jövőért aggódó, az önálló cselekvés terét egyre inkább igénylő, önmagáért és a társadalomért egyaránt tenni akaró, legnagyobb számú értelmiségi rétegnek és az őket képviselő küldöttek munkájának. Mint azt a küldöttértekezlet írásos beszámolója tartalmazza — s ezt szóbeli kiegészítésében Sarlai Petemé, (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi kommunista aktíva Szikszón Szombaton délelőtt ünnepi, kommunista aktívára jöttek össze a helyi Petőfi Sándor Művelődési Otthonban a Szikszói Nagyközségi Pártbizottság hatáskörébe tartozó pártalapszcr- vezetek kommunistái, s a meghívott vendégek, köztük mintegy félszáz veterán, akiknek — Szőlősi István pártbizottsági titkár köszöntő szavai után — Dudla József, az MSZMP KB tagja, a Borsod Megyei Pártbizottság első titkára adta át a jubileumi emléklapot. Néhány párttag pedig — jelképesen, a többiek nevében is — ugyancsak az első titkártól vehette át új párttagsági könyvét. E rövid bevezető ceremónia után Dudla József, a kommunista aktíva szónoka mondott ünnepi beszédet. A megyei pártbizottság nevében köszöntötte Szikszó kommunistáit, majd megemlékezett a KMP megalakulásának 70. évfordulójáról. Nemcsak emlékezni és ün< nepelni jöttünk össze — mondotta egyebek között — hanem azt vizsgálni is: mit jelent ma számunkra a párt történelmi múltja; s egyben felmérni, értjük-e, jól értjük-e, jól értelmezzük-e az elődök hozzánk intézeti! üzenetét? A megyei pártbizottság első titkára részletesen elemezte a hét évtizeddel ez- előttől máig vezető utat, a párt fejlődésének különböző történelmi időszakait, majd a mai magyar társadalom legégetőbb gondjairól, gazdasági és szociális feladatainkról, a májusi országos pártértekezlet határozatának végrehajtásáról, a gazdasági és a pártélet reformfolyamatairól szólt. Legfontosabb tennivalónkat — mutatott rá —i, a köztulajdon hatékony működtetését máig nem sikerült megoldanunk. Ez további fejlődésünk kulcskérdése, a reform fő feladata. Ehhez kapcsolódik a társadalmi és politikai intézményrendszer átformálása is, hogy ezáltal eljuthassunk a demokratikus szocializmus, a szocialista piacgazdaság megteremtéséhez. S hogy ezt véghezvi- gyük, ahhoz elkerülhetetlen a múlt tárgyilagos értékelése. Részletesen szólt Dudla József a pórtélét másik nagy feladatköréről, a pártegység megteremtéséről, majd a társadalmi közmegegyezés szükségességéről. Rámutatott, hogy a pártnak minden erővel, mindenkivel össze kell fognia, aki nem hátráltatni, hanem segíteni akarja a társadalmi megújulást. A több mint kétórás, megyénk mai helyzetét is elemző előadás végén annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szikszói kommunisták az előttünk álló igen nehéz időszakban is cselekvő támogatói lesznek a pártnak, a megújulási folyamatoknak. Erre — zárszavában — Szőlősi István az aktíva nevében Ígéretet is tett, szólva egyben arról is, hogy a felszabadulásának jubileumát november 30-ón ünneplő Szikszó a közeljövőben remélhetőleg már mint város kapcsolódhat majd be a magyar társadalom megúju-. lásónak folyamatába. Ny. I. Meghatározó szerepel kell, hogy kapjon Befejezte munkáját az Országgyűlés Szombaton a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülélsen részt- vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszak harmadik napján az elnöklő Jakab Róbert- né elsőként Simon Péter Pálnak, a Tiszai Vegyi Kombinát gyáregységvezetőjének adta meg a szót. A terv- és költségvetési bizottság előadója a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből való elmozdulást a termelés és a termékek műszaki színvonalának, versenyképességének javításában jelölte meg, amelyben meghatározó szerepet kap a kutatási—műszaki fejlesztési tevékenység. Leszögezte, hogy a fejlesztési célok kijelölése, a kutató-fejlesztő munka irányítása, feltételeinek és eszközeinek meghatározása a kormány feladata. Ennek egyik legfontosabb eszköze a Központi Műszaki Fejlesztési Alap rendszere, amely 'ár erftYult három évtizedben alapvetően bevált. A jelenlegi intézmény újraszabályozását a gazdasági reformfolyamathoz való illesztése követeli meg. Lotz Ernő, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója bevezetőben arról szólt, hogy a jelenlegi körülmények között a műszaki fejlesztési alap képzése a vállalatok számára gyakorlatilag adójellegű elvonásként jelentkezik, terheiket növeli. Ez azért kedvezőtlen, mert a más, hasonló jellegű befizetésekkel együtt növeli a vállalati jövedelmek központosítását. Mindezzel együtt a képviselő jónak tartotta a törvényjavaslatot, azzal egyetértve elfogadásra javasolta. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy erősíteni kell az alapból folyósított pénzek felhasználásának ellenőrzését. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizottság jelentésében előterjesztett módosító javaslatra szavaztak, s azt három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadták. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben, 13 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Ezután dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott társasági törvény szükségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintését, és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári Törvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, újraszabályozni. A PTK és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot meghaladóan mielőbb hozzákezdjenek a PTK átfogó felülvizsgálatához. Ezúttal azonban — jelezte a miniszter — mégsem terjeszti elő a Polgári Törvénykönyv módosítását, hanem arra kéri a képviselőket. hogy ezzel a decemberi ülésszakon foglalkozzanak. A hozzászólások után a képviselők először elfogadták, hogy a Polgári Törvény- könyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a külföldi tőkebefektetők beruházásvédelméről szóló törvényjavaslattal együtt az Országgyűlés decemberi ülésszakán tárgyalja meg. Majd elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslatot, azt követően pedig — a beterjesztett bizottsági módosítással együtt — a polgári eljárási szabályokat módosító törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták az állami pénzügyekkel foglalkozó 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a vonatkozó bizottsági kiegészítésekkel együtt. Végezetül az Ország- gyűlés elfogadta nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. (Folytatás a 2. oldalon) Mozgássérülteknek: vámmentesség A Magyar Autóklub küldöttközgyűlése Egy nagyot rándult a motor, majd leállt. Utána már az istennek sem akart beindulni. Mi lehet a hiba? Hiszen még csak pár hónapos kocsiról van szó. Szerencsére a közelben volt az Autóklub „sárga angyala”. A motor makacskodásának az oka, mondhatni, bagatell meghibásodás volt. De épp elég ahhoz, hogy ne induljon el... Ha nincs ott az autóklubos segítség ... * A Magyar Autóklub szolgáltatásairól. a klubtagok érdekképviseletéről, érdek- védelméről, az elmúlt három év munkájáról, az autósokat érdeklő új vámszabályokról és sok más kérdésről is szó esett a szervezet küldöttközgyűlésén. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nagyelőadójában szombaton megtartott küldöttközgyűlésen elsőként Balogh Tibor főtitkár fűzött szóbeli kiegészítőt az írásos anyaghoz. Elmondotta többek közt, hogy ma már 575 ezer a taglétszám, s az országban 21 új műszaki állomást adtak át. (Folytatás a 2. oldalon) Diagnosztikai vizsgálat az Autóklub miskolci műszaki állomásán Fotó: Fojtán László
