Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-06 / 213. szám
1988. szeptember 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Magyarok a világban 50 éves a Magyarok Világszövetsége Ma, szeptember 6-án emlékezik meg fennállásának 50. évfordulójáról a Magyarok Világszövetsége. A jubileum nagy figyelmet kap. Ami érthető, hiszen kevés nemzet történelme alakult úgy, hogy minden harmadik tagja a határon kívül él. A magyarság összlétszáma 15,5 millió, ebből 10,5 millióan élnek Magyar- országon és 3,5 millióan a környező országokban. Ök természetesen nem számítanak kivándorlónak, az ö esetükben a történelem módosította az országhatárokat. Egészen más a helyzet azonban azzal a másfél millió magyarral, aki a nyugati országokban él. Ök, vagy esetleg felmenőik fogtak vándorbotot a század különböző időszakaiban, de magyarságukat, a magyar kultúrát őrzik, és magyarnak vallják magukat. Hol és merre élnek magyarok a nagyvilágban? A kabarétréfák szerint mindenhol. Lehet, hogy ez túlzás, ám a tapasztalatod azt mutatják, hogy mégis csak van benne valami... A nyugati országokban élő magyarság száma a különböző népszámlálások, statisztikák, becslések alapján a következő (ezer főben): Egyesült Államok 730, Izrael 220, Kanada 140, Ausztria és Brazília 70—70, Ausztrália, NSZK 50—50, Franciaország 35, Svédország 16, Nagy- Britannia, Olaszország, Svájc, Belgium, egyéb nyugat-európai országok, Argentína, egyéb dél-amerikai «országok 10—10, Uruguay, Hollandia, Dél-afrikai Köztársaság 5—5. Joggal lehet persze kérdezni: mikor került ez a rengeteg ember a határon túlra? Századunkban négy emigrációs hullám különböztethető meg. Az első 1880— 1913-ig tartott és az embereket az éhség s a szegénység, illetve a föld és a jobb élet iránti vágy hajtotta ki, a legtöbb esetben Amerika felé. Több mint kétmillióan szálltak hajóra. (A mai szó- használatot használva, nem is kivándorlóik, hanem vendégmunkások voltak,_ akik nem annyira az Újvilág földjére áhítoztak, hanem a hazáira.) A kivándorlás második hulláma (1919—49 között) inkább politikai töltetű. A Tanácsiköztársaság leverése után sok baloldali ember választja az emigrációt, a harmincas években pedig a fasizmus előretörése miatt erősödött a kivándorlás. Egészen más jellegű viszont az emigráció 1945- ben, amikor a nyugati országokat választják a szovjet hadsereg elől kihátráló katonatisztek, a régi uralkodó osztályok menekülő tagjai, állami hivatalnokok, kihurcolt leventék. Később az ő számukat növeli a koncentrációs táborok túlélő magyar foglyainak jelentős, haza nem térő része. Ugyancsak sok magyar távozik a szomszédos államokból. Ezt az emigrációs hullámot zárja az 1947—49es kivándorlás. Ez szintén politikai töltetű: a koalíciós és az ellenzéki »pántok exponált vezetői, tagjai távoznak és sokan mennek el az államosított vállalatok tulajdonosai közül. A harmadik nagy hullám az ötvenhatosoké. 1956 véres őszét követően 200 000 ember hagyta el az országot (köztük 50 000 a 18 éven aluli fiatal). A nyugati hatóságok politikai menekültként kezelték őket, bár csak kisebb részük távozott politikai okokból. Kedvező helyzetben érkeztek Nyugatra, a gazdasági konjunktúra a csúcsán volt, nem jelentett gondot sem az elhelyezkedés, sem a tanulás. Létezik végül egy negyedik hullám is — ez a mába vezet. Az eltávozás az elmúlt 30 esztendőben szórványos, de állandó — és amikor Magyar- országon rosszabbra fordul a gazdasági helyzet, akkor emelkedő tendenciát mutat. Ezekben az esetekben a politikai motiváció többnyire elhanyagolható; gazdasági okok, egzisztenciális és családi problémák, a szakmai érvényesülés jobb lehetősége, és természetesen a kalandvágy a távozásra késztető tényező. A Magyarok Világszövetsége meghatározó szerepet játszik a magyar—magyar kapcsolat fejlesztésében. E párbeszédnek itthonról nézve két oka van. Az egyik általános, erkölcsi, hiszen minden magára valamit adó népnek, nemzetnek elemi kötelessége, hogy számontartsa a hozzátartozókat, a világ bármely részében éljenek is. Van ezenkívül a dolognak egy praktikus része is. Nem mindegy számunkra, hogy miként vélekedik rólunk a világ — és e vélemény formálásához a külföldön élő magyarok lényegesen hozzájárulhatnak. A Magyarok Világszövetsége azt szeretné, hogy a kint élők a maguk eszközeivel segítsék elő a kapcsolatok fejlődését a befogadó országokkal az élet valamennyi területén, emberileg pedig éljenek úgy, hogy magatartásukkal, munkájukkal megbecsülést szereznek a magyar népnek. A nemzetközi enyhülés térnyerésével lehetővé vált, hogy a nyugati magyarság tudat- hasadás nélkül tehessen eleget a kettős identitásnak, hogy a kettős kötődés ne okozzon meghasonulást. Kedvezően hatott a folyamatra az is, hogy számos nyugati országban egyre inkább olyan tendencia rajzolódik ki, amely támogatja a multikulturális tevékenységet. Mind több kormány teszi magáévá azt az álláspontot, hogy a kettős kötődés, a két kultúra alapos ismerete, a több nyelv tudása nemcsak az egyénnek hasznos, hanem a társadalomnak is. A Magyarok Világszövetsége mintegy 170 magyar egyesülettel, klubbal áll töb- bé-kevésbé rendszeres kapcsolatban. A közös munka célja a magyar kulturális örökség fenntartása, ápolása. A szövetség a külföldi magyar gyerekek számára nyári táborokat szervez a Balaton mellett, Baján, Esztergomban és Sárospatakon; a külföldi magyartanárok munkáját pedig a debreceni továbbképző tanfolyam segíti. Négyévenként kerül sor az anyanyelvi konferenciára. ahol azok adnak találkozót egymásnak,, akik az esetleges ideológiai, politikai nézeteltérések ellenére is a kölcsönös tisztelet jegyében készek együttműködni a közös ügyért, a magyar nyelvért. Az értelmiségiekkel való kapcsolatot szolgálja a Magyar Fórum. (Régi tapasztalat, hogy a vezető szakemberek nem szívesen járnak különböző etnikai klubokba, viszont készséggel jönnek el szakmai találkozóikra.) A magyar orvosok, könyvtárosok, történészek, műszaki szakemberek ismétlődő találkozóira került eddig sor. A jubiláló MVSZ tevékenységének is köszönhető, hogy az elmúlt évek során tömegessé vált a hazajárás: tavaly például több mint 250 000- en látogattak vissza Magyarországra. H. Gy. Válasz cikkünkre Vizsgálják az őrleményt Augusztus 19-i számunkban hírt adtunk arról, hogy elkészült Szalonnán az a mészköőrlő üzem, amelynek felépítéséhez 55 millió forintot juttatott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A szalonnái határ ásványvagyonára épülő őrlőmüvet a kótaji Egyesült Erő Mgtsz (gesztor) és a szalonnái Tókörnyéke Mgtsz közösen üzemelteti - majd. A gesztor gazdaság képviselője akkor elmondta, hogy nehézkesen tudják megszerezni a működési engedélyt, mert mind a MÉM, mind a Borsod Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás átszervezés alatt áll. Cikkünkre válaszolva Koncz István, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója leírja, hogy az .ipari üzem átadásához sem a minisztérium, sem a megyei állomás nem ad ki engedélyt, az más illetékes szervezet feladata. Ellenben a megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás vizsgálja meg az ásványimintát, rögzíti a paramétereket és ennek alapján bírálják el a kérelmet a minisztériumban. Az állomás átszervezése nem jelentett, nem jelenthetett akadályt az ásvány véleményezésére, de a kótajiak, illetve szalonnaiak mindeddig nem jelentették be kérelmüket a vizsgálatra. A minisztériumban sem történtek olyan változások, amelyek az engedélyezést akadályoznák, csupán egy főosztály neve változott meg. A megyei állomás szakemberei azóta elmentek Szalonnára, mintát vettek az ásványi anyagiból és vizsgálják azt. Behozott mintát ugyanis nem fogadhatnak el, szigorú szabályok intézkednek efelől annak érdekében, hogy biztonságosan ki tudják zárni esetleges káros anyagok feldolgozását és elterjesztését. A mészkövet tehát már vizsgálják a megyei állomáson, kedvező eredmény esetén a MÉM engedélyt ad e sokhasznú anyag forgalomba hozatalára. Hosszú várakozás után • szeptember elején végre megjelennek az első Skoda Favoritok a csehszlovákiai autószalonokban. Korábban csak a közületek, illetve tesztelésre a Mlada Boleslav-i autógyár ügyfelei és partnerei kaphattak a próbaszériából, nyolcvanötezer koronás (körülbelül 175 ezer forintos) egységáron. Augusztus 23-án a csehszlovák szövetségi árhivatal közzétette az új, orrmotoros, olasz formatervezett Skoda kocsi fogyasztói árát: 84 600 korona. A kereskedelem azt az ígéretet kapta, hogy még augusztusban ötszáz darab FaA húson nem maradhat csak 5 százalék zsir, a hús- elökészitöben lefejtik a felesleget. Hogy a készétel mennyit segíthetne a háziasszonyoknak, nem kell bizonygatnunk. Sajnos azt sem, hogy a mai árak mellett egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a készételek vásárlását. Erről az adatok is beszélnek. A Miskolci Vendéglátó Vállalat Gasztrofól üzeme egyik irodájában a kifüggesztett vállalati híradó szerint évente 3,5 millió adagot készítenek, ami valóban igaz is volt a nyolcvanas évek elején. Volt, mert manapság 8-10 ezer adag kerül a konyháról, naponta. De az árak sajnos 1980-tól kétszeresére emelkedtek, s ez aztán alapos visz- szafogó erő a piacon. Kuli László konyhafőnök nem ismeretlen a háziasz- szonyok előtt, hiszen az ízlésesen csomagolt készételek dobozain is olvashatjuk a nevét. Nála kevesen ismerhetik jobban az üzemet, mert az alapítás óta — 1979-től — itt dolgozik. — Az áremelések hatását mi is érezzük sajnos. Soha nem tartozott az igazán olcsó áruk közé a gasztrofol család. A technológiát is meg kell fizetni, de most, az alapanyag- árak emelkedése miatt kifejezetten drágák a termékeink. — Mit tesznek a hazai piac meghódítására? — Bővítjük választékunkat. Eddig 28-féle ételt kínáltunk az üzletekben, most úgy döntöttünk, az olcsóbb ételeink számát szaporítjuk. Jövőre „dobjuk piacra” a zöldbabfőzeléket sülttel, hamis töltött karalábét és még egykét hasonló új termékünket. — A korszrű táplálkozás elveinek megfelelően készítenek majd diétás ételeket is? — Sajnos ezek még drágábbak lennének mint a hagyományosak. Ma szalontüdőt főznek a konyhán, Kuli László belenéz a nagy kondérba. — Milyen sikerrel szerepelnek külföldön? A határokon túl keresettebbek termékeik mint itthon? — Már öt éve exportálunk az NSZK-ba magyaros ételeket: bakonyi sertésszeletet, töltött káposztát. Négy éve szállítunk Ausztriába gombaételeket és szárnyas készítményeket. Most egy holland partner jelentkezett. Számára októbertől szállítunk holland specialitásokat: flamand marhasültet, holland hasét. Ezen kívül extra csirkeragut és magyaros marhagulyást rendelt tőlünk tisztes mennyiségben. — Magyarországon több gasztrofol üzem is van, mi lehet az oka, hogy csak a miskolciaktól vásárolnak külföldön? — Valóban, Pécsett és a Pest-budai Vendéglátónál is üzemel hasonló gyár, de csak mi vagyunk exportképesek. Ennek egyik oka a korszerű technológiánk, a másik pedig az üzletpolitikánk. A külföldi partnerek ugyanis igényesebbek a technológiai előírásokra, mint a hazaiak, és a csomagolás is jóval esz- tétikusabb. Csak egy-két példa: ragaszkodnak hozzá, hogy a húselőkészítőben műanyag vágódeszkát és műanyag nyelű késeket használjunk, mert a fában jobban szaporodnak a baktériumok. Nem használunk tartósítószert, hiszen a főzés, és az ezt követő —40 fokos hűtés biztosítja a tartósítást. — A konyhafőnöknek mi a kedvenc étele? — Az itteniek közül a sólet és a töltött káposzta. Egyébként nem a saját főztünket esszük, hanem a Katowicéből hordjuk az üzemi ebédet. Sokszor úgy eltelünk már az ételek szagával, hogy egy szelét zsíros kenyér jobban esik, még otthon is. Orosz B. Erika Fotó: Fojtán László Itt a Favorit voritot vehet át, amely az ország hatvan elárusító helyén szabadon értékesíthet. A sorozatgyártást egyébként augusztus elején indították be és ma már naponta százötven kocsi hagyja el a szerelősort. A termelés felfuttatásával a tervek szerint már szeptemberben háromezer új, kódjelzése szerint Skoda 781—136 L típusú kocsi kerül az üzletekbe és a szállításokat a jövő év végéig tovább növelik. A Mlada Boleslav-i autógyár sajtófőnöke az MTI prágai tudósítójának elmondotta, még az idén 38 ezer Favorit készül el, a kocsikat kizárólag belföldön értékesítik. A Favorit sorozatgyártásának megkezdésével egyidejűleg különben beszüntették a Skoda 105-ösök gyártását. A 120-as típusoktól jövőre köszönnek el, addigra teljesen át akarnak állni az újabb típusok, a Super Favorit és a Favorit Combi gyártására. A Favorit egyébként Nyu- gat-Európában januárban, az amszterdami autószalonban mutatkozik be. Ezután Belgrádban, Frankfurtban, Genfben, Barcelonában, majd Brüsszelben és Párizsban állítják ki. Az export is jövőre indul, fokozatosan bővítik a kivitelt. Azt, hogy melyik szocialista országba mennyi kerül, a megkötendő megállapodásoktól függ. A Skodákat külföldön forgalmazó Motokov cég képviselőjének tájékoztatása szerint Magyar- országra az idén tízezer Skoda 120 L típusú kocsit szállítanak és elméletileg jövőre már Favoritot is eladnának, ha Prága és Budapest erről meg tud egyezni. Nem a saját főztjüket eszik Naponta etetnek egy várost
