Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-10 / 242. szám
1988. október 10., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A joghézagról Aligha vitatja bárki is, hogy az, elmúlt hét utolsó harmadában nem voltunk híján az izgalomnak. A Parlament őszi ülésszakára gondolok természetesen. A napirenden szereplő témákra: a társasági törvény megalkotására, a vállalkozási adóról szóló törvényjavaslat elnapolására és a vízlépcsőre, ami kétségtelenül a legfontosabb volt, a legtöbb vitát váltotta ki eddig és váltja ki minden bizonnyal a továbbiakban is. Belpolitikai életünk ma igazán mozgalmasnak mondható. A kor dinamizmusa és számos ellentmondása motiválja életünket, cselekedeteinket. Külső, belső feszültségek, tényezők együttes hatása olykor - a legtöbbször - kiszámíthatatlan, mi okból is folyton számolunk. Emlékezetes módon kezdte felszólalását az Országgyűlés egyik orvosprofesszor képviselője, aki elmondta: csak azért lett orvos, mert diák korában nem szerette a matematikát... És most mi van: számol reggeltől estig mint fontos egészségügyi intézményt irányító, és ahol mindig osztani, szorozni keli, mert ott is kevés a pénz, de számol folyton mint képviselő is, mert az utóbbil időben csupa olyan téma szerepel napirenden, amelyekkel ha érdemben akar foglalkozni, magas fokon kell ismernie a közgazdasági elemzéseket, számításokat. Vélem, így vagyunk ezzel valamennyien: akár tetszik, akár nem, meg kell tanulnunk számolni, értelmesen, takarékosan, előrelátóan gazdálkodni. Ami egyre nehezebb. A piac — nekünk itt például a Búza téri — az államnak a külpiac, az egyre szigorodóbb nemzetközi verseny és feltételek naponta kényszerítenek bennünket arra, hogy újragondoljuk, átértékeljük és a lehetőségekhez igazítsuk elképzeléseinket. Egyre többszőr kell lemondanunk valamiről, egyre többször kell újraszámolni a zsugorodó költség- vetést, az államkasszát is. Nem titok: a most elnapolt vállalkozási adótörvényjavaslat is azt a célt tűzte maga elé - mint általában minden adótörvény —, hogy bevezetése esetén a költség- vetés bevételét növelje. Csakhogy! Csakhogy a képviselők is számoltak. Osztottak, szoroztak, és úgy látták, hogy nem látnak elég tisztán. . . Lelkiismereti okból protestáltak: azon okból, miszerint a tavaly elfogadott általános forgalmi és személyi jövedelemadó-törvény számos joghézagát is most kellett pótolni. Többen tehát úgy fogalmaztak felszólalásukban: lelkiismeret-furdalást éreznek amiatt, hogy egy évvel ezelőtt nem kellően átgondoltan, elhamarkodottan döntöttek. Ebből a tanulság, hogy a jövőben (és most is) alaposan átgondolják, mielőtt igenlő szavazásra nyújtják a karjukat. A közvélemény előtt ismert, hogy az Országgyűlés ezen oknál fogva elnapolta a vállalkozási adóról szóló törvény- javaslatot. Maga az előterjesztő pénzügyminiszter (!) javasolta ezt. Ritkán fordul elő ilyesmi az ország házában. Miért hozakodom most elő ezzel? Mert, hazatérve az Országgyűlésről, ahol tudósítói munkámat végeztem, néhányon így fogadtak: „jól leseperték azzal az adótörvénnyel az asztalról a kormányt. ..” Kérdeztem, honnan tudják, látták-e a televíziót? „Igen, láttuk, onnan tudjuk..." Nos, ezért hozakodtam elő, mert érthetetlen számomra, hogy az így vélekedők hogyan nézték a televízió helyszíni közvetítését, és mit láttak megi abból? Tudniillik, ha odafigyeltek és valóban odafigyeltek, akkor látniuk kellett, hogy az elnapolás mellett voksolva nemcsak a képviselők, hanem maguk a kormány tagjai is felemelték a kezüket, és ugyanúgy megtapsolták az időlegesen visszalépő pénzügyminisztert. Mert maguk a kormány tagjai is számoltak, osztottak, szoroztak, és úgy látták jónak, hogy egy átgondoltabb, megfontoltabb, a részleteiben is alaposan ki- munkáltabb törvényt kell a következő parlamenti ülésre előkészíteni. Hogy minél kevesebb legyen benne a joghézag, mert az sem az állampolgárnak, sem az államnak nem jó. Hogy ez mennyire így van, bizonyítják az általános forgalmi és személyi jövedelemadó joghézagai, amelyeket most kellett betömni, és amelyek miatt eddig a kormánynak is lelkiis- meret-furdalása volt. Lehet, ha nagyon erőltetik, „átment" volna a törvény a joghézagokkal együtt. Csakhogy ezt a kormány sem akarta. Ezért volt szimpatikus, és az egyik legnagyobb tapsot kiváltó a döntés. Valós közmegegyezés volt ez, amely nem gyengíti, hanem