Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

1988. november 22., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Á demokratikus centralizmusról A szocialista demokrácia fejlődésére és a marxista—leninista pártra vonatkozó politikai elméletek és ismeretek körében nincs még egy olyan fogalom, amely az elemzés és a kutatás számára annyira ér­zékeny terület lenne, mint a demokrati­kus centralizmus. A fogalom mai érvé­nyességét azért is mérlegelni kell, mert kialakulását követően annyira elterjedt, bogy jószerivel a szocializmust építő tár­sadalom minden intézménye magára vo­natkoztatva meghatározó működési elvnek fogadta cl. A demokratikus centralizmus — ere­detileg mint a párt akaratképző és -érvé­nyesítő mechanizmusa — történelmi kate­gória; tehát változatlan tartalommal, mód­szerekkel nem érvényesülhet megváltozott körülmények, megváltozott társadalmi, po­litikai feltételek között. Napjainkban — az elmúlt időszakban érzékelhető szerény mérvű fejlődés ellenére — még meglehe­tősen hiányosan működik. A szocialista demokrácia, a politikai intézményrendszer fejlesztése megkívánja a fogalom elmé­lyült elemzését és a pozitív változásokat segítő gyakorlati lépéseket. A májusi or­szágos pártértekezlet is bizonyítja; elin­dultunk ezen az úton. November Őszi-téli kép; Héjakút-mácsonya pókhálóliú- rokkal. Fotó: Dobos Klára Tallózás a Vychodoslovenske Novinyban A kategória értelmezésé­nek kibontásához nem elég Lenin 1917-ibe.n tett vi­szonylag rövid megjegyzé­se — nevezetesen az, hogy a szovjetekben is szükség van centralizmusra, de ez különbözik a tőkés társa­dalmaik bürokratikus cent­ralizmusától, ez „demok­ratikus centralizmus, pro­letár centralizmus lesz”. Az Állam és forradalom, valamint a Hogyan szer­vezzük meg a versenyt cí­mű írásokból kiviláglik, hogy nem a pártról és nem egy strukturálisan megragadható politikai működési elviről beszélt Lenin, hanem egy követel­ményt fogalmazott meg; a proletárállam centralizmu­sának demokratikusnak kell lennie. Korábban a század ele­jén, a Mi a teendő ?-iben Lenin kifejtette az élcsa­pat típusú párt működési elveit, a demokrácia és a fegyelem szükségességét. Ez azonban nem azonos a demokratikus centraliz­mussal ; a forradalomért küzdő, ellenzékben lévő, illegális pártra vonatkozó követelményrendszerről van szó. A későbbiekben sem Lenin, sem a bolsevik párt más vezetői nem de­finiálták konkrétabban az elvet, nem elemezték a kormányzó párt —. amely egyben tömegpárttá is vált — belső fejlesztésé­nek irányait. A demokratikus centra­lizmus, mint pontosan meghatározott elv, csak a harmincas években, 1934- ben, az S2K(b)P XVII. kongresszusán, majd 1937- ben egy központi bizottsá­gi ülésen Sztálin megfo­galmazásában jelent meg, s a III. Internacionálé pártjaira, valamint a szov­jet állam politikai intéz­ményeire érvényes elvként vált normává. A későbbi­ekben a szocialista világ- rendszer kialakulásával, minden kommunista párt­ban elfogadott vezérelvvé, a párt egységének, fegyel­mének, belső működésé­nek általános normájává vált. Nemcsak a Szovjetunió­val szövetségi rendszeriben lévő országok kommunis­ta pártjai, hanem a kom­munista .világmozgalom általában megtartotta a Komintern időszakában elfogadott normát. Külön figyelmet érdemel az a sajátos visszafordulás, hogy míg Leninnél konkré­tan az állam funkcionálá­sára vonatkozóan fogal­mazódott meg a centraliz­mus elve, addig a harmin­cas évektől pártnormává vált,.amit az állami szervek és képviseleti mechaniz­musok is átvették. Ez azonban összefügg azzal, hogy a párt állami funk­ciókat gyakorolt, sőt he­lyettesítette azokat. A demokratikus centra­lizmus eredeti normarenci- szerét a következők fejezik ki; a párt valamennyi ve­zető szervét demokratiku­san, titkosan, taggyűlésen, pártértékezleten, kongresz- szuson választják; a veze­tő szervek kötelesek be­számolni tevékenységükről az őket választó pártszer­veknek, testületéknek; a választók utasítást adhat­nak választottai'knak, il­letőleg ' visszahívhatják őket; a pártszervezetek és a vezető pártszervek de­mokratikusan megvitatják a párt politikáját és fel­adatait ; véleményeltérés esetén a kisebbség — el­lenvéleménye esetleges fenntartásával is — .köte­les magát alávetni a több­ség akaratának; a felsőbb szervek határozatai köte­lezőek az alsóbb szervekre és a tagságra; szigorú pártfegyelem, amely be­osztásra, tisztségre való tekintet nélkül minden kommunistára egyformán kötelező; a bírálat és ön­bírálat, amely lehetővé te­szi a párt számára a mun­kában észlelt hibáik és rendellenességek feltárá­sát és kötelezővé teszi a párttagságtól, az alsó szervektől jövő kezdemé­nyezések figyelembevéte­lét. A pártelmélet állandó­an hangsúlyozza; egy poli­tikai követelményről van szó, amelyben a két oldal, a demokrácia és a centra­lizmus egyenlő értékkel van jelen, egyik a másik nélkül nem létezhet. Nyil­vánvaló, hogy a gyakor­latban — időszakonként változó mértékben — egy szétválasztódás figyelhető meg. A szocializmus alap­jai lerakásának történelmi időszakát vizsgálva az is nyilvánvaló, hogy külön­böző okok következtéiben gyakorta a centralizmus volt az „erősebb” oldal. Lenin számára viszont a legkritikusabb forradalmi helyzetben sem volt két­séges, hogy a párt belső viszonyaiban a demokrá­ciát csak átmenetileg lehet korlátozni. Egyúttal szi­gorúan számon kérte a párt közös akaratának ér­vényesülését. De úgy, hogy mindig odafigyelt a ki­sebbségben maradt vita­partner véleményére. Mindezek mellett az el­múlt történelmi időszak azt is bizonyította, hogy a demokratikus centraliz­mus alapelvét nagyon ne­héz a gyakorlatban együt­tesen, komplexen érvénye­síteni. A pártértekezletet megelőző vitáikban is fel­merült: a felsőbb párt­szerv mindig hozhat hatá­rozatot az alsóbbra való érvényességgel, s ezáltal az alsóbb szerv korlátozva van abban, hogy saját — vélt vagy valós — igazsá­gainak érvényt szerezzen. Az alsóbb szerv határoza­ta a felsőbbre nézve nem kötelező, tehát a válasz­tott vezetők visszahívása — alsó kezdeményezésire — nem, vagy nagyon rit­kán, formálisan, felsőbb kezdeményezésre fordul elő (felmentés, áthelyezés, stb.). A vezetők, a testüle­tek választásában nem elégséges a tagság rész­vétele, kontrollja. A pár.t- értekezlet állásfoglalása szerint az irányító pártbi­zottságok a jövőben ne be­folyásolják az alapszerve­zeti vezetőségek és tiszt­ségviselők, a közbenső párttestületek választásait. A demokratikus centra­lizmus dialektikus érvé­nyesülésének akadálya, hogy a politikai intéz­ményrendszer fő sávjai, intézményei, a társadalmi szervezetek, az állami^ és népképviseleti szervek, sőt gyakorta a gazdálkodó szervek is a párt akarat­képzési és -érvényesítési el­vére épülnek. Egy szerve­zet sajátosságaként meg­fogalmazott elv, ha totális­sá válik, érvényessége ki­terjed más típusú (nem párt-) szervezetekre, ez gyengíti az eredeti elhatá­rozások, szándékok meg­valósulási esélyeit. Mégis azt kell mondani: a demokratikus centraliz­musra, mint akaratképzé­si és -érvényesítési mecha- niz.musra minden modern munkáspártnak, amely magát marxista—leninista pártnak tekinti, szüksége