Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. szeptember 1., csütörtök Nézőtéri meditáció Egy kocka a filmből: középen Tom Berenger, a kegyetlen Bar­nes törzsőrmester alakítója. Két évvel ezelőtt készült Olivér Stone filmje Ameri­kában, azaz 18—19 évvel a benne látható történések után, s sokadikként abban a sorban, amelyben az ame­rikai filmalkotók visszate­kintenek a vietnami hábo­rúra, az amerikaiak számá­ra csúfos kudarccal végző­dött intervencióra, és mint­egy lelkiismeretfurdalásnak engedve, sorra bemutatják, milyen kegyetlen is volt ez a dzsungelháború, milyen esztelen áldozatokkal járt, hány, meg hány amerikai vesztette el ott az életét, mennyien sebesültek meg, s szereztek egy életre érvé­nyes tanulságokat. (Más kérdés persze, hogy szület­tek olyan filmek is, ame­lyekben a leszerelt katonák az ott megtanult gyilkolási módszereket kamatoztatják merőben más, otthoni kö­rülmények között, de ez, A szakasz nem ezek sorába tartozik.) A film alkotója maga is megjárta annak idején Viet­namot, harcolt, és hadnagy­ként szerelt le. Tapasztala­ta akad hát bőségesen. Nincs is okunk kételkedni e film hitelességében. Ez az 1986-ban készült film tagad­hatatlanul arról beszél, hogy esztelen dolog volt a viet­nami háború, legalábbis az ott harcolt és ott elpusztult katonák szemszögéből nézve. Száztíz percen át olyan po­kol képei szikráznak a né­ző előtt, hogy az szinte fél­ve lapul a nézőtéri székbe, szinte örül, hogy a becsa­pódások elkerülték, a flzsungelbeli rovarok nem őt marják, nem ő fekszik szét- roncsoltan a fák tövében, és nem ő van a fekete mű­anyag zsákokban. Roppant nagyhatású, mesterségbeli- leg kitűnően megcsinált film ez A szakasz. A piro­technikus tobzódhatott, az operatőr — Robert Ri­chardson — bravúrosan ál­líthatta elénk a sok-sok szenvedést, kegyetlenséget, a rettentő tűzharcokat. A ren­dezőnek arra is volt gond­ja és ereje, hogy ne homo­gén tömeget játsszasson előttünk, hanem külön arca, külön jelleme legyen min­den szereplőnek, s még a néger katonák fehérekkel szembeni ellenszenvéből is felmutasson valamit. Látta­tott kegyetlen tiszthelyettest és emberségesebb őrmestert és középpontba állított egy Chris nevű önkéntest, aki főiskolai hallgató volt, de apja és nagyapja korábbi háborúkban megélt élmé­nyei arra serkentik, hogy ő is harcoljon. Így kerül egy évre Vietnamba. Az ő sze­mén és naplóján, illetve le­velein keresztül ismerjük meg az 1967—1968-as év fordulója néhány borzalmas hónapjának eseményeit. Nem véletlen, hogy a film csak 16 éven felülieknek enge­délyezett: igen jó idegek, és helyenként erős gyomor kel­lenek a látható szörnyűsé­gek látványának elviselésé­hez. Elriaszt a háborúzástól ez a film, az tagadhatatlan. Egyetlen dologról azonban nem szól: miért vannak amerikai katonák Vietnam­ban, hogy kerültek oda, s kik is azok a vietkongok, akiket irtanak? Igen, irta­nak, és nem egyszerűen har­colnak ellenük, mert a la­kosságot is ítélet nélkül öl- dösik, asszonyokat, gyerme­keket ölnek hóhér módra és nem katonaként; falvakat perzselnek fel, embereket hurcolnak el. Ugyanakkor a fegyveres vietlcong támadá­saitól félnek, s nem is ok nélkül. Arról nem esik szó a filmben, hogy a vietna-' miak a hazájukat védik ve­lük szemben, s hogy a kambodzsai határ melletti dzsungelben — ott játszódik a film — ők vannak otthon, így féloldalas a film, s a benne hirdetett, háborút el­ítélő gondolat. Lázit a film az embert gyilkossá aljasító háború ellen, de elhallgatja, miért is van ez a konkrét háború. Ismétlendő, mester- ségbelileg nagyszerűen meg­csinált, izgalmas, sőt, he­lyenként riasztóan izgalmas filmet látunk — hangvétele, beszélt szövege (egyébként a film feliratos) meglehetősen trágár, mint az frontkato­náknál szokásos —, el is gondolkoztat mondandójáról, de az