erősíti bizalmunkat a jogban, a törvényben - még akkor is, ha folyton számolnunk kell miatta.. . Ónodvári Miklós Ifjúsági környezetvédők A környezetvédő csoportoknak az ország különböző részeiből érkezett, mintegy száz képviselője szombaton a bükkszéki úttörőtáborban megalakította az Ifjúsági Környezetvédő Csoportok Országos Szövetségét. A szegedi, főleg egyetemistákat, főiskolásokat tömörítő környezetvédő csoportok kezdeményezésére alakult szervező bizottság hívta össze a hét végi találkozót. A házigazda szerepét az egri tanárképző főiskolán működő környezet- és természetvédő baráti kör vállalta. Az ülésen fő célként jelöltók meg az országban működő, mintegy 150, a környezetvédelemmel is foglalkozó ifjúsági klub, csoport együttműködésének segítését. Az országos képviselet megteremtésével a környezeti érdekek védelmét kívánják szolgálni. Elfogadták a szövetség alapszabályát, amely szerint tagja lehet minden magyar fiatal, aki a meghirdetett célokért tenni alkar. Tagdíjakból és intézményi, szervezeti támogatásokból teremtenek anyagi alapot, amelyet kiadványokra, rendezvények, - táborozások, előadássorozatok megszervezésére fordítanak majd. (MTI) Elszakadtak egymástól O a ruhaipari szövetkezetek: van egy élboly, amelynek bármelyik tagja kiállhat a katedrára, hogy előadást tartson valamely gyakorlati tárgyból, a mezőny másik része pedig leszakadt, összehúzott nadrágszíjjal küszködik a fennmaradásért. A gyengébbek felzárkóztatása, illetőleg a jók továbberősítése érdekében jött létre február 24-én az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett a textilruházati szakmai koordinációs bizottság. Első kihelyezett ülésükön, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezetben találkoztunk a bizottság tagjaival. Kocsis Tóth Gyuláné, az OKISZ ágazati osztályvezetője: — A legjobban dolgozó textilruházati szövetkezetek elnökeit kértük fel a bizottságban való részvételre. Képviselteti magát továbbá a Ruházati Szövetkezetek Műszaki Egyesülése, valamint együttműködési megállapodásunk van az MTESZ Textilipari Műszaki Tudományos Egyesületével. Dani Lajosné, a budapesti Dáma Ruházati Kisszövetkezet elnöke, a szakmai koorOKISZ-kezdeményezés a ruhaipar érdekében dinációs bizottság elnöke: — Évente négyszer ülésezik a bizottság — munkaterv szerint. Természetesen az időszerű tennivalókat tűzzük napirendre. Legutóbb például és többek között az Ipari Minisztérium által meghirdetett szervezet- és szerkezetátalakító pályázatra igyekeztük felkészíteni a szövetkezeteket. Ha/t pályázatunk közül ötöt elfogadott a bírálóbizottság. Köztük a Herukonét. Bállá Jenőné, a bizottság titkára: — Mai ülésünk egyik témája lesz a CAD' CAM-rendszerek lehetőségeinek tárgyalása a gyártmánytervezésben és gyártásszervezésben. Ehhez kitűnő hátteret ad a Herukon. A felmérések során — is — azt tapasztaltuk, hogy a jövő műszaki fejlesztésével nem tudnak érdemben foglalkozni a szövetkezeti elnökök. A beszerzések így esetlegesek, tűzoltómunka-sze- rűek. Ennek az a hátrányos következménye, hogy a géppark szedett-vedett, a számítógépek pedig, már ahol vannak, nem a legjobban kiválasztották. Azt tervezzük, hogy az igényeik felmérése után megpróbálunk egységes rendszereket kialakítani országszerte, így átadhatják majd egymásnak a szakemberek az üzemeltetési Programozható Brother varrógép a Herukon tapasztalatokat, és egyszerűsödhet az alkatrészbeszerzés is. A bizottság tagja Osváth Istvánná, a Herukon elnöke is. Az ülés kezdete előtt a tárgyhoz kapcsolódóan igyekszik informálni vendégeit. Elmondja, hogy 1982-ben az exportbővítő pályázatok adták az első lehetőséget a célirányos műszaki fejlesztésre. Azóta is többféle pályázaton vesznek részt, így importkeretet kapnak, bánik - kölcsönöket, lízinglehetőséget... Mindezek és a saját erő lehetővé teszi, hogy ebben a tervidőszakban is 70 millió forint értékű gépet vásároljanak, ennek nagyobb hányada már termel. Most egy jövedelmező külföldi kooperációt szorgalmaznak: siker esetén 2,5 millió dollár értékű gépet hoznak be, 80—100 ezer ruhát varrnak érte. A termelékenységből származó többletjövedelem 25 százaléka itt marad, a többin osztozkodnak ... Maradna az elnökasszony Szabászati előkészítő rendszer a tárgynál, a szakmai koordinációs bizottság napirendi témájánál, de kérdésekkel árasztják el kollégái. (Országos hírnév!) Elmondja hát, hogy amióta mintegy 500 fővel csökkent a létszám, 380 millió forinttal nőtt az éves árbevétel, ma félmilli- árd forint. Átszervezésekkel, gépesítéssel, fiatalítással érték el mindezt. Hat év alatt 17 egyetemi és főiskolai végzettségű szakembert sikerült megnyerniük, igaz, néhányan elmentek, de a többség maradt. Termékeik 90 százalékát exportálják, zömmel fejlett tőkés államokba. Az idén 444 millió forint lesz az exportárbevételük. Bérmun-. kában és devizahiteles konstrukcióban dolgoznak Nyugat- és Észak-Európába, az USA-ba. Japánnal három éve tárgyalnak, de nem tudnak megegyezni az árakban. Természetesen megkérdezték, mennyiért tudnak „kitermelni” egy dollárt, egy rubelt. Nos, a rubelt 29 forintért, a dollárt pillanatnyilag 32 forint 38 fillérért. Amikor a szovjet export kerül szóba, az elnök elmondja, veszteség van most rajta, de vállalják, mert meg akarják tartani. És mivel a bizottság tagjainak többsége nő, csak megkérdezik: hazai piacra jut-e ezekből a világszerte elismert, szép ruhákból. Csak kevés. A Skála- Metróval van szerződése a szövetkezetnek. Olyan női ruhákat varrnak nekik, amelyek exportkiváltónak minősülnek. Van, aki megkérdezi végre: ilyen szigorú rendszerben, ilyen követelmények mellett jut-e energia az emberre ennél a nagy hírű szövetkezetnél. Nos, van lehetőség pluszkeresetre, ami manapság fontos egy vállalatnál. Az átlagkereset október 1-jétől elérte a 80 ezer forintot. Százhatvan csökkent munkaképességű embert foglalkoztatnak, rendszeresen támogatják nyugdíjasaikat, az idén 20 millió forintot fordítanak szociálpolitikai célokra. Emellett a városnak évi 2 millió forintot juttatnak pénzben, vagy társadalmi munkában. Mivel emlegették, egy kis szünetben megkérdezzük Nagy Kálmánt, a soproni Ciklámen Ruházati Szövetkezet elnökét: — Hogyan érzi magát az „SK-12 Kft.”? — Január elsejével hoztunk létre egy magyar— NSZK vegyes vállalatot, pontosabban korlátozott felelősségű társaságot. A vagyon ötven-ötven százalékos, közös a szakmai irányítás is. A székhely Sopron. Két igazgató van. A létszám nyolcvan fő. ötvenszázalékos az exportkötelezettségünk, az NSZK-ban és Franciaországban adjuk el a ruháinkat. A keresetek gyönyörűen javulnak. — Emellett még mi a haszon? — Mivel huszonötmillió forintnál magasabb a tőke, és ebből harminc százaléknál magasabb a külföldi tőkerészvétei, nem negyven-, hanem húszszázalékos adót fizetünk. A beruházásunk három év alatt megtérül. Elmúlik dél, amikor megkezdődik az OKISZ textil- ruházati szakmai koordinációs bizottságának ülése. Szó esik a szakmai továbbképzésről, a tőkés gépek javításának nehézségeiről. Arról is beszélnek, hogy nagy az igény mindenütt a számítás- technikára, ám nem mindenütt ismerik a lehetőségeket. — Indítsunk tanfolyamok ahol rendszerszemléletet kap idős és fiatal egyaránt... — javasolják. Lévay Györgyi Fotó: Dobos Klára Szövetkezeti vállalatok vagyonjegyei A gazdálkodás anyagi feltételeinek javítására és a dolgozók nagyobb anyagi érdekeltségének megteremtésére vagyonjegyet bocsát ki két fővárosi székhelyű szövetkezeti vállalat. Az évi mintegy 20 milliárd forintos forgalmú TSZKER Agrárszövetkezetek Kereskedő Házának igazgatósága legutóbbi ülésén döntött vagyonjegy kibocsátásáról. Ennek révén mintegy 25—30 millió forint összegben teremtenek újabb pénzforrást a kereskedelmi munka javítására. A vállalatnál minden munkaviszonyban álló dolgozónak és nyugdíjasnak lehetőséget adnak november 1-jétől 5 ezer, 10 ezer, illetve 50 ezer forint névértékű vagyonjegy vásárlására. Az egy személy által váltható vagyonjegyek összegzett értékének felső határát nem állapították meg. Vámügyi szakmai napok Vámügyi szakmai napok kezdődtek vasárnap Sopronban, a Magyar Gazdasági Kamara vámügyi tagozatának rendezésében. A háromnapos tanácskozáson mintegy 200-an — ipari, külkereskedelmi és szolgáltató vállalatok vámügyekkel foglalkozó 'képviselői — vesznek részt. A kamara ezúttal ötödik alkalommal szervezte meg a konferenciát, azzal a céllal, hogy a vámhatóság és a vállalati szakemberek párbeszédének, a gyakorlati tapasztalatok összegezésének és az aktuális tennivalók megvitatásának fórumot teremtsen. Ennek szellemében a következő napoikban egyebek között előadások hangzanak el a vámjog újraszabályozásával kapcsolatos változásokról, az importengedélyezés időszerű kérdéseiről. (MTI)
