Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-08 / 188. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 188. szám 1988. augusztus 8. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja EtSGSFiESHU Sok helyen már be is fejezték... Egy-két nap még az aratás Tarlózebra, ameddig a szem ellát. Hétvégén szinte minde­nütt esett több-kevesebb csa­padék, így sok mezőgazda- sági nagyüzemben kényszer­pihenőt tartottak a kombáj- nosok, ami rá is fért máraz elcsigázott emberekre. Né­hány órára a megszokott hétvége pihenteti az idege­ket, mégiscsak más a k-iike- ricssárga húsleves, nyugod- tabban szürosölhetik a hosz- szú cérnametéltet. Aratási körjáratunkban nem tud­tunk minden határmenti gazdaságba ellátogatni, több helyről telefonon osztották meg velünk gondjaikat, örö­meiket. Hídvégardón, Bódvasz'ila- son már befejezték az ara­tást. Mindössze tíz munka­nap kellett ahhoz, hogy a hatszáz hektár őszi búza és a 209 hektár tavaszi árpa termése fedél alá kerüljön. Aki ismeri ezt a tájat, tud­ja, nem nagy termésre ké­pes a föld. E szerint kell ér­tékelni a búza harmincnyolc mázsás és az árpa harminc­mázsás hektáronkénti hoza­mát. Hernádvécse, Pusztarad- vány közös szövetkezetében — a Búzakalász Téeszben akkor is örültek az esőnek, ha a bő egy napra való aratást ideig-óráig meg­akasztotta. A termelőszövet­kezet elnökétől, Tálas Györgytől tudtuk meg, hogy összesen százötven hektár kenyérgabonát kell még le­aratni, de nem idegeskednek a kényszerű állás miatt, mindig van mit „bütykölni” a kombájnokon. És ne fe­ledjük, a kukorica, a szálas­takarmány, a gyep az utol­só percben kapott húsz-har­minc milliméter esőt! Itt a búza öt, az árpa négy tonna hektáronkénti termést adott. Lekombájnoltáik az ötvan hektár borsót is, úgyhogy a tizenhárom kombájn talán egyetlen nap „megeszi” az aratnivalót. Füzérkomlóson a Felsö­hegykoz Termelőszövetkezel főagronómusa, Vidumánszki István jó hírrel szolgáit: a kenyérnekvaló már biztos helyen pliben; 446 hektár volt, és itt a hegyek közé zárt táblák azt a termést adták, amit elvártak tőlük. Nyolcvanhét hektár tavaszi árpa termését és a 14 hek­tár zabát még haza kell vin­ni a határból, de lehet, hogy hétfőre már énről is csak múlt időben kell beszélni. A hidasnémeti Március 21. Téesz elnöke, Czikó Lajos a szövetkezet dolgozóival egvütt már nyugodtan ké­szül a soron következő fela­datokra. Ök már jó lelkiis- merettel gondolhatnak akár az ünnepi kenyérsütésre is, (Folytatás a 2. oldalon) Megemlékezés a Hirosimái atomtámadásról Az Országos Béketanács kezdeményezésére Szomba­ton — a Hirosima elleni utomtámadás évfordulóján — országszerte megemlékezé­sek, békémozgalmi akciók hívták fel a figyelmet az atomt'egyverkezés veszélyei­re, a tömegpusztító fegyve­rek felszámolásának fontos­ságára. az emberi jogok tisz­teletben tartására. Az OBT ifjúsági békebi­zottsága Budapesten, a Vö­rösmarty téren rendezett megemlékezést, amelyen Tu- n.yogi László, a bizottság el­nöke mondott beszédet. A margitszigeti úttörősta­dionban egész napos prog­ramot szerveztek ez alkalom­ból. A záróműsort, a délutá­ni Halász Judit-koncertet több ezer gyermek hallgat­ta végig. A Deák téri evangélikus és a Böszörményi úti reformá­tus templomban este öku­menikus imákkal emlékeztek a 43 évvel ezelőtt történtek­re. A Vörösmarty tér mel­letti Duna-parton a megje­lentek égő gyertyákat vivő papírhajókat eresztettek a Duna vizére az atomhalált haltak emlékére, az atom­fegyverek elleni tiltakozásul. Irán vasárnap ad hiva­talos választ Irak új tűz- szüneti javaslatára — kö­zölte Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkár, miután szombaton este külön-külön találkozott a hadban álló felek képviselőivel. A bejelentést követően Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár megszakította hétvé­gi pihenőjét, az ENSZ-be si­etett, és tárgyalt Irak és Irán képviselőivel. Hasonló megemlékezéseket tartottak vidéken is. a töb­bi között Csongrádon. Pé­csett. Kunszentmártonban. Székesfehérváron. Miskolcon. Szekszárdon. Kőszegen cs Debrecenben. (MTI) Ismat Kittani iraki ENSZ- képviselő ezek után így nyi­latkozott az újságíróknak: „Ha Irán kedvezően vála­szol az iraki javaslatra, ak­kor a béke irányában hala­dunk. Ha elutasítja, akkor senkinek sem lehet kétsége, hogy egyedül Irán a felelős a további vérontásokért” — mondotta. A nyolc éve tar­ló háborúskodás becslések szerint közel egymillió em­beréletet követelt a két féltől. Irak-iráni fejlemények Negyedszázad alatt tizennyolcadszor Megnyílt a Kis Jankó Bori­emfékkiállítás „Szép életem volt. mert mindig virágok között él­tem" — idézte Köveskúti Lajos, az MSZMP KB tag­ja, az OK1SZ elnöke Gás­pár Mártonnét — ismertebb nevén Kis Jankó Borit — leinek mintakönyve ma is ugyanúgy sokat forgatott bibliája a népművészeknek, népi iparművészeknek, ahogy féltett kincse a múzeumok­nak, egykor élt asszonyok nagy gonddal hímzett slafí- rungjának mosástól, vasa­lástól megfakult, talán meg is vékonyodott egy-egy da­rabja. Ahogyan Bartók nyo­mán a zenében is az erede­ti, a tiszta forrást kutatja a ma embere, úgy környe­zetébe is szeretné vissza­menteni — öltözködésében, lakberendezésében a régi hagyományokat, az eredeti mintákat, keresve azok mai funkcióját. S ahogy időben ggy^g fíívolcvtofo loiülüik ezektől a régi forrásoktól, úgy derül ki, hogy azok szinte kifogyhatatlanok. A huszonöt esztendővel ezelőtt útjára indított, s idén tizen­nyolcadszor megrendezett or­szágos hímző emlékpályázat egyik nagy erénye, hogy ke­vésbé vagy alig-alig ismert régi motívumokat, mintákat és öltéstechnikákat elevenít fel a jól ismertek mellett, s ad nekik a mában művé- szi-esztétiikaii, használati ér­téket. De erről már dr. Tóth József, a Népi Iparművé­szeti Tanács elnöke szólt szombaton Mezőkövesden, az emlékpályázat és kiáUítás megnyitóján a művelődési központban. A számok azt bizonyítják, hogy más, a népművészetből és a népi hagyományokból táplálkozó művészeti ágak­kal szemben a népi díszítő- művészetben nincs sem visszaesés, sem megtorpa­nás. Az idei emlékpályázat­ra 214 alkotó 1133 pálya­munkát küldött be — köz­tük 11 szövetkézért, és 30 szakkör. A beküldött ruhák­ból, blúzokból, térítőkből, futókból és párnákból 26!) munka került bemutatásra. Az anyag igen változatos technikában, stílusban és táji tagolódásban egyaránt. Eddig feldolgozatlan hímzés- stílusok is megjelentek — például a moldvai csángó­ké. Általában is megfogal­mazható, hogy a mai alko- tök — igen példás az öltöz­ködésben a divattervezők és a népi iparművészek együtt­működése — a népi hímzés- kultúra régebbi formáit ré­szesítik előnyben. így to­vább tart például a fehér­hímzések divaitja vagy a ka­locsaiban a szomorúpamu- kos változat reneszánsza. Igen gazdag és rendkívül szép anyag tanúsítja azt a régóta hangoztatott véle­ményt, hogy a népművé­szet igenis képes a megúj­hodásra, miközben jól szol­gálja a nemzeti kultúra megőrzésének és átörökíté­sének nemes feladatát, A megnyitón adták át egyébként a pályázat díjait. Húsz pályázó vehetett át dí­jat — és természetesen a munkák kivitelezői is meg­kapták az elismeréseket. A hagyományos matyó népi öl­tözet vonalvezetésének mo­dern öltözetre való érvénye­sítéséért, a matyó minta- kincsnek a szabás eleganci­áját emelő exkluzív alkal­mazásáért Kis Jankó Bori­díjat kapott Tankó Judit budapesti iparművész és Kertész Istvánná mezőkö­vesdi, a népművészet meste­re. Ugyancsak e díjat vehet­te át a matyó vászonhímzés s z er k es z t*és i szabály ai na k példamutató alkalmazásával készített abroszáért Szabó Józsefné, mezőkövesdi népi iparművész, valamint úri- hímzéses templomi textiljei­nek és futójának tervezésé­ért és kivitelezéséért dr. Koltai Lászióné buda­pesti népi iparművész. A zsűri egyébként két első, öt második és hat harmadik, valamint négy különdíjat ítélt oda. Megyénk pályázói közül második díjat kapott matyó térítőjéért Sudár Lászlóné, a Matyó Háziipari Szövetkezet tervezője, vala­mint különdíjban részesült a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents