Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
1988. szeptember 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 A világ Szöulra figyel a z újkori olimpiai játékok 24. seregszemléje következik. Szöulban a világ sportolói randevúznak egymással, sokan már most a rekordok olimpiájáról beszélnek. Tény: gyarapodott a sportágak és a résztvevők száma, és ez lesz az első olyan rendezvény, amikor több tudósitó lesz jelen, mint versenyző. A vendéglátó országban ez a legszebb, legkellemesebb évszak, s a széles körű részvétel azt igazolja: a három legutóbbi bojkott után a diplomáciai csatározásokon, a konfrontációk tüzén felülkerekedett az a kis láng, amely több mint 2700 évvel ezelőtt gyűlt ki a görögországbeli Olümpiában, s amely korunkban is túlélte, túlvilágitotta az első és második világháború ágyútüzét. Győzött az olimpia, s egyben korunk szelleme - a békevágy. A NOB 1981. évi döntését követően Szöulban hatéves tervet dolgoztak ki a játékok előkészítésére és lebonyolítására. A teljes állami költségvetési előirányzat 3100 millió dollár volt. Az eredményt sport- és építészeti szempontból egyaránt elismerés illeti. A sportkomplexum 34 létesítményből áll, s mindössze hat kilométer választja el az olimpiai falutól. Törvényszerű, hogy a sport-béke-barátság hármas jelszava, maguk az olimpiai versenyek serkentőleg hathatnak a népek közötti kapcsolatokra, hozzájárulhatnak ígéretes gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kialakításához, segíthetik a megbékélést, a közeledést. Ezt kívánja minden résztvevő, közeli és távoli néző, érdeklődő. A világ mától Szöulra figyel, s reméli, hogy a távoli görög földön kigyúlt olimpiai láng, az olimpiai szellem újabb győzelmet arat. Napról napra, óráról órára Szeptember 17-én az ünnepélyes megnyitóval megkezdődik a XXIV. nyári olimpia Szöulban. A tizenhat napig tartó versenyek során összesen 237 számban hirdetnek végeredményt, de bemutató sportágak is szerepelnek a műsorban. Az alábbiakban közöljük az ötkarikás verseny i—2. napi részletes műsorát, minden sportág eseményeit óráról órára. A műsor tartalmazza a kezdési időpontokat, helyi és magyarországi idő szerint is. Minden számban feltüntettük a magyar indulókat, de csak első rajthoz állásuk alkalmával. Jelezzük .azt is, ha egy-egy számban végeredményt hirdetnek. A XXIV. nyári játékok műsora (az időpontoknál az első helyi, a második a magyarországi, a dátum után az aznapi bajnokavatások száma): Szeptember 17., szombat (0): 10.30 2.30 megnyitó ünnepély. Kosárlabda (férfi) 19.30 11.30; Kína—Egyiptom, B-csoport. 21.30 13.30: Kanada—Brazília, B-csoport. Labdarúgás: 17.00 9.00: Olaszország—Guatemala, B-csoport, Kína—NSZK, A-csoport. 19.00 11.00: Svédország—Tunézia, A-csoport. Zambia—Irak, B-csoport. Műugrás: 15.00 7.00: női toronyugrás, selejtező (iKo- vácsné Kelemen Ildikó.) 19.00 11.00: női toronyugráij, selejtező. Ökölvívás, 19.00 11.00; selejtező mérkőzések (48 kg: Isaszegi Róbert, 51 kg: Váradi János, 57 kg: Szőke László, 60 kg: Turu István, 63,5 kg: Szabó Lóránt, 67 kg: Bácskái Imre, 75 kg: Füzesy Zoltán, 81 kg; Erős Lajos, 91 kg: Al- vics Gyula). Röplabda (férfi), 16.30 8.30: Franciaország—Hollandia, B-csoport, 18.30 10.30: Svédország— Dél-Korea, A-csoport. Bemutató sportágak 15.00 7.00; Taekwon-do. Szeptember 18., vasárnap (5): Birkózás (kötöttfogás), IC.00 2.00: selejtezők a 48 (Faragó József), a 62 (Bö- di Jenő) és a 90 kg-os (Major Sándor) súlycsoportban. 17.30 9.30: selejtezők a 48, a 62 és 90 kg-ban. Gyeplabda (férfi): 9.00 1.00; Szovjetunió—India, B-csoport, 10.45 2.45: Pakisztán— Spanyolország, A-csoport. 13.30 5.30; NSZK—Kanada, B-csoport, Hollandia—Argentína, A-csoport. 15.15' 7.15: Nagy-Britannia—DélKorea, B-csoport, Ausztrália—Kenya, A-csoport. Ke- kékpározás, 9.00 1.00: 100 kilométeres férfi országúti csapatverseny — Bajnok- avatás. Kosárlabda (férfi), 9.45 4.45: Ausztrália—'Puerto Rico, A-csoport. 11.45 3.45: Egyesült Államok—Spanyol- ország, B-csoport. 19.30 11.30: Dél-Korea—Középafrikai Köztársaság, A-csoport. 21.30 13.30; Szovjetunió—Jugoszlávia, A-csoport. Labdarúgás, 17.00 9.00; Ausztrália—Jugoszlávia, D-csoport, Dél-Korea— Szovjetunió, C-csoport, 19.00 11.00: Egyesült Államok—Argentína, C-csoport. Brazília—Nigéria, D-csoport. Műugrás, 11.00 3.00: női toronyugrás, döntő — bajnokavatás. Ökölvívás, 10.00 2.00: selejtezőmérközések, 19.00 11.00: selejtezőmérkőzések. öttusa, 9.00 1.00: lovaglás, 1. forduló (Dobi Lajos, Fábián László, Mizsér Attila, Marlinek János). 14.00 6.00: lovaglás. 2. forduló. Röplabda (férfi). 9.45 1.45: Japán—Egyesült Államok, B-csoport. 12.00 4.00: Olaszország—Brazília, A-csoport. 18.30 10.30: Szovjetunió—Bulgária, A-csoport. 20.30 12.30: Tunézia— Argentína, B-csoport. Sportlövészet, 8.00 0.00: női légpuska (Fórián Éva, Joó Éva) — Bajnokavatás. 9.00 1.00: férfi szabadpisztoly (Karácsony Gyula, Papa- nitz Zoltán) — Bajnokavatás. 9.00 1.00: trap, 75 korong (Bodó Zoltán). Súlyemelés, 21.00 13.00: 52 kg (Oláh Béla) — Bajnokavatás. Torna, H.00/3.Ö0: férfi csapat, kötelezők (Borkai Zsolt, Fajkusz Csaba, Gu- czoghy György, Horváth Zsolt, Paprika Jenő, Pru- ma Tibor, Tóth Balázs). Üszás, 9.00T.00: előfutamok, női 100 méter gyors, férfi 100 m mell (Debnár Tamás, Güttler Károly). Női 400 m vegyes (Egersze- gi Krisztina), férfi 200 m gyors (Ágh Norbert). Bemutató sportágak: 10.00 2.00: taekwon-do. Tudja-e, hogy » •# I . . . az olimpiai faluban a magyar sportolók a 255-ös épületben, valamint a 254-es- ben az osztrákokkal lesznek együtt? ... a 14—25 emeletes épületek lakóbáznak készültek és az olimpia után be is költöznek a lakók? emeletenként két-két lakás található, egy-egy lakásban 3—4—5 hálószoba van? Szöulban a doppingvizsgálat minden eddiginél szigorúbb lesz? Verseny számonként az .első négy helyezett automatikusan vizsgálatra megy és rajtuk kívül még további sportolókat sorsolás, kijelölés után ellenőriznek. Pontos listát küldenek minden országnak, hogy ne lehessenek ,.vétlen” doppingolok, akik valamiféle betegségre szedtek olyan gyógyszert, amelyről „nem tudták”, hogy tiltott. Ha valakinél pozitív eredményt mutatnak ki, akkor azonnal értesítik a küldöttségvezetőt. . .. összesen 1848 versenybíró segédkezik a versenyeken? Közülük 1102 külföldi. Hazánkat 45 bíró és technikai delegátus képviseli majd. . . . Szöulban dőlt el, hogy az 1994-cs téli olimpia megrendezésére pályázó városok — Szófia, Anchorage, ös- tersund és Lillehammcr — közül melyik ér célba? ... az olimpia városában olyan telefonállomást állítanak fel. amelyet ingyen lehet hívni és amely angol, és francia nyelven három percig a legfontosabb hírekről, eredményekről beszél majd? Budapesten, a Népstadionban a szöuli aranyérmeseink fenyőfát ültetnek majd az olimpiai bajnokok kertjében ? ... az amerikai NBC tévétársaság nem fizet rá az olimpiára? 302 millió dollárért megvették a közvetítés kizárólagos jogát és azóta több tucat cég jelentkezett, hogy hirdetni kíván a versenyek alatt? Az olimpia fővárosa A XXIV. nyári olimpiai játékoknak Dél-Korea fővárosa, Szöul ad otthont. A sportolóknak, vezetőknek, versenybíróknak igazán nem kell sokat utazniuk, hiszen a létesítmények tulajdonképpen egymás mellett helyezkednek el. Ezért is mondják, hogy Szöulban a kis távolságok olimpiáját rendezik. Az olimpiai stadiontól a repülőtérig, a „falutól” a sportolók szálláshelyétől a központi csarnokig minden egy 20 kilométeres átmérőjű „körben" található. Képünkön: a létesítmények és Szöul madártávlatból. Olimpia-dosszié A klasszikus olimpiai játékok felújítása Pierre de Coubertin, francia bárónak köszönhető, aki 1888 óta intézte felhívásait az emberiséghez az ókori olimpiai eszme felújítása érdekében. Erőfeszítései eredményeként az 1894-ben Párizsban összehívott sportkonferencián elhatározták, hogy egyrészt az ifjúság testi nevelése, másrészt a nemzetek békés érintkezése érdekében az ókori olimpiák időrendjének megfelelően, négyévente nemzetközi versenyeket rendeznek, ahová meghívják a világ minden nemzetét. 1896- ban volt Athénban az első újkori olimpia, és mára az olimpiai vetélkedések a földkerekség legnépszerűbb és legnagyobb rangot elért sporteseményeivé váltak. Az olimpiai mozgalom első néhány évtizedére a francia—német ellentét nyomta rá bélyegét. iMég maga Coubertin báró is többször megtagadta a németek kéréseit, így például 1897-ben (tehát csak egy évvel az első olimpia után) megtagadta Berlintől az olimpiai kongresz- szus rendezését, és Le Havre- nak adta azt. A németek pedig — noha meg sem kapták az engedélyt — 1908-ban és 1912-ben is „lemondtak” az olimpia rendezéséről, hogy így csikarják ki az 1916-os játékok rendezését. Az 1904-es St. Lous-i olimpián a távolság és a költségek miatt számos ország (Nagy-Britannia. Franciaország, Svédország, Svájc) nem vett részt, így a jó gyakorlati érzékkel megáldott házigazdák a nyereség biztosítása érdekében a sportversenyekkel párhuzamosan „antropológiai versenyeket” rendeztek. Az első világháború kitörése után, 1915-ben a NOB székhelyét Párizsból a semleges Svájcba, Lausanne-ba helyezték át. Ugyanakkor a németek a villámháború sikerében bízva nem mondtak le az olimpia rendezéséről. A háború elhúzódásával hozta meg a NOB elvi döntését: „Olimpiát lehet nem megtartani, de nem lehet elhalasztani ...” Ezután tehát a VII. olimpia következik, amelynek színhelyét később jelölik ki. A rendezés elvi jogát már Budapest kapta, de mivel Magyarország is a háború veszteseihez tartozott, megfosztották tőle, és helyette Antwerpennek ítélték. Az 1920-as antwerpeni olimpia a csonka olimpia néven vonult be a sporttörténetbe. A NOB egyértelműen politikai alapon, — az olimpiai chartával is ellentétben ! — a vesztes központi hatalmaknak nem küldött meghívót. Sőt, kizárták Szov- jet-Oroszországot is, noha az a világháború előtt az Antant-hatalmakhoz tartozott. (Ez a lépés volt az oka a Szovjetunió 1952-ig tartó távolmaradásának.) Bár a győztesek haragja a következő négy évben valamelyest enyhült, és a vesztes hatalmakat visszavették a NOB-ba, Németország még az 1924-es párizsi(!) olimpiára sem .kapott meghívót. Az 1936-os berlini olimpia, amely azóta is izgatja a sporttörténészek fantáziáját, már egyértelműen a politika és a propaganda győzelme volt a sport felett. A fasiszta Németország ugyan előzetesen mindent megígért (az olimpiai szabályzat tiszteletben tartása, elüldözöttek indulásának engedélyezése, a bevételek felajánlása az olümpiai ásatások céljaira), a játékok mégis a fasizmus felsőbbrendűségét voltak hivatva bizonygatni. Az 1940-es olimpia rendezésére kijelölt Japán 1938- ban, Mandzsúria lerohanása után császári parancsra visz- szalépett. A rendezés jogát Helsinki kapta, de a második világégés miatt mind az 194C-es, mind pedig az 1944- es, Londonba tervezett olimpia elmaradt. Az 1948-as londoni olimpiáról — ismét csak politikai okok miatt — meghatározatlan időre kizárták Japánt és Németországot, ugyanakkor megfigyelői státusban jelen volt a Szovjetunió. Noha az 1952-es helsinki olimpián a Szovjetunió már elindult, ezúttal az NDK maradt (önként) távol, mivel nem volt hajlandó az NSZK-val közös csapatban elindulni. Az 1956-os melbourne-i játékokra a szuezi válság és a magyar események vetettek árnyékot. Svájci felhívásra a magyarországi szovjet segítségnyújtás miatti tiltakozásul Svájc, Hollandia, Spanyolország, Libanon és Irak távolmaradt a játékokról. Az 1960-as római olimpián a Kínai Népköztársaság nem vett részt, .tiltakozásul Tajvan szereplése miatt, és bejelentésük szerint addig nem térnek vissza a NOB kereteibe, míg annak tagja Tajvan. 1963-ban eltiltották az apartheid politika miatt DélAírikát az olimpiai részvételtől, majd még ugyanebben az évben Indonézia tagságát függesztették fel. Ezt a döntést ugyan visszavonták, de az 1964-es játékok megnyitójáról az indonéz küldöttség mégis hazautazott, mert a sportszövetségek nem oldották fel a rajttilalmat. Ugyancsak hazatért a KNDK küldöttsége is a megnyitóról, mert sem Dél-Ko- reával közösen, sem pedig Észak-Korea néven nem volt hajlandó indulni. Az 1968-as mexikói olimpia előtt csak egy közjáték borzolta az idegeket: A NOB mégis rajt- engedélyt adott Dél-Afriká- nak, ám a döntést a felháborodás, és az afrikai országok bojkottfenyegetései miatt visszavonták. 1972-ben Münchenben csendben indult az olimpia. A versenyek kilencedik napján azonban az olimpiai faluban palesztin terroristák ejtették túszul az izraeli küldöttség tagjait. A véres és teljesen értelmetlen túszdráma a fürstenfeldbrücki repülőtéren ért véget; az „eredmény” tizenhat halott. Az afrikai országok 1976 júliusában közölték, hogy amennyiben Üj-Zéland elküldi rögbiválogatottját Dél- Afrikába. nem vesznek részt az olimpiai játékokon. A NOB válasza után (nem olimpiai sportág ügyeibe nem avatkozhatnak be) a döntés érvénybe iépett. Az olimpián a benevezett 118 ország közül csak 92 indult el, és még a rajt utáni napon is 4 ország visszalépett. Az 1980-as moszkvai olimpiára — a szovjet—amerikai viszonyok mélypontján — Jimmy Carter amerikai elnök tisztán politikai okokkal magyarázva megakadályozta az amerikai sportolók indulását, és hasonló döntésre hívta fel szövetségeseit is, nem riadva vissza a közvetlen politikai nyomás gyakorlásától sem. Sajnos, az olimpiai mozgalomra hosszú árnyékot vetett, a nagypolitika, mert—mintegy válaszként — az Egyesült Államokban rendezett 1984-es Los Angeles-i olimpiára. a Szovjetunió és a szocialista országok sportolói nem utaztak el. ezáltal ismét elmaradt a teljes megmérettetés lehetősége. Hosszú évek után most ismét bizakodva nézhetünk a jövőbe, mert a szöuli olimpiára a meghívott országok legnagyobb része, felülemelkedve a politikai szempontokon, elfogadta a NOB meghívásál.