Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZAK XLIV. évfolyam, 224. szám 1988. szeptember 19. Hétfő Ära: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja II hét vége megyénkben Közeleg az évadkezdés Felújítók a színházban Alig egy hónappal az évad­nyitás előtt a Miskolci Nem­zeti Szinház inkább az épitök birodalmára hasonlít, sem­mint Thália felkent otthonára. Hegesztenek, vakolnak, fűré­szelnek, bontják, reparáiják a tetőt, s valahol a kulisszák mögött valószínű a színészek is próbálnak. A teátrum ala­posan megújul. Kényszerből... Irtuk korábban, hogy a miskolci főutca rekonstruk­ciójához szervesen hozzátar­tozik a színház homlokzatá­nak megszépítése is. És ami­kor az építők ehhez hozzá­fogtak, kiderült, sokkal több­ről lesz itt szó, mint hom­lokzatfestésről, s a társalgó fölötti födém kicseréléséről. A pilléreket már megerősí­tették — a múlt hét végén elbontották az állványokat Is —, s valószínűleg mától a gyalogosok ismét a színház árkádjai alatt közlekedhet­nek. Á társalgó fölött új vas­betonfödém feszül, az ÉÁÉV Boncsér László által veze­tett csapata jelenleg az ál­mennyezet kialakításán dol­gozik. Kicserélik a homlok­zat ablakait, bár ez megle­hetősen bonyolult munka lesz számukra is: ugyanis a régi ablakokat az akkori A tetőn is dolgoznak ... mesterek kőtokba ágyazták, s most csak darabokban tud­ták kiszedni azokat, s ezért hasonló módon tudják be­rakni majd az újakat is. Az építésvezető szerint az évadkezdést az ő munkájuk nem hátráltatja majd. Igaz, a büfét minden valószínűség szerint csak később használ­hatja a nagyérdemű, de ez, az előadások megtartását nem befolyásolja. A munkával január végé­re kell végezniük, addigra teljes egészében kicserélik a tetőt — új, piros, mázas cse­réppel fedik be a színházat —, s megszépül a zsinórpad­lás, valamint az óratorony homlokzata is. A kúra csak­nem negyedszázmillió forint­ba kerül. Ellenőrzött éjszakák Munkásőrök és rendőrök akciója — Belátom, őrnagy elv- társ, hibáztam. Nem szólha­tok egy szól sem, ha meg­büntetnek. Az előbbi szavak Hejc-ke- resztúron, szombaton késő este hangzottak el. Néhány perccel már elmúlt huszon­két óra. A harmincvalahány éves fiatalember gyors, per­gő szavakkal, élénk taglej­tésekkel magyarázza, hogyan indulhatott útnak jogosít­vány és forgalmi engedély nélkül. — Nagyon siettünk — ha­darja. — A hölgy és a fia­talember kért meg, juttas­sam el őket idejében a vo­nathoz. Az utascik, a fiú és a lány fázósan húzzák össze magu­kat. Meglepetten, kicsit meg­riadva nézik a tucatnyi gép- pisztolyos munkásért, a zseb­lámpa fénye melleit intéz­kedő rendőrt. Szombaton és vasárnap éj­szaka megyénkben számos ellenőrző- és áteresztőpon­ton állították meg az autó­sokat. A rendőrök intézked­tek, a munkásőrök biztosí­tották a helyszínt, s amikor (Folytatás a 2. oldalon) Kerek erdőt járva kerekeken • Az év minden szakában népszerű kisvasút így ősszel lalán még kedveltebb. A nagy hőségek már elmúltak, a kemény hidegek még nem érkeztek meg, és ha éppen nem esik az eső, a kirándulás igazán kellemes. A lilla­füredi kisvasútról írunk lapunk 5. oldalán. Grósz Károly csapágygyári munkásokkal találkozott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke — aki részt vett a Hajdú-Bihar megyei pártér­tekezleten — szombaton az esti órákban látogatást tett a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek nagysorozat gyáregysé­gében. Az üzemlátogatás után a párt főtitkára a gyáregység ebédlőjében a szombat dél­utáni műszak képviselőivel találkozott. Grósz Károly a beszélge­tés során egyetértett azzal, hogy a lakáshelyzet valóban súlyos terheket ró a fiatalok­ig, a kormányzat, mondta, dolgozik a gondok enyhíté­sén. A személyi jövedelem- adóval kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a kormány — ígérete szerint — megvizs­gálja majd az adórendszer alkalmazásának egyéves ta­pasztalatait, s elvégzi a szükséges módosításokat. A személyi