Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 259. szám 1988. október 29. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Grósz Károly Ausztriába látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja meghívá­sára, november első napjaiban hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) November 1-re Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának ülését november el­sejére összehívták. A Poli­tikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzet­ről és a párt feladatairól, Berecz Jánosnak, a Közpon­ti Bizottság titkárának elő­terjesztésében. A beszámoló ismerteti többek között a pártértekezletet követő idő­szak főbb jellemzőit, elemzi politikai viszonyainkat, a párt mai helyzetét. Javaslat hangzik el azokra a cselek­vési irányokra, amelyek hoz­zájárulhatnak a kedvezőtlen folyamatok lassításához, meg­állításához, illetve lehetővé teszik, hogy a párt akcióké­pessége erősödjön. A valószínűen kétnapos ülés második napirendi pont-, jaként Hoós János, az Or­szágos Tervhivatal elnöke terjeszti elő a népgazdaság 1988. évi várható fejlődésé­ről, az 1989—90. évi gazda­ságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló je­lentést. Az év eddig eltelt időszakának eredményei alapján úgy ítélhető meg, hogy a gazdaságpolitika főbb céljainak többsége, a terv számszerű előirányzata­inak nagy része megvalósul, illetve megközelíthető. A következő két évre elő­irányzott gazdaságpolitika fő vonásaival összefüggésben az előterjesztés ismételten szám­ba veszi a korábban megfo­galmazott lehetséges két va­riáció előnyeit és hátrá­nyait, s ennek alapján tesz javaslatot az úgynevezett „A” variáns elfogadására, amelynek révén a gazdasá­got új pályára állító, nagy horderejű változások kezdőd­hetnek meg. (MTI) November 24-én Országgyűlés Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület az Alkot­mány 22. paragrafus (2) be­kezdése alapján az Ország- gyűlést 1988. november 24- én (csütörtök) 10 órára ösz- szehívta. A Minisztertanács az Or­szággyűlés napirendjére ja­vasolja: — tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerű­sítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsoló­dó törvényjavaslatok és in­tézkedések ütemtervéről; — beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági prog­ramjának végrehajtásáról, és az 1989. évi gazdaságpoliti­kai feladatokról; — a vállalkozói nyereség­adóról szóló törvényjavas­lat: — a gazdasági társaságok­ról szóló törvényhez kapcso­lódó törvénymódosítások. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet hozott a lőfegyverekről, valamint az 1990. évi népszámlálásról. (Folytatás a 2. oldalon) Küldöttértekezlet a Megyei Kórházban „Az egészségügyi pártbi­zottság kibontakozási prog­ramjának elkészítésekor tett" megállapításaink ma is idő­szerűek. Az ellátás helyze­tét tekintve három nagy el­lentmondásra hívtuk fel a figyelmet. Az első, hogy a társadalom az »-úgynevezett szocialista egészségügyet« még napjainkban is nagy vívmányként kezeli, miköz­ben a nép egészségi állapota kritikus, válságos helyzetbe került. Nagy eredményeket értünk el, és a sikerek ön­elégültséghez vezettek, mi­közben soha nem látott mér­tékűvé vált a társadalom biológiai vagyonának meg- kopása. Ugyancsak nagy el­lentmondást tükröz az a tény, hogy miközben az egészségüggyel szemben meg­nőttek az elvárások, a dol­gozóinak társadalmi megbe­csülése egyre inkább rom­lott. A harmadik pedig az, hogy sokat költöttünk kórházi ágyakra, műszerekre, de eze­ket nem kötjük garanciák­hoz, nem kérjük számon a munka eredményességének javulását.” Ezekkel a gon­dolatokkal kezdte tegnap délután Miskolcon, a Me­gyei Kórházban beszámolóját dr. Berkö Péter, az egész­ségügyi pártbizottság titkára az egészségügy dolgozóinak, kommunistáinak küldöttérte­kezletén. Dr. Zeltner György, a Me­gyei Kórház belgyógyász fő­orvosa, levezető elnök a hoz­zászólások előtt arról be­szélt, hogy a feszült politi­kai helyzet ellenére is a megújulás igényével kell az értekezletet megtartani, s ne a siránkozás, hanem a cse­lekvő aktív munka jusson érvényre. A felszólalók kö­zül dr. Katona Zoltán, a Megyei Kórház 4. számú (Folytatás a 2. oldalon) Kihasználni minden perc jó időt! Nem lehet panasz az időre. A kukorica-betakarítás igen jól halad. Pártértekezlet Tokajban A tervek szerint két esztendő múlva avatják fel Tokajban a há­romszáz férőhelyes középiskolai kollégiumot, valamint a szomszéd­ságában épülő 21x30 méter alapterületű tornacsarnokot. Fotó: Laczó József A tegnapi városi pártérte­kezletre hetvenöt küldöttet választott Tokai ,400 kommu­nistája. Ezentúl az eddigi párt- bizottság és végrehajtó bizott­ság helyett úgynevezett egy- testületes bizottság irányítja a pártmunkát. A tokaji párt­házban tartott értekezleten Májer Jánost, a városi tanács elnökét választották meg az értekezletet levezető elnöknek. A vendégek között volt Ro­many Pál, a Központi Bizott­ság tagja, a Politikai Főisko­la rektora és dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára. A küldöttek Programunk és feladataink az MSZMP országos értekezlete után címmel vitatták meg a párt- bizottság által készített hely­zetelemzést és a tennivaló­kat. Az előterjesztés nyo­masztó gondokról adott szá­mot, mivel a város régi vi­lághírneve ellenére, a kö­zelmúlt településfejlesztési koncepcióinak kirívó kár­vallottja. Alig van olyan gazdasági és infrastrukturá­lis jelzőszám, amelyben To­kaj versenyképes lenne az országos községi mutatókkal „Gazdasági potenciálunk, szellemi tőkénk, kulturális és erkölcsi megtartóerőnk te­kintetében minden lehetsé­ges lista legvégén kullo­gunk” — állapította meg a jelentés. Aradi Mária, a pártbizottság titkára szóbeli kiegészítőjében áttekintést adott azokról a vitákról, amelyek — mint az egész országban — Tokajban is lezajlottak a párt vezető szerepéről, az intézmény- rendszer reformjáról, az ideológiai életről. E viták felszínre hozták azokat a gondolatokat, amelyek a to­vábbiakban a helyi politika mozgásterét adják. Az épí­tő bírálatok „érted harag­szom, nem ellened” jellege mellett azonban jelen volt indulatoskodás is, nem ke­vés bizonytalanság és meg- hasonlottság is. Végül is a párttagság döntő többsége bízik a megújulásban. A pártbizottság titkára riasztó adatokat mondott. Bizony megdöbbentő a nagy múltú város népességé­nek fogyása. Ez 1986-ban 16,8 százalékos, 1987-ben pe­dig 35,8 százalékos volt. En­nek nyilvánvaló oka a szű­kös munkahelykínálat, és az összességében és átldgáDan nagyon alacsony bérszínvo­nal. 1987-ben Tokajban 3967 forint volt az átlag. (Ede- lényben 7000 forint fölött van, a közeli Szerencsen 5250, Encsen 4433.) Igaz, az átlag mindig elrejti a szó­ródásokat, tartalmazza a bedolgozók alacsony bérét is, ezzel együtt figyelmeztető. Az előbbiekkel nyilvánva­lóan szorosan összefügg, hogy Tokaj erkölcsi és közállapo­tai a gazdasági és a szelle­mi erő fokozatos leépülésé­vel párhuzamosan évtizedek óta romlanak, s a város tör­ténete évek sora óta a fel­jelentő levelek sokaságából (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az ASM budapesti kongresszusa Az Amerikai Utazási Iro­dák Szövetsége (ASTA) bu­dapesti kongresszusának utolsó napján, pénteken ple­náris ülést tartottak a kül­döttek, majd sor került a leköszönő tisztségviselők bú­csúztatására, s az új veze­tők köszöntésére. Voit Gil­more, az ASTA új elnöke székfoglaló beszédében mél­tatta elődje, Francis Gora- nin munkásságát, s azokat a kezdeményezéseket, amelye­ket az ASTA tett a turiz­mus, a közlekedés biztonsá­ga, az utazók kényelme ér­dekében. Hangoztatta: az el­következő évtizedben az ide­genforgalom a világ legna­gyobb üzletévé válik. Egyre nagyobb szükség lesz a tu­rizmust elősegítő, hozzáértő utazási ügynökökre. A kiéle­zett idegenforgalmi verseny megköveteli az újfajta stra­tégiák, marketingmódszerek elsajátítását. Éppen ezért az ASTA különösen nagy súlyt fektet a jövőben arra, hogy tagjai hozzájuthassanak a leghatékonyabb oktatási, képzési programokhoz. irtunk már kora ősszel az almaszüretröl, képriportban számoltunk be a szőlőről, a bő­séges zöldségáldásról. Mert most a megye határában nagyobb a nyüzsgés, mint a váro­sokban. Behemót kombájnok falják a kukoricacsö­veket, koptatják a cukorrépatáblák sorait, ekék szaporítják a barázdát, hogy a jövő évi termés magja földbe kerülhessen. Szórják-permetezik a műtrágya-szuszpenziót, de van olyan közös gazdaság, ahol még c dér előtt sikerült „megcsípni” a lucerna ne­gyedik termését. Az őszi búza vetése vége felé közeledik

Next

/
Thumbnails
Contents