említett féloldalúsá- gát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A központi fi­gurát, Christ Charlie Sheen formálja prömkatonából ha­mar feleszmélő és hitét vesztő emberré. Rajta kívül jó tucatnyi, kitűnően meg­formált figurát látunk, és természetesen kitűnően moz­gatott, hatalmas tömeget. * E héten látható még a Nézz körül című szovjet társadal­mi dráma egy özvegyasszony és felnőtt fia nehézkes kap­csolatáról, valamint Az agyagfigurák legendája című kínai film egy XVIII. szá­zadi kínai agyagszoborké- szítő e századi leszármazott­járól, illetve műkereskedők­nek ellene indított kizsák­mányoló hadjáratáról. (benedek) Az agyagfigurák legendája egyik mozzanata. Régi-»j közösségi jelkép: a címer Mi jut ma a címerről az ember eszébe? Természete­sen az országcímer, no meg a Iközilebedési eszkö­zökön a városi címer, pél­dául Miskolcon a tovasu- ihianó buszo^ö oldalán: a pajzsban fönh a kohász aíakj'a, lenn királyfej, csil­lag, szőlőfürt. Az öregek is­mernek másféle címert, cí­mereket is, a régi ország- címert, emilékeznek az 1956-osi úgynevezett Kos- suth-címerre, no ímeg a régi nemesi címerekre, s utóbbi­ra gondolva legyintenek: a címer úri huncutság! Régi idejétmúlt jelikép. tanítot­ták az iskoláiban; no. de hagyomány, hogy minden országnak legyen címere, így volt nekünk is. Igaz, az 1949-:ben konstruált cí­mer csak nevében volt az, mert a címentan szabályai­nak fittyet hányt. Ám ki törődött akkoriban effélé­vel?! Az 1970-es évektől kezd­ve mintegy divat lett, hogy a városok újra címerre ,,éheztek”. Elővették a ré­gi címert, mustrálgatták. s többnyire fintorogva félre­tették. mondván, hogy mi köze ezeknek a régi kaca- toknak a szocializmushoz. Jó, legyen címer, de más ábrák, más jelképek kelle­nek: vörös csillag, fogas­kerék, vagy más, ami a munkára, a termelésre utal. s királyok, főunaík, hajdúk helyett munkás vagy paraszt alakja álljon a cí­merben. Pontosabban in­kább csak munkás, hiszen nem „sikk” vállalni a me­zőgazdasági jelleget egy városban! Bizony volt olyan új város a megyében, melynek vezetői nem lelke­sedtek a régi címerben lát­ható mezőgazdasági szer­számok láttán, helyette in­kább az új. ipari jelképeket választották... Pedig a cí­mer úgy szép. úgy igazán értékes, ha ábrája minél egyszerűbb, s minél régibb. Változtatni . rajta lehetőleg nem kell, hiszen a címer­nek sosem volt feladata, hogy egy közösség, akár vá­ros. akár falu. akár egye­sület, jellegét maradéktala­nul tükrözze, s bármii válto­zás van, a címernek tükröz­nie kell. Amikor 1987 tavaszán Borsod-Abaúj-Zemplén be­mutatkozott a budapesti Vi­gadóban, egy kis történeti kiállítást is kellett rendeznie a múzeumnak és a levél­tárnak közösen. Sokat tör­tük a fejünket, mi is jelké­pezze ezt a hosszú nevű, összetett megyét. Fessük meg a címereket! Látványo­sak, érdékesek, s évtizedek óta senki sem látta. Nosza nekifogtam, sorra megfes­tettem Borsodot, Gömör- Kishontot, Abaúj-Tornát és Zemplént. Igen, szépek így együtt, de mi legyen a mai megye egészének jelképe? Milyen tájképet, milyen épületet válasszunk? A to­kaji hegyet? Az avasi tv- tornyot? Egy sem az egész megye jelképe. Próbáljuk összerajzolni a címeréket, hiszen a címeregyesítésnék ez a fajtája a címertan sza­bályai szerint engedélyezett. De hogyan is tegyük, hogy szép (legyen, színekben is harmonizáljon? Milyen pajzsalakot válasszunk? Le­gyen-e valamiféle ékítmény a pajzson? Sok idő nem volt a töprengésre, úgyszól­ván csak órák. S megszüle­tett a címer, amely a fővá­rosban egyértelműen sikert aratott. Azóta a szakzsűri elfogadta, sőt követendő példának tekinti, mint az első 1945. óta tervezett me­gyecímert. A használat en­gedélyezése folyamatban van. Addig is álljon itt a rajza. Színesben szebb len­ne, de színes képet közlő sajtó még nincs a megyé­ben. Hónapokkal később a le­véltárba, a pártbizottság­hoz. érdeklődő telefonok és emberék futottak be azzal az ötlettel, hogy ne csak a városoknak legyen címe­rük, hanem falvaknak is. Mert hát emlékeznek, volt régen pecsét, rajta községi címer. A levéltárra várt a feladat, előbányászni a régi címereket. Voltak már ko­rábbi kezdemények is: Ádárn István Szikszóról szóló köny­ve címlapján közölte a ré­gi mezővárosi címert egy pecsétről, 1982-ben Tisza- keszi évfordulójára meg­jelent községtörténet cím­lapján is ott a régi pecsét ábrája (hal). 1984-ben Hal- maj évfordulóján a község határában táblán festették meg a régi halas címert a levéltári adatok alapján. Ez látható a községtörténeti ki­advány címlapján ,-is. Az elmúlt hónapok gaz­dag „címer termést” hoztak: megfestettem Felsőzsolca, Szikszó, Sajószentpéter, Önöd, Gesztely, Tiszakeszi címerét. Készül Göncé, s re­mélem a sor nem szakad meg. Hogyan is készül >a cí­mer? Az alap a régi ábrá­zolás, többnyire pecsét. A pecséten színekre utalás többnyire nincs, azt nekem kell megkomponálni, a cí­mertan szigorú szabályai szerint. Általában a címer­tan tiszta színeket használ (vörös, kék, zöld, fekete) s ehhez csatlakoznak a fém­színek (arany és ezüst). Az ábrázolásokat és a mezőket úgy kell kialakítani, hogy színre szín., fémre fém nem kerülhet. Tehát például arany mezőben ezüst alak nem állhat (vagy fordítva), de zöld mezőben vörös alak sem állhat, csak vagy fém- színű mezőben a négy föl­sorolt színű figura, vagy a négy szín egyikére festett mezőben fémszínű figura. Meghatározottak a címertani alakok is, például a sisak alakja, a csillag, a hold alakja, az állatok alak­ja, stb. A címerfestés va­laha külön szakma volt. 1945 előtt még működött né­hány címerfestő — az utol­só mohikánok. A címerfestő fantáziája tehát ' erősen be­határolt, s ezt a képzőmű­vészek nemigen szeretik. Az igazi művész nem szereti a kötöttségeiket. Többek kö­zött ettől is művész. A cí­merfestés nem művészet, szakma, szakág. De mint mindent, ezt is lehet hozzá­értéssel, műgonddal csinálni, vagy hanyagul. A miskolci levéltárban ma már kiala­kult egy kis gárda, amely otthonosan kezd mozogni a címertan világában. A régi pecsétnyomókat még Ro­mán János gyűjtötte össze és adatta ki füzetekben. A jelenlegi igazgató, dr. Csor­ba Csaba történészi irányí­tása mellett a restaurátor- műhelyben hárman va­gyunk, akik képzőművé­szeti képzettségünk révén részt veszünk a tervezésben s ránk vár a tervek kivite­lezése. Sokasodnak a címerter­veik az asztalomon, s remé­lem, egyre több település lakói érzik úgy, hogy a kö­zösségi együvé tartozás kife­jezésére valami jelképet kell keresni. S ez a jelkép mi lehet más, mint a régi cí­mer. Őseinket becsüljük meg, ha lehetőleg változta­tás nélkül felújítjuk ezeket. Képeslapra nyomva színe­sen szép ajándék is lehet. B. Balsai Jolán, a levéltári restaurátor- osztály vezetője MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.05: Tanévnyitó. — 0.45: Verbunkosok, nóták. — 9.15: Köznapi gondok. — 9.30: A külpolitikai rovat műsora. — 10.05: Irodalmi világjárás. — 10.35: Operarészletek. — 11.35: Üt a láthatatlan házhoz. Epizó­dok Lénárd Sándor önéletírásá­ból. — 12.45: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 13.00: Klassziku­sok délidöbcn. — 14.10: A ma­gyar nyelv századai. — 14.25: Sass Sylvia és Miller Lajos operettfelvételeiből. — 15.00: Szóról szóra. Zenés irodalmi magazin. — 16.05: Madarak. Vers és muzsika gyerekeknek. — 16.20: A Gyermekrádió be- • mutatója. — i7.00: Ütközőpon­tok. — 17.30: Magyar tájak da­laiból, táncaiból. — 19.23: Az ötkarika jegyében. Olimpiai híradó. — 19.38: Alma és fája. — 20.18: Filmzene. — 20.30: Hi­vatása: rádiós. — 21.20: Zenei műsor. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: Haydn kórusműveiből. — 23.00: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. PETŐFI: 8.05: Németh Sándor operettdalokat énekel. — 8.20: A Szabó család. — 9.05: Nap­közben. — 12.10: Fúvóspolkák. — 12.30: A népművészet ifjú mesterei. — 13.05: Nosztalgia­hullám. — 14.00: Sátán, ördög, boszorkány. — 15.10: Operaslá­gerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Vendégünk a Casa­blanca együttes. — 16.39: Film­zene. — 17.05: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket. — 17.30: Metronóm. — 18.30: Slágerlista. — 19.05: Operettkedvelőknek. — 20.00: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: Két nap az élet. Ro­bert Merle regénye. — 22.05: ,.Ahogy mi zenélünk ...” — 22.35: Népdalkörök pódiuma. — 23.10: Az U2 együttes nagyle­meze. BARTÓK: 9.08: Üj lemezeink­ből. — 10.05: Két duó. — 10.35: Fél óra népzene. — 11.10: Ma­gyarán szólva. — 11.25: Rimsz- kij-Korszakov: Seherezádé — szvit. — 12.13: Monteverdi ope­ráiból. — 13.05: Neveletlenek. — 14.15: Zenetörténeti értéktár. — 14.56: Pophullám. — 15.50: Lehóczky Éva operaáriákat énekel. — 16.06: A kamarazene kedvelőinek. — 17.00: Nyitnikék. — 17.30: ,,Költők, írók, mese­mondók”. Középiskolások zenei vetélkedője. — 18.30: Román nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.05: A Berlini Rádió szimfo­nikus zenekarának hangverse­nye. — 20.27: Barokk muzsika. — 21.00: Top-les. — 21.40: Vá­logatás a pécsi stúdió hang- archívumából. — 22.00: Lukács Ervin operafelvételeiből. — 22.26: Zsebrádiószínház. — 22.47: Napjaink zenéje. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-cs közép- a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URII-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. *— Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. —• 17.36; A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Szer­kesztő: Jakab Mária. — Köz­ben 18.00—18.15: Észak-magyar­országi krónika. — Reklám. — T8.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Torna. — 9.00: Képújság. — 9.05: Tele­doktor. — 9.15: Szia. Mami! — 9.45: Csiribiri. Tévéjáték. — 10.30: Képújság. — 16.30: Hí­rek. — 16.35; Hármas ,, csator­na”. — 17.20: Régi magyar tánc­muzsika. — 17.25: A világ vé­gén. Szahalin szigete. — 18.15: Reklám. — 18.20: Telesport. — 18.45: Reklám. — 16.55: Túrna. — 19.00; Esti mese. — 19.15: Lottósorsolás. — 19.25; Reklám. ~ 19.30: Híradó. — 20.20: Rek­lám. — 20.25: Két férfi, egy eset. Hajnali szürkületben. 1. rész. — 21.25: Unokáink sem fogják látni. — 22.05; Fejezetek az első világháborúból. — 22.50 : Paganini: Etűdök. I. — 23.15: Híradó. 2. MŰSOR: 17.15: Képújság. — 17.20: Az állatok és mi. — 18.10: Szent István törvényei. — ifi.25: Féltestvérek. 3. rész. — 10.25: Hírek szlovák nyelven. — 19.30: Román nyelvű műsor. — 20.00: A kővé vált nap nyomában. Kisfilm. — 20.15: Képújság. — 20.20: Marynia. Lengyel film. — 22.00: Híradó. — 22.15: Vízima­lom. Ballada. — 22.35: Kép­újság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 9.00: Animációs filmek gyerekeknek. — 9.20: Norvég tévéfilm. — 10.35: Gö­rög film. — 16.30: Dokumentum­film. — 16.55: Orvosi tanácsok. — 17.05: A nap eseményei per­cekben^ — 17.15: Vietnami ex­pedíció — sorozat. — 17.50: Pub­licisztikai műsor. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Kék fény. — 19.30: Híradó. — 20.00: Történet az életből. — 20.20: Publiciszti­kai magazin. — 21.05: Dalok a képernyőről. — 21.35: Autósok- motorosok magazinja. — 22.15: 70 éves Leonard Bernstein. mozi BÉKE: A szakasz. Mb. színes amerikai háborús dráma. Ki­emelt 1. helyár! 16 év! Kezdés; nlO. fl'2, n6 és f8 órakor. — Rövidzárlat. Mb. színes ameri­kai sci-fi komédia. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 3 órakor. — BÉKE KAMARA: Nézz körül. Színes, szovjet film. 14 év! Kez­dés: f4 és f6 órakor. — BÉKE VIDEO: A törvény nevében. Színes, feliratos amerikai bűn­ügyi film. Kezdés: 9. 11 és fi! órakor. — KOSSUTH: Rövidzár­lat. Mb. színes, amerikai sci-fi komédia. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. — A szakasz. Mb. színes amerikai háborús dráma. Kiemelt 1. helyár! 16 év! Kezdés: f3. hn5. 7 és 9 órakor. — HEVESY IVAN: Betty Blue. Színes, fran­cia film. 18 év! Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: f5 és f7 óraikor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes, amerikai kalandfilm. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: f3 és f9 órakor! — HEVESY VIDEO: Az utolsó számlát te fizeted. Színes, feliratos, olasz—NSZK westernfilm. Kezdés: flO és fia órakor. — TÁNCSICS; Nagy zűr Kis-Kínában. Színes, feliratos amerikai kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: f4, fG és £8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Az agyagfigurák le­gendája. Mb. színes kínai film. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Rázós futam. Mb. színes, új- zélandi kalandfilm. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: f7 óra­kor. — TÁNCSICS VIDEO: Jé­zus élete. Színes, amerikai film. Kezdés: f3, f5 és 17 órakor! — FÁKLYA: Ritz lürdőház. Mb. színes, angol lilmvígjáték. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: Vissza a jövőbe. Mb. színes, amerikai tudományos- fantasztikus film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 órakor. — FAKLYA KAMARA VIDEO: Forgószél kisasszony. Színes, hongkongi történelmi kaland- film. Kezdés: f3 és f7 órakor. — ADY MÜV. HÁZ; Zsivágó doktor I—II. Színes, amerikai film. Dupla felemelt helyár! Kezdés: 5 órakor. — TAPOL­CA, ADY: A három amigó. Mb. színes, amerikai filmvigjáték. Kiemelt l. helyár! Kezdés: £7 és f9 órakor. — VASAS: Az utolsó cS'itilagharcos. Mb. színes, amerikai fantasztikus krimi. 14 év! Kiemelt l. helyár! Kezdés: fő és £7 órakor. — VASAS PARK: Hannah és nővérei. Mb. színes amerikai filmvigjáték. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Hajsza szárazon és ví­zen. Színes, szovjet kalandfilm. Kezdés: 4 és G órakor. — LE- NINVÁROS, DERKOVITS: Az ördög jobb és bal keze. Mb. színes. olasz—NSZK western­film. Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: fG és £8 órakor. — ME­ZŐKÖVESD, PETŐFI: Ameri­kai feleség. Mb. színes olasz film. Felemelt helyár! 18 óv! Kezdés; G és 8 órakor. — SÁ­ROSPATAK, RÁKÓCZI: Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éj­szakája I—II. Színes, magyar Ilim. Dupla helyár! 10 év! Kez­dés: f5 órakor. — SÁTORALJA­ÚJHELY, BÉKE: Szökevény vo­nat. Mb. színes amerikai kri­mi. 18 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés". 5 és 7 órakor. — ÓZD, BÉKE: Hid a Kwai folyón I— II. Színes angol film. 14 év! Dupla felemelt helyár! Kezdés: 5 órakor. — SZERENCS, RÁ­KÓCZI: Nyitott ablak. Szines magyar íilm. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — TOKAJ, PETŐFI: VIDEO MŰSOR BAR- CO KIVETÍTŐVEL: Jézus élete. Színes, amerikai film. Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY, MÁ­JUS 1.: A halálraítéltek utcája. Szines. kanadai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 16 órakor, -- ENCS. VÖRÖS CSIL­LAG; Szorításban. Magyar do­kumentumfilm. Kezdés; 6 óra­kor. RÓNAI VIDEOMOZI PUCÉRON ÉS SZABADON Mb. francia vígjáték Kezdés: 17 és 19 órakor a klubhelyiségben TÉLI ALMASZÜKSÉGLETÉT SZEREZZE BE A GYÖNGYÖS-DOMOSZLÓI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN! Szedd magad akciót az alábbi ihelyeken szervezünk: Hort, Fáy-tanya IX. 5—25. (7 Ft/kg egységár) Recsk, Gyula-major IX. 12—X. 2. (6 Ft/kg egységár) Karácsond, IX. 12—X. 2. (7 Ft/kg egységár) között, a hét minden napján 7—16 óra között. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents