Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

1988. szeptember 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az Árpád-kor hírvivői Külföldiek a Balatonról Nemzetközi tókonferencia hazánkban Első királyunk, az állam- alapító Szent István halálá­nak 950. évfordulójáról ke­gyelettel emlékezett meg az ország. Méltatták érdemeit, idézték törvényeit, időszerű- sítették intelmeit, és a leg­újabb kutatások tükrében mutatták be uralkodását. Feltárásaikból a korabeli hírközlés vonatkozásában is bővült ismeretünk. A hazai hírközlés múltjá­val korábban foglalkozók úgy emlékeznek meg a 9. századról, hogy abban a ko­rábbi törzsi társadalom hír­közlésének módja, gyakorla­ta él tovább. A legutóbbi kutatások, hivatkozom Győrffy György: István ki­rály és műve című munká­jára, mely több évtizedes kutatás eredményeként a forrásanyag kritikai átvizs­gálása során szinte alapjá­ban átrajzolta az államalapí­tó királyunkról alkotott ké­pünket. Győrffy munkájában kifejti, hogy István király a hozott keleti eredetű szo­kásokat, eljárásokat idősze­rű változtatásokkal beépít­tette az új Karoling-mintá'ra kiépített államszervezetbe, annak működésébe. Már István uralkodása alatt a hírvivő szolgálatot ellátó lovászok, praecók bi­zonyos szervezettségi, terü­leti megosztásban működtek. Tudvalevő, hogy a középkor fő közlekedési eszköze a ló volt, nemhiába hívták a magyarokat lovas nemzetnek. A királyi udvar is jelentős számú lóállománnyal rendel­kezett. Hiteles forrásokból tudjuk, hogy az Árpád-házi királyaink alatt a királyi ménest Csepel szigetén tar­tották, ezenkívül a megyé­ket összekötő főutak men­tén, bizonyos szervezettséget követve a megye határán ki­sebb számú ménest tartottak a hírvitel, követjárás, be- idézés gyorsítása céljából. Erre utal Könyves Kálmán király (1095—1116) alatt tar­tott tarcali zsinat (1100 kö­rül) végzése, mely szerint a király vagy herceg, vala­mely megyébe megy, egy megyebeli harci mént (rega- lis equus exercitualis) ve­zessenek elő, s ha az vala­mely ókból elpusztul, kár­pótlás jár érte urának, gaz­dájának. Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, A Planétás-sorozat legújabb kártyái a Föld vadon élő állat­világát mutatják be. A Plané­tás szafari elnevezésű sorozat lapjainak hátoldalán rövid, tu­dományos igényű szöveg ismer­■hogy azokon a pontokon, ■ahol az országot behálózó hadi utak (hodu utu-'k) át­lépték a megyehatárt, ott ménes állt a király vagy herceg, illetve kísérete, futó követe rendelkezésére és a váltott megyei lovat legfel­jebb határig használhatta. A ménesek ilyen irányú tartását a 11. századi határ- leírások is dokumentálják. Az 1067. évi szihalmi határ­járás szerint Heves és Bor­sod megyék határán, a nagy­út közelében (Nagyút nevű község őrzi e hadiét nevét) királyi lovak állása (area equorum regjs), udvara, szé­rűje volt. Ma mindkét köz­ség Heves megyéhez, taiüo- zi'k. Egy másik érdekes adat; az 1075-i alpári határjárás szerint Csongrád és Szolnok megye határán, ahol ezt a Szolnokra vezető út átmet­szette, egy Zerio nevű em­ber tevékenykedett, aki a király lovait (qui equos re- gis) őrizte. A két határjárási irat bi­zonyíték az Árpád-kori hír­közlési szervezet működésé­re. A hírvivői szolgálatot a királyi udyiar szervezetében is megtaláljuk, pi'aeco néven történik említésük, hírvivők voltak* őrző szolgálatot is végeztek, mint ajtónállók. csőszök. Ok foganatosították a király elé való idézést. Ezt a szolgálatot ércből készült idézőpecséfttel látták el. Be­cses emlék I. Endre (1046— 1060) bronz idézőpecsétje, valamint 1350-ből Búzád nemzetségbeli Trisztánnak, a királyi csőszök ispánjának idézőpecsét-lenyomata. A praecók futárszolgálatban (cursor-ként) a királyi mé­nesek és a várbeli istállók lovait használhatták, de sür­gős esetben igénybe vehették magánosok lovait is. Köny­ves Kálmán említett meg­szorító rendelete szeriint azonban a