Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Pár lépésnyire a határtól Krasznokvajdán is learattak Ahol mór átfúj a tarlón a szél - szántánál« Mezőgazdasági nagyüzeme­ink egymás után fejezik be az aratást. Hegyalja kapu­jában, Szerencsen, a Lenin Tsz, az országhatár közvet­len közelében gazdálkodó krasznokvájdali Bástya Tsz arról értesítette szerkesztő­ségünket, hogy szerdán befe­jezték a nagy munkát. A koimibájnosok pihennek és hét végére kirándulást szervez a vezetés számukra, mert — mint azt Gyurcsó András termelési főmérnök elmondta, „nagyon tisztessé­gesen dolgozták az emberek, megérdemlik az utazást”. Úgyhogy, most el leh et mon­dani: hét faluiban sem lehet találni ilyenkor kombájnost, ami szó szerint igaz, mivel a Básltya Tsz hét község földjének gazdája. Meredek lejtők, lankák közötti fal­vak: Pamlény, Szászfa, Pe- recse, Büttös, Kény, Krasz- nokvajda, Keresztéte földből élő lakói felsóbajtanak: végre vége! A kilenc E— 516-os kombájn az összes kenyérgab'ona-táiblát maga mögött hagyta. Vendégkom- bájnosok nélkül, az ottani­ak végezitek el mindent. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat encsi üzemé­be már be is szállítottak több mint kétszáz vagon termést, a többi még szín alatt, magtárban vagy a si­rokkó szárító betonplaccán várja a teherkocsiikat. A hét aranykoronás föl­deken, a meredek hegyol­dalakon visz a főmérnök „tökön-paszulyon” keresztül, győződjünk meg róla, már három darab Ráiba-traktor szántja a felhántolt tarlót. Igaz, kissé kilátszik egy-egy szalmacsamó a lefordított barázdaszelet alól, da itt egy szál gyufát sem pazaroltak a tar lóégetés re, vagy a szal­ma eltüntetésére. Pedig a lejtőn tálán meg is indokol­hatták válna a gyorsan ta­karító „piros kakas” mun­káját De itt szükség van a szalmára. A tavaszi telepí­tésű .meggyes tetejéről a szemközti dombon az ezer­nyi szalmnbálát csodál ink így távolról olyan, mint va­lami legelésző nyáj egy vá­sárt fal védő szőnyegen. A központi falu — Krasz- nokvajda — határában az utolsó kazlaikat rakják a gyalogmunkások. A brigád jórészt nyugdíjasokból ver­buválódott, így ők is kive­szik részüket az aratásból, és bizonyára egy'ilkük sem bánja, hogy nem a cséplő­gépből rázott szalmát továb­bítja a régmúlt elevátora, hanem egy homlokrakodó- gép harapdál .a sebtiben táblaszélre húzott szalma­csomókból. A termés minősége jó, hi­szen B—2-es volt a sütőipa­ri értéke, és átlagosan 25— 30 százalékos a nedvessikér- tartalom. Gyurcsó András szerint a hektolítersúlya is (Folytatás a 2. oldalon) Az együttműködés megújításáról tárgyaltak Borsod és a kelet-szlovákiai kerület vezetői Tegnap, bemutatkozó lá­togatásra Miskolcra érkezett Michal Spak, a Kelet-szlo­vákiai Kerületi Pártbizottság első titkára és Jozef Kimak, az első titkár referense. A vendégeket a határon Dud- la József, a KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke fo­gadta. Miskolcon, a pártbizottság székházában Dudla József tájékoztatta a szlovák ven­dégeket Borsod fejlődéséről, gondjairól. Elmondta, hogy milyen nehézségek hátrál­tatják munkánkat, s hogy ezek elsősorban gazdasági és nem ideológiai vagy társa­dalmi területen jelentkeznek. Igaz, korábban a politikai intézményrendszer sem mű­ködött olyan jól, hogy a tár­sadalmi, gazdasági kérdé­sekre megoldást találjon. Az első titkár a hatvanas- hetvenes évektől áttekintést adott a politikai munka kér­déseiről is. Szólt a pártérte­kezletről és hatásairól, a megyei vezetés számára eb­ből adódó feladatokról. El­mondta, hogy — az állam- igazgatási szervek átalakítá­sának analógiájára, — ter- ’•özik a kétszintű irányítás bevezetését, így a városok kiiktatásával a megye 165 pártbizottsága közvetlenül a megyei pártbizottság irányí­tása alá kerülne. Szólt Dudla József gazda­sági gondjainkról is. A bá­nyászat, kohászat, mezőgaz­daság „Bermuda-háromszö- géről”, ele a munkanélküli­séggel, az infrastruktúra fej­letlenségével és a lakásgon­A megyei pártbizottságon Dudla József tájékoztatta a vendége­ket (balról a második Michal Spak). Laczó József felvétele dokkal kapcsolatos nehézsé­geinkről is. Michal Spak — megkö­szönve a tájékoztatást — ér­deklődött a romániai hely­zettel kapcsolatos álláspon­tunkról. Elmondta, hogy szá­mukra is érthetetlen, ami ott történik. Tájékoztatójában szólt ar­ról, hogy a csehszlovák párt előtt álló feladatok sem egy­szerűek. Pártkonferenciát nem terveznek ugyan, de komoly változások érzékelhe­tők a pártban és az ország­ban. (Például a közelmúlt­ban mind a négy szlovákiai kerületi első titkárt leváltot­ták.) Amiben könnyebb a hely­zetük: nincsenek gazdasági problémáik, bár a termelé­kenységet, a hatékonyságot, a minőséget még javítani kell. Sokan kérdezik, mond­ta az első titkár, hogy mi­ért nem követjük a szovjet példát politikai téren? A CSKP Központi Bizottságá­nak vannak jó szisztémái, elképzelései, ezeket kell majd végrehajtani. Kelet- Szlovákiában 34 vállalat ala­kult újjá, ezeket vállalati ta­nácsok irányítják, de úgyne­vezett dolgozói tanácsot is létrehoztak, ezek ellenőrzik a vezetést. Három éve nincs a megyében veszteséges ter­melőszövetkezet, és a Kelet­szlovákiai Vasmű is hatéko­(Folytatás a 2. oldalon) Sok eső kell még a mezőgazdaságnak Szerdán és csütörtökön, többfelé az országban ki- sebb-nagyobb esőzések vol­tak, mindent egybevetve azonban a mezőgazdaság to­vábbra is kénytelen nélkü­A Kermi-vizsgálatok tapasztalatai minőség A Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézetben az év első felében 30116 új hazai gyártmányt vizsgáltak meg annak érdekében, hogy megállapítsák: megállja-e a termék a helyét a piacon. A hazai újdonságok 80 százaléka megfelelt a forga­lomba hozatal követelmé­nyeinek, ez valamivel rosz- szab'b arány, mint a múlt év azonos időszakában volt. Különösen a ruházati termé­kek, valamint az élelmisze­rek és élvezeti cikkek közt találtak több olyat, amely nem felel meg a minőségi előírásoknak. A korábbinál kevesebb új készítménnyel rukkolt ki ez­úttal a tejipar. Étolajból hétféle újdonságot állított elő az ipar, s közülük öt megnyerte a bírálók tetszé­sét. A húsipar lényegesen több, új készítményt muta­tott be a Kermi szakembe­reinek, mint a múlt év első felében, s e termékek 73 szá­zaléka megfelelőnek bizo­nyult. Többségük baromfi­húsból készült. A hazai gyárakban előál­lított 474 újfajta ruházati term'ék és háztartási textília álig több mint fele állta ki a minőségi vizsgálódás pró­báját. Különösen a felsőru­házati cikkek adtak sok ki­fogásra okot, mindössze 30 százalékuk bizonyult kifo­gástalannak. A ruhanemű­ket általában azért minősí­tette 'alkalmatlannak a Kermi, mert nem méret- és színtartóik, nem megfelelő a fény- és kopásállóságuk, s tisztításuk is gondot okoz. Noha a cipőgyártók sem büszkélkedhetnek, a lábbe­lik minőségében mégis tör­tént előrelépés, a mostani vizsgálatok során, a cipőúj­donságoknak mindössze 19 százalékát minősítették al­kalmatlannak a viselésre. Jól vizsgázott a minősí­téskor a hazai iparcikk-új­donságok nagy része. A Kermi 971 új terméket vizs­gált, 21 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Főleg háztartási gépekből, főző- és fűtőkészülékekből, vas-, papír- és játékáruból hoztak sok újdonságot a gyártók. A főző-, fűtő- és vízmelegítő készülékek közül több kiemelkedően jó mi­nőségűt találtak, ezek a FÉG, az Elekthermax és a Lampart, valamint az Alu- míniumárugyár termékei. Jó minősítést kaptak egyes hír­adástechnikai cikkek is, pél­dául az Orion és a Video­ton színes, valamint fekete- fehér televízió-készülékei. valamint a Videoton autós rádió-magnó kombinációja. Kitűnő minőségűnek ítélte a Kermi az új hazai gyárt­mányú kerékpárokat, után­futókat és a különféle jár­műtartozékokat is. A bútor,gyártók 47 új bú­tort mutattak be a fél év folyamán, .körülbelül 10 szá­zalékkal kevesebbet, mint tavaly az első fél évben. Minden szempontból kifogás­talannak bizonyult a min­ták közül 14-f-éle, ez több mint egy évvel korábban. A kifogásolt termékeknél a hi­bák ugyanazok, mint ,az el­múlt években voltak, nem megfelelő a gyártástechnoló­gia, a technológiai fegyelmet nem tartják be, továbbra is pontatlanok az illesztések, a külső és belső felületek el- dolgozása nem megfelelő. (MTI) lözni a kiadós csapadékot. A MÉM-ben összehasonlító számításokat végeztek; ezek szerint április 1. és augusz­tus 1. között 20 milliméter­rel kevesebb esőt kapott a határ, mint 1983-ban, ami­kor az évszázad talán leg­nagyobb aszálya pusztított. Az, hogy a növényállomány jelenleg talán jobban visel: el a hőséget, azzal magya­rázható, hogy a tavaszi idő­szakban és télen némileg jobb volt a csapadékellátás, és a talajban sokáig voltak a növények számára felve­hető víztartalékok. A mérések szerint a Ba­latontól északra mértek szerdán 8—22 milliméternyi esőt, Budapest környékén 10—16 milliméter áztatta a földeket, kerteket, és az északi hegyvidék, valamint a Duna—Tisza-közének egyes térségeiben is akadtak 6—9 milliméteres esőzónák. Sok­felé viszont még annyi eső sem hullott, hogy elverte volna a port. így volt ez például a Hortobágyon, és az Alföld homoktalajú kör­zeteiben, ahol a tartós szá­razságnak immár következ­ményei vannak. A MÉM szakemberei sze­rint az országban 7—10 ezer hektáron le kell silózni a kukoricát, mivel szemter­mést a gazdálkodók mér­nem remélhetnek.- A fontos takarmánynövény ezeken a részeken csaknem teljesen elfonnyadt, és erősen szá­i;„ ;------­..ti ■■■ • '■ v 3S3ZS2 radóban van, úgyhogy még iparkodni is kell betakarí­tásával. (Ellenkező esetben ugyanis az állatállománnyal sem tudnák feletetni a túl­ságosan elszáradt növényi részeket.) Van az országban mintegy 30—40 ezer hektá­ros további terület, ahol teljesen bizonytalan a kuko­rica sorsa. Ezeknek a táb­láknak mintegy felén a le­velek egészen a csövekig felszáradtak, tehát a gaz­dálkodók immár alig adnak esélyt arra, hogy kellő ter­mést hozzanak a növények, másutt három-négy levél még „életben van”, s így egy kiadós, legalább 20 mil­liméteres eső még reményt adna a további fejlődés tápanyag-szükségletének biz­tosítására. A mezőgazdászok rendszeresen figyelik, hol van szükség gyors beavat­kozásra, és ennek megfele­lően hozzák meg szakmai döntéseiket. A napraforgóban a nagy szárazság miatt nem pusztí­tanak gombafertőzések; ez azért fontos, mert nagyobb esőzések idején éppen ezek kurtítják meg a hozamokat. Most a szárazabb időszak­ban a növények sokfelé sínylődnek, ám végső soron — további esőzéseket felté­telezve — a növényállomány még megfelelő termést hoz­hat. A cukorrépa levelei is sárgulnak, fonnyadnak, és a gyökérzet növekedése is megállt. (MTI) ..... ——■<—1" —

Next

/
Thumbnails
Contents