Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-05 / 212. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. szeptember 5., hétfő Két művészeti kiadvány MŰSOROK Százhetvenöt éve született Eötvös József, tán a legsike­resebb magyar. Az alap: eu­rópai műveltsége — a kor kívánalmainak elsajátítása. Jól versel, és a szerűimen - talizmusnak megfelelően megírja a korában legnép­szerűbb magyar verset, A megfagyott gyermek-vöt. De nem éri be a költészettel, még kevésbé a „tiszta lírá­val”: többre vágyik; eszmei győzedelmét áhítja. — Hu­szonhárom éves korában már és még ugyancsak az érzel- messég szelleme diktálja tollának a legszentimentáli- sabti regényt a Karthausit, amelynek semmi köze a ma­gyar valósághoz, a kor kül­földi divatjának eleget tevő kozmopolita mű az, külföl­dön is sikere van. De nem­csak sznobságból játszódik Franciaországban, hanem mert ott már létezik olyan polgárosodás, amit be lehet mutatni. Az érzelmességtől aztán a hazai állapotok felé fordul, s elsősorban saját osztályát kritizálja; A falu jegyzője a magyar vidék, a vármegye rettenetes viszo­nyainak páratlanul gúnyos leleplezése, a Magyarország 1514-ben pedig a főnemesi ostobaság fenyegető bírálata. El is következik a várt forradalom, s a harmincöt éves Eötvös a kormányba kerül, kidolgozza az egyhá­zaktól független oktatás ter­vét, amit persze még e for­radalmi időszakban sem fo­gad el a felsőház — csak száz évvel később lesz reali­tás. Csakhogy a politikától majd két évtizedre visszavo­nult Eötvösnek a kiegyezés után. újból ugyanazon tárca élén, mégis sikerül sókat megvalósítania oktatásügyi Hallom a zsörtölődést — még az éterben is. Két nap a téma. Két iskolai nap. Egészen pontosan, a csütör­tök meg a péntek, amelyek lévén szeptemberi napok, már köpenyesek az ifjúság számára. Becsengettek, nincs helye semmiféle suskusnak, reggeli hétalvásnak. Kelni és menni kell! Azt mondja a kolléga, azt mondja az idősebb úr a vil­lamoson, hogy már minek volt ez a két nap? Hagyták volna inkább a gyerekeknek! Azután itt ez a mostani hét­fő, ez a szeptember 5-e, egy teljes egész hét kezdete, lett volna inkább most a kezdés. Az a két nap úgyis csak el­ment, még bemelegítésnek'is kevés volt, ráadásul jött ugye azonnal a szombat, meg a vasárnap, a maga ki- kapcsolódásával, pedig iga­zából még kikapcsolódni sem volt miből. Nem mondom, tetszetős ér­velés, csak egy kicsit sántít. Nekem mindenesetre túlsá­gosan ismerősnek tűnik, ezerszer is hallottnak, rutin­jainkból visszaköszönőnek. Amire felnőtt világunkból rímel a példa, hogy hétfőn pihenjük a vasárnap fára­dalmát, kedden dolgozgatni kezdünk, csütörtökön már fáradtak vagyunk, pénteken még készülünk a szombati pihenőre ... Nemcsak mon­dogatják, magunk is rájöt­tünk, ez bizony tarthatatlan már ma is, a holnapról nem beszélve. Miért lenne másként az is­kolában? Igaz, volt néhány év, amikor szeptember első teljes hetének hétfői napja volt az iskolakezdés idő­pontja, s így azután hol har­madikéra, hol negyedikére esett a tanévnyitó. Vasárna­pi ünnepséggel — ami szin­tén adott okot a zsörtölődés- re. Mert azt éppen lehet, sőt szabad. Magán a tényen nem változtat. S aki csak egy ki­csinykét is járatos az isko­laberkekben, az tudja; bi­zony nemigen engedheti meg magának a lazítás lu­elképzeléséből: mindeneset­re keresztülviszi a kötelező népoktatást, s nem sokkal később a svájcival rokon szellemű nemzetiségi tör­vényt, amely azonban írott malaszt marad. Eötvös páratlan sikerének titka a sokoldalúsága; írói tevékenységében is politikus, és az irodalom az ő számára nem a politika pótléka, ha­nem saját pályáján belül is annak művészi segítője. Eötvös a politikában is igazi gondolkodó, filozófus: leg- különb műve épp az önkény- uralom alatt írt, A XIX. század uralkodó eszméi; eb­ben korának legnagyobb po­litikai gondolkodói közé nőtt föl. Fejtegetései a demokra­tizmusról ma aktuálisabbak, mint megírásának idején voltak! Utolsó műve pedig — a Gondolatok — az eti­kai nézetök mélységesen filo­zofikus, és közösségi tartal­mú sűrített előadása; az aforizma műfaj legfcülönb magyar alkotása. xusát sem a pedagógus, sem a diák. Az első perctől nem. A legtöbb gyerek beszámo­lója ma már nem úgy hang­zik, -hogy az egész délelőtt beszélgettünk. A legszüksé­gesebb teendők osztályfőnöki megbeszélése után, bizony már a harmadik órára is ál­talában a szaktanár ment be. És ismételtek, új anyagot vettek, házi feladatot adtak. Bizony ezen a hétvégén már nagyon sok nebuló ta­nult és körmölt. Mert hét­főn vagy kedden már szá- monkérik a munkát. Bizony a tantervek feszesek, a la­zítás hátrányt halmoz. És ezt jó, ha gyerekfejjel meg­tanulja az ember. Az ember — ha megélt néhány évtizedet... — haj­lamos arra, hogy elhiggye: már mindent tud a szülővá­rosáról. Mondjuk az Avas­ról (is). Ám még, ha így lenne is, mindig jó újrahal­lani a már ismert történe­teket. Milyen büszkén (és nosztalgikusan) szoktuk idézni Móricz Zsigmondot, aki fél évszázada nagy jövőt jósolt városunknak... Ak­kor még (a harmincas évek közepén), valóban áttekint­hető volt az Avasról a vá­ros, az élet is vidámabb volt a hegyen. Érthető, hogy Tolnai Attila az ő (és más kortársaik) nyomait kereste színes riportműsorában (csü­törtök, miskolci rádió 17.30 —18.00). Megszólaltatta a történészt, a pincegazdát, az irodalomtörténészt, a víz­ügyi szakembert, egyszóval a múltat szembesítette a je­lennel. Megbecsüljük-e vá­rosunk egyik jelképét, a de­rék, öreg hegyet? Mit nem adna érte egy Hódmezővá­sárhely, Makó vagy Szentes! Fentről, a toronyból való­ban csodálatos a panoráma! De — kérdezem magamtól —, mikor is jártam utoljára a, hegyen, a toronyban? Bi­Kettőszázkilenc színes fotó hazánkról. Ennyi található a Képzőművészeti Kiadó gon­dozásában — a Kossuth Nyomdával közös kiadásban — most megjelent Magyar- ország című hatalmas al­bumban. Ez az album már korábban, néhány évvel ez­előtt is megjelent magya­rul és több idegen nyelven, ám nagyon hamar elfogyott, s mert van iránta érdeklő­dés, újra kiadták. A csoda­szép fotókat Szelényi Ká­roly fotóművész készítette, a bevezető tanulmányt Lázár István írta és a képekhez Székely András művészettör­ténész válogatott verses idé­zeteket. Érdekes az album szerkezete. A bevezető ta­nulmány után Budáról in­dul a képek sora és az or­szágot kilenc tájegységre bontva, az óramutató járá­sával ellenkező irányban járja körbe hazánk szép tá­jait, hogy végül Pesten kös­sön ki, azaz elérje az indu­lópontjának, Budának keleti határt szabó Dunát, össze­kötve a főváros két felét. Szelényi Károly fotóinak magas színvonalát méltatni ma már közhelynek tűnik, igen sok hasonló fotóalbuma tanúsítja azt. De tanúsítják az e kötetben látható felvé­telek is, amelyek között a mi tájegységünk is több képpel szerepel. Az album mindenki számára érdekes és igen értékes, de különösen alkalmas ajándéktárgynak, főleg a hazánkat megismer­Ma, 18 órától világhírű da­rab előadására várják az ér­deklődőket a BÁÉV művelő­dési házának színháztermé­be (Miskolc, MSZB tér 4.). Őszi színházi est keretében a Pécsi Sándor Színpad Tho­mas Mann: Mario és a va­rázsló című egyfelvonásos drámáját mutatja be. A da­Szávoszt Katalin' iparmű­vész porcelán faliképéiből nyílik kiállítás ma, szeptem- ben 5-én délután öt órakor Miskolcon, a Kossuth utcai Mini Galériában. A kiállítást Ferencz István, Ybl-díjas zony törnöm kell a lejem. Nyilván rokont, vendéget kísértem föl, mert magasból nézvést sokkal szebb Mis­kolc. Gyerekkoromban gyak­rabban fel-f el ruccan tunk, de mostanában? Mi vonzana? Riasztó a hegy híre, s nem vonzó látványnak sem. Hall­gatva Tolnai Attila riport­jában a pincegazdát, aki a szalonnasütés, fröccsözés örömeiről beszélt, azon tör­tem a fejem, hogy mikor jön le.onnan? Este ugyanis nem tanácsos, még hölgyiis- merős nélkül sem... Marad hát a nosztalgia. “Hajdan 800 pince „élt”, ma 200. Oklevelek már a 14. században emlegetik. A mis­kolci polgárnak rangot, te­kintélyt adott, ha pincéje, bora volt a hegy gyomrá­ban. Mert — ugye hihetet­len ? — Miskolc bortermő vidék volt a filoxéra előtt. De hoztak ide bort távolab­bi vidékről is, mert az ava- si pincék kitűnő tárolókelyet biztosítottak. Márpedig ahol ni, vagy innen látványemlé­keit magával vinni akaró külföldiek számára. Ugyancsak a Képzőművé­szeti Kiadó adta közre a Sopianae — Pécs^ólceresztény emlékei című kötetet, amely címének megfelelően a mai Pécs helyén, az időszámítá­sunk utáni II. évszázad ele­jén létesült Sopianae város emlékeivel ismertet meg. E város lakói között a helyi illír-kelta lakosság mellett bevándorolt nyugat-pannó- niai és itáliai népelemek voltak. Emléküket sírkövek és egyéb feliratok, oltárkö­vek őrzik. Ezek a nagy ide­genforgalmú Pécsett, külön érdekességet jelentenek, hi­szen nagyon sokan szeret­nének megismerkedni a két­ezer éves város ókori múlt­jával is. A most megjelen­tetett könyv célja, hogy tá­jékoztatást adjon ezekről az emlékekről. Ennék megfele­lően található a könyvben három nagyobb tanulmány a feltáró régész — az azóta sajnálatosan elhunyt — Fü- lep Ferenc, a falfestménye­ket megmentő restaurátor, Bachman Zoltán és a ter­vező építész, Pintér Attila tollából. A kötetet 27 szö­vegközti ábra, 19 fekete-fe­hér és 26 színes fotó teszi teljesebbé. rabot Sárközi György fordí­totta, színpadra alkalmazta Spiró György. Rendezte: Szép László. Cipollát Kan- csér József, Mariót pedig Vígh József személyesíti meg. Az előadást követően baráti beszélgetésre várja a nézőket az amatőr színpad társulata. építész nyitja meg. A mű­vész egyébként az Iparmű­vészeti Főiskola tanára és korábban terveivel részt vett a Sárospataki Kerámiagyár rekonstrukciójában. bor van, az csak vidám hely lehet. Miskolc kisváros volt, s minden bizonnyal kedélye­sebb, mint ma. Nem hiszem ugyanis, hogy Móra Ferenc és írótársai tévedtek volna, amikor olyan meleg hangon emlékeznek meg az avasi kvaterkázásokról. De — mondjuk ki —, ma az s legszolidabban élő réteg (hu­mán értelmiség), amely Lé- vay József, majd később Marjalak! Kiss Lajos idejé­ben kedélyesen pincézett az Avason. Ma túlóráznak az emberek, a hétvégeken pedig szorgalmasan művelik akis- •kertjeiket, ha zöldséget, gyümölcsöt akarnák. Ettől függetlenül igaza volt a ri­portban annak, aki az Avas­ban kiaknázatlan lehetősé­get lát. Idegenforgalmit. Mert egy pohár jó borra tailán még futná — mond­juk egy orgonahangverseny után. hs. rádió KOSSUTH: 0.20: Hogy tetszik lenni? — 0.50: A hét zenemüve. — 9.40; Ki kopog? A Gyer­mekrádió műsora. — 10.05: Nyit- nikék. — 10.35: A tegnap ma­gyar zeneszerzői. — 11.02: Bio­ritmus. — 11.22; Márkus László énekel. — 11.35: Lénárd Sándor önéletírásából. — 12.45: Egv ha­zában. Riport. — 13.00: Klasz- szikusok délidőben. — 14.10: Búcsúfia. Novella. — 14.24: Nép­dalfelvételek. — 15.00: Elvesztett otthonok. — 15.30: Kóruspódi­um. — 16.05: Hangoló. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: A fúvószene története. 2. rész. — 19.05; Első kézből. — 20.15: Operettfelvéte­lek. — 20.56: Sándor György önálló estjei. — 22.00; Hírvilág. — 22.30: Archívumok mélyéről. PETŐFI: 0.05: Nótacsokor. — 9.05: Napközben. — 12.10: He­gedűs a háztetőn. Részletek. — 12.30: Népi muzsika. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtő] ötig. — 17.05; Külyükrádió. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Magyarország—Szovjetunió. Fér­fi kézilabda-mérkőzés. — 19.15: Olasz dalok. — 19.30: Sportvi­lág. — 20.03; Hívja a 3B-83-78-as telefonszámot. — 21.05: Egy órá­ban egy élet. Maurice Cheva­lier. — 22.05: ..Human Rights Now!” (ELÖ). BARTÓK: 9.06: Hangverseny­felvételeinkből. — 9.30: Liszt: Szent Erzsébet legendája. Ora­tórium. — 12.00: Dániel Safran gordonkázik. — 12.30; Haydn: B-dúr szimfónia. — 13.05; Ki­látó. — 13.50: Új kórusleme­zünk. — 14.20: Kamarazene. — 15.00: Attila. Operarészletek. — 16.00; Szimfonikus zene. — 17.25: Kamarazene. — 18.20: A hét zeneműve. — 19.05: Új lemeze­ink. — 19.40: Felejthetetlen hangversenyek. — 21.17: Opera- művészlemezek. — 22.30: Gon­dolat-jel. MISKOLCI STÚI-'IÓ (a 268,8 m-es közép- a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 UllH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Csonka László. — El szeretném mondán. Paulovits Ágoston jegyzete. — Közben: 10.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika. — Reklám. — i8.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió J. MŰSOR: 17.33: Hírek. — 17.40: Csodagyógyszer nincs. Vi­etnam : változás, várakozás, va­júdás. — 18.30: Reklám. — 18.40: Tévétorna. — 18.45: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19.30: Hír­adó. — 20.10: Reklám. — 20.15: Derrick. NSZK bűnügyi tévé- filmsorozat. — 21.15: Reklám. — 21.20: Hatvanhal. — 22.05: Fü­tyülök a világra. Tersánszky Józsi Jenő születésének 100. év­fordulójára. — 22.45: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti té­véstúdiók: Budapest. Pécs, sze­ged. — SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 10.50: A nap per­cei. — 17.00: Katonák műsora. — 17.55: Pozsonyi magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Vita­műsor. — 19.30: Híradó. — 20.00: Hely a házban. Tévésorozat befejező része. — 21.15: Sport­visszhangok. . — 22.15: Aktuális kérdések. — 22.35: Kína délnyu­gati látványosságai. Dokumen­tum film. mozi BÉKE: Rövidzárlat. Mb. szí­nes amerikai sci-fi komédia. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: £12 és 3 órakor. A szakasz. Mb. szí­nes amerikai háborús dráma. 16 KÖZLEMÉNYEK Egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő levelező tanfolyamokat indítunk magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol, német cs orosz tárgyakból! (Ide­gen nyelvekből államvizsga-elő­készítő is.) Kérjen tájékoztatót! Címünk: Pallas Felvételi Előké­szítő Munkaközösség 1364 Buda­pest 4., Pf. 126. év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: n6 és £8 órakor. — BÉKE KA­MARA: A tuareg bosszúja. Szí­nes olasz kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 1. helyári Kezdés; £4 és £6 Órakor. — BÉKE VIDEO: Az utolsó számlát te fizeted. Szí­nes, feliratos olasz—NSZK wes- ternfilm. Kezdés; 9. 11 és f8 érakor. — KOSSUTH: A szakasz. Mb. színes amerikai háborús dráma. 18 év! Kiemelt 1. hely- ár! Kezdés: 9. 11. 13. hn5. 7 és 9 órakor. — HEVESY: Betty Blue. Színes francia film. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — HEVESY IVÁN: Kalandfilmek sorozata: Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai kalandfilm. Ki­emelt l. helyár,! Kezdés: f3 és f9 órakor. — HEVESY VIDEO: A törvény nevében! Színes, fel­iratos francia film. Kezdés: flO és £12 órakor. _ TÁNCSICS: Donald kacsa nyári kalandjai. Mb. szí. amerikai rajzfilm. Kez­dés: f4 órakor. Híd a Kwai fo­lyón I—II. Színes angol film. 14 év! Dupla, felemelt helyár! Kez­dés: £6 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: A menyasszony gyö­nyörű volt. Színes magyar- olasz film. 14 év! Kezdés: Í5 órakor. Rázós futam. Mb. szí­nes új-zélandi kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 óra­kor. — TÁNCSICS VIDEO: Fél­kezű bokszoló. Színes hongkongi kung-fu kalandíilm. 16 év! Kez­dés: f3, f5 és f7 órakor. — FÁKLYA: Nagy zűr Kis-Kíná- ban. Színes amerikai kalandíilm. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: 3, 5 és 7 órakor. — FÁK­LYA KAMARA: Gyilkos robo­tok. Színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 órakor. — FAKLYA KAMARA VIDEO; Agyaggalamb. Színes francia akciófilm. Kezdés: í3 és £7 órakor. — PETŐFI; Ritz für­dőház. Mb. színes angol film- vígjáték. 16 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Tör­vénysértés nélkül I—II. Magyar film. 14 év! Dupla helyár! Kez­dés: 5 órakor. — TAPOLCA, ADY: Az ördög jobb és bal ke­ze. Mb. színes olasz—NSZK westernfilm. Kiemelt 2. hel.várl Kezdés: f7 és f9 órakor. — VA­SAS PARK: Amerikai feleség. Színes olasz film. 18 év! Fel­emelt helyár! Kezdés; 8 órakor. — KRÜDY: A másik ember I—If. Magyar történelmi dráma. Dup­la helyár! Kezdés: f7 órakor. — HÁMOR. BÜKK: Misszió. Mb. színes angol dráma. Felemelt helyár! Kezdés: £6 órakor. — PERECES. BÁNYÁSZ: Az ördög jobb és bal keze. Mb. színes olasz westernfilm. Kiemelt hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — KA­ZINCBARCIKA. BÉKE; Kiáltás és kiáltás. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. Vágyra- járók. Mb. színes francia vígjá­ték. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés- 6 és 8 órakor. — LE- NINVÁROS, DERKOVITS: Nyi­tott ablak. Színes magyar film. Kezdés: 3. f6 és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Han­nah és nővérei. Mb. színes ame­rikai filmvígjáték. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁ­KÓCZI: Szökevény vonat. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5, Í7 és f9 órakor. — SATORAL- JAÜJHELY. BEKE: VIDEOMÜ- SOR, BARCO KIVETÍTŐVEL : Jé- züs élete. Szí. amerikai film. Kez- dés: 4, 6 és 8 óra. — ÓZD, BÉKE: Halálraítéltek utcája. Színes ka­nadai film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD. ADY: Rendőrsztori. Szines hongkongi film. 14 év! Kiemelt 2. helyér! Kezdés- £6 órakor. -- SZERENCS. RÁKÓCZI: Tltánla, Titánia, avagy a dublőrök éjsza­kája I—II. Színes magyar film. 16 év! Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — TOKAJ, PETŐFI: Aranyásók. Mb. színes román— NSZK—francia kalandfilm. Kez­dés; 6 órakor. — EDELENy, MÁJUS l.: A három Amigó. Mb. színes amerikai filmvígíá- ték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 16 órakor. — ENCS, VÖRÖS CSILLAG: Diplomás örömlány. Mb. színes angol krimi. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 óda­kor. RÓNAI V1DEOMOZI A HŐSÖK Koreai—hongkongi, harcművészet! kalandíilm Fsz.: Chin Han és Li Szu Yuan Kezdés: 15. 17 és 19 órakor, a klubhelyiségben Agbeiktatási munkálatok mi­att 1988. szeptember 6-án 7—16 óráig nyomáscsökkenés várható a Killián lakótelepen, és idő­szakos vízhiány várható: Lányi E. u., Kiss tábornok u., Előhegy u., Kondor B. u., Aknász u., Bá- nyamócs u., Vájár utcákon. Kcr- . jük fogyasztóink szíves megér­tését és türelmét. Miskolci Vízmüvek TÉLI ALMASZtlKSÉGLETÉT SZEREZZE BE A GYÖNGYÖS-DOMOSZLÓI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN! Szedd magad akciót az alábbi ihclyekcn szervezünk: Hort, Fáy-tanya IX. 5—25. (7 Ft/kg egységár) Recsk, Gyula-major IX. 12—X. 2. (6 Ft/kg egységár) Karácsond, IX. 12—X. 2. (7 Ft/kg egységár) .között, a hét minden napján 7—16 óra között. Ez már nagyüzem! cs. a. Rádió mellett -­4z avasi pincék (bm) Mario és a varázsló Porcelán faliképek

Next

/
Thumbnails
Contents