jövedelemadó­nak, az adósávoknak olya­noknak kell lenniük, ame­lyek munkára ösztönöznek, és nem teljesítményt csök­kentének. A fiatalok kérdé­seire válaszolva a minisz­terelnök részletesen beszélt a gazdaság helyzetéről, az infláció okairól, a kormány és a szakszervezetek kapcso­latáról, a munkaerőhelyzet várható alakulásáról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az idén mindössze két­százan vették igénybe az el­helyezkedési támogatást. Több ezer üres munkahely van az országban, a munka- nélküliség jelenleg csupán helyileg, és néhány szakmá­ban tapasztalható. Részletesen kifejtette a vé­leményét Grósz Károly a bős—nagymarosi erőmű körül kialakult vitáról. Mint mond­ta, ez ma már nem környe­zetvédelmi, vagy gazdasági, hanem politikai kérdés: a vezetés hitelének aláásására használják fel. Kifejtette, hogy személy szerint nem támogatja a népszavazást Egy 11 éve folyó beruházás­ról most megkérdezni az ál­lampolgárok véleményét nem lenne korrekt eljárás a vezetés részéről. Az erőmű építését az akkori Parlament megszavazta, ha a mostani Országgyűlés leállítaná, az beláthatatlan következmé­nyekkel és presztízsveszte­séggel járna. — Nem tekintem kidobott pénznek a bős—nagymarosi beruházást — mondotta Grósz Károly —, jóllehet, ma nem indítanánk el, mert ez az összeg másra kellene. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az 1990- es évek közepére az ország­nak- energiagondjai lehetnek. A Paksi Atomerőmű VI. blokkja — különféle tervmó­dosítások miatt — nem kez­di meg a termelést 1995-ben, így különösen szükség lesz a bős—nagymarosi erőmű ener­giájára. s arra, hogy ezzel a beruházással egyidejűleg kapcsolatot létesíthetünk a nyugat-európai energiarend­szerrel. Ha egy kormányzat felelősen gondolkodik — mondotta végezetül a minisz­terelnök —, akkor legalább hat—hét évre előre kell te­kintenie, s ez erre is vo­natkozik. (MTI) Szöulban lobog a láng Az olimpiai láng meggyújtásának pillanata (Tv-fotó - Juhász) Hét éve készült a Koreai Köztársaság a XXIV. nyári olimpia megnyitójára —azó­ta, hogy az 1981-es baden- badeni NOB-kongresszuson Szöul megkapta a rendezés jogát. S az is túlzás nélkül állítható, hogy az egész sportvilág osztozott a dél­koreai rendezőkkel ebben a készülődésben és várakozás­ban, hiszen úgy tűnt, 12 év után gyakorlatilag teljes me- zőnyü lesz a sportolók e leg­nagyobb seregszemléje. Pontosan 11 órakor Ro Te Vu köztársasági elnök és fe­lesége lépett a díszpáholyba, miközben a pálya 'közepén előbb az olimpiai ötkarikát, majd a szöuli olimpia emb­lémáját alakították ki a fia­talok. S 11 óra 5 perckor meg­kezdődött a sportolók bevo­nulása. A megnyitó regge­lén a The Seoul Olympian című lap közölte, hogy a bejelentkezett 161 ország'kö­zül csupán Madagaszkár nem küldte el versenyzőit, így a végső, pontos adatok szerint 160 nemzet 9627 sportolója vesz részt a játékokon. Tizenkét óra után 12 perc­cel — odahaza ekkor hajnali 4 óra 12 percet mutattak az órák —, 158,-ként — hosz- szas várakozás után — kö­vetkeztek a magyarok. A nemzeti lobogót Vaskuti Ist­ván kilencszeres világbajnok kenuversenyző, a küldöttség egyetlen „sportoló” olimpiai aranyérmese hozta. A zene­kar ekkor a Klapka-indulc dallamait játszotta. A Pierre Cardin cég ter­vezte mutatós egyenruhában felvonuló magyar küldöttsé­get az else* sorban haladó Deák Gábor, a MOB elnöke, Tibor Tamás csapatvezető és Lochmayer György csa­patvezető-helyettes vezette az Olimpiai Stadionba. J. A. Samaranch először arról szólt, hogy a Koreai Köztársaság az elmúlt hét év során minden erőfeszítést megtett a sikeres rendezés érdekében. Nem lehet két­séges — fejtette ki —, hogy az 1988-as olimpia a béke és barátság hatalmas fesztivál­ja lesz. Bejelentette: a já­tékokon 160 ország vesz részt, ami csúcsot jelent az olimpiák történetében. Meg­köszönte a koreaiak odaadó munkáját, majd Ro Te Vu államelnök megnyitotta az olimpiát. mm .........

Next

/
Thumbnails
Contents