Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 211. szám 1988, szeptember 3. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Kettős ünnepség Miskolcon A bányászokat köszöntötték Dudla József kérdésekre válaszolt Tegnap, szeptember 2-ón délután három óra előtt pár perccel szokatlan látvány fogádta a miskolci Hámor étterembe érkező bányásznapi ünnepség résztvevőit: piros blúzos, fehér szoknyás majorettek színes show-val köszöntötték a Borsodi Szénbányák Vállalat bányaüzemeinek képviselőit. A szénbányák kazincbarcikai lánycsapatának produkciója után kezdődött meg a vállalat központi bányásznapi ünnepsége. Nagy Tibor, a borsodi bányavállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, az üzemek képviselőit, valamint a csehszlovák, a szovjet, a lengyel és az algíri bányászok küldötteit. Ezt követően Schalchp.mm.er Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi szónok emlékeztetett arra, hogy ezekben a napokban nem csak a 38. bányásznapot: ünnepli a bányásztársadalom, hanem a bányászszakszervezet megalakulásának 75. évfordulóját is. Röviden szólt a bányászok politikai és gazdasági harcáról, amely mindig összefonódott a szakszervezeti mozgalommal. Kiemeltté, hogy az ipari munkásság körében még mindig a bányászoknál a legmagasabb a szervezettség. A felszabadulást követően a legbecsültebb szakmák közé tartozott a bányászat, ám az 1968-ban hozott elhibázott energiapolitikai koncepció miatt megtorpant a fejlődés, csökkent a bányamunka presztízse. A hetvenes évek energiaválsága, majd a nyolcvanas évek energiagondjai azt mutatták, hogy meg kell változtatni a korábbi energiapolitikai felfogást. A szénbányászat a hosszú távú döntések mezeje, ezért az egy-két évre szóló (Folytatás a 2. oldalon) Szem előtt a nyomda Mérnökök, technikusok találkozója Nyomdászok szakmai találkozójának ad otthont két napon át Miskolc, közelebbről a Borsodi Nyomda. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége kebelében működő nyomdaipari szakosztály mérnök—technikus körének tagjai jelentkeztek a vártnál is nagyobb számban — mintegy ötszázan — az idei találkozóra (aminek egyébként minden évben más város a helyszíne), hogy gondolatokat cseréljenek a szakmát foglalkoztató kérdésekről. Ezek pedig sokrétűek, elegendő, ha most csak az újságnyomó papír hiányára utalunk. De elsősorban financiális problémákat jelent a világ nyomdaiparában végbemenő tudományos- technikai forradalomhoz való felzárkózás, a szakmai utánpótlás. Többek között ezek a kérdések állnak a kétnapos szakmai találkozó középpontjában, melynek megrendezéséből részt vállalt a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület is. (Folytatás a 2. oldalon) Megújulást a pártbizottság összetételében és munkájában Ülésezett a Miskolc Városi Pb Tegnap a testület irányító munkája hatékonyabb végzésének feladataira tett javaslatokat vitatta meg ülésén a Miskolc Városi Párt- bizottság. Mint a javaslatban megfogalmazták, a társadalomban végbemenő változások azt igénylik a párttól, hogy a reformfolyamatok húzóereje legyen. Ezért a pártbizottság is csak akkor tud feladatainak megfelelni, ha korszerűsíti munkastílusát, fejleszti benne a demokratikus elemeket. Jelenleg a többségnek csak a szavazás jelent részvételt a munkában. Nem történt még megfelelő fordulat a nyilvánosságban, a tájékoztatásban, az információs tevékenységben. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a városi pártbizottság működési területének legfőbb politikai irányító testületé legyen. Ennek érdekében; legyenek havonta a pártbizottság ülései; az üléseken az állandó meghívottak számát a minimálisra kell csökkenteni; a pb tagjai jussanak hozzá a háttérinformáciökhoz; az ülést megelőzően a pb-ta- gok részére biztosítani kell a konzultációs lehetőséget, csökkenteni kell a határozatok számát, a testület ne vegye át az állami és társadalmi szervek döntési jogkörét és felelősségét, hanem éljen az állásfoglalás és ajánlás lehetőségeivel; a pb tagjai vegyenek részt a végrehajtás ellenőrzésében; az előterjesztések tartalmazzák a kisebbségi véleményeket, javaslatokat is. A pb a döntéshozatal előtt vegye igénybe a közvélemény-kutatás módszereit, hozzon létre tanácsadó testületet, amely a fontos politikai kérdésekben segítse a választott szervek döntéshozatalát. Felül kell vizsgálni a pb hatásköri listáját. Növelni kell az alsóbb pártszervek hatáskörét és felelősségét. A pártbizottság évente küldött- értekezleten értékelje tevékenységét, és ezt hozza a város párttagságának tudomására. A párttestületek üléseiről gyors, pontos és rendszeres tájékoztatást kell adni. Nyilvánosabbá kell tenni a testületek és az apparátus tevékenységét. A pártapparátus munkája továbbfejlesztéséhez ki kell dolgozni a városi pb szervezeti és működési rendjét, az apparátus feladat- és hatáskörét, belső érdekeltségi rendszerét. A vitában többek között felszólalt Koval Pál, aki azt javasolta, hogy a politikai intézményrendszer olyan (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délután politikai nagygyűlést tartottak Miskolcon, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ nagytermében. A rendezvényen ünnepélyesen megnyitották a XI. Diósgyőri Munkásnapok programsorozatát, majd a nagygyűlés résztvevői meghallgatták Dudla Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának rendhagyó előadását a legaktuálisabb gazdasági és társadalmi kérdésekről. A résztvevőket Dobozy Zsolt, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára köszöntötte, s egyben javasolta, hogy a két diósgyőri nagyüzem, a kohászat és a gépgyár dolgozói, a bányásznap alkalmából táviratban üdvözöljék a Borsodi Szénbányák Vállalat munkásait, alkalmazottait. Felolvasta a távirat szövegét, amelyet a nagygyűlés résztvevői egyöntetűen elfogadtak. Ezt követően lépett Dudla József a mikrofonhoz. A bevezetőben már említettük: a megyei pártbizottság első titkára a fórumon rendhagyó előadást tartott. Nem egy előre megírt beszédet olvasott föl, hanem válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket az LKM és a Digép dolgozói tettek fel számára. Ezek a kérdések a külpolitikától kezdve a hazai gondokon keresztül, a párt és a társadalmi élet megújulásáig, szinte valameny- nyi égető problémánkat számba vették. Így a kérdésekre adott válaszokban szó volt a magyar—román viszony alakulásáról, az aradi kétoldalú találkozó jelentőségéről, Grósz Károly egyesült államokbeli látogatásáról, a szovjet csapatok magyarországi, az amerikai haderő nyugat-európai állomásozásáról. Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban Dudla József hangsúlyozta: a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának nem belpolitikai, hanem elsősorban nemzetközi okai vannak. Mi azt szeretnénk, ha az idegen csapatok Európa valamennyi országából kivonulnának, ám a haderő kivonása természetesen nem történhet egyoldalúan. Az LKM és a Digép dolgozói kérdéseikben hangot adtak aggodalmuknak: vajon hogyan alakul az életünk, ha a külföldi tőkések, vagy tőkés társaságok valóban megvásárolnának magyarországi gyárakat. A megyei pártbizottság első titkára válaszában elmondotta, hogy a veszteséges vállalatok iránt nincs érdeklődés a tőkések között. Ismeretei szerint a külföld a Taurus, a Tungsram, esetleg az Ikarusszal való kooperáció iránt érdeklődik, viszont nemigen mutat hajlandóságot rá, hogy például a Láng Gépgyár szekerét kihúzza a kátyúból. Szeretnénk, ha a külföldi működő tőke nagyobb érdeklődést mutatna hazánk iránt, de óhajunk még nem talált kellő viszonzásra. Ha megalkotjuk (Folytatás a 2. oldalon) Diósgyőrött és Ózdon egyet akarnak - de másképp Még élénken foglalkoztatja a közvéleményt (elsősorban a kohászokat és családtagjaikat) a vaskohászat szerkezetátalakításáról szóló miniszteri koncepció, s a megyei párt-végrehajtóbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalása. A kedélyek - főleg Ózdon - nehezen nyugszanak, s ez végül is érthető. A két borsodi vaskohászati üzemben jártunk, a véleményekre voltunk kíváncsiak. (Cikk a 3. oldalon) Fotó: Balogh Imre
