Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. szeptember 17., szombat A megyei pártbizottság napirendjén A pártszervek és -szervezetek megyei irányításának módosítása A politikai intézményrend­szer korszerűsítése döntően attól függ, hogy a párt ed­digi működése során kiter­melt és bevált értékek meg­őrzése mellett mennyire ké­pes a változó körülmények­nek megfelelően megújulni. Társadalmi viszonyaink és feladataink a korábbinál korszerűbben gondolkodó, határozottan cselekvő, haté­konyabban működő pártot igényelnek. A megújulás fő iránya a pártélet demokra­tikus vonásainak és mozgal­mi jellegének erősítése. A megvalósítás komplex fel­adat és folyamat. Megkülön­böztetett jelentősége van azonban a párton belüli irá­nyítás demokratizálásának, s a szervezeti-működési me­chanizmus korszerűsítésének. Ezért elengedhetetlenül szük­séges a megyei pártbizott­ság irányító munkájának új­ragondolása, a mai követel­ményekhez, a közeljövő be­látható szükségleteihez tör­ténő igazítása, s a jelenle­ginél hatékonyabban műkö­dő szervezeti struktúra ki­alakítása. A pártélet demokratizálá­sa és hatékonyabbá tétele érdekében a megyei pártbi­zottság irányító munkájában döntően az elvi-politikai jel­leg, eszközök, módszerek al­kalmazása érvényesüljön. A direkt és határozatokkal va­ló irányítás helyett elsősor­ban a pártszervekkel és -szervezetekkel együttgon­dolkodó, közreműködő, segí­tő munkastílust honosítsa meg. AI testület összponto­sítson a főbb politikai fo­lyamatokra; a megyei való­ság sokoldalú tanulmányo­zására; a pártban is tapasz­talható különböző nézetek, érdekkülönbségek feltárásá­ra, integrálására, politikai akarattá formálására; a dön­téselőkészítés társadalmi bá­zisának növelésére; a párt­tagsággal való sokoldalú, közvetlen eszmecserékre; a pártszervek és -szervezetek munkájához szükséges felté­telek javítására. Irányító munkáját egyrészt széles sávban, orientációs jelleggel érvényesítse, ezál­tal növelje a pártszervek és -szervezetek önálló döntésé­nek, cselekvésének, az aktív, helyi politizálás lehetősége­it. Másrészt az irányítás a politikai munka szükségle­tei szerint differenciált tar­talommal és módon igazod­jon a települések politikai viszonyaihoz, segítse elő a politizáló, emberközpontú pártmunka feltételeinek ki­alakulását. A szervezeti-működési me­chanizmus korszerűsítése se­gítse elő a döntési folya­mat gyorsítását, a döntési szintek számának csökkenté­sét. Erősítse a politikai aka­ratképzés folyamataiban az alulról építkező nézetérdek- és véleményintegrációt. Te­remtsen kedvező lehetősége­ket a kezdeményezőkészség kialakulására és meghonoso­dására. Biztosítsa a feltéte­leit annak, hogy a pártszer­vek és -szervezetek önálló­ságának növekedésével pár­huzamosan erősödjön a párt­ban az önkontroll és önkor­rekció készsége és képessé­ge. A korszerűsítés szolgál­ja az alapszervezetek hatás­körének bővítését, úgy,'hogy összhangban legyen a mű­ködési területükön levő ál­lami szervek, vállalatok, in­tézmények önállóságával. A megyei pártbizottság, az irányító munkájának, s a szervezeti-működési mecha­nizmus továbbfejlesztésének érdekében a következő szer­vezési feladatokat határozza meg: •f Készüljön javaslat a ■- párt szervezeti felépí­tésének módosítására. Ebben az alábbi változatok lehet­ségesek: A-VÁLTOZAT: Az eddigi 3 nagyközségi pártbizottságon kívül kerül­jenek közvetlen megyei irá­nyítás alá a további 19 nagy­község pártszervei és -szer­vezetei. Sa jóbábony, Szir- mabesenyő, Tiszalúc nagy­községekben pártbizottságot kell létrehozni. B-VÁLTOZAT: A 16 nagyközségi pártbi­zottság kerüljön közvetlen megyei irányítás alá, a fenti 3 nagyközségben működő pártalapszervezetek irányítá­sa továbbra is Szerencs, il­letve a Miskolc Városi Párt- bizottság feladata legyen. C-VÁLTOZAT: A 19 nagyközség és 126 község valamennyi pártszer­ve és -szervezete kerüljön közvetlen megyei irányítás alá. — Az első két változat a pártszervek irányításában, szervezeti felépítésében és működésében fokozatosan hoz változást. Közbenső ál­lomások a pártszervek és -szervezetek irányításának és működésének megújulási folyamatában. — Átfogó érdemi válto­zást az irányításban és a pártszervezetek működésében a C-változat hozhat, mert: biztosítja a döntési szintek számának csökkentését, a döntési folyamat gyorsítását; a pártmunka középpontjába a helyi önállóságot, a poli­tika helyi alakítását és vég­rehajtását állítja; lehetősé­get teremt a községek poli­tikai viszonyaihoz igazodó differenciált irányításra; köz­vetlenebb politikai informá­ciós kapcsolatokat biztosít; megteremti az előfeltételeit a lakóterületi politikai mun­ka menedzselésének. Lénye­ges, hogy a közigazgatásban a kétszintű államigazgatás bevezetése, a pártban a C- alternatíva megvalósítása le­hetővé teszi a helyi párt­szervek és -szervezetek, va­lamint a nagyközségi, köz­ségi tanácsok működési te­rülete, s hatásköre között a szinkronitás megteremtését. O A közvetlen megyei irányítás alá kerülő nagyközségi, községi párt­szerveknél és -szervezetek­nél a személyi, szervezeti és tárgyi feltételeket ki kell alakítani. Határidő: 1988. december 31., illetve folyamatos. Felelős: a megyei pártbi­zottság osztályai. 3 A városi, nagyközségi ■ és községi pártszervek és -szervezetek a térségi gazdasági, ellátási, kommu­nális kapcsolatokban kapja­nak kölcsönös koordinációs jogot, a közös érdekek egyez­tetése és érvényesítése érde­kében. Ai koordinációs jog tartalmát és gyakorlásának módját ki kell dolgozni. Határidő: 1988. december 31., illetve folyamatos. Felelősök: a megyei párt- bizottság osztályai, érintett pártszervek első titkárai, tit­kárai. 4 Módosítani kell a me- * gye első titkári (titká­ri) értekezletek rendjét, s a résztvevők körét. A politikai munka aktualitásai szerint gyakorlattá kell tenni a jel­legenként! (városi, nagyköz­ségi, községi) első titkári (titkári) értekezletek, kon­zultációk rendszerét. Határidő: 1988. december 31., illetve folyamatos. Felelős: a megyei pártbi­zottság titkárai. 5 A megyei irányítás új ■ rendjéhez kell igazíta­ni a tájékoztatás rendszerét. Olyan tájékoztatási mecha­nizmust kell kialakítani, amely gyorsan és folyama­tosan biztosítja a pártszér- vek, a párttagság tájékozta­Tegnapi számunkban megkezdtük a megyei pártbizottság legközelebbi ülése elé kerülő ja­vaslatok közlését. Megjelent a megyei pártbi­zottság feladatterve az országos pártértekezlet utáni tennivalókra. Mai számunkban közreadjuk a pártszervek és -szervezetek megyei irányításá­nak módosítására és a megyei pártbizottság ap­parátusának szervezetére és munkarendjére vo­natkozó javaslatokat, valamint a megyei pártbi­zottság és a megyei párt-végrehajtóbizottság munkatervét. fását a döntésekről, határo­zatokról, feladatokról. A köz­vetlen megyei irányítás alá vont pártszervek és -szer­vezetek kapják meg: — a megyei párttestüle­tek határozatait, — az niformációs jelenté­seket, — a rendezvényterveket, — a megyei pb kiadvá­nyait. Határidő: 1988. december 31., illetve folyamatos. Felelős: a megyei pártbi­zottság propaganda- és mű­velődési osztálya. Z A káderhatáskörök át- tekintésével és decent­ralizálásával el kell érni, hogy a tanácsi szervek, in­tézmények vezetői a pártirá­nyítást végző pártszerv és -szervezet hatáskörébe ke­rüljenek. A nagyközségi, községi pártbizottságok tit­kárai (alapszervezeti titká­rok) a megyei pb hatáskö­rébe tartozzanak. Határidő: 1988. december 31. Felelős: — a megyei párt- bizottság párt- és tömeg­szervezetek osztálya, — az érintett pártszervek és -szervezetek első titkárai, titkárai. ’T A megyei pártbizott­' ’ ság apparátusa össze­kötői és reszortfelelősi tevé­kenységében hasznosuljanak a nagyközségi pártszervek és -szervezetek munkájának po­litikai tapasztalatai. Határidő: 1988. december 31., illetve folyamatos. Felelős: a megyei pártbi­zottság politikai munkatár­sai: O A tömegpolitikai mun- kában (az agitációban, tömegpropagandában, tömeg­kommunikációban) kapjon hangot a pártszervek- és -szervezetek megyei irányí­tásának és szervezeti-műkö­dési mechanizmusának új rendje, célja, jelentősége, helye a pártmunka megúju­lásának folyamatában. Határidő: azonnal, illetve folyamatos. Felelős: a megyei pártbi­zottság propaganda- és mű­velődési osztálya. O Az új irányításból és '■ a szervezeti-működési mechanizmus korszerűsítésé­ből adódó feladatokra a nagyközségi, községi párt­szervek és -szervezetek tit­kárait fel kell készíteni. Határidő: 1988. november 30. Felelős: Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára. 4 rt A pártszervek és -szervezetek megyei irányításának és a szerveze­ti-működési mechanizmus korszerűsítésének tapasztala­tait egy év múlva testületi ülésen értékelni kell. Határidő: 1989. november 30. Felelős: Juhász Péter. Javaslat a megyei pártbizottság apparátusának szervezetére és munkarendjére A gazdasági, társadalmi és politikai élet folyamatainak felgyorsulása, a gazdaság- irányítás szervezeti változá­sai a párt munkájának a gyakorlati élethez való ru­galmasabb igazítását, a párt­irányítás szervezeti formái­nak egyszerűsítését teszik indokolttá. Szükséges a párt belső életének megújulása, a szervezeti-működési me­chanizmus, a munkamód­szer korszerűsítése. Erősíte­ni kell a párt politizáló, mozgalmi jellegét, leküzdve a formalizmust, a hivatal­noki stílust, a bürokratikus vonásokat. Olyan — az országos párt­értekezlet szellemiségének megfelelő — . viszonyokat kell kialakítani, melyek fel­tételeznek egy tisztább, a politikai folyamatokat haté­konyan tükrözni, befolyásol­ni és irányítani képes struk­túrát is. Korszerűen kell ér­telmezni a párt vezető sze­repét, és ennek megfelelően kell módosítani gyakorlatát. Mindenekelőtt a megyei pártbizottság szerepét kell növelni a különféle politi­kai kérdések eldöntésében, míg a végrehajtó bizottság szerepe erősödjön a dönté­sek előkészítésében és a végrehajtás megszervezésé­ben. A politikai intézmény- rendszer korszerűsítése ma­gával vonja, a politikai ap­parátusok szervezetének és munkájának fejlesztését is. Az apparátus a megyei pártbizottság apparátusa, amely a pártbizottság meg­bízásából tevékenykedik, és annak felel, irányítását a pártbizottság a titkárain ke­resztül látja! el. A megyei pártbizottság döntéseinek előkészítését, határozatainak megvalósítását hivatott szer­vezni. I Á megyei pártbizottság apparátusának feladatai — Figyelemmel kíséri (nyomon követi) a megye politikai, gazdasági, ideoló­giai, kulturális és egyéb tár­sadalmi jelenségeit, problé­máit. Következtetéseit jelzi a pártbizottság vezetésének. Részt vesz a megyei párt­bizottság álláspontjának ki­dolgozásában. Elkészíti a választott testületek elé ke­rülő előterjesztéseket, hatá­rozattervezeteket. Megfogal­mazza a párttagság, a pb- tagok, tisztségviselők javas­latait. — Rendszeresen beszámol a pártszerveknek a szerzett tapasztalatokról, jelzi a po­litikai, társadalmi és gazda­sági életben tapasztalt je­lenségeket. — A pártszervek megbí­zása alapján szervezi a párt- határozatok végrehajtását, gyűjti, összegzi, jelzi a mun­kában szerzett tapasztalato­kat és módszereket. A megyei pártbizottság apparátusa munkamódszerére a politizáló jelleg, a komp­lexen végzett tervező, elem­ző, szervező, tájékoztató, koordináló munka legyen a jellemző. Meg kell szüntet­ni a párhuzamosságokat. El kell határolni a politikai munka összefonódását az olyan ügyintézői, adminiszt­ratív, vagy egyértelműen diszfunkcionális teendőktől, amelyek nem hasznosulnak a politikai munka számára. Biztosítani kell a párttestü­letek apparátus által törté­nő állandó és magas szín­vonalú, hatékony kiszolgálá­sát. Fel kell gyorsítani a testületek és az apparátus közötti, illetve az apparátu­son belüli információáram­lást. A tájékozottság növe­lésével is alkalmassá kell tenni az apparátust felada­tainak ellátására, növelve tagjainak önállóságát és egyéni felelősségét. A köve­telményeknek sokoldalúan képzett, tapasztalt apparátus felel meg. A munka hatékonyabbá tételét, a politizáló szemlélet erősítését szolgálja az appa­rátus területén végzett fel­adatának már megvalósított teljes körre történő kiszéle­sítése, a területek bővítése, — Gondoskodik arról, hogy az állami és a társa­dalmi szervek vezetésében dolgozó kommunisták gyors és pontos tájékoztatást kap­janak a pártszervek határo­zatairól. — Eljár minden olyan kérdésben, amellyel a válasz­tott testületek megbízzák. — összekötő (konzulens, területfelelős) feladatot lát el. az apparátusértekezletek új rendszere, az osztályértekez­letek funkciójának megvál­toztatása. A munka stílusá­nak és módszereinek kor­szerűsítésével, a pártmunka­végzés társadalmi alapjai­nak bővítésével, jobb mun­kaszervezéssel, rugalmas ösz­tönzési formák alkalmazá­sával elérhető, hogy kisebb, de hatékonyabban működő politikai apparátus dolgoz­zon. A munkaapparátus te­vékenysége során támasz­kodjon állami, gazdasági és társadalmi szervek, intézmé­nyek, különböző tudományos műhelyek tevékenységére. A politikai apparátus eset­leges létszámcsökkentéséből felszabaduló bértömeg szol­gálja a politikai munkatár­sak jobb megbecsülését, alap­bérük emelését. Döntő há­nyadát mozgóbérként, célfel­adatra és jutalmazásra kell fordítani. Szükség esetén eb­ből kell megoldani a más munkahelyről rövidebb-hosz- szabb időre kikért, maga­san kvalifikált szakemberek javadalmazását. E foglalkoz­tatási forma gyakorlati al­kalmazása lehet egyúttal az apparátusban számba vett káderek kipróbálásának mód­ja is. Szervezési javaslatok „A” ALTERNATÍVA A megyei pártbizottság ap parátusa egy első titkár é két vagy három titkár irá nyitásával, három osztály szervezetbe tömörüljön: — pártpolitikai osztál; (PTO + KAO), — társadalompolitikai ősz tály (GPO + PMO), — pártgazdasági és ügy kezelési osztály (PGO). Előnye: — az azonos jel­legű szakmapolitikai felada­tok közelebb kerülnek egy­máshoz, — szélesebb alapokra tá­maszkodhat a döntéselőké­szítés, — a titkárok és az appa­rátus viszonyában megma­rad a közbeiktatott kontrol (az osztály vezetése). (Ez bi­zonyos fokig hátrány is.) Hátránya: — az osztályok a szakmai profil által to­vábbra is behatároltak, — az egyének önálló gon­dolkodására, öntevékenysé­gére és alkotókedvére nega­tív hatással van az „arc- nélküliség”. „B” ALTERNATIVA Az oszlályszervezetben to­vábbi szűkítés végezhető el úgy, hogy a pártpolitikai osztály tömörítse a párt bel­ső életével, illetve az állami irányítással összefüggő ösz- szes tevékenységi kört. En­nek megfelelően két osz­tály: — pártpolitikai (PTO + KAO + PGO), valamint — társadalompolitikai osz­tály (GPO + PMO) működjön. A különböző szakmai területeket egy-egy osztályvezető-helyettes, vagy főmunkatárs fogja át. A pártgazdasági és ügykezelé­si osztály jelenlegi szerveze­téből kiválnak a politikai munka ügyvitelében és segí­tésében közvetlenül érintett szakelőadók, adminisztráto­rok, s munkajogilag is osz­tályaikhoz tartoznak. Előnye: — az „A” alter- > natívában megfogalmazottak, illetve a pártgazdasági és ügykezelési munka rugalma­san alkalmazkodhat a politi- r kai munka mindenkori szük­ségleteihez. Hátránya: — az „A” al­ternatívában megfogalma­zottak, illetve — egy osztályon belül kö­zel azonos a politikai, vala­mint adminisztratív-techni­kai állománycsoportba tar­tozók száma, s a nagy lét­szám, az eltérő jelleg sajá­tos munkamódszert, irányí­tást tesz szükségessé. „C” ALTERNATÍVA A megyei pártbizottságon megszűnnek az osztályok. A politikai munkatársaik egy első titkár és két vagy há­rom titkár irányításával dol­goznak. A titkárok — munkájuk segítésére — egy-egy mun­katársat referens munkakör­be nevezhetnek ki. Ez a struktúra fokozottan lehető­vé teszi a teamjellegű mun­kát, egy-egy célfeladat ér­dekében az apparátuson be­lüli munkacsoportok létre­jöttét. A pártgazdasági és ügyke­zelési osztály más néven (például: gazdasági ellátó­szervezet) továbbra is önál­ló szervezeti egységként dolgozik. Vezetését egy meghatározott titkárhoz tar­tozó munkatárs vagy refe­rens látja el. Előnye: — megnövekszik az apparátus tagjainak ön­állósága és felelőssége, — nagyobb lehetőség nyí­lik az apparátus személyi­ségjegyeinek kiteljesítésére (a munka mellett megjele­nik a név is), — lerövidül az információ útja, (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents