Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. augusztus 1., hétfő Váltás előtt az ismeretterjesztés Visszaadni a kultúra rangját Beszélgetés Rottler Ferenccel, a TIT főtitkárával Az elmúlt héten Miskolcon járt a Tudományos Ismeretterjesző Társulat főtitkára, Rottler Ferenc, aki — mint arról lapunkban tudósítottunk — az ismeretterjesztés megújulási törekvéseiről, s ebben a megyei szervezet előtt álló feladatokról beszélgetett Dudla Józseffel, a megyei párbizottság első titkárával. Miskolci programja befejeztével arról kérdeztük a társulat főtitkárát, mit is értsünk a szervezet megújulási törekvései alatt? — Azt, hogy munkánk középpontjába szeretnénk visz- szaállítani a hagyományos kultúraközvetítést, mert úgy tűnik, napjainkban erre nagy igény van. Más megközelítésben: ebben a legnagyobbak most az elmaradásaink és az adósságaink. — Ez azért tűnik számomra most meglepőnek, mert napjainkban a gazdaság került előtérbe. És éppen a társulat váltott munkájában először, amikor a gazdaság igényeihez alkalmazkodva szervezni kezdte úgynevezett közhasznú tanfolyamait. — Amit azóta nagyon sokan csinálnak, gondolok például a művelődési házakra. Erről a feladatunkról most sem kívánunk lemondani. De nagyon szeretnénk, ha ismét mi tudnánk először váltani, ha egy alapvetően kulturális szervezet munkájában nem a pénz körül forogna minden. Félreértés ne essék, a gazdaságos működésről mi sem mondhatunk le, hiszen meg kell keresnünk fenntartási költségeinket, és ki kell gazdálkodnunk az anyagi eszközöket azokra a rendezvényekre, amelyek ugyan nem fizetik ki magukat, de amelyek, mert alapvető kulturális értékeket hordoznak, elengedhetetlenek. De ezt úgy kell tennünk, hogy ne kilincseljünk, hanem, mert valóban értékes programot kínálunk, igényeljék szolgáltatásainkat. — Az ismeretek felértékelődnek napjainkban. — És ez a jövőben még inkább így lesz. Éppen ezért az értelmiség feladatai is növekednek. Méghozzá azé az értelmiségé, amely lakosságközeiben van, s nemcsak azé az ezeré, ezerkétszázé, akik — részint a tömegkommunikáció jóvoltából — reflektorfényben állnak. Ügy gondolom, a televízió nagyon sokat segített nekünk, amikor néhány ismeretterjesztő vénával is megáldott személyiséget központba állított. De az ismeretterjesztés nem mondhat le azokról a „névtelen” munkásairól, akik éppen azért tehetnek sokat egy közösségért, mert közelben vannak, mert szakmai ismereteiket nemcsak közzéteszik, hanem vissza is lehet kérdezni tőlük. — Azt jelenti ez, hogy a helyi ismeretterjesztő munka erősödhet? — Igen. A helyi szervezetek munkáját mindenképpen izmosítani szeretnénk, azaz nemcsak a városokban, hanem a városokon kívül is markánsabbá akarjuk tenni az ismeretterjesztő munkát. — Mire gondolnak? — Arra, hogy kihasználjuk; a települések harminc százalékában ott van a TIT. Lehetne mondani, csak harmincban? Én szívesebben fogalmazok úgy, hogy még mindig harminc százalékában. Ott is, ahol már iskola sincs, pedagógus sincs következésképpen. De van agrárértelmiség, . amelyet még mindig nem foglalkoztatunk eléggé. De konkrétabban. Kétféle szisztémában gondolkodunk. Egyrészt kapcsolódnánk a népfőiskolákhoz. Itt sokféle lehetőség kínálkozik számunkra. Az általános és a szakmai műveltség köréből hozhatjuk előadásainkat, de figyelünk a helyi identitástudat erősítésére is. Nagyon sok lehetőséget látok még a falusi téli esték felújításában, tehát hogy késő ősztől tavaszig próbáljunk közelebb jutni a lakossághoz. — De hát ez nemcsak el* határozás kérdése! Van-e igény rá? — Azt tapasztaljuk, hogy igen. Főként a fiatalabb generáció érzi, hogy „foltos” az iskolából hozott tudása. Ügy értem, nagyon sok hiány van az. ismeretekben. Az iskola sohasem tudott teljes, befejezett ismereteket adni, s egyre kevésbé képes rá. Viszont épp napjaink egyik jellegzetessége, hogy a hiányérzet felerősödik, a pótlás már-már parancsoló szükségként jelentkezik. — Elsősorban persze a szakmai ismeretek bővítése, vagy újak megszerzése ilyen szükséglet... — Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal együttműködve szeretnénk továbblépni az át- és továbbképzésekben. Ahhoz, hogy érdemben léphessünk, ismernünk kell azokat az elképzeléseket és igényeket, amelyek egy-egy térségben a struktúraváltásból, a szerkezet-átalakításból adódnak. De ami mindenképpen célunk: jelen lenni abban a három megyében — s ezek közé tartozik Borsod-Abaúj- Zemplén megye is —, ahol ez az átalakítás kormányzati szinten is támogatott. — Csakhogy a részvétel eredményességének feltétele van. Legalább időben meg kellene előznie az át- és továbbképzésnek a gazdasági váltást. Most pedig még az elképzelések is képlékenyek. — Ez valóban, gond. Jelen pillanatban azt tudjuk tenni, hogy egy fokozattal magasabb szinten gondolkodunk, Mondjuk, műszerészeknek mikroelektronikát kínálunk, programozói tanfolyamban gondolkodunk, s a hagyományos szakmásító tanfolyamaink anyagát is korszerűsítjük. A szakmait is, de a tananyag egészét is. Nem mondunk le arról, hogy mindig adjunk általános műveltségbeli ismereteket is. A jövőben ezek a tanfolyamok azért is vonzóak lehetnek, mert megszűnik a bizonyítvány-monopólium, s ezek a tanfolyamok is érvényes bizonyítványt adnak majd, amire már van példa. — A TIT rengeteget vállal magára az idegen nyelv tanításában. — Ezt változatlanul nagyon fontosnak tartjuk, és szélesíteni szeretnénk. Az Alliance Francaise-zel kötött együttműködésünk * már ennek a jegyében fogant. Most beléptünk az európai certi- fikációs szervezetbe, ami azt jelenti, hogy nyelvvizsgákat is szervezhetünk. És természetesen ez növeli e vizsgák elfogadási körét. Csutorás Annamária Hűsítő képek él meg ilyen ... II megnyesett fa körbejárása A történet főszereplője egy nyárfa, Wittmer Ödön telkén. Az ügy már több, mint egy éve húzódik. Mivel a gazda az elmúlt évben beépítette a tetőteret, a fát — hogy a száraz ágaktól megtisztítsa — legallyazta, visszavágta. Kivágni nem állt szándékában. Akkor sem, és most sem. Akkor még azt hitte, hogy ez csak az ő dolga, a kerítésen belül azt tehet, amit akar... Tárgy: Fellebbezés. „Hivatkozással a 60 313—3.1988. sz. határozatra, fellebbezéssel éíek. Indokaim »az alábbiak: A határozat kötelezett a saját telken elvégzett lombcsonkított nyárfa kivágására. A fenti számú határozat indoklásában az szerepel, hogy a Miskolc M. Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály illetékese megállapította, hogy a csonkítással a fa elhalt. Tette ezt a megállapítást íebruá»ban, amikor a természet rendje szerint a fák nem lombozódnak.” ... (Wittmer Ödön.) Tárgy: Fakivágási kötelezettség határidejének módosítása. „A 60 313' 1988. számú határozatomban megállapított határidőt, saját hatáskörben módosítom oly módon, hogy a Miskolc II., Csabai kapu 50. számú ingatlan elő- kertjében található csonkolt nyárfát 1988. március 31-ig kell kivágni... Felhívom Wittmer Ödön figyelmét, hogy amennyiben fakivágási kötelezettségének a meghosszabbított határidőn belül sem tenne eleget, úgy az alaphatározatban kilátásba helyezett pénzbírsággal fogom a munka elvégzését kikényszeríteni. Indoklás: A visz- szacsonkolt, rendkívül csúnya — városképet rontó — fa további fenntartása nem indokolt...” Erről értesülnek: Wittmer Ödön; Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. Városgondnoksága; Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya; Miskolci Közterületfelügyelet; Miskolc M. Városi Hivatal titkársága — gazdálkodási csoport; irattár. Ismét a telektulajdonos: „Fellebbezésünkben kértünk haladékot a fa kivágására június 30-ig, amikor biztosan megállapítható az életképesség. Az illetékes ezt a haladékot március 31-ig adta meg, mely szintén nagy hozzáértést tanúsít. Most, 1988. május 25-én a fa kihajtott, lombozódik! Ezért nem vagyunk hajlandók az élő fát kivágni, és bírságot fizetni.” Tárgy: Wittmer Ödön, Miskolc II., Csabai kapu 50. sz. alatti lakos pénzbírságolása. „Wittmer Ödönt egyezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezem. Felhívom figyelmét, hogy a 60 313 88. és a 60 313—2 88. számú határozatomban elrendelt fakivágási kötelezettségének jelen határozat kézhezvételét követő tíz napon belül tegyen eleget, mert ellenkező esetben ismételten — de magasabb összegben — kiszabott pénzbírsággal fogom a munkavégzést kikényszeríteni. Indoklás: Az 1988. május 6-án megtartott szemlém során megállapítottam, hogy a fa kivágása nem történt meg, annak ellenére, hogy a megállapított határidő több mint egy hónappal lejárt.” Illetékbélyeg (300 forint) ellenében fellebbezésnek van helye; erről értesülnek: ... stb. S az ügyben az — idáig — utolsó levél, mely helybenhagyja a pénzbírságot, s a fa kivágását. „A fa február hóban totemoszlop benyomását keltette, jelen állapotban sem képez esztétikai értéket. Áz igaz, hogy a fa itt-ott hajtani kezdett, de a jegenyenyárnál koronaalakítás nem végezhető. — így esztétikai értéke mesterséges beavatkozással nem állítható vissza.” Erről értesülnek ... Élni és élni hagyni... A fát is, egymást is... S ha mégis kivágnák ezt a jópofa, élni akaró, zöldjével is vidító, szerintem szép! (hisz’ a megítélés szubjektív) fát, hát annak anyaga biztos nem lenne elég (papírilag) még egy ilyen, életbevágó levelezéshez ... Dobos Klára Ötvennél több tanterem épül Még javában a nyári vakáció közepén tartunk, s bizonyára a diákok, de a pedagógusok többsége sem gondol még a szeptemberi tanévkezdésre — ám azok, akiknek az iskolabővítéssel kell foglalkozniuk, most is munkában vannak. A meglévő osztálytermek rendbetétele mellett végzik az általános iskolák új tantermeinek építését. A megyei tanács a szűkös pénzügyi források mellett is gondoskodott arról, hogy ott, ahol az múlhatatlanul szükséges, bővítsék az általános iskolákat. Ennek során a tervek szerint 52 új osztályteremmel bővül megyénkben az általános iskolai osztálytermek száma. Ezekben vélhetően szeptemberben, más részükben pedig az év végéig megkezdik a tanítást. Bővül négy tanteremmel többek között a szalonnái, a hejőbábai általános iskola. Ugyancsak 4—4 új tantermet kap a karcsai és a tiszalúci általános iskola is. Alsózsol- cán 4, míg Felsőzsolcán 8 tanterem teszi lehetővé az alaposabb képzést, a zsúfoltság megszüntetését. Megteremtették a pénzügyi feltételeit új tornatermek építésének is. Ez nemcsak egyszerűen az iskoláskorú gyerekek egészségesebb testnevelését szolgálja majd, hanem arra is lehetőséget ad, hogy a felnőttek is éljenek az egészséges életmódhoz tartozó testmozgással, a terem- sportckkal. Üj tornatermet kap például Baktakék, az iskolabővítés mellett Hejőbába, olyan községek, mint Monok, Karosa és más települések. Az úi tornatermeket is a tervek szerint még az idén átadjál rendeltetésüknek.
