Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-07 / 214. szám
1988. szeptember 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az égen viharfelhők gyülekeznek, a levegő vibrál a közelgő zivatar elektromosan feltöltött levegőjétől. A regi bérház belső udvarán gyerekcsapat dugja össze a fejét. Kettőjük kezében csöppnyi kulcs, amire madzagot kötöttek. Az egész szerelvény legalján egy lapjával állított könyv, ami ide- oda forog. A két gyerek közül az egyik, a tíz év körüli Zoli kérdez: — És mondd, kedves Sándor, hol haltál meg? Segesvárnál, Békésiben? A könyv a kérdezőtől balra fordul. A gyerekek kommentálják, Sándor nemet mond. Kisegítem őket. Kérdezzék meg tőle Ukrajnát. Mert mint megtudom, a gyerekek Petőfi Sándorral beszélgetnek, illetve a rég elhunyt költő szellemével. Sorra veszik a nagy neveket: Dobó várkapitányt, Bornemissza Gergelyt, no és az újabbak közül Gobbi Hildát kérdezik. Szellemet idéznek. Mégpedig nem is akárhogyan. Mert Zoli és a sorra kerülő többiek szavából, kérdéseikből mélységes tisztelet cseng ki az elhunytak iránt. Rabul ejt a játékuk. Kishúgommal magam is kipróbálom este, amikor már tombol a vihar. Figyelem a mozdulatait, megpróbálom leírni a szellemidéző alkalmatosságot. Tehát a recept: végy egy könyvet, természetesen olyan írótól, aki már az örök vadászmezőkön tanyázik. Kösd keresztbe spárgával. Erre kell rögzíteni a kulcsot, ami aztán olyan helyzetet vegyen fel, hogy a kulcskarika válla alá dughassa a két kérdező (médium) egy-egy ujját. Aztán Szeptember 12. és 16. között tartják Budapesten a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség (IDF) 72. ülésszakát. A Duna Intercontinental Szállóban sorra 'kerülő rendezvényen 45 ország csaknem 600 tejipari szakembere, tudósa, kutatója vesz részt. Az 1903-ban létrejött, brüsszeli székhelyű szövethívd a szellemet, aki a könyv elfordításával jelzi jelenlétét. Hasonlóan jobbra fordulással ad a lélek igenlő, balra fordulásával pedig tagadó választ. Itt ülünk kishúgommal a viharban. A jeles alkalomhoz gyertyát is gyújtottunk, mert úgy dukál. Sorra idézzük a szellemeket. Egy-egy ujjunkkal tartjuk az így nagyon nehéznek tűnő könyvet, jön a kérdés. Már meg is van a megoldás: a kérdés egyikünkben valamilyen érzelmet, ennek következtében önkéntelen mozdulatot vált ki. Hogy le ne essen, a másik abba az irányba tolja az ujját. Megvagy, szellemidézés. Nem más, mint a természetes reflexek kihasználása. Egyszerűen: mindkét fél azon igyekszik, hogy el ne ejtse a könyvet, ami így aztán mozgásba lendül. Előadnám másnap a gyerekeknek a tapasztaltakat, de mielőtt belekezdenék, érdekes dolgokat mondanak. Hogy éjjel Petőfi Sándorral, Dobó kapitánnyal álmodtak. Forgolódtak, fáradtak, ,kiadatlanok. Leginkább az a kislány panaszkodik az éjszakai lidércekre, aki nemrég meghalt édesapja szellemét idézte előző este. Mint ségnek 32 ország a tagja, köztük hazánk is, amely az alapításban is részt vett. Az IDF tevékenységének célja: a tejgazdaságban világszerte jelentkező különféle műszaki és gazdasági kérdések tudományos feldolgozása, megoldása nemzetközi összefogással. Kiadványaiban rendszeresen közzéteszi a szakterület legújabb kutatási megtudom, tisztázatlan körülmények között veszítette el az apját. Mondom, hogy beszélgessen az édesanyjával, tisztázzák az ügyet, mert csak így tudnak ténylegesen belenyugodni a belenyugod- hatatlanba. Az ő esete nemcsak érdekes, hanem meg is világítja az ismét feltámadt (mert visszajött divatról van szó, világosít fel pár évvel idősebb kolléganőm) szellemidézési szokást. Az ember — mint tudjuk — akkor fordul az árnyékvilághoz, ha információhiánya van, ha szeretne valami olyat tudni, ami másként elérhetetlen — tanultuk nem egy iskolai kurzuson. A halott apját kérdező gyerek a legjobb példa erre. A többinek inkább csak játék az egész. De nem éppen hasznos. Mert mint említettem, a szellemidézést nyugtalanul átforgolódott, átrettegett éjszakák követik. Félelem korunkban, amikor úgyis annyi félnivalónk van. Fölösleges, lélekromboló dolog. S hogy mi látszik leghelyesebb módszernek a visz- szaszorítására? A tiltás — mint sok más esetben most sem lehet megoldás. Mint szülő, akinek szerencsére még nincsenek, de lehetnek hasonló gondjai, csak egy dologra tudok tippelni. Le kell ülni a gyerekkel, beszélgetni vele, helyére tenni az ügyet, hogy vannak-e szellemek vagy nincsenek. Szóval: a magasabb szellem szellemében visszaszorítani ezt a régi-új divatot. Mert elharapózásának gyermekünk látja kárát. M. Szabó Zsuzsa eredményeit, elősegítve a tejfeldolgozás és a tejtermékgyártás technológiáinak kialakítását az egyes országokban. A szövetség hat szakbizottságának és mintegy 100 szakértő csoportjának tagjai az évenként rendezett nemzetközi ülésszakok között folyamatosan, levelezés útján szereznek információt a tagországoktól a legidőszerűbb szakmai kérdésekről. Az idei ülésszak szekcióülésein kiemelt témaként tárgyalják a tej és a tejtermékek szerepét az egészséges táplálkozásban. Részletesen elemzik a minőségjavítás, a minőségmegőrzés új módszereinek széles körű bevezetését, az új energiatakarékos gyártási eljárásokat, valamint a tejipari mellék- termékek jobb hasznosítását. A magyar tejipar munkájának nemzetközi elismerését jelenti, hogy a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség legrangosabb rendezvényének az idén hazánk a házigazdája. A szakértők figyelmét felkeltette, hogy tejtermelésünk 10 év alatt 26 százalékkal nőtt, a téjter- mékfogyasztás pedig 39 százalékkal emelkedett. Az európai rangsorban tisztes helyet jelent, hogy nálunk az egy lakosra jutó évi tej- fogyasztás megközelítette a 200 litert. Ezt a rekordot tavaly értük el. (MTI) új vegyesvállalat Oj magyar-svájci vegyesvállalat alapító okmányát írták alá a svájci Christ cég, a Vízgépészeti Vállalat, a NIKEX, valamint a Huni- versal Külkereskedelmi Vállalatok képviselői. A Minisül Hungary Kft.-t 11,5 millió forintos alaptőkével hozzák létre, amelyből a Vízgépészeti Vállalat 34,5 százalékkal, a svájci Christ cég 33 százalékkal, a Huni- versal 19,5 százalékkal, és a NIKEX 13 százalékkal részesedik. Az új cég ioncserélő patronokat fog gyártani nagy tisztaságú víz előállítására. Fizet — vagy perel ? Nagyon jól tudjuk, hogy a* Ingatlankezelőnek, Távhő- szölgáltató Vállalatnak, Émásznak, Postának, Gázszolgáltatónak sok úgynevezett „kintlevősége'* van, amelyet host- szú ideig tartó nehézkes ügyintézés miatt, bizony nem köny- nyű behajtani a lakosságtól. Az is meggyőződésem, hogy sok lakó nem azért nem fizeti be a különféle szolgáltatások dijait minden hónapban, mert nem akarja, hanem pillanatnyi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a számla kiegyenlítését. Hozzá kell tennem azt is, hogy sok helyen a vállalati számitógépes feldolgozás bevezetése óta, gyakran tévednek a számiát kiállítók. logos persze a figyelmeztetés, ha elmulasztottuk kötelességünket, ezeknek a felszólító leveleknek a hangja nagyon is bosszantó lehet. Nem egy cég próbál hotóságos- dit játszani a tartozóval, ami főként annak esik rosszul, aki nem is adós, csak elnézték a számláját o hivatalban. E hosszú bevezető után, röviden a történtek. A sajó- • szentpéteri OTP társasház közös képviselője már nem először kapott ilyen hongú levelet. Ez utóbbi azonban, mely miatt felkeresett, különösképpen felbosszantotta. Bizonyára azok még inkább sérelmezik az ilyenfajta figyelmeztetést, akik mások pénzével gazdálkodnak, s bn rosszul sáfárkodnak a közössel, bizony nemcsak annyi történik, mint otthon, hogy kifogyott a konyhapénz, na bumm!, majd a következő hónapban befizetem. Itt el kell srámolniuk, azoknak, akik megbízták Őket. Szerencsére Encsi István mindig minden számlát, befizetést igazoló bizonylatot megőriz. Ha nem így tenné, most bajba került volna. „Perlés előtti utolsó felszólitóst*’ hozott ugyanis a posta a Borsod Megyei Távhöszolgáltató Vállalattól, melyet ez év augusztus 8-án adott fel a cég, a társashoz közös képviselőjének. Három napon belül kellett befizetnie 2207 forintot, most már kamatostul, mivel állítólag az előző értesítés elkerülte figyelmét. Előző értesítést nem kapott Encsi István, de miért is kapott volna, amikor már április 12-én befizette az összeget, a sojószentpéteri OTP-ben! Nem hiszem, hogy olyan nagy távolság van a két település közölt, hogy öt hónap alatt ne érkezett volna meg az összeg. A 14 kilométert régen, még ogy gyalog- futár is hamarabb megtette. No de félre a tréfával! Remélhetően a Távhö már rájött a tévedésre, s a jogi úton történő behajtást mellőzi, és még valami! Jól tudom, hogy erek a levelek formanyomtatványok, egyforma szöveggel, de ha valamelyik vállalat nevében már benne foglaltatik, hogy szolgáltatást nyújt, akkor szolgáljon, s ne akarjon hatóság lenni. (obe) Hazánk legészakibb üdülőhelye Hollóházát elhagyva gépkocsink fenséges erdők, formás hegyhajlatok között kanyarog, s egy-egy útkanyar nyiladékán át a mögöttünk völgyben hagyott felejthetetlen panorámában gyönyörködhetünk. Közben azon töprengünk, miért lett Lász- lótanya Lászlótanya? Nos, a helyszínen, a 36 holdas, gyönyörű park közepén álló, sajátos hangulatot árasztó kastélyüdülőben a névadás — számunkra legalábbis — rejtélyére, mint annyi másra is fény derül kedves házigazdáink, Sohajda Péter üdülővezető és munkatársai jóvoltából. Ezek szerint 1870-ben, a mai kastély szomszédságában (amely akkor még természetesen nem állt), építtetett először egy faházat a Károlyi grófok két sarja, Károlyi Imre és László. S az utóbbiról kapta aztán a terület a mai nevét, s lett Lászlótanya. A hír — bevallom — némiképp lesújt, s magamban porolok is a druszámmal, ' Károlyi Imrével, hogy miért volt olyan tutyi- mutyi, hiszen ezek szerint ha sarkára áll, akkor lehetett volna e fenséges hely Im- retanya is. S ugye mennyivel másképpen hangzana! No, de sebaj, kár ezen utólag bosszankodnom, inkább lássuk Lászlótanya további történetét. Mivé „nőtte ki magát” az egykori faház? Természetesen az egykori faház (ez manapság is így van) előbb-utóbb szűknek bizonyult. Ekkor határozták el a Károlyiak, hogy egy új, egy nagyobb épületet emeltetnek. Így kezdődött el 1897-ben a mai kastély építése. Állítólag két részletben készült, s mai, végleges alakját 4920-ban nyerte el. „Nemzetközi összefogással” épült, hiszen e svájci stílusú épületet német szakemberek építették, a míves kandalló pedig francia mesterek keze nyomát dicséri. S dolgoztak itt velencei mesterek is, ők az épület csodaszép ólomüvegeit készítették. Az épületnek sok szép, hangulatos és értékes helyisége van, közülük kiemelkedik a; most büféfunkcióval egybekapcsolt társalgó, melynek dél-amerikai cédrusból készített faburkolata, s mahagóni mennyezete teljesen eredeti, a kastély felújításai során ezekhez a részekhez egyszer sem kellett még hozzányúlni. A Károlyi-kastély 1945 után állami tulajdonba került. 1954-ig az épület egy részében Rákosi Mátyásnak volt itt lakosztálya (Kassa felé néző erkéllyel). Állítólag itt, ebben a házban döntött 1946-ban a mai pénzünk, a forint nevéről is. 1955-ben az egész ház pártüdülő lett. A SZOT kezelésébe pedig 1968-ban került át. Azóta az ország minden részéről szakszervezeti beutalóval érkező vendégeket fogad. Mint kiderül, nagyon sok a Visszatérő vendégük, s ez. Lászlótanya közkedveltségének a bizonyítéka. S jönnek ide brigádok, turistacsoportok is kirándulásra, üdülésre szép számmal, annál is inkább, mert az úgynevezett B-épületben IBUSZ útján fizetővendégeket is fogadhatnak. Sőt turnusváltáskor a főépületben is van mód éjszakai szállásra, ellátásra! A Károlyiak gyönyörű vadásztrófeáival díszített kastélybelső — mint azt házigazdáink elmondják — napjainkban megérett a felújításra, s a bővítésre! A felújítás mindenekelőtt komfortosítást jelentene, míg a bővítés az épület karakterének megváltoztatása nélkül, a tetőtér és a pincerész beépítését. E munkálatok anyagi feltételeinek biztosításához jól prosperáló vállalatok megnyerése a cél, s cserébe 15 évi időtartamra megfelelő számú férőhelyet biztosítanának az illető vállalatok dolgozóinak. Persze annak, akinek nincs módja, lehetősége László- tanyán beutalóval vagy önköltséges alapon üdülni, annak is érdemes egynapos túra keretében ellátogatni ;ide az ország legészakibb üdülőhelyére. A kastély parkja gyönyörű arborétum, nagyon sok faritkasággal, de maga a tágabb, háborítatlan környezet is a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. Szóval tanácsunk mindenkinek: jól jár, ha itt jár! Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Konferencia a boszorkányokról A XV—XVIII. századi európai boszorkányüldözés hátteréről, valamint a boszorkányhithez kapcsolódó ősi hiedelmekről és rítusokról kezdődött háromnapos nemzetközi konferencia kedden Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Szerb utcai épületében. A boszorkányság és a de- monológia témakörben először 1985-ben. Stockholmban rendeztek nemzetközi konferenciát; akkor elsősorban a nyugat- és észak-európai országok sajátosságait tárták fel. Ezúttal a nemzetközi kutatásban eddig fehér foltnak számító közép- és keleteurópai területek boszorkánysággal kapcsolatos hiedelemvilágával foglalkoznak a kutatók. A három nap során öt szekcióban, több mint harminc előadással ismertetik a magyar és a szomszédos népek kutatási eredményeit. A különböző területek összehasonlító vizsgálatával arra keresnek választ: a boszorkányüldözés milyen történeti, társadalmi és kulturális feltételek között kezdődött és terjedt el Európában. Nemzetközi tejgazdasági konferencia