van. Enélkül a párt nem lenne képes arra, hogy ve­zető tényezőként politikai súlya legyen, s jellemző össztársadalmi érdekeket kifejező törekvéseket jut­tasson érvényre. Napja­inkra is igaz, ha hiányzik a központi akaratképzés, ez a körülmény a centri- petális erőket engedi ér­vényesülni, ami a párt súlytalanodásához vezethet. A politikai döntésfolya­matban egységben kell megjelennie a demokra­tikus centralizmusnak. Mi­lyen módon? A jelenlegi helyzetben a fő feladat a pártdemokrácia erősítése, mind teljesebb kibonta­koztatása. A párt a fel­adatok, a cselekvést inspi­ráló kérdések megfogal­mazása, az érzékelt prob­lémák megoldása, az idő­szerű politikai programok és teendők számbavétele érdekében két irányból kell, hogy építkezzen. A párt alapszervezetei ma­guk fogalmaznak meg — többségi döntéssel — tisz­tázásra, megoldásra váró ügyeket, s ezt végigviszik a párt szervezeti szintjein odáig, ahol az adott terü­letre még érvényes erővel rendelkező összegzés lehet­séges és szükségszerű. Az integráló szint az odatar­tozó pártszervezetek több­ségének véleménye alapján alakítja ki a közös állás­pontot, s ezáltal válik de­mokratikusan kötelezővé minden egymáshoz kap­csolódó érintett szervezet és kommunista számára. A demokratikusan, titkosan, a többségi elv alapján vá­lasztott vezető testületek feladata a végrehajtás szervezése, ellenőrzése. A kommunistáknak pedig vi­lágosan kell látniuk, mi közük az akarat keletke­zéséhez és érvényesítésé­hez, mi a közös az akarat- képzésben, amely saját te­vékenységükre, szerveze­tükre és vezetőikre érvé­nyes. Petra József Az a hír járja a leendő autótulajdonosok között, hogy Kelet-Szlovákia Moto- techna üzleteiben hosszú so­rok alakultak ki a Skoda Fa­voritra várók között. A vál­lalat kerületi központjából kapott információk szerint azonban az autókiadás rend­szerében mind a Szlovák, mind pedig a Cseh Szocia­lista Köztársaság kormá­nyának döntése értelmében semmiféle változás nem lesz. Ennek ellenére voltak bi­zonyos magánkezdeményezé­sek, melyek valamiféle ön­kéntes helyi névsort fektet­tek fel a várakozók sorren­diségének biztosítására, né­melyek hovatovább még vál­tották is egymást a sorban, nehogy megelőzze őket va­laki. A névsort maguk a vásárlók vezették: s tették ezt annak reményében, hogy így hamarabb hozzájutnak a régvárt négykerekűhöz. Amo­lyan saját kezdeményezés volt ez a vásárlók között, mentes mindenféle indulat­tól vagy más elítélhető je­lenségtől. Az efféle kezdevényezé- sekre mindennek ellenére nincs szükség. A Mototechna Vállalatnak megvan a maga felfektetett sorszámrendsze­re, amelyek alapján Eper­jesen, Kassán, Poprádon, Rozsnyón és Mihalovcén az autókat árusítja. Ez évi 9000 személygépkocsit jelent, ami Kelet-Szlovákiában megfelel az autóra várók számának. Favoritot (ára 84 600 korona) eddig csak elenyésző meny- nyiségben adtak el Poprá­don: e hónaptól azonban fo­lyamatosan bevezetik az ér­tékesítést az egész kerület­ben : az érdekelteket időben kiértesítik. Eleinte nyilván­valóan kis darabszámra kell számítani: a gyártó nem szál­lít kellő mennyiséget. Az ok az autók összeszerelésének fázisában, illetve az alkat­részgyártók nagy számában keresendő: a negyedik ne­gyedévre azonban a helyzet lényeges javulásával lehet számolni. Kelet-Szlovákia autópiacán kis számú S 105- ös van, s az év végén elegen- gendő S 120-as is lesz. A szovjet Lada típusra je­lenleg 9744-es jelentkeztek, s November 23-án, szerdán egésznapos pályaválasztási napot tartanak a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskolában (Miskolc, Szabó L. u. 9.) Az közülük mindössze 500-an kapták meg autójukat. Szá­mottevő javulás jövőre vár­ható. Szamarát ez évben nem árusít a Mototechna, ám Dél-Koreából szándékoznak behozni 3000 db Opelracgrt, amit a Daewoo Gyár ké­szít szabadalom alapján. Ára 150 és 200 ezer között vár­ható. E típus nagy előnye, hogy 1500 köbcentiméteres motorja 100 km-en 5 liter, városi forgalomban pedig 8 liter körül fogyaszt. Emelik a román Oltcit behozatalát, s már a jövő évben elkezdik a Volksvvagen-motorral felsze­relt. új Wartburg értékesí­tését. Minthogy az idevágó ren­delkezések értelmében szé­lesítik a lakosságnak nyújt­ható szolgáltatások körét, a Mototechna a jövőben te­herautókat és használt Tátra 613-asokat is adhat "el ma­gánszemélyeknek. Űj 613-as magánszektorba egyelőre nem adható. érdeklődők óralátogatásokon és a képzésben résztvevő vállalatoknál üzemlátogatá­sokon ismerkedhetnek meg a különböző szakmákkal. Privát társadalmi munka rókát az elültetést követő éjjel ellopták. A fa­csemeték kőiül csak egyetlen törpe várszilvafa maradt meg a rossz talajban, ami maximum három és fél vagy négy méterre nö tix év olatt. A sötétzöld fenyők között a vérvörös levelű szil- yala valóban szépen mutatott. Tavaly ősszel a lakásszövetkezet közreműködésével mi la­kók a Városgondnokságtól újabb facsemetéket Igényeltünk. Ezeket már ingyen kaptuk. Kam­pánymunkában ültettünk, sajnos hiába! A csemeték kiszáradva kerültek a földbe. Szóval, lokálpatrióta optimizmussal serény­kedtünk - és serénykedünk. A Vöröskereszt „Tiszta udvor, rendes ház” őszi versenyén nem volt miért szégyenkeznünk. Es akkor megjelent ön. A lendületes On, s bumm! Volt fa, nincs fal Kivágta a vér­vörös levelű szilvafacsemetét. Gondolom, abbeli bosszúságában, hagy a facsemete élni merészelt. Bizonyára elkerülte szives fi­gyelmét, a városszerte kiragasztott plakát, amelyen egy növényzetnélküli fakótelep ár­válkodik, szemben egy gondosan beültetett és ápolt parkkal övezett háztömbbel ér .alatta a kérdéssel: Orr melyikei válosztjal ön te­hát már döntött ebben a nem csupán eszté­tikai kérdésben. Kinyilvánítván azt is, hogy az Ön tüdejének nincs szüksége friss levegő­ié sem. Ki azzal o fával, a fene egye meg! dr. R&thlit Gyula Pályaválasztási nap Tisztelt Uram! Tette meglehetősen primitiv gondolkodás­ra vall. Nem is kellene szót vesztegetni rá, de több hatásos gondolatkör okán cseleke­detét mégis közhírré teszem. Mert ugyebár szerte az országban halla­ni, hogy peresztrojka így, glasznoszty úgy, reform ide, szerkezetváltás meg oda..., de az emberek az Istenért sem akarnak többet, vagy más módon dolgozni. Kérem, az Ön példája röptében cáfolja mindezt. Mert a szabad szombat ellenére Önben igencsak felbuzdult a honfiú! vér, s ásót, baltát ro* gadott, s ment a ház elé afféle privát társa­dalmi munkát végezni. Ment bizony! Es nekivesetkedése valóban dicséretes lenne, ha nem kórral, hanem ha­szon naf koronázódott volna. Csakhogy! A Ságvári Endre u. 11-13-15. és 17. lakó­tömb előtti parkos terület gondozását - ha oz eddig nem tűnt tel Önnek - az ott lakó családok Végzik. A gyep nyirásán kívül a Városgondnokság semmi egyéb munkot ott nem végeztet. Von néhány fenyota, s azok- hó! - Ont megelőzve - mát tavaly karácsony, kor kettőt megcsonkítottak. Két esztendővel ezelőtt jómagam o budapesti, Szalkaí-féle kertészetből saját költségemre rendeltem né- hány tujabokrot és hat facsemetét. A tujabok­Felelősségteljesebben az autók piacán Háttérben a gyártó és az elosztás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents