Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

1988. október 29., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9

Az ózonréteg és az egészség

A műanyag zacskók és dobozok gyártása, a hajlakkok és dezodorok, a tisztító spray-k, a vegyi tűzoltóanyagok, vagy éppen a légkondicionálókban, hűtőszerkezetekben használt anyagok,felmelegítik a légkört, fokozzák a bőrrák és a szürkehályog gyakoriságát.

Ezt a furcsának tűnő állítást máris számos, tudományosan alátámasztott tény bizonyítja, amelyeket a Hágában megnyílt nemzetközi környezetvédelmi konferencián a világ különböző országaiból érkező csaknem száz szakértő fog megvizsgálni.

A Földet mintegy 20-60 kilométeres magasságban körülölelő ózonréteg óriási jelentőségű a földi élet szempontjából: kiszűri a veszélyes ibolyántúli sugárzás nagy részét és a Nap elektromágneses sugárzásának azt a részét, ami felmelegítené a légkört. Az ózonszféra vékonyodásának első riasztó jeleit a ’70-es években észlelték a tudósok. Azóta rohamosan romlott a helyzet: a legújabb kutatási eredmények szerint a Déli-sarkvidék felett ózonlyuk keletkezett, amely - eddig még kiderítetlen okokból - rendszeresen változtatja kiterjedését. Már az Északi-sarkvidék felett is veszélyesen elvékonyodott a védőtakaró.

A ’70-es évek közepe óta folyó lázas kutatások kimutatták, hogy a váratlan jelenséget elsősorban az aerozolok gyártásában használt klór-fluor-szén- hidrogének okozzák, de bűnösek a műanyagok és az ipari környezetszennyezést kísérő savas esők is.

Az amerikai szakemberek előrejelzése szerint az ózonréteg 1 százalékos csökkenése évi

70 ezer, 5 százalékos csökkenése pedig évi 360 ezer új bőrrákos megbetegedést okozhat. Jóllehet ez a rákfajta jól gyógyítható, halálozási aránya mindössze egy százalék, s szinte kizárólag a fehér bőrű népességet érinti, a nyáron nyilvánosságra került adatok hatása máris érezhető: az Egyesült Államokban már nem annyira divat a barna bőr, s erősen csökkent a strandok és a - szintén ibolyántúli sugarakat alkalmazó - szoláriumok látogatottsága.

Az ózonszféra vékonyodása fokozza a szembetegségek, elsősorban a szürkehályog gyakoriságát; ez utóbbi - a műtéti gyógyításban elért jelentős eredmények ellenére is - az egész világon a harmadik-negyedik helyen áll a vakságot okozó betegségek között. Az amerikai kutatók szerint az ózonréteg egyszázalékos csökkenése évi 57 ezer új megbetegedést okozna.

További gondokat vet fel a légkör hőmérsékletének emelkedése, amely bizonyos jelek szerint már megkezdődött. Ez a jelenség már rövid távon is az alsó légrétegek ózontartalmá- nak növekedéséhez vezet, s az ózon más szennyező gázokkal együtt felelős a szmog kialakulásáért - következésképpen a légúti megbetegedések gyakoribbá válásáért, a légzőszervi és szívbetegségekben szenvedők állapotának súlyosbodásáért. A felmelegedés távlati következménye a sarki jégsapkák olvadása, a tengerek szintjének emelkedése, a part menti területek víz alá kerülése lenne -, de a tudósok bíznak benne, hogy ezt Nemzetközi összefogással még meg lehet előzni.

LOSBY

(Lobby: tágabb értelemben olyan speciális érdek- csoport, amely a számára kedvező döntések végett befolyásolja a politikai döntéshozatalt. Lobby minden olyan helyzetben kifejlődik, ahol eltérő érdekű csoportok léteznek. Világazdasági kisszótár.)

Néhány hónapja új szavakat tanulunk. Idegen szavakat természetesen, hiszen újdonságukból fakad, hogy magyar megfelelőjük egyelőre nincsen. Az is előfordul persze, hogy a szavak régiek, csak mai használatukban új értelmet kapnak. így született meg a kifejezés a politikában: szocialista pluralizmus, a gazdaságpolitikai értelmező szótárunk pedig a szocialista piacgazdálkodás kifejezéssel gyarapodott. Nemrégvolt tanárok alighanem meghúzták volna annak a nebulónak a fülét, aki együtt használja ezeket a nemrég még ellentétében antagonisztikusnak hitt kifejezéseket, ma meg épp ezek a tanárok használják leginkább . . .

A lobby szó ismert volt, jelentését is tudtuk, de az 1984- ben kiadott Világgazdasági kisszótár is úgy magyarázta a fogalmat, mintha az egyedül az Egyesült Államokban lenne érvényes. Vagy máshol Nyugaton. De nálunk? Hiszen néhány éve még tagadtuk, hogy nálunk léteznek eltérő érdekcsoportok. Most meg a múlt héten Miskolcon hallottam a saját fülemmel, hogy a belügyminiszter ajánlotta a képviselőknek: alkossanak lobby t.

Történt ugyanis, hogy a megyei tanács ülésén felszólalt dr. Vodila Barna edclényi képviselő, és dr. Horváth István belügyminiszternek szegezte a kérdést: Miért nem

vállalhat a községi vb-titkár magánmunkát? Ezek a többnyire jogot végzett emberek szívesen megírnák a falubeliek helyett a kérvényeket, beadványokat, de nem tehetik, mert tiltja a jogszabály. Mint ifjú segédjegyző a képviselő is készített a községbeliek kérésére annak idején mindenféle hivatalos iratot, levelet, a falusiak jól jártak, nem kellett utazgatni, fiskálishoz fordulni, a szakszerűség így is biztosítva volt. És neki sem lehetett közömbös az így kapott keresetkiegészítés. (A közhivatalnokokat „odalent” abban az időben sem fizethették túl.)

Horváth István úgy válaszolt, hogy a maga részéről szimpatizál a javaslattal, de a kérdés nem az ő kompetenciája, s az érdekelt ügyvédi munkaközösségek tiltakozására az Igazságügy-minisztérium több éve ellenáll a kívánságnak. Úgymond-a jog- biztonság érdeke (no meg az ügyvédeké) megkívánja, hogy a községben szolgálatot tevő vb-titkár né legyen anyagi kapcsolatban a lakossággal.- Ha a tanács egyetért a képviselővel, vegyék javaslatát jegyzőkönyvbe - mondta a miniszter - és akkor az ügyért lobbyt alkothatnánk, mégha számolnunk kellene azzal, hogy erős az ellenlobby is.

Azóta egyfolytában azon gondolkodom, hogy kivel kéne nekem is lobbyt alkotnom, és milyen cél érdekében? Bármi jutott eddig eszembe, mindről kiderült, hogy elkéstem, mások már régen lobbyznak, s engem kihagytak belőle. íratnék is egy kérvényt, hogy vegyenek be valamelyikbe, de hát mit csináljak, ha a vb-titkár nem vállalhat magánmunkát?

(szatmári)

Impozáns a géppark. Vannak itt térképészeti, légi mentési repülők is.

Légi gazdászokka! - a földön

A késő délelőtti órákra űgy-ahogy felszáll a pára, a szél közepesen erős. Kis csapatunk azért felhajtott gallérral nézelődik itt, a budaörsi repülőtéren, a MÉM Repülőgépes Szolgálata fellegvárában. Szebbnél szebb gépek szállnak fel és landolnak, elég nagy a forgalom. Minket egy kis zöldre festett, duplaszárnyashoz kalauzolnak.- Ez egy kis csoda. Ritkaság. Tudomásunk szerint egy van még belőle a világon. Poli Karpov, lengyel mérnök tervezte 1927-ben iskolagépnek. A második világháborúban ilyen gépeket használtak felderítésre és a Vörös Hadsereg bátor kislány-katonái ilyenből szórták a bombát. Főleg éjszaka - magyarázza Muhi Béla szerelő.

És felajánlják: Lonszky Ede pilóta felvisz egy körre, nézzük meg, milyen szépek az őszi budai erdők. Csapatunk legifjabb tagja - barlangász - vállalkozik az útra. Míg le nem száll, izgulunk érte, mert a mi civil fülünknek olyan a motor hangja, mintha néha ki-kihagyna egy kicsit. A barlangászlány csillogó szemmel száll ki a kis nyitott kétülésesből, idelenn meg közben még elmondják, hogy a gép a Közlekedési Múzeum tulajdona, igazán keveseknek adatik meg. hogy vele repüljenek, én is rászánom magam. Jó pár percig kell várnunk az engedélyre, most ősszel is forgalmas a reptér, aztán szaladunk- szaladunk a szép gyepen, csak a pilóta szeme intéséből tudom meg, felszálltunk. Simán száll a gépünk, a'táj valóban szép, de olyan borzasztóan fúj a szél, hogy többször is megtapintom az övét, zár-e. Csorognak a könnyeim, alig látok, a nap süt, október van. Elképzelem, hogy télen, éjszaka . . ., amikor azok a lányok. És.néha még lőttek is rájuk és halált kellett osztogatniuk a szakajtóból, amiben a bombákat vitték .

Jó volt repülni, de jobb volt leszállni. Még jó, hogy csak ezután tudom meg: ezzel a muzeális géppel zuhant le '86 júniusában, egy repülőnapon Csaszi, azaz Császár Károly.- A levegőben kapott szívinfarktust. Mi csak azt érzékeltük innen, hogy kis fordulaton jár a motor és átmegy még az autópályán, át a lakott területen és a mocsárba zuhan le.

Videofilmek vetítésére hívnak. A tanácskozóterembe menet fából készült reliefet látni. A nagy falat befedő szép munka fentről látott tájat ábrázol („térkép e táj”), mellette latin idézet - magyarul is -: Dicső a hivatásért halni.

Pereg a film az 1957-ben alakult repülőgépes szolgálat mindennapjairól. Négy területi központ működik ma Magyar- országon, így Budaörsön, Kaposvárott, Nyíregyházán és Kenderesen. Embereik 110 brigádra oszlanak, tehát száztíz repülőgép tud dolgozni egy időben. Kétszáz légi járművük van, fele merev szárnyú, fele helikopter. A géppark egyik részét a lengyel gyártmányú típusok, köztük a dromedárok, a másik részét a szovjet gyártmányú KA-26-os helikopterek adják, de újabban vásároltak hat MD-500 E típusú amerikai helikoptert is. Az arányokat tekintve nagyon jó az 50-50 százalék, mert a helikopterek a dombos vidékeken tudnak jól dolgozni és a föld szikkadásáig is csak ezek használhatók, mert a kis repülőgép nem tud olyankor nekifutni. Sík vidéken és száraz időben a merev szárnyú az ideális.

Megtudjuk még a filmekből, hogy bár évek óta nem emeltek alapárat, nem olcsó bizony a légi növényvédelem, a fejtrá- gyázás . . . Ám, ha a permetezés, trágyázás hatékonyságát nézzük, a földön nem tudnak versenyre kelni a légi gazdá- szokkal. (Merthogy jószerivel mezőgazdasági mérnökök vezetik a repülőgépeket.) A hatékonysági, a közegészségügyi, a környezetvédelmi célok érdekében rendszeresek a kutatások. Ez utóbbi miatt csökkentették például a porozásos növényvédelem arányát. Míg ’84- ben a terület 6 százalékán poroztak, tavaly már csak 0,7 százalékán.

Egyébként ma Magyarországon az összes kezelt terület 49,8 százalékán a repülőgépes szolgálat dolgozik. Salvadorban ez az arány 95,2 százalék.

Jók, szépek a videofilmek, csak az a bajuk, nem lehet visz- szakérdezni, vitatkozni. Nekünk most ez is megadatik. Fila Lajos növényvédelmi szakmérnöktől megtudjuk, hogy 1980- ig extenzíven fejlődött a repülőgépes művelés. Abban az évben 5 millió 100 ezer hektáron végeztek növényvédelmet, műtrágyázást. Azóta az igény mérsékelten csökken, az idén 4,4 millió hektáron dolgoztak.- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében milyen mértékű a rendelés?- Tokaj-Hegyalján tavaly felmondtak egy helikoptert, most már csak kettő dolgozik. Dél-Borsodban egy repülőnk dolgozott az idén, a Hernád völgyéből évek óta érdeklődnek a gazdaságok, de szerződés még nem jött létre.- Tavaly nagy volt a felháborodás a megyében, sok kárt tett a permet, vagy por a víkendtel- kek kiskertjeiben.- Sokan vagyunk itt mezőgazdászok, de nemcsak Budaörsön, hanem a többi központunkban is. Sokan, de nem elegen. A szakmai utasításokat mindig a megrendelő gazdaságok adják. Ám annyihoz elegen vagyunk, mi repülő mezőgazdászok is, hogy tudjuk, milyen nagy kincs a termény! Ha bajt okoztunk, véletlen volt. senki sem tesz ilyet szándékosan. Tavaly egyébként 63 vitás ügyünk volt, ebből 34 peres üggyé fajult. Hatmillió forint volt az összes kárigény, a bíróságok 536 ezer forintot ítéltek meg. Többnyire méhészek pereltek bennünket, holott minden alkalommal hirdettük az akciónkat és minden védelmi intézkedést betartottunk, pedig azok igen szigorúak.

Vidács Ferenc műszaki igazgató érezhetően büszke a gárdájára. Lehet, hiszen a magyar mezőgazdasági repülőgépek Szudán és Egyiptom földjei fölött is szálldosnak és angol, kanadai pilótatársaságokkal versengnek az algériai ültetvényeket erősen veszélyeztető afrikai sáskák irtási jogáért. Szóval, élvonalban vagyunk.- A hangárainkban is kitűnő emberek dolgoznak, rendszeres a külföld részére a bérjavítás. A farkashegyi oktatási központban képezik az ifjú szerelőket. Ott javították meg a PO-2-est is, Császár Karcsiét . . .- Mielőtt meglátogatnák e két helyszínt, megkérdezném, ha nem bánja, milyen gyakoriak a balesetek . . .- Légi eseményünk 20-30 is van egy évben, a szezon alatt, tehát tavasztól őszig. Szerencsére ezek többsége műszaki malőr csupán. Előfordulnak légvezeték-szakítások, apró gyulladások. Kellemetlen esetek, de nem nehéz róluk beszélni. Tragédiáink, katasztrófáink is vannak, mint minden más légi vállalatnak a világon. Nem rosszabb a statisztikánk, de ez is sok. Átlagosan kétévenként, 100 ezer repült órára jut egy tragédia. Sok, nekünk, mivel egy nagy család vagyunk, nagyon sok!

Lőrincz Mihály mérnök úr ősztől tavaszig a legnagyobb főnök Budaörsön: ez a nagyjavítások időszaka. Tele a hangár magyar és külföldi tulajdonú gépekkel. Mert hogy bérjavítást is vállalnak.

Leblokkolunk egy dromedár mellett (M-18-as) és látjuk ám,

A hangárban. Most a nagyjavítások időszaka van. Az ifjú szerelők nem trafikálnak, hanem csak vidáman dolgoznak. Munkájukon - és ezt ők jól tudják - életek múlnak.

hogy a hasára hat kis dromedár van festve. Két kis állatka áll, négy viszont földobta a talpát . . .- Ugyan mit jelentenek ezek a piktogramok?- Hatszor javítottuk a gépet, kétszer a megtett üzemórák szerint, négyszer pedig valami incidens miatt került ide a gép, négy kis balesete volt.

Nemigen hiresztelik, hiszen a repülők, mint mondják magukról, egy népes család, de azért ezek a fejre állt dromedárok nem jó fényt vetnek a pilótára.

Leáldozóban már a nap. de kis turistacsapatunk vezetője - kiöregedett pilóta - kapacitál: - Irány Farkashegy! Olyat ti még nem láttatok!

Igaza van. Először is egy „csontvázat” látunk a szerelő- csarnokban. De nem akármilyen váz ez!- Ez a Gerle-13! Szakmánk nagy doyenje, Bánhidi Antal tervezte az eredetijét 1929-30- ban. Most a tanulóinkkal rekonstruáljuk. Négyezer óra alatt elkészítjük. Bár nem lesz olyan könnyű: az eredeti mindössze 430 kiló volt és tíz (!) méternél elrugaszkodott a földtől. Valóságos csoda volt, csoda ma is. Körbeutazta vele a Földközi-tengert, eljött Londontól Debrecenig - mutatja be Nagy Csaba repülőmérnök, az oktatási központ vezetője.- Hány fiatal tanul itt?- Harminc. Nagyon jó képességűek. Négy-ötszörös a túljelentkezés. Azoknak a fiúknak, akiket felveszünk, rendkívül okosaknak kell lenniük . . .- Lelkiekben is épeknek? - szűröm ki a kérdést a fogam között, a sok- pályatévesztettre gondolva.- Ezek aztán vidám fiúk! - nevet a repülőmérnök. - Tudja a viccet Rustról? - kérdi.- Matthiasról, a repülőről?- Dehogy! Az öccséről, a könnyűbúvárról. Aki miatt - a vicc szerint - befedték a Vörös- téri kanálisokat . . . Itteni fiú találta ki. Improvizálta. Mert hogy most egy éppen olyan kis svájci gépet javítunk, mint amilyennel Matthias repült . ..

Let at t.tárgyi Fotó: Laczó József

Világritkaság, a PO-2-es. Ilyenből szórták a bombát éjszakánként a világháború alatt az égből a szovjet lányok.