harmadik falu ha­tárán túl nem volt szabad vinni. Arra, hogy ez az udvari hírközlő szervezet az emlí­tett formában már Szent Ist­ván király idejében is mű­ködött, bizonyíték a veszp- rémvölgyd apácák görög nyelvű adománylevele, 1022- ből, majd 1055-ből I. End­rétől származó tihanyi apát­ság alapítólevele, mindket­ten az állatok élőhelyét, táplál­kozási szokásait, életmódjuk furcsaságait. A Művelt Nép Könyvterjesztő vállalat és a Mezőgazdasági Könyvkiadó kö­zös kiadványát a hazánk leg­zei szolgák, halászok, révé­szei?: és más mesteremberek adományozásán túl, lovas szolgáról üzenetvitel céljá­ból. A hírvivőknek a királyi udvarban ispánjuk volt (co­mes praecorum), aki az egész országot behálózó szerveze­tet irányította, bizalmi ál­lásánál fogva bejáratos volt a királyi udvarba is, a ki­rályi család bizalmát élvez­te. Ismeretes a történelem­ből I. Endre és fia, Béla herceg közt 1046. körül le­zajlott ún. tiszavárkonyi je­lenet leírása, mikor Béla hercegnek a korona (ural­kodás) és a kard (fővezér- ség) között kellett választa­ni. A korabeli források sze­rint a palotában ajtónálló- ként tartózkodó praecorok ispánja a belépő herceget fi­gyelmeztette a rá váró ve­szélyekre, ha nem a kardot választja. A herceg hallga­tott a figyelmeztetésre és életben maradt. így védhette meg 1051 és 1052-ben az or­szágot a betolakodó III. Hen­rikkel szemben. István királyt követően a hírvivők szervezete a kor állapotának megfelelően mó­dosult. A király udvartartá­sán kívül királynői, hercegi (ifjabb király) udvartartások, magánhaitalmi szervezeték is szerveződtek, amelyben szin­tén jelentős szerepet kaptak a praecók. A kisebb udvar­tartások hivatalos személyei ugyanolyan kiváltságokat igényelték, mint amit a ki­rály és környezete élvezett; jog az ingyenes beszálláso­lásra, ellátásra, ló igénybe­vételére. Mindez a válto­zott birtokviszonyok közt már akadályba ütközött. A királyi birtokadományozás során ezek a terhek az új hűbérbir,tokosra szálltak, aki mindjobban elzárkózott azok teljesítésétől. A 13. század elején a ki­rályi szerviensekből kialakuló nemesi rend, hogy e terhek­től szabaduljon, az 1222-ben kelt Aranybullában, a neme­si rend alaptörvényében, II. Endre (1205—1235) király­ival elfogadtatta a királyi szerviensek és egyházi sze­mélyek hűbéri birtokainak mentesítését a jus descensus alól, ezek teljesítése az adó­zó népre hárult és nyögte századokon át. jobb zoológusai ós biológusai által készített fotókból válogat­ták össze. Egy-egy kártyacso­mag 24 lapból áll, s a kiadók szándéka szerint e lapok alkal­masak a biológia és a környe­zetismeret tantárgyak szemlélte­tésére, és hasznos ismereteket nyújtanak a Föld faunája iránt érdeklődök számára is, (MTI) A tavak környezetével fog­lalkozó nemzetközi konferen­ciasorozaton már eddig is aktívan vettünk részt. Az el­ső ilyen rendezvényre 1934- ben Japánban, a Biwa-tónál, a másodikra az USA-ban a Mackinac-tónál került sor. Idén szeptember közepén a harmadikat hazánkban, Keszthelyen rendezik meg, „Balaton ’86” elnevezéssel. A konferencia (amelyen egyéb­ként 33 ország mintegy 200 szakembere lesz jelen) elő­készületeiről, céljairól hall­hattunk tájékoztatót a mi­nap a Magyar Tudományos Akadémián. Salánki János akadémikus, az MTA Bala­toni Limnológiai Kutatóin­tézetének igazgatója, Szenes Ervin, a KVM főosztályve­zetője és Virág Árpád mik­robiológus, a KVM főtaná­csosa tájékoztatták a meg­jelenteket. Elmondották: a konferen­cia célja, a világ különböző országaiban található tavak környezetvédelmével kapcso­latos problémák és eredmé­nyek megvitatása. Emberi beavatkozások, ipari, mező- gazdasági fejlesztések követ­keztében a felszíni vizek, — így a tavak is----veszélyben v annak. A szennyezettség mértékétől, illetve a problé­mák felismerésétől függően szinte mindenütt intézkednek a tavak védelméért, a kör­nyezetvédelmi szempontok­nak megfelelő tógazdálkodá­sért. A veszélyeztetettség mértéke természetesen igen különböző, ám a biológiai és vízminőségi problémák mi­(Folytatás az 1. oldalról) JÓ HÍREK A PIACRÓL Szeptemberi szerda van, gazdag a kínálat a miskolci Búza téri piacon. Bak Ist­ván piacfelügyelővel azt is megállapítjuk, hogy 10—15 százalékkal olcsóbban vehe­tünk meg sok mindent, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Ez úgy hiszem min­denki számára kellemes meglepetés, a naponta felfe­lé kúszó árak hallatán. Az igazi befőzési idény már le­futott, de sokan keresnek savanyúsághoz valót még most is. Elrakni való ubor­kát 20—30, fejes káposztát 5—10, hagymát 4—12, para­dicsomot 7—16, almapapri­kát 10—16 forintért vehet­nek a háziasszonyok. Aki most szeretne még gyümöl­csöt eltenni, az sem jár rosz- szul, hiszen a szilva Í0—20, az őszibarack 20—60, az al­ma 10—34, és a körte 8—30 forint között megvásárolha­tó.. Van aki dinnyét is sava­nyít, ilyet is láttunk egy-két helyen, ez 4—8 forintba ke­rül. Még zöldbab is van, melyet mélyhűtőben is le­fagyaszthatunk, 25—30 forin­tért. RECEPTEK AZ ELTEVÉSHEZ Egy fiatalasszony éppen sóskát válogat, amelynek ára 25—30 forint. — Ebből nem sok van most a piacon, de aki keres, az szép, egész­ségeseket is talál — mondja. Én nem frissen főzöm, ha­nem elteszem télire. Nagyon szeretik a gyerekek, s az el­készítés sem bonyolult, s bi­zony milyen jó, amikor télen a főtt húshoz megcsinálom! Elkészítem a megmosott, megtisztított sóskát ugyan­úgy mint frissen fogyasztva. Mindig margarinban páro­lom, és cukorral ízesítem. Nem teszek rá sem tejfölt, sem tejet, tejszínt, lisztet, ezek nélkül kerül az üve­gekbe. Egy nagyon pici sza­licilt szórok a tetejére, és patentzáras üvegekbe rakom. Egy másik miskolci házi­asszony érdekes ötletet adott benléte, s így a megoldás is sok közös vonást tartal­maz. Az ökológiai romlás fő kiváltói a következők: to­xikus anyagok bejutása a ta­vakba (elsősorban az ipar­ból) ; eutrofizálódás (tápa- nyagdúsulás); egyéb (példá­ul olaj) szennyezések előfor­dulása; feltöltődés; és a ki­száradás. A Balatonhoz hasonló, ilyen nagyméretű, ám sekély tó nem nagyon akad a föl­dön. Legnagyobb tavunk víz­minősége most stabilizáló­dott állapotot mutat, a to­a gyümölcsök elrakásához. Szilvát, meggyet, cseresznyét, körtét, almát már évek óta frissen teszek el. A megtisz­tított gyümölcsök alá az üvegbe két kanál cukrot ön­tök, majd egy sor gyümölcs és újra egy vékony sor cu­kor követi egymást. Amikor megtelt az üveg, szódával töltöm tele, pici tartósító­szert teszek a tetejére, s már kerülhet is a kamra polcára. Sem dunsztolni, .sem főzni nem kell, s amikor té­len felbontjuk, kemény, za­matos az üvegekben levő befőtt. Egy nagymama azt mond­ja, ő' a lecsót, melynek most van itt az elrakási ideje — nyersen teszi el, így megma­rad a vitamintartalma a paprikának, paradicsomnak és télen nemcsak tojással, hanem pörköltbe téve is fo­gyasztható. ,Még egy jó öt­letet adott a savanyúságok elrakásához. — Az üveg al­jára pici kaprot és tormát teszek, de kerül bele leg­alább egy szőlőlevél és egy-két cikk fokhagyma is. Sokkal ízletesebb lesz mind­ettől az uborka, a csalamá- dé. KÁPOSZTA ÉS GOMBA Ha már a recepteknél tar­tunk, érdemes megemlíteni a majdnem száz évvel ezelőtt írt Valódi Magyar Szakács- könyvből, Zilahy Ágnes mun­kájából is legalább egyet (bár csőstül lehetne). Rend­kívül egyszerű savanyúság, melyet bármikor elkészíthe­tünk, amíg káposzta van. A cikkekre vágott piros káposz­tát uborkás üvegbe tesszük, evőkanál sót, kávéskanálnyi őrölt piros paprikát rakunk bele, felöntjük ecettel, vagy ecetes vízzel, lekötjük, egy hét múlva már fogyasztha­tó, „pecsenyéhez férfiak ál­tal igen kedvelt saláta ez” — olvasható a könyvben. Az utóbbi napok esőzései miatt szerencsére a miskol­ci piacot és nyilván a többit is elárasztották szebbnél szebb gombával. A tinórut sokan szeretik megaszalrii, így elrákni, mások pedig gombát is savanyítanak. vábbi romlás megállt. A jövőben (a Keszthelyi-öböl kivételével) kisebb javulásra is számíthatunk. — Hogy mit várunk a kon­ferenciától? — tette fel a kérdést Virág Árpád mikro­biológus. S azonnal válaszolt is: — Nagyon sokat. Szak­mai kritikát, észrevételt. Hisz’ más kutatók talán jobb és frissebb szemmel láthat­ják meg, vethetik fel a prob­lémákat. s közösen bizonyá­ra megoldást is könnyebb találni... (dobos) Ehhez főként a későn érők, a lila pereszke, a riaike al­kalmas. A befőzésről nemré­giben jelent meg egy kis fü- zetecske, melyben a sava­nyított gomba receptjét ép­pen egyik alsózsolcai asszony­tól vették át. Eszerint a gombát sós vízben kell főz­nünk körülbelül tíz percig. Azonos mennyiségű, kariká­ra vágott vöröshagymát be­sózunk, fél napig állni ha­gyunk, majd kinyomkodjuk és a gombával együtt üveg­be rakjuk, pár szem feke­te borssal, babérlevéllel, aki szereti, néhány cső csípős paprikával. Ezután ecetes, cukros vizet forralunk és még forrón ráöntjük, tetejé­re tartósítót teszünk, leköt­jük, kész. .Mások nyilván másként tudják, kinek így jó, kinek amúgy. PATENTZÁRAS KÍNÁBÓL Ellenben: van-e mibe rak­ni a télire valót? Az üzle­teket járva bőséggel látni 5 literes üveget, de a 7—8 de- cis nemrég elfogyott. Ezek­ből hamarosan várnak szál­lítást. Kínából is ’hozunk — messzebbről már nehéz len­ne — patentzáras üveget, ezt néhány boltban enged­ményes áron kínálják, de így sem olcsó. Viszont azt mondják, nagyon jól zár, nem szárad le a lé a tete­jéről és 7 décistől 2 literesig kapható. Csavaros fedelet is árulnak a boltok 3 forintért darabját. (Ugye milyen kár volt eldobni év közben eze­ket a tetőket!) Celofán, szorító gumigyű­rű ugyancsak van a boltok­ban. Nemrégen alig lehetett kapni Szilas tartósítót, mely­ben minden benne van, csak fel kell forralni, és kész, de most ebből is hoztak. Az persze előfordul, hogy hol ebből, hol abból kifogy va­lami, de úgy tűnik, most minden adott a befőzéshez, a savanyításhoz. Csák legyen tisztességes tél, a téli napokon pedig a savanyúságokhoz való pecse­nye, sült hús. De ez már egy másik téma lehetne. Orosz B. Erika BALESETI OSZTÁLYON Nyílik a kórterem ajta­ja. — Látom a jövőt. KANNIBÁL ALKU — Megegyeztünk? — Megegyeztünk. Fejet rá! RIADALOM Aki keres — azt az (adóhivatal meg­találja. JELENTÉS Híre van a hamvának ... OLVASATOK 1. A 70 éven felüliek szá­mára — október elsejétől kezdődően — kétszázalé­kos, de minimum 100 fo­rintos nyugdíjemelést ve­zetnek be. 2. Akinek a nyugdíja nem haladja meg az 5000 forintot: október elsejétől 100 forinttal többet véhet ót a postástól. Azok, akik 10 000 forint nyugdíjat él­veznek : október elsejétől Beszédeit ’88 200 forinttal kapnak töb­bet. Satöbbi... NYÁRI Aszály van. Kinek jut eszébe ilyen­kor az árvédelem!? ... elemelemei... MAI MESE „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdálko­dó. De az olyan fukar volt, hogy jaj, jaj, jaj, nem tu­dott az mit csinálni, meg­evett az egyet kétszer” — olvassa a mesemondó nép fiának érzékletes megálla­pítását. Aztán kinyitja a hűtő- szekrény ajtaját, és —ket­tőt is nyel, egyszerre. — „Prioritása van az ob­jektív racionalitásnak . ..” Semmi pánik!, kedves rá­dióhallgatók. Csak azt akar­ta mondani a tudósító, hogy a vaskohászat borsodi jö­vőjéről tárgyaltai? egy me­gyei "fórumon. Keresték a legjobb megoldást. HELYSZÍNELÉS — Mennyivel hajtott az ütközés előtt? — Másfél decivel... IRODALMI — „Remélem, örömöt oko­zunk ezzel (Szent István legendája) a megjelente­téssel” — nyilatkozza a Hanglemezgyártó Vállalat irodalmi főszerkesztője. Rendben. De miért szerez rögtön bánatot!? ZAVAR Végigmentünk az ügyön. Előbbrevittük az utat. — Most itt állunk ... (t. n. j.) tőben említés történik me­Kamody Miklós Planétás-sorozat Balatoni csendélet Üvegekbe zárjuk a nyarat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents