Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

1988. szeptember 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Felhívás „keringőre” Hz igent kimondták, de mi lesz a döntés? Az idcn sem sikerűit magasabb osztályba lépnie az MVSC női röplabdacsapatának. Az osztályozón bukott el a vas­utas társaság és sorozatban negyedik alkalommal kénysze­rült „hclybenjárásra”. A szeptember 23-án rajtoló élvonalbeli pontvadászatnak — ennek ellenére *— esetleg mégis nekivághat a zöld-fehér gárda. Ellentmondás? Igen, az. De akad magyarázat. JÖTT EGY TÁVIRAT Néhány nappal ezelőtt távirat érkezett Miskolcra. A Magyar Röplabda Szövet­ségben adták fel, Sinka László főtitkár írta alá. Ar­ról tájékoztatta a vasutaso­kat, hogy a SZÁÉV, SE visszalépése miatt megürese­dett egy hely az NB I-ben, s vajon a zöld-fehérek vál- lalnák-e a szereplést? Amire tehát esztendőkön keresztül vágytak a Kubik- ban, egy csapásra az ölükbe hullott. Persze, korántsem ilyen egyszerű az alapszituáció. A szövetségből nemcsak Miskolcra, hanem Tatabá­nyára, Szombathelyre és Békéscsabára is küldtek táv­iratot ... Értesüléseim sze­rint az előbbi két klubnál nem okozott túlságos lelke­sedést, a csabaiak viszont hajlanak az indulásra. De vajon milyen állás­pontra helyezkednek az MVSC berkeiben? Marosi József ügyvezető elnök elöljáróban leszögezi: igenlő választ adtak a szö­vetség illetékeseinek, de tudják, hogy ez korántsem jelent automatikus részvé­telt az NB I-es mezőnyben. Négy együttes neve van a képzeletbeli „kosár­ban” — mondja. — Tudo­másunk szerint komolyan azonban csak a csabaiak és mi vetélkedünk. A döntő szót az MRSZ-ben mond­ják ki, s a párharc remél­hetően a javunkra dől el. — Mennyire érte váratla­nul a szakosztályt a táv­irat? — Eszünk ágában sem gondoltunk ilyesmire. Felté­telezéseink szerint gazdasági háttere lehet a nyírségi együttes feloszlásának. Mi elkezdtük a felkészülést az NB Il-re, így jelenleg új helyzet állt elő. — Mi volt az első reak­ciójuk? — Megkerestük a városi, valamint a megyei sport- osztály vezetőit, s kértük, támogassanak bennünket. Erre ígéretet kaptunk, s amennyiben elfogadják je­lentkezésünket, 150 ezer fo­rinttal segítenek. Bázisszer­vünktől is kapunk segítsé­get, ebből az a legfontosabb, hogy ha tudunk igazolni, biztosítják a sportolók elhe­lyezését. — Ezek tisztázása után került sor a szakosztály ve­zetőivel való megbeszélés­re .. — Alaposan számba vet­tük lehetőségeinket. A nem kimondása fel sem merült bennünk, mert hogyan áll­hattunk volna oda sportoló­ink elé, akiktől évek óta a felkerülést várjuk?! AZ ELSŐ CSAPAT A FONTOS — De a dolognak ez csak az egyik oldala. Megkockáz­tatom, hogy a könnyebbik részét hagyták maguk után... — A neheze valóban csak ezután következik. Versenyt kell futnunk az idővel, hi­szen szeptember 23-án baj­noki nyitányra kerül sor. — Mi a legfontosabb te­endő? — Legalább két-három olyan röplabdást kellene igazolnunk, akik azonnal bevethetők, húzóemberek lehetnek. A megyében erre nincs mód, megkíséreljük a szomszédos, közeli csapato­kat feltérképezni. Jó a kap­csolatunk a kázsmárkiakkal, a rimaszombatiakkal és a katowiceiekkel, így az sem elképzelhetetlen, hogy ide­genlégióst szerződtetünk. Mi mindig az utánpótlás-neve­lésünkről voltunk híresek, tőlünk jobbára csak vittek játékosokat. Ezt a szerepün­ket a jövőben sem kívánjuk feladni, de figyelmünket most az első csapatra kell összpontosítanunk! Az NB I-ben nem szeretnénk po- fozógép lenni. — Milyen mértékben nö­vekednének meg a szakosz­tály kiadásai a legjobbak között? — Főleg a szállásköltség, az étkeztetés „dobná meg” a tételt. 1987-ben 312 ezer forintot költöttek a röplab- dások, erre az évre viszont már csak 228 ezer forintot tudtunk előirányozni a ré­szükre. Nem szükséges azt hangsúlyoznom: ebből a pénzből manapság képtelen­ség fenntartani élvonalbeli együttest... MARAD A STÍLUS ÉS A TAKTIKA Szlovák Aurél esztendők óta tölti be a szakvezetői tisztet. Ül a kispadon, időt kér, cserél, tanácsot ad. Ne­ki vajon mi a véleménye? — Ha bennünket választ az MRSZ, nem lehet más célunk, mint a tisztességes helytállás. Bent akarunk maradni! Ennek érdekében koncentrálni kell az erőket. Csapatunk alkalmasnak tűnt az NB XI-es bajnokság meg­nyerésére, de hogy képes-e kiharcolni az NB I-es tag­ság meghosszabbítását, azt lehetetlen megjósolni. Ta­lálkoztunk élvonalbeli gár­dákkal, s azt tapasztaltuk, hogy nincs áthidalhatatlan különbség a játékban, de vidéken például roppant ne­héz megszerezni a győzel­met. Apróságok döntenek, s az egál partikból kell hozni néhányat a helytálláshoz. — Mit tudnak tenni? — A csapatnak van saját stílusa és taktikája, ezeket nem akarjuk, de nem is le­het megváltoztatni három hét alatt. Az edzésszámot négyről ötre növeljük, s igyekszünk javítani a játé­kosok erőnlétét, taktikai készségét. — Hány hadra fogható röplabdással rendelkeznek? — Pillanatnyilag nyolc­cal. Az erősítést jelenthet, hogy Leidgebné szülés után visszatért közénk, de szük­ségünk lesz friss emberek­re is. * Itt tart tehát az „ügy”, amelynek a végére napokon belül pont kerül. A vasuta­sok mellett szól korábbi él­vonalbeli szereplésük, a so­rozatos részvétel az osztá­lyozókon, de a hagyomá­nyok is jelenthetnek vala­micskét a mérleg serpenyő­jében. Mindenesetre, na­gyon komolyan veszik a fel­kérést, s úgy készülnek, mintha máris besorolták volna őket az NB 1-be. Terveik szerint Szlovák Aurél vezető edzőként fogná össze a szakosztályt, segítő­jeként Novak Gyula testne­velő tanár tevékenykedne, aki az ifjúsági csapatot is gondozza. Az MVSC szerző­dést köt a Földes, valamint a Killián Gimnáziummal az utánpótlás biztosítása érde­kében; szeptember 6-án és 8-án toborzót szervez, dél­után fél hattól a vasutas sporttelepen, az átlagosnál magasabb termetű leányok részére; tárgyal a kézi-, il­letve kosárlabdával közös rendezésről; de mindenek­előtt hadakozik az idővel, versenyfutásra kényszerül, s ebben a vetélkedésben alap­vetően hátrányos szituáció­ból indult. Áldozatvállalásuk, készsé­gük és vállalkozókedvük így különösen figyelmet érdem­lő tény. Most már „csak” a szö­vetség áldása hiányzik. Doros László TOTÓSAROK, 36. HÉT Hz Észak-Magyarország tippjei 1. FTC—Ü. Dózsa. Az újpestiekre nagyon ráférne a sikerélmény, de nem a lendületben levő zöld-fehé­rek ellen kezdik meg győzelmi so­rozatukat. 2. Rába ETO-MTK-VM. Kétség sem férhet az egyre jobban izmo­sodó győriek magabiztos sikeréhez. Az elmúlt években „menetrendsze­rűen” döntetlenre játszottak, ez most egyik félnek sem üdvözítő. 3. Pécsi MSC—Békéscsaba. A pé­csiek a favoritok, érzésünk szerint egyszer valahol petárdát robbant a Csank-legénység. 4. Siófok—ZTE. Fölényes siófoki győzelemre voksolunk, a Villámgyors Borostyán eldöntheti a találkozót. 5. Veszprémi SE—Váci Izzó. A vá­ciak nélkülözik a kiállított Balo- ghot, így veszít hatékonyságából tá­madójátékuk. 6. Leverkusen—Bayern München. A bajorok jól kezdtek, de előbb- utóbb bekövetkezik a nagy botlás. 7. Stuttgart—FC Köln. Rangadó a javából! A hazai környezet Arie Haan együttese mellett szól, a lendü­let a kölnieknek is ad esélyt. 8. E. Frankfurt—Nürnberg. Még egyik csapat sem játszott döntetlent. Most bekövetkezik a pontosztozko­dás. 9. Bochum—Mannheim. A ha­zaiaknak kellene jobban a pont, de csak az egyiket tudják otthon tarta­ni. 10. Hertha—Freiburg. Az újonc­együttes legfeljebb az egyik pontot engedi elvinni Nyugat-Berlinből. 11. Darmstadt—Schalke 04. A gel- senkircheniek előbb-utóbb talpra állnak a kiesés utáni sokkból. 12. Essen—Aachen. Otthonában megbízhatóan szerepel az Essen. 13. Saarbrücken—Meppen. Minden előfordulhat, nehéz tippelni az ösz- szecsapásra.-j-1. Tatabánya—Bp. Honvéd. A bányásznapon hazai siker valószínű. X 1 1 ~ 1 2 1___ 1 X X 1 X 1 2 X X 1 X 7x~2 X 1 X 1 2 _J ___ _ J___ X s port Döntetlen a 129.-en Ausztria— Magyarország 0-0 Szerda este ismét Mezey György szövetségi kapitány vezetésével indult harcba Magyarország labdarúgó vá­logatottja a linzi stadion­ban. Az ellenfél az ősrégi rivális, Ausztria volt A két együttes az előre jelzett összeállításban kez­dett a 129. Ausztria—Ma­gyarország labdarúgó-mérkő­zésen. Ausztria: Wohlfahrt — Russ, Weber, Pfeffer, Artner — Wilfurth, Zsak, Baumeis­ter — A. Ogris, Polster, Pa- cult. Magyarország: Disztl P. — Sallai, Nagy, Rót’h. .Sass — Kozma, Garaba, Bognár, Vincze I. — Kipfich, Dajka. Ma kezdődik a 9. négyesfogathajtó világbajnokság a hollandiai Apeldoornban. A helyszín talán kedves versenyzőinknek, hisz 12 évvel ezelőtt mind csapatban, mind egyéniben ők hozták el a legszebben csillogó érmet. Bárdos György (képünkön a szilvásváradi VB-n) Csapattagként nyerte itt első világbajnoki ara­nyát. S bár mostani csapatunk felkészülése nem volt zavartalan, mégis bízva lovas nemzeti mivoltunkban, no és persze a hajtők tudásában, tapasztalatában, remélhetünk szép eredményeket. Fotó: Dobos Klára B. Bányász: generációváltás A HÉT VÉGÉN megkez­dődik a női első osztályú ké­zilabda-bajnokság második felvonása, az őszi szezon. Az idei pontvadászat azonban novemberben nem ér véget, csak befejeződik, hogy a ta­vasszal folytatódjon. Akkor következik ugyanis a har­madik szakasz, a rájátszás. A másfél esztendős küzde­lemsorozat magyarázata: át­szervezik a bajnokságot, 1989-től áttérnek az őszi-ta­vaszi rendszerre, és a mó­dosítás megköveteli a ’88/ 89-es „nyújtást”. Pillanat­nyilag a piros-feketék a ki­lencedik helyen tanyáznak, 12 pontot gyűjtöttek eddig. A szakvezetés azt reméli, hogy a csapat az ősz után a 9—10. hely valamelyikére kerül, s a folytatásban ki­harcolja a 7—8. „fokozatot”. A KERETBEN nagyon sok változás történt, melynek következtében az együttes — legalábbis úgy tűnik — lé­nyegesen gyengült. Szabó, a tehetséges fiatal átlövő Győrbe került (úgynevezett rablással igazolták át), Bo- csinét pedig a Debreceni MVSC nézte ki magának és vitte el. A balkezes váloga­tottat roppant nehéz lesz pó­tolni, hiszen a Bányász kulcsembere volt. Feketéné, Kovács L.-né és Kerékjártó- né anyai örömök előtt áll, rájuk sem számíthat Berecz- ky György edző. A csapat­hoz négyen érkeztek: Tóth I. Egerből, Lukács és Tarjá- ni Salgótarjánból, valamint Nagyot az ifjúsági együtte­sükből irányították a na­gyokhoz. Tárgyalásokat foly­tatnak a Miskolci Sparta- cusszal Répási átigazolása ügyében, eddig a két klub még nem tudott megegyezni, végleges döntés a napokban várható. (Amennyiben hoz­zájuk kerül, az átigazolási szabályok szerint azonnal szerepeltethetik.) Itt jegyez­hetjük meg, hogy néhányan sérüléssel bajlódtak és baj­lódnak most is. A legérzéke­nyebben az érinti a Bányászt, hogy újra nem számíthat Kondinéra. A már a váloga­tottban is helyet (kapott át­lövő vállsérülése kiújult. Or­vostól orvosig „cipelték”, de sokkal okosabbak nem let­tek. Most találtak egy spe­cialistát, akitől azt várják, hogy mondja ki az ítéletet, s döntsön az alkalmazandó terápiáról. Az is elképzelhe­tő, hogy műteni kell. A ma­ródiak listáján volt Vinczé- né és Demeter, ők azonban a bajnoki rajton már ott lesznek. A FELKÉSZÜLÉST július 11-én kezdték. A ráhangolást követően Farkaslyukra utaz­tak, Bereczky mester igen keményen megdolgoztatta a keret tagjait. A játékosok, becsületükre legyen mond­va, elvégezték a kiszabott munkát, a sok-sok hegyi fu­tást. Később újra Miskolcon gyűjtötték az erőt, majd Csehszlovákiába mentek. Sa­lán táboroztak, az edző sze­rint szuper körülmények kö­zött. Egy komplexumban állt rendelkezésükre sportcsar­nok, uszoda, szauna és hely­ben volt a szállás, étkezés is. Együtt készültek szomszé­daink élvonalbeli csapatá­val és természetesen edző­meccseket is vívtak. Haza­érkezésüket követően már a formábahozásra fektették a hangsúlyt, két rangos tornán vettek részt. Szegeden, a Fesztivál Kupán szóhoz ju­tottak a fiatalok, akik kitű­nő teljesítménnyel rukkoltak ki és bebizonyították, hogy lehet rájuk számítani. A csapat szoros eredményeket ért el, neves ellenfeleket szorított meg. A felkészülé­si tervükbe szervesen illesz­kedett a Miskolcon rende­zett Borsodi Nagydíj is. Há­rom NB I-es gárdával mér­kőztek, a jobb képességű Bp. Spartacustól és Ferencváros­tól kikaptak, a dunaújváro­siakat azonban legyőzték. A játékosokon látszott: mesz- sze vannak még csúcsfor­májuktól, a gépezet nem működött olajozottan. Ah­hoz, hogy az újak és a ré­giek összeszokjanak, időre van szükség. Bereczky György elmondta: a Borsodi Bányásznak az őszi szezon­ban nem lesz állandó arcu­lata. Valamennyi meccsre külön taktikai elképzelést dolgoznak ki, igyekeznek majd ellenfeleikhez igazod­ni. Kényszerűségből teszik ezt, de más választásuk nincs. Olyan veszteségeket szenvedtek, olyan játékosaik dőltek ki a sorból, akiket más, nagyobb játékintelli- genciával rendelkező csapa­tok sem tudnának pótolni. A GENERÁCIÓVÁLTÁS­HOZ érkeztek, s most en­nek minden gondja-baja rá­juk szakadt. Az elképzelhe­tetlen; hogy egyszerre új csapatot építenek, meg ered­ményes, tetszetős játékkal rukkolnak ki. Az utóbbit a tárgyilagos szemlélők nem is várják, azt viszont igen, hogy a pályán mindent meg­tesznek majd a helytállás érdekében. Bíznak abban, hogy súlyosabb gondjaik nem lesznek és a középme­zőnyben megkapaszkodnak. Több játékosuk alacsonyabb osztályból érkezett, nekik sok tanulnivalójuk van még, s ahhoz, hogy kellő fordu­latszámra „pörögjenek”, jó- néhány meccset és rengeteg gyakorlást kell maguk mö­gött hagyniuk. Ami pedig a Fradi elleni nyitányt jelen­ti: szeretnének visszavágni a Borsodi Nagydíjon elszenve­dett kudarcért. Ha minden összejön, ez meg is valósul­hat. A szakvezetés minden­esetre türelmet, bizalmat kér, mert ebben a helyzet­ben, és az átmeneti jellegű bajnokságban a jövő alap­jait akarja lerakni. SORSOLÁSUK KEDVE­ZŐNEK tűnik. Hétszer ját­szanak hazai környezetben és csak hatszor idegenben. Miskolcon, a városi sport- csarnokban fogadják az FTC-t, a Dunaújvárosi Ko­hászt, a DMVSC-t, a Test- nevelési Főiskolát, a Pécsi MSC-t és a Hercz SE-t. A Győri Richards ellen az Egyetemi csarnokban veszik fel a küzdelmet. Ezzel kap­csolatban az edző leszögez­te: a jövőben körültekin­tőbb, gondosabb tárgyalá­sokra törekszenek a sport­csarnok vezetésével és sze­retnék, ha mindkét fél az eddigitől jobban figyelembe venné a másik érdekeit. A Bányász ugyanis „felpana­szolja”, hogy az ipari vásár és a rövidesen kezdődő sör- fesztivál is időleges távo­zásra kényszerítette és kény­szeríti őket. Igazságot tenni nehéz, nem is vállalkozunk rá, biztosan megteszik ezt az érdekeltek. AZ ALAKULÓ Bányász teljesítményének értékelésé­re, a mérlegkészítésre no­vember végén lesz mód. Ti­zenhárom NB I-es forduló után derül ki, hogy jó úton haladnak-e? Kolodzey Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents