Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-31 / 260. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. október 31., hétfő Alapvető változások szükségesek a pártmunkában (Folytatás az 1. oldalról) népet. Sajnos, nem mindig jól szolgáltuk. A felelősség azt jelenti, nyíltan át kell gondolni, hogy mit rontottunk el. Gazdasági helyzetünk például rosszabb, mint itt bárki is gondolná. Politikailag talán lépünk előre, gazdaságilag még mindig visszafelé lépkedünk. Jobb szocializmust csak úgy tudunk népünknek és magunknak csinálni, ha visszatérünk a lenini elvekhez, és a hatalom gyakorlásának módjában is akarunk és tudunk változtatni. Az értekezleten felszólalt Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára is. Mint mondotta; az elkészített leltár reális, jó, számba veszi a pótolnivalókat is. Abban egységesek vagyunk, hogy a pártmozgalomnak meg kell újulni. A párt vezető szerepének kérdését is újra kell gondolni. Nem kell mindent felvállalnunk, csak a legfontosabb dolgokban kell dönteni. — Meg kell találnunk a pártdemokrácia és a demokratikus centralizmus helyes arányát — mondotta —, majd gazdasági kérdésekről beszélt. — A megye helyzete még súlyosabb, mint az országé. De vannak már tervek a talpraálláshoz, és vannak (főleg a vegyiparban) jó eredményeink is. Egy felszólaló felvetésére válaszolva (aki a megyei könyvtár 41 párttagja nevében kérte, hogy legyen megyei pártértekezlet), Juhász Péter elmondta, hogy bár vannak ellene és mellette szóló érvek is, a megyei pártbizottság úgy látja, nincs szükség pártértekezletre Borsodban. A politikában, a munkamódszerekben kell megújulni, nem egy 800 fős pártértekezleten. A reformokat kell következetesen végigvinni, visszarendeződés sem a politikában, sem a gazdaságban nem következhet be. A vitában elhangzottakra Szabó György válaszolt'. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a beszámolót és a dokumentumokat. Megválasztották a végrehajtó bizottság nélkül működő, „egylépcsős” pártbizottságot. Az új testület 19 tagot számlál. Titkára ismét Szabó György, társadalmi titkárhelyettese Háczné Bodnár Lenke lett. (sz—i) 28. miskolci tévéfesztivál (Folytatás az 1. oldalról) látható, de a miskolciak részben a 7-es csatornáin, részben (az Avason) kábel- hálózaton keresztül otthonaikban is láthatják a filmeket. A versenyben részt vevő műveket tizenöt tagú zsűri bírálja el, és dönt a díjak odaítéléséről. A zsűri elnöke dr. Andies Jenő. A hagyományok szerint a közönség díjáról társadalmi zsűri dönt, s új lesz a Hollóházi Porcelángyár dija, amelyről a gyár kollektívája dönt. A díjakat a 16-i záró ünnepségen adják át. A fesztivált Bás'ti János, az SZMT vezető titkára zárja be. Ma: Takarékossági világnap Október utolsó napján, minden esztendőben, hagyományosan visszatérő esemény a takarékossági világnap. Ez az évforduló egyben atkáiom arra is, hogy számvetést készítsünk: az Országos Takarékpénztárnál, a postán, a takarékszövetkezeteknél mennyi pénz gyűlt össze a takarékos emberek közreműködésével. Nincs mit tagadni azon, hogy a megélhetési gondok hátrányosan befolyásolják a takarékosságra való hajlamot és szándékot, hiszen a családi kassza is megérzi a nehezedő gazdasági helyzetet, Ennek ellenére, aki teheti, takarékoskodik, összead, kivon, kalkulál, s ha van felesleges pénze, azt takarék- betétben helyezi el. Mert gondol a jövőre, nem várt helyzetekre, váratlan kiadásokra, vagy éppen egy maga elé tűzött cél elérésére. Mindezt tanúsítják azo'k az adatok, amelyek az Országos Takarékpénztár nyilvántartásában szerepelnek. Eszerint a lakossági betét- állomány (ide számítva a postánál kezelt betéteket is) ez év szeptember 30-án több mint 12 milliárd forint volt Borsodban. S ami figyelemre méltó: ez az ösz- szeg 221 millió forinttal több, mint a múlt év hasonló időszakában. A megtakarított forintok elhelyezésére sokféle lehetősége van bárkinek, ha ilyen szándékkal keresi fel a pénzintézetet. Az egyik legnépszerűbb forma az ifjúsági betét. Jelenleg több mint 4G ezer azoknak a száma, akik ezt a betétformát választották. Közülük 7 ezren ebben az évben nyitottak ilyen számlát, s nem ok nélkül. Az a helyzet ugyanis, hogy az ifjúsági betét tulajdonosai egy sor kedvezményben részesülnek. Többek között a lakáshoz jutás egyik legjobb formája ez, aki éveken át befizeti a vállalt összeget, a lakások kiutalásánál előnyt élvez. Amellett ez a konstrukció a legtöbb kamatot, 18 százalékot fizeti. Egy másik lehetőség a takarékosságra, az Üj otthon betét, amely még friss kezdeményezése az OTP-nek, hiszen március óta váltható. Ez az oka annak is, hogy még mindössze 212-en rendelkeznek ezzel a betéttel, de mint azt az OTP-nél elmondták, az érdeklődés állandóan növekszik, Mint ahogy mind szélesebb azoknak az ügyfeleknek a köre is, akik átutalási betétszámlán helyezik el pénzüket. E betétforma kényelmes, sok fáradságtól kíméli meg a tulajdonosát, hiszen megbízás alapján az OTP erről a számláról a legkülönfélébb fizetnivalókat elintézi az ügyfél helyett, s a teljesített kifizetésekről minden hónap elején elszámolást ad. Jelenleg 34 ezer az átutalási betétszámla-tulajdonosok száma, ami 10 és fél ezerrel több, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Figyelemre méltó, hogy kincstárjegyet eddig 175 millió forint értékben vásároltak, ugyanakkor lakásigénylési betétet 11 ezer ügyfél helyezett el az OTP- nél. Még csak most kezd kibontakozni egy új szolgáltatás, a takarékcsekk, amelynek lehetőségeivel eddig 1600-an éltek. Űj forma, új üzletág a letéti jegy, amely hároméves lejáratra, évi 18 százalékos kamat mellett novembertől váltható. A három év leteltével a pénzintézet kamatos kamattal számol el az ügytéllel. T. F. Tartalomhoz a formát Tulajdon, tőke, társulás KISZ-választógyűlés Kazincbarcikán Hangkonferencia egyenes adásban Elkezdődtek, s javában tartanak már azok a választó-, illetve jelölőgyűlések, melyeken eldől, hogy a november 18. és 20. között megrendezendő országos KISZ-értekezleten kik képviselik megyénket. Szombaton a kazincbarcikai KISZ- esek döntöttek a legalkalmasabbnak ítélt fiatalok személyéről. A város két küldöttel vehet részt az értekezleten, így egy diákot, és egy dolgozó fiatalt választottak ki. A gyűlésen kilencen mondtak programbeszédet, iskolájukat, illetve munkahelyüket képviselve Ki jól, ki kevésbé jól oldotta meg e feladatot. Néhol túl sok volt a KISZ-szel kapcsolatos „Meg kell” kezdetű mondat, másnál pedig a helyzetelemzésen kívül a lehetséges lépésekről, a megoldásról nem esett szó. Ennek ellenére igen sokszor összecsengtek a mondottak. A diákjelöltek arra hívták fel a figyelmet, hogy egy tizenöt éves tanuló nem biztos, hogy fel tudja fogni azokat a dolgokat, melyet egy felnőtt dolgozó. Nem azért, mert nem ért vele egyet, hanem azért, mert egyszerűen nem érti. Egy ifjúsági szervezet, melynek nevében olyan kifejezés áll, amit a diákság még nem ért, nem kelt bizalmat. Éppen ezért alapvető dolgokon kellene a KISZ-nek változtatnia. — fejtette ki Káló Lajos, középiskolás. Diáktársa, Szűcs Péter, ez utóbbi megoldására az érdeklődési körök szerinti alapszervezetek létrehozását tartaná életképesnek. Sári Zsolt, a BVK üzemmérnöke egy reklámszlogent talált ennek megfogalmazására: „Tartalomhoz a formát”. A jövőben ne találják ki felülről a szerveződési kereteket a fiatalok számára, a választási lehetőséget bízzák a „mezei” KISZ-ta- gokra. Véleménye szerint a baloldali szervezeteknek mindenképpen a KISZ-ben kellene működniük, melyeknek az összekötő kapcsa a közös platform és a balolda- liság lenne. Teljesen új elemeket hozott Iván István, ÉRV-es fiatal beszéde. A KISZ-t, mint a diák, értelmiségi és dolgozói mozgalmak szövetségeként képzeli el, melynek csak egy országos koordináló szervezet lenne az élén, s melyben e mozgalmak teljes és önálló életet élhetnének. A mai KISZ egyik hibája, hogy aktuális politikai kérdésekben nem ad azonnali választ. Egy önálló politikai szervezet nem élhet meg abból, hogy más szervezetek programjait bírálja. Ez nem önálló politikai vélemény. A felszólalásokban tehát a vélemények széles skálán mozogtak, s a választógyűlésen a legmegnyerőbbnek Szűcs Péter, gimnáziumi tanuló és Sári Zsolt, üzemmérnök bizonyult. Ók képviselik Kazincbarcikát az országos KISZ-értekezleten. Nagy Zsuzsanna Napjaink társadalmi, gazdasági megújulási programjának a legtöbbet ígérő erőforrása a kezdeményezőkészség és a vállalkozói szellem. Ennek akadálytalan érvényesüléséhez és a társadalom érdekében történő kibontakozáshoz ma már több új rendelet és törvény ad megfelelő keretet és jogi garanciát. Ezek során a legmeghatározóbb és egyben legátfogóbb a társasági törvény, amelyet a közelmúltban fogadott el az Ország- gyűlés. Ez ad jogi alapot az alkotóerő, a szakértelem, a vállalkozói ötlet és a tőke egyesüléséhez. A törvény elsősorban a termelésfejlesztéshez és a piacépítéshez nyújt új, hatékony eszköztárat a gazdaság szereplőinek kezébe. A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete előadássorozatot szervez Budapfesten, a társasági törvényről, Tulajdon,- tőke, társulás címen. Az előadásokat megyénkben is hallhatják az érdeklődők, ugyanis a Magyar Posta hangkonferencia rendszerének segítségéivel egyenes adásban közvetíti azt a legjelentősebb városokba. Az előadások november 15-én, 22-én, 29-én, december 6-án és 13-án hangzanak el, minden alkalommal 14 órától. A szervezők olyan előadókat nyertek meg, mint Lányi György, Vértes András, Komáromi Péter, Falusné Szikra Katalin, Sárközy Tamás, Bácskai Tamás, Martos István, Kameniczky István, Laky Teréz. Az öt előadás során szó lesz a vállalkozás és vállalat kapcsolatáról, a nagyvállalatok irányításában bekövetkező változásokról, a magánvállalkozásokról, a politika és a . társulások viszonyáról, a külföldi tőke magyarországi szerepéről. Kétségtelen, érdemes megismerkedni a lehetséges társulási formákkal, a különféle társulások, egyesülések, vegyes vállalatok előnyeivel, és kockázataival, jogi és pénzügyi szabályainak szellemével. Érdemes újra tanulni a piac és a termelés együttélésének írott és íratlan szabályait, áttekinteti, gazdaságtörténetileg és gazdaságpolitikailag is tisztába jönni a társulásoknak és részvénytársaságoknak a szocialista gazdaságba való beillesztésével. A tanfolyamra a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézeténél (XI. kér. Egry J. u. 20—22.) lehet írásban jelentkezni. Felvilágosítást a 665-432-es ' telefonon adnak. A részvételi díj egyébként 1440 forint. A katonai hivatásra agitáltak Húsdarálók az építőktől Pedagógusokat, újságírókat tültettek ki — Mi a kisebb munkákat is elvállaljuk, nem válogatunk — mondja Tóth Lajos, a szerencsi Szivárvány Építőipari és Ipari Kisszövetkezet elnöke. — És vállalásainknál nem a sértődés vezet, ha nem mi kapjuk meg a több pénzzel járó építkezéseket. Szerintem rugalmasnak, alkalmazkodónak kell lennünk, csak így lehet manapság megélni, s felvenni a piacon a versenyt. A kisszövetkezet a szerencsi Lenin Termelőszövetkezet szakcsoportjából „nőtte ki” magát. Az elmúlt év januárjától. Azóta számos épületet (iskolákat, torna- terméket stb.) „ hoztak tető alá, s hogy munkájukkal elégedettek .voltaik az építtetők, jól mutatja, hogy azóta is sok a megrendelésük. Hogy csak a nagyobbakat soroljuk: a kisszövetkezet munkásai építik Szerencsen a népházat (44 millió forintos beruházás), az abaújkéri kisegítő iskolát (28 millió forintos), egy ABC-bolt bővítését (7 millióért). Tavaly 55 millió volt a termelési értékük, az idén úgy 90 millió körüli lesz. — Az elmúlt évben arra a döntésre jutottunk, hogy más tevékenységgel is meg kell próbálkoznunk. Több dolog felvetődött, végül egy húsgépgyártó üzemnél kötöttünk ki. — Honnan jött ez az ötlet? — Megkerestük az Északmagyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt.-t, kérve őket olyan lehetőségek ajánlására, felkutatására, ami évente 50—60 milliós bevételt biztosít. így jutottunk el a szarvasi Vas- és Fémipari Kisszövetkezethez,, ahol húsdarálókat gyártottak, ám ezzel fel akartak hagyni. Megállapodtunk: megvesszük tőlük a gyártósort. Ugyanakkor vásároltunk a szerencsi iparterületen egy 450 négyzetméteres csarnokot, melyet aztán még 800 négyzetméterrel bővítettünk. Ezt tavasszal kezdtük el, s most már gyártjuk a kisebb, a háztartásokba való és a nagyobb, ipari húsdarálókat. Szeptemberben elkészült 5000 ilyen gép, melyeket nagykereskedelmi vállalatoknak adják el. — Természetesen előzetesen felmérettük a piacot. Kiderült, hogy évi 100 000 darabra van igény a hazai piacon ezekből a készülékekből. — Külföldre nem gondoltak? — De igen, már tárgyalásokat folytattunk jugoszláv partnerekkel, de érdeklődnek Ausztriából is termékünk iránt. Sőt, az Egyesült Államokban most végeznek piackutatást, ugyanis ott többnyire műanyagból készült darálók kaphatók, melyekkel viszont nem készíthető jó minőségű darált hús. —Honnan teremtették elő a beruházáshoz, a gépek vásárlásához szükséges pénzt? — Munkahelyteremtés címén 6 millió 750 ezer forintot kaptunk, a Budapest Banktól pedig 8 millió forint kölcsönt vettünk fel. A többit saját erőnkből és társadalmi munkával teremtettük elő. Azaz, még egy: az OKISZ-tól ígértek 5 milliót, ám ezt később nem kaptuk meg. Tehát ezt is nekünk kell valahonnan előteremteni. Gondolható, hogy ennek az üzemnek leginkább az ott dolgozó negyven ember örült. Hiszen foglalkoztatási nehézségekkel küszködő szű- kebb pátriánkban — bár kis létszámról van szó — ez is sokat jelent. (mészáros) MISKOLC A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában az elmúlt hét végén kitüntették azokat a pedagógusokat, társadalmi aktivistákat, újságírókat és katonatiszteket, akik a katonai pályára irányítás területén évek óta kiemelkedő munkát végeztek. A honvédelmi miniszter nevében Papp Dezső vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője köszönte meg a kitüntetettek áldozatos munkáját, melynek eredményeképp egyre több fiatal választja élethivatásul a katonai pályát. A Borsod megyei kitüntetettek közül a Haza Szólgá- ■ latéért Érdemérem arany fokozatát kapta Marosvári Emil, a miskolci 100-as Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző tanára. Mészáros Gyula, az ózdi 102-es Számú Ipari Szakmunkásképző .tanára és Molnár László, a miskolci Blát- hy Ottó Szakközépiskola tanára. Az érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Berecz Tibort, a miskolci 20-as Számú Általános Iskola igazgatóhelyettesét, Daragó Ferencet, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskolából, és Puch Etelkát, az ózdi Bem úti Általános Iskola tanárát. A kitüntetés bronz fokozatát vehette át Csonka László, a Magyar Rádió miskolci szerkesztőségének riportere. Katonai pályára irányításért emlékplakettet kapott Szabó János, a miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatója. A honvédelmi miniszter dicséretben és jutalomban részesítette Paulo- vits Ágostont, a Magyar Rádió miskolci szerkesztőségének vezetőjét és lllésy Sándort, lapunk munkatársát. A miskolci 101-es Számú Szemere Bertalan Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző kollektívája emléktárgyat kapott, amelyet Bujdos János, igazgató vehetett át. Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat Debrecen, Széchenyi u. 46. eladásra felkínálja AZ ALÁBBI ÜZEMKÉPES GÉPEIT, BERENDEZÉSEIT: 1 db gumikerekes kotrógép, Atlas AB-1602 1 db autó-betonszivattyú ABS-241 1 db stabil légsűrítő GYKV-7/5 1 db légfékvizsgáló próbapad AURAS 1 db porlasztóvizsgáló próbapad CARBUTEST valamint AZ ALÁBBI ÜZEMKÉPTELEN ESZKÖZEIT: 1 db autódaru K-162 Érdeklődni: GÉPGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY, Debrecen, Vágóhíd u. 18. Telefon: (52) 19-622 Telex: 72-219
