Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! O XLIV. évfolyam, 210. szám 1988. szeptember 2. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Központi ünnepség Budapesten A 38. bányásznapot köszöntötték Grósz Károly ünnepi beszéde A 38. bányásznap alkalmából csütörtökön, a fővárosban központi ünnepségen köszöntötték a szén-, szénhidrogén-, ásvány-, érc- és bauxitbányászokat. Az ünnepi program résztvevői először a székház aulájában a bányász mártírok emléktáblája előtt rótták le kegyeletüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nevében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára, a KB tagjai, a kormány és az Ipari Minisztérium képviseletében Berecz Frigyes ipari miniszter, Kapolyi László kormánybiztos és Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes, a bányászszakszervezet részéről pedig Havrán István elnök, Kómár András és Varga József alelnökök koszorúztak, majd a bányavállalatok képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Ezután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében került sor a központi ünnepségre, amelyen megjelent: Grósz Károly, Lukács János, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagja; Nagy Sándor, a SZOT főtitkára; Berecz Frigyes ipari miniszter; Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Villányi Miklós pénzügyminiszter. Az ünnepséget Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára nyitotta meg. Az Ipari Minisztérium és a szakmai szakszervezet nevében köszöntötte az ország bányászait. Hangsúlyozta, hogy a 38. bányásznap most egyben a bányászszakszervezet megalakulásának és lapja, a Bányamunkás megjelenésének 75. évfordulója is. Ez a lap fontos szerepet töltött be a szakszervezet életében, hiszen az első öt évben, az illegalitás idején szerkesztőbizottsága látta el a bányászszakszervezeti központ feladatait is, 1918 májusáig, amikor létrejöhetett a legális szakszervezet: a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége. Ezután Grósz Károly mondott ünnepi beszédet. A Tervgazdasági Bizottság a vaskohászatiól Ózdon és Diósgyőrben senki sem maradhat munka nélkül — A 38. magyar bányásznapon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány megbízásából őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntőm ünnepségünk résztvevőit, abányászat minden dolgozóját. Jó érzéssel szólok a magyar tárnákban dolgozó lengyel bányászokról is, és azokról a román állampolgárokról, akik áttelepülés után bányászként ikeresik kenyerüket nálunk — kezdte beszédét Grósz Károly, majd az egy éve elfogadott stabilizációs kormányprogram megvalósításának helyzetéről szólt. A gazdasági szerkezetváltás és a nagyobb szabadság- fokú, az alkotó energiákat valóban mozgósító gazdálkodás elképzelhetetlen a ma igen széles körben létező támogatások nagymértékű leépítése nélkül. A bosszú ideje deklarált szándék tehát tovább nem halasztható, még akkor sem, ha ez csoport- és egyéni érdekeket sért is. Ennek a folyamatnak a nyilvánosság előtt kell zajlania, mért különben a felmerülő részérdekek a közös érdekek rovására állandóan nyomást gyakorolnak az irányításra. Ä Minisztertanács elszánta magát: határozottan, de észszerű fokozatossággal végig megy ezen az úton. Hároméves programot dolgozunk kú a támogatások leépítésére, és ezt folyamatosan az Országgyűlés elé terjesztjük. Az a szándékunk, hogy már jövőre 30—40 milliárd forinttal csökkentjük a költségvetési támogatást. Alapvető gazdasági-társadalmi és -politikai érdekünk, hogy a radikális fordulatot a lehető legkisebb mértékű, de a piacok egyensúlyba jutását nem korlátozó infláció mellett valósítsuk meg. Ma már látható, hogy jövőre az ideihez hasonló méretű lesz az árszintnövekedés, mert adósságszolgálati terheinket figyelembe véve, a piaci egyensúly másképpen nem jöhet létre. — Ha az idei esztendő gazdasági teljesítménye eléri a tervezettet, akkor reményünk szerint 1989-ben a .reálfogyasztás már nem csökken, de a reálbércsökkenést — az. ideinél lényegesen kisebb mértékben — nem tudjuk elkerülni. A bérek reálértékének általános növelésére az egyensúlyi követelmények által támasztott korlátok miatt nincs mód. A reálbércsökkenés, persze nem mindenkire vonatkozik. Az új gazdasági feltételek lehetővé teszik, hogy az érdemi teljesítményt nyújtóknak a reálbére növekedjen, s családjuk életszínvonala javuljon. Grósz Károly ezután idézte a pécsi bányászoknak az -augusztus 23-i munkabeszüntetésekor hozzá intézett levelét, s többek között hangsúlyozta : A magyar bányászok nem a nemzet eltartottal, hanem szenvedő alanyai egy átrendeződő, sok adóssággal terhelt, bizonytalan gazdaságnak. Az, aki naponta leszáll, számtalan veszéllyel dacolva, nem lehet felelős sem a hazai gazdasági, sem -a világpiaci környezetért. Ezeknek az embereknek az erőfeszítéseit, áldozatvállalását lekicsinylenii nem egyszerűen hiba, hanem bűn. Ugyanakkor valóban jogosan kérik ki maguknak egyik-másik sajtótermékben megjelenő, vagy elhangzó riportok, kommentárok hangnemét, álobjektiv.itását és szakszerűtlenségét. Az igazság kedvéért hozzáteszem: a kritika nem az egész tömegtájékoztatásra vonatkozik, de megengedhetetlennek tartom, még -ha az egyébként (Folytatás a 2. oldalon) (Munkatársunk telefonjelentése) "főbb más, igen fontos téma mellett; újból szerepelt — ezúttal tájékoztató jelleggel _ a Minisztertanács T ervgazdasági Bizottságának ülésén a vaskohászat szerkezetátalakításának helyzete. Az augusztus 31-i ülésről tegnap a Parlamentben Kunos Péter, a TGB titkára tájékoztatta a sajtót. Mint ismert — erről annak idején mi is részletesen beszámoltunk — a Tervgazdasági Bizottság idén április végén tárgyalta meg a vaskohászat termelési szerkezetének korszerűsítésére hozott központi döntések végrehajtásának helyzetét, s döntött a hogyan továbbró] is. Akkor a kohászati szerkezet átalakításának és a veszteségforrások mielőbbi megszüntetésének, a párhuzamos és gazdaságtalan kapacitások leállításának elősegítésére tárcaközi bizottság létrehozásáról és miniszteri biztos kinevezéséről és döntöttek. Nos, a miniszteri biztos kidolgozta álláspontját, s ezt a múlt hét végén ismertette a Borsod Megyei Párt-végrehajtóbizottsággal. A Tervgazdasági Bizottság szerdai ülésén megvitatta az április vége óta eltelt időben végzett munkát, s elismeréssel szólt arról a koncepcióról, amelyet a tárcaközi bizottság, s a miniszteri biztos végzett. A koncepció szerint a Borsod megyei vaskohászati üzemek szerkezetének átalakítását két szakaszban kell végrehajtani, s ezt a folyamatot szervezeti döntéssel is segíteni kell. Egyelőre három forma jött szóba: az LKiM, az ÖKÜ és a KAV teljes ösz- szevonása; vagy korlátozott jogkörű tröszt, illetve egy holding szervezet létrehozása. A kérdésben az ipari miniszternek szeptember végéig kell döntenie — az érintettekkel egyetértésben. A TGB úgy ítélte meg — hangsúlyozta Kunos Péter —, hogy a tervbe vett térségi fejlesztési koncepció kialakítását meg kell gyorsítani, annál is inkább, mert a szerkezetátalakítás következtében felszabaduló munkaerő hatékony foglalkoztatását — a várható társadalmi feszültségek miatt — minél hamarabb zökkenő- mentesen meg kell oldani. Ózdon és Diósgyőrben senki sem maradhat munka nélkül. A közeli jövőben az Országos Tervhivatal elnöke különmegbízottat nevez ki, aki kizárólag a munkahely- teremtés lehetőségeivel foglalkozik. A Tervgazdasági Bizottság megköszönte a megyei pártvégrehajtóbizottság segítségét, külön is azt, hogy a radikális és gyors szerkezetváltás mellett tették le voksukat — mondotta lapunknak a TGB titkára. Munkásgyűlés Sátoraljaújhelyen Hszakszervezetek lioroellenes akciónapja Tegnap délután munkásgyűlést tartottak a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban. A gyűlés a háborúellenes küzdelem szakszervezeti akciónapjának magyarországi rendezvénye volt, amelyen megnyitották a magyar szolidaritási hónap országos programsorozatát is. Óvodások köszöntötték a résztvevőket, majd Radnóti Miklós: Nem tudhatom című verse hangzott el. Ezt követően Petrák Ferenc, a SZOT alelnöke lépett a mikrofonhoz. — Szeptember elseje van — mondotta. Ez a nap a X. Szakszervezeti Világkongresszus határozata nyomán, 1982 óta a békéért és a biztonságért folytatott küzdelem, másképpen a háborúellenes harc szakszervezeti akciónapja. Ma a nemzetközi szakszervezeti mozgalom széles körű, változatos és erőteljes, akciók sorával fejezi kS a szervezett dolgozók békeakaratát. A szónok a későbbiekben hangsúlyozta, hogy 1988-ban a világ — az előző esztendőkhöz viszonyítva — biztonságosabbá vált. Kelet és Nyugat között egyre 'gyakoribb, konkrétabb és eredményesebb a párbeszéd, erősödött a kölcsönös bizalom'. A szovjet —amerikai viszony a katonai szembenállás területéről a politikai párbeszédre helyeződött át. A két nagyhatalom szándéka szerint ennek a párbeszédnek nemcsak a mai problémákra kell választ keresnie, hanem meg kell oldani a következő évtizedek egymás mellett élésének legfontosabb gondjait is. (Folytatás a 2. oldalon) mi uhuiiiwiiii i—"iiiiiiin ~~'TrT"r~~~Trm
