Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. szeptember 19., hétfő Négyszázadik évforduló Comenius utca és dombormű Comenius Amos János születésének közelgő négy századik évfordulója alkalmából Sárospatakon a Városszépítő Egye­sület, az OTP megyei igazgatóságának támogatásával elké­szítteti a világhírű pedagógus bronz domborművét. A már­ványtábla keretbe foglalt domborművet a megnyitásra ke­rülő Comenius utcában, a helyi OTP-fiók falán helyezik majd el. Rádió mellett -----­T anaKoao Azzal a kérdéssel kezdem, amelyet a Tanakodó leg­utóbbi műsorának (Csütörtök, Kossuth 19.38—20.30) a vé­gén tett föl egy hallgató: ki felel a magyar iskola mai állapotáért? Czibere Tibor, a jelenlegi művelődési mi­niszter azt válaszolta, hogy ő csak a jövőért vállalhatja a felelősséget, a múltért már nem. Nos, úgy érzem, hogy a hallgató ingerült kérdése jogos, s nem csupán iskola­ügyben. Mert van abban valami csüggesztő és demo­ralizáló — maradjunk egye­lőre a Tanakodó műsorainál —, hogy intelligens, nagytu­dású emberek körülülik időnként a mikrofont és igen okosakat mondanak bele az éterbe. Korábban — hiszen emlékszünk — visszaverték a hasonló kérdéseket, meg­magyarázták, hogy miért helytelen így (a „pesszimis­tán, destruktiven, szaksze­rűtlenül” és így tovább) meg­közelíteni a dolgot. Mára már megváltozott a mikro­fon körül ülők (Boldizsár Iván, Kelemen Elemér) hangvétele, azaz nem csupán egyetértenek, de akár pél­dákkal is kiegészítik, lódít­ják a panaszos kérdéseket. Kétségtelen, hogy ez a hang­nem üdítőbb, mert őszintébb, mint az említett korábbi, ám a hallgató változatlanul nyugtalanul áll föl, a ké­szülék mellől. Nem tud sza­badulni attól a kényszerkép­zettől, hogy egy vert sereg nyöszörgését, siránkozását hallotta, s nem érti, hogy az iskola, a tudás, a művelődés ügye miért van ennyire ár­nyékban már-már a megtűrt kategóriában immár évtize­dek óta. Aki túlzásnak tart­ja ezt a megfogalmazást, az beszélgessen el idősebb pe­dagógusokkal, népművelők­kel, könyvtárosokkal, muze­ológusokkal, mozipénztáro­sokkal — nem sorolom to­vább. Csütörtök este Kepes And­rás műsorvezető kicsit nyeg­lén, — az újszülöttnek min­den vicc új, hangnemben — „vezette föl a kérdéseket” az új miniszternek. Melye­ket is? Soroljam? Oly unal­mas már! Igen, a pénz, megint, és mindig a PÉNZ..., ami ugye megalázóan kevés. Ez­zel a fránya bruttósítással megalázó helyzetbe hozták a túlórázó pedagógust. Mert — ez a példa hangzott el — a kézhez kapott 13, azaz ti­zenhárom forintot a legszí­vesebben fel sem venné a túlórázó kartárs. De ő nincs abban a helyzetben, amiben — mondjuk — a bányászok. Eszébe se jut, hogy sztráj­koljon, mert talán észre se vennék.. . Ezt a gondolatot is a rádióban hallottam a minap egy okos, közgazda- sági vitaműsorban. A béral­kuban a humán (értelmisé­gi?) szféra mindenkor „pu­hának” bizonyul, mert a ter­mék, amit előállít úgymond „nem létfontosságú”. Enni kell, jön a tél, fűteni kell.. . Nos, itt jutunk el megint — körkörösen — oda (há­nyadszor már?), — ki is mondatott a műsorban —, hogy az iskola nem (csupán) pénzkérdés! Hanem? Szem­léleti! Mindaddig, amíg az oktatás, a művelődés a kia­dás rovatban szerepel, addig könyörögni kell a kormány­nak, a parlamentnek, hogy ugyan juttasson már vala­micskét a maradék .pénzecs­kéből. S lám! mi derül ki Eötvös József óta? Soha nincs „maradék” pénz. Mert mindig van fontosabb, sürgő­sebb betömendő luk (bányá­szat, kohászat, vasút, boros­gazdák, lakásépítés, életszín­vonal). Az iskola állaga pe­dig egyre romlik, mint aho­gyan a pedagógusok felké­szültsége, munkakedve és morálja és közérzete is. Ha igazán szeretnénk a gyereke­ket, akkor rosszkedvű em­bereket be sem engednének az iskolába, hiszen ki má­son vezethetik le, élhetik ki a rosszkedvűket, mint a gye­rekeken? (Szegény Jirka gyerek!) A miniszter mondta ki a szót: a mai pedagógu­sok frusztráltak. Nem fordí­tom le ezt a szót, mert oly­bá tűnhet az egész, mintha cinizmus lenne, pedig — mondta a másik miniszteri­ális vitapartner — a huszon­negyedik órában vagyunk. S utána mi kezdődik? Új nap? Vagy kibontakozás? hs. Ma este a képernyőn A mi iskolánk • Ma, hétfőn is adásnap van a televízióban. Az első műsorban 21.40-től látható A mi iskolánk cimü dokumen­tumfilm, amelyet Magyar József rendezett. E film a ha­zai tanárképzés, oktatás és nevelés helyzetéről szól. Igaz, adatai az 1983-as állapotokat rögzítik, azonban a sajátos filmes módszerekkel feltárt gondok közreadása és sokoldalú megvitatása mára sem vesztett érdemben tanulságaiból. Képünkön a film egyik kockája. MŰSOROK A cím talán már anak­ronisztikus, hiszen tizennégy esztendeje a népművelés el­nevezést hivatalosan a köz­művelődés váltotta fel, de akik ebben a szerteágazó, szinte az egész társadalmat érintő tevékenységben mun­kálkodnak, azoknak még nem tudtak más nevet ta­lálni, megmaradtak népmű­velőknek, s az talán nem is baj. Mint ahogyan a hajda­ni néptanítónak is van va­lami nemes patinája, ez a népművelő is magában hor- dozzza egy hősinek nevez­hető korszak ízeit. Különö­sen, ha visszaemlékezések­ben olvashatjuk, nagyon is helyénvaló ez a meghatáro­zás, megnevezés, sokkal in­kább, mint bármi utólag hi­vatalból kiokoskodott elne­vezés. Arról jutott ez eszembe, hogy most olvastam a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ gondozásában meg­jelenő Közművelődéstörténe­ti füzetek című sorozat má­sodik kötetét, amelynek szer­zője Laczkó József, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának nyugalmazott fő­előadója, a megye egyik ve­terán népművelője, a címe pedig Egy népművelő visz- szaemlékezései. Mielőtt e kötetről szólnék érdemben, meg kell említe­nem, hogy már az előző év­ben megjelent e sorozat el­ső darabja Homonnayné dr. Jób Klára tollából A sáros­pataki népfőiskola hatása a zempléni szabadművelődés­re, 1931—1949. címmel. Ez első kötethez Borsos Árpád, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője írt elő­szót, s abban többek között idézi Fülep Lajos gondola­tát, amely szerint „kultúra még nem volt, nincs és nem lesz hagyomány nélkül. A kultúra nem egy nemzedék műve .. .” hozzátéve, hogy ez a Közművelődéstörténeti fü­zetek című sorozat alapvető­en közművelődésünk megye­beli múltjának, értékeinek bemutatásával a szakmai identitástudat erősítését vál­lalta fel, másrészt a jó kez­deményezésekhez támpontok adásával annak bizonyítását, hogy nem kell mindent előz­mény nélkül újra felfedezni. E cél szolgálatában állt Ho­monnayné dr. Jób Klára kö­tete és ezzel a céllal íródott és jelent meg Laczkp József munkája is. Laczkó Józsefet mintegy jó három évtizede ismerem. Munkánk sokszor érintke­zett egymáséval, mert ő a megyei tanács művelődési osztályának munkatársaként azoknak a művelődésterüle­teknek gondozását látta el, amelyekről én igen gyakran írtam. Ö felügyelte a múze­umi, levéltári és a filmfor­galmazási munkát, azaz a mozik dolgát legutolsó be­osztásában. Én meg ezekről rendszeresen írtam. Indokolt hát, hogy érdeklődéssel ol­vassam végig Egy népmüve­A kialakult hagyomány szerint kétévenként, min­den páros évben rendezik meg a Miskolci Téli Tárla­tot. Az idei bemutatkozáson, a korábbi évektől eltérően, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Országos Szövetsége Észak-magyarországi területi lő visszaemlékezései című kötetét, amelyet Csáki Imre, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezető­je ajánl előszavában az olva­sók figyelmébe, kiemelve: „minden sorából az tükröző­dik, hogy a művelődés, a népművelés, a népművészet közösségteremtő, értékeket hordozó és átadó, az emberi életet szebbé, boldogabbá tevő funkciója semmi más­sal nem pótolható.” A kötet több szálon görge­ti mondandóját. Megtaláljuk benne a szerző önéletrajzát, a mikóházi kisparaszti csa­ládban születéstől a népmű­velési munka különböző fo­kozatain keresztül egész a nyugdíjazásáig, amikor — mint említettem — a me­gyei tanács szintjéről tekint­hette át ezt a tevékenysé­get. Tehát felrajzolódik egy- népi származású népmű­velő életútja, amelyben természetesen tükröződnek ifjúkorának jelenségei, azaz szülőfalujának a Horthy- korszakbeli élete, és a fel­szabadult faluban bekövet­kezett változások, benne a művelődés változásai. S mert élete szorosan összefonódik a népműveléssel már gyer­mekkorától kezdve, a húszas évektől csaknem napjainkig rajzolódik fel egy másik szá­lon Mikóháza élete, az otta­ni népművelési munka, amely egyébként egy időben országos hírű volt. Harmadik szálként megismerjük ebből a könyvből a népművelési munka szervezeti és tartal­mi változásait az egész me­gyét tekintve. A könyv azonban nemcsak a szorosan vett népművelés­sel foglalkozik. Nemcsak azt mutatja meg, hogy milyen művészeti tevékenység folyt Mikóházán a felszabadulás előtt, milyen volt a népélet, hanem a falu gazdasági hely­zetéről is képet fest, és igen markánsan érzékelteti, mi­lyen változást hozott a köz­ségben és környékén a fel- szabadulás, mit jelentett az az egykori Zemplén megyé­ben, és hogyan alakult ez az összevont megyében 1950-től napjainkig. A szerző nem kívülállóként szemlélte mindezt, fontos szereplője, munkálója volt minden tör­ténésnek. Ez adja könyvének a hitelét, amely az egyetlen népművelő visszaemlékezé­sein túl a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei népművelő munka alakulásának is mar­káns rajzát adja. Laczkó Jó­zsef szinte gyermekfővel kapcsolódott ehhez a mun­kához a még villanyt sem lá­tott faluban, s 1983-ig, nyug­díjazásáig mindvégig tevé­keny részese volt a köz mű­velődését célzó munkálko­dásnak. Bevezető gondola­tomra visszatérve, nem is lehetne őt másképpen emlí­teni, mint népművelőként. Visszaemlékezései viszont az egész mai közművelődés szá­mára igen tanulságosak. (benedek) szervezetéhez tartozó me­gyékből Borsodból, Hevesből és Nógrádból küldték el munkáikat. A napokban megtartott zsűrizésre a három megyéből 73-an juttatták el a háromszázat meghaladó al­kotásaikat. A zsűri bírálata alapján 71 művész 170 alko­tását mutatják be. rádió KOSSUTH: 8.20: Hogy tetszik lenni? — 9.00; A hét zeneműve. — 9.40: Ki kopog? — 10.05: Nyit­nikék. — 10.35: László Margit opcrcttfclvételeiből. — 11.00: Em­lékezzünk régiekről. Fejezetek Erdély életéből. — 11.27: Ró­zsa Sándor. Móricz Zsigmond regénye. — 12.45: Kiskörei szü­ret. — 13.00: Klasszikusok dél­időben. — 14.23: Az alföldi tá­jak zenéjéből. — 44.50: Csinsz­ka, Elza és Babits. Nemes Nagy Ágnessel Bán Magda beszélget. — 15.30: Kóruspódium. — 16.05: Hangoló. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Szöul ’88. — 17.50: Film­zene. — 19.15: Szöul ’88. — 19.25: Közvetlen kapcsolat. — 20.30: Győri Szabó József nótákat éne­kel. — 21.05: A Rádió Dalszín­házának bemutatója. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: Rádiószínház. — 23.41: Csajkovszkij: Csipkeró­zsika. Részletek. PETŐFI: 8.05: Népdalok, nép­táncok. — 9.05: Napközben. — 12.10: Fúvószene táncritmusban. — 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.05: Halló, itt Szöul. — 15.30: A Rá­dió kívánságműsora. — 17.05: Kölyökrádió. — 17.30: ötödik se­besség. — 18.30: Játék — 10 000 forintért. — 19.30: Aranyleme­zek. — 20.30: Világablak. — 21.00: VII. Emánuel és kora. Heltai Jenő regénye. — 22.05: Rockúj­ság. — 23.10: Könnyűzene esti hangulatban. — 0.15: Halló, itt Szöul! BARTÓK: 9.06: Zenekari mu­zsika. — 10.26: Barokk muzsi­ka. — 11.00: A windsori víg nők. Vigopcrarészlclek. — 12.00: Fran­cesco Finotti hangversenye. — 13.05: Kilátó. — 14.00: Zenekari muzsika. — 14.50: Chopin-müvek. — 15.33: Népzene az Olimpia or­szágából. — 15.53: Wilhelm Furt­wängler vezényel. — 16.58: Lort- zing: A fegyverkovács. Opera. — 19.05: Zenekari muzsika. — 19.35: Zádori Mária énekel. — 20.45: A hét zene műve. — 21.15: A Camerata Academica Mozart- hangversenye. — 22.30: Mu­szorgszkij operáiból. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép- a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URII-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. — 17.35: Műsorismer­tetés, hírek, Időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Ze­nés magazin. Telefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Csonka László. — El szeretném monda­ni. Kiss József jegyzete — köz­ben. 18.00—18.15: Észak-magyar- országi Krónika. — Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. televízió 1. MŰSOR: 16.55: Hírek. — 17.00: Rátonyi Róbert műsora. — 17.25: A csodálatos mogyoró- vessző. Bábfilm. — 17.50: Rek­lám. — 18.00: Szöul ’88. — 21.00: Reklám. — 21.10: Híradó. — 21.40: A mi iskolánk. Dokumen­tumfilm. — 22.55: Híradó 2. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 13.15: Olimpiai já­tékok. — 17.00: Katonák műso­ra. — 17.55: Pozsonyi magazin. — 18.20: Esll mese. — 18.30: Vi­taműsor. — 19.30: Híradó. — 20.05: Metszet — tévéfilm. 1. rész. — 21.20: A szakszervezet­ről. — 21.45: Olimpiai játékok. mozi BÉKE: A kicsi kocsi Montc- Carlóba megy. Mb. színes ame­rikai vígjáték. Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: f 12, 3 és n6 órakor! Kémek a sasfészekben I—ír. Mb. színes angol háborús kaland­film. Dupla helyár! 14 év! Kez­dés: Í8 órakor! BÉKE KAMA­RA: A házibuli folytatódik. Mb. színes francia filmvígjáték. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor! BÉKE VIDEÓ: For­gószél kisasszony. Színes hong­kongi történelmi kalandfilm. Kezdés: 9, 11 és f8 órakor! KOSSUTH: Szökevény-vonat. Mb. színes amerikai krimi. Ki­emelt 2. helyár! 16 év! Kezdés: 9 és 11 órakor! Aladdin. Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f3 órakor. FILMMÜZEUMI ELŐADÁS: Ta­xisofőr. Színes amerikai film. 1G év! Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: hn5 órakor! Kémek a sas- fészekben I—II. Mb. színes an­gol háborús kalandfilm. Dupla helyár! 14 év! Kezdés: 7 óra­kor! HEVESY IVAN: Tüske a köröm alatt. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f5 órakor! A Cápa 2. Színes amerikai ka­landfilm. 16 év! Kezdés: f7 óra­kor! HEVESY KALANDFILM: A Nílus gyöngye. Mb. színes ame­rikai kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f3 és f9 óra­kor! ITEVESY VIDEO: Fenn­akadva a fán. Színes, feliratos francia filmkomédia. Kezdés: flO és fi 2 órakor! TÁNCSICS: Krokodil Dundee. Színes auszt­rál vígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 14. f6 és f8 órakor! TÁNCSICS KAMARA: Kiáltás és kiáltás. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: Í5 órakor! Kobra. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f7 órakor! TÁNCSICS VIDEO: Agyaggalamb. Színes, feliratos francia akciófilm. Kezdés: f3. Í5 és f7 órakor! FÁKLYA: A menyasszony gyönyörű volt. Színes magyar—olasz film. 14 év! Kezdés: 3 óra! Beverly Hills-i zsaru. Mb. színes ameri­kai krimi. 14 év! Kiemelt 1. hely ár! Kezdés: 5 és 7 órakor! FÁKLYA KAMARA: Intervenció. Színes szovjet film. 14 év! Kez­dés: f5 órakor! FÁKLYA KA­MARA VIDEO: Bolondos újon­cok. Színes, feliratos francia ze­nés filmvigjálék. Kezdés: f3 és H órakor! MISKOLC PETŐFI: Szárnyas fejvadász. Mb. színes amerikai tudományos-fantasz­tikus film. 16 év! Kiemelt 2. hely ár! Kezdés: f5 és f7 órakor! ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Híd a Kwai folyón I—II. Színes angol film. 14 év! Dupla, felemelt hely ár! Kezdés: 5 órakor! NE­HÉZIPART MŰSZAKI EGYE­TEM: Az ördög jobb és bal ke­ze. Mb. színes olasz—NSZK wes- tcrnfilm. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor! TAPOL­CA, ADY: Eszkimóasszony fá­zik. Színes magyar film. 16 év! Kezdés: f7 és f9 órakor! KRÚ­DY : Banánhéjkeringő. Magyar film. 14 év! Kezdés: f7 órakor! MISKOLC. HÁMOR: Diplomás örömlány. Mb. angol—amerikai krimi. Felemelt helyár! Kezdés: Í6 órakor! PERECES, BÁNYÁSZ: Miss Arizona. Színes magyar- olasz film. Felemelt helyár! Kez­dés: 6 órakor! KAZINCBARCI­KA, BÉKE: A Nílus Gyöngye. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 4. 6 és 8 órakor! LENIN- VÁROS, DERKOVITS: Gonoszte­vők társasága. Mb. színes fran­cia filmvigjáték. Felemelt hely­ár! Kezdés: 3. f6 órakor! A po­kol katonái. Mb. színes ameri­kai dráma. Felemelt helyár! 16 év! Kezdés: f8 órakor! MEZŐ­KÖVESD, PETŐFI: Videomüsor Barco-kivetítövel: Dempsy. Szí­nes, feliratos amerikai film. Kezdés: G és 8 órakor! SÁROS­PATAK, RÁKÓCZI: Szorításban. Magyar dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: f5 órakor! A három amigó. Mb. színes amerikai filmvígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f7 és f9 órakor! SÁ­TORALJAÚJHELY, BÉKE: A zsaru és a szex. Mb. színes fran­cia krimi. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor! Hajsza szárazon és vizen. Szí­nes szovjet kalandfilm. Kezdés: 4 órakor! ÓZD. BÉKE: A dzsun­gel könyve. Mb. színes amerikai rajzfilm. Kezdés: 5 órakor! A halálosztó. Színes amerikai fan­tasztikus film. 18 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 7 órakor! ÖZD, ADY: Asterix és Cézár ajándéka. Mb. színes belga rajz­film. Kezdés: f6 órakor! SZE­RENCS, RÁKÓCZI: A bolygó neve: Halál. Színes amerikai tu­dományos-fantasztikus film. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor! TOKAJ, PETŐFI: A fantasztikus labirintus. Mb. színes amerikai film. Kiemelt 1. hely ár! Kezdés: G órakor! EDE- LÉNY. MÁJUS 1.: Hannah és nővérei. Mb. színes amerikai filmvígjáték. Felemelt helyár! 14 év! Kezdés: £6 órakor! DNCS, VÖRÖS CSILLAG: Rövidzárlat. Mb. színes amerikai sci-fi ko­média. Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 6 órakor! RÓNAI VIDEOMOZI LEOPARD Francia bűnügyi paródia Fsz.: Claude Broslaur Kezdés: 15, 17 és 19 órakor, a klubhelyiségben Ismét Téli Tárlat Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat HIDEGBURKOLÓ MUNKÁRA, 2000 NÉGYZETMÉ­TERIG KAPACITÁST KERES. Vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok jelentkezését várja. UGYANAKKOR FELVÉTELT HIRDET hidegburkoló szakmunkások részére, magas kereseti lehetőséggel. Érdeklődni és jelentkezni a szakipari főépítésvezető­ségen, a Ládi-telepen lehet. Telefon: 51-719. TÉLI ALMASZÜKSÉGLETÉT SZEREZZE BE A GYÖNGYÖS-DOMOSZLÓI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN! Szedd magad akciót az alábbi ihelycken szervezünk: Hort, Fáy-tanya IX. 5—25. (7 Ft/kg egységár) Reesk, Gyula-major IX. 12—X. 2. (6 Ft/kg egységár) Karácsond, IX. 12—X. 2. (7 Ft/kg egységár) ,között, a hét minden napján 7—16 óra között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents