Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-29 / 206. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 206. szám 1988. augusztus 29. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Négyszázötven perces tárgyalás Egynapos magyar-román csúcstalálkozót tartottak Aradon Nemzetközi sajtóértekezlet — Közös közlemény Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke - aki szombaton Szegeden töltötte az éjszakát - kíséretével együtt vasárnap korán reggel gépkocsival indult a romániai Aradra, a magyar-román legmagasabb szintű párttalálkozó színhelyére. Mint ismeretes, Grósz Károlyt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke hívta meg. A román fél ajánlatában Nagyvárad és Arad szerepelt a találkozó színhelyéül, de nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy esetleg Bukarest adjon helyet a munkatalálkozónak. A magyar fél Aradot, a közel 200 ezer lakosú, nagy történelmi múlttal rendelkező várost választotta, amely ma is megőrizte szép, régi arculatát. Arad új fejezetet nyit a magyar—román találkozók sorában. Legutóbb 1977. június 1'5-ién és 16-án tartották legmasagahb szinten tárgyalást Debrecenben, illetve Nagyváradon, aihol Kádár János és Nicolae Ceausescu folytatott megbeszéléseket. A mostani munkatalálkozót gyorsan hozták tető alá. Jóformán 24 óra alatt született meg a közös megállapodás. Nioolae Ceausescu csütörtökön tett javaslata után vasárnap már sor került a legmagasabb szintű tanácskozásra. Áriad vasárnapi hangulattal fogadta a vendégeiket. Sokan sétáltak a napsütötte hatalmas főtéren, amelyet házsorok öveznek. A forgalmat már korán leállították azon az útszakaszon, ahol a vendégek érkeztek, de az út minidlkét oldalán igen sok érdeklődő sorakozott fel. A találkozó színhelyének környékén nem lehetett embereket látni, mert ezt a teret lezárták és csak hivatalos személyeik tartózkodhattak az épület környékén. Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltötte, munkailátogatást végzett. Vendégét a nagy .múltú, teljesen rendbdhozatt, új köntösbe öltöztetett, régi tamács- háza épülete előtt fogadta, amely ma a megyei pártbizottság saétaháza. Az épület márványlópcső- jáiig vezető 70 méteres utat vörös szőnyeggel terítették le, az épület homlokzatán pedig elhelyezték a magyar és a romáin nemzeti lobogót. A fogadtatás szíviélyes volt. Katonai díszal'akuílat sorakozott fel, majd eljátszották a magyar és a román himnuszt. Grósz Károly és Nicoilae Ceausescu az épület első emeletén a fogadóteremben húszperces négyszemközti megbeszélést tartott, amelyen csak a tolmácsok voltak jelen, A megbeszélés előtt lehetőség nyílt a fotózásra és filmezésre. Ezt követően Grósz Károly és N'icolae Ceausescu a tanácsterembe ment, ahol az asztalnál helyet foglalták a kíséretek tagjai. A helyi idő szerint 10 óra előtt néhány perccel .kezdődött meg a tanácskozás. Magyar részről Grósz Károly, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az .MSZMP KB Irodájának vezetője, Szokai Imre, az MSZMiP KB Külügyi Osztályainak helyettes vezetője és Szűts Pál bukaresti nagykövet ült a .tárgyalóasztalnál. Román részről Nicolae Ceausescu, loan Stoian, az RKP KIB titkára, Silviu Our- ticeanu, az KiKP KB titkára, Constantin Mitea, az RKP KIB Sajtó- és Propaganda Osztályának első helyettese, Nlicolae Mihai, az RKP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője, és Traten Pop, külügyminiszter-helyettes foglalt helyet a tanácskozó- asztalnál. (Folytatás a 2. oldalon) Nyílt nap az egyetemen Felvételekről - fellebbezések idején Még csak majd ezekben a napokban dől el, hogy a fellebbezők közül kik kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben az egyetemek; és főiskolák nappali tagozatán, az első évfolyamon. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen viszont már azokra gondoltak, akik jövőre vagy az azt követő évben kísérlik meg a hőn áhított felvételt. Hagyomány, hogy augusztus végén tartja meg a nyitó tábort az egyetem műszaki felvételeket előkészítő bizottsága (FEB)„ s egyszersmind nyílt napot is rendez valamennyi érdeklődőnek. Erre a kettős programra most pénlté.ken került sor. Tegyük gyorsan, hozzá — mérsékelt érdeklődés mellett. Közismert, hogy közel két évtizedes múltra tekinthet vissza a FEB-mozgalom, amely elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeit kívánja az eredményes felvételi vizsgához hozzásegíteni. A miskolci egyetemen —• akkor még csak a műszaki karokon — szinte a kezdetektől működik, s tegyük hozzá, jól működik a segítésnek ez a módja. A tapasztalatok és a számok azt mutatják, hogy ha valaki folyamatosan megoldja a levelező példákat, s részt vesz a táborokon, amelyek ingyenesek, akkor jó eséllyel felvételizhet. Az előkészítősök kétharmada sikerrel veszi a felvételi vizsga akadályát. Idén közel háromszázötve- nan élhetnek a lehetőséggel; harmadikosok és negyedikesek. Közülük több mint kétszázan most kapcsolódnak be a felkészülésbe. Valamivel több mint hetvenen a nyitó táborba is eljöttek. Nekik ismétlésnek tűnik, de a többieknek hasznos tudnivaló lehet; fontos, hogy az első csomagot megoldva visz- szaküldjék. Ha nem teszik, akkor a következőkben velük már nem számolnak, azaz nem küldenek újabb feladatokat, nem hívják őket táborba. Kinek-kinek tehát jól felfogott érdeke, hogy folyamatosan és rendszeresen éljen a felkínált lehetőséggel. Az egyetemi nyílt napnak is megvan a maga kialakult rendje. Délelőtt az eligazítás, a tanszékek megtekintése volt a program, délután a fórum, a karok dékánhelyetteseinek, az egyetemi KISZ-bizottságnak és a felvételi bizottság képviselőinek részvételével, akik a legfontosabb tudnivalókat mondták el. Tehát; a képzés rendjét, a szakosodás lehetőségét, az elhelyezkedés tereit, a pontszámokat. Idén a Bányamérnöki Karon 86, a Kohómérnöki Karon 80, a Gépészmérnöki Karon 96, az Állam- és Jogtudományi Karon 100, a Közgazdasági Intézetben 97 pont volt az alsó határ. Várhatóan — hiszen népesebb korosztályok végeznek majd a középiskolákban, nagyobb lesz a merítés lehetősége — ez jövőre emelkedik. Amit nem árt nem szem elől téveszteni annak, aki be szeretne jutni valamelyik egyetemi karra. Egyébként a felvételi rendszer és pontszámítás megváltoztatásáról napjainkban elég sokat hallani — most van kimunkálás alatt. Alapvető változtatással a következő érettségiző és felvételiző korosztálynak még nem kell számolnia. Viszont az is igaz, hogy a keretszámokat csak folyamatosan növelik majd, így alighanem élesedik a verseny. Már csak azért is, mert a műszaki értelmiségi pályák presztízse is növekedni látszik. A bá- nyászat és a kohászat nehéz helyzete ellenére is szüksége van a magyar gazdaságnak jól képzett bánya- és kohómérnökökre, innovatív gépészmérnökökre, hogy a hőn áhított fordulat bekövetkezzék. (cs. a.) Mint szombati lapszámunkban hírül adtuk, a megyei párt-végrehajtóbizottság pénteki ülésén megtárgyalta Bányai Miklós miniszteri biztos tájékoztatóját a vaskohászati szerkezetátalakítási munkák helyzetéről és állásfoglalást fogalmazott meg a témával kapcsolatban. Az előterjesztés célja az volt, hogy a Tervgazdasági Bizottság 5008 1988. sz. határozatának 7. pontja értelmében tájékoztatást adjon a szerkezetátalakítási munkák helyzetéről, a miniszteri biztos tevékenységéről. A TGB a korábbi kormányzati intézkedések tanulságait levonva a vaskohászat problémáját nem önmagában kiragadva, hanem annak következményeit is, összefüggéseiben igyekezett kezelni. Ennek megfelelően, az előterjesztés is a szerkezetátalakítást hasonlóan komplex módon igyekezett bemutatni. Ennek egyik súlyponti kérdése természetesen a vaskohászat szorosan vett fej- íesztési-visszafejlesztési koncepciója. Ehhez szorosan kapcsolódik az Országos Tervhivatal felelőssége mellett készülő regionális fejlesztési koncepció a vaskohászati szerkezetátalakítás által gerjesztett B.-A.-Z. megyei foglalkoztatási feszültségek megoldására. A vaskohászati szerkezetátalakítás koncepciója 1. A koncepció műszaki tartalma Elsősorban műszaki-technológiai megfontolásokra építve, másodsorban a fő pliaci árszint számításba vételével alakult ki az ózdi és diósgyőri féllklésztermék- gyártás — csökkentett termeléshez Igazodó — racionalizálásán alk terve. Az optimális racionalizálás eredménye nyilvánvalóan az lehet, hogy a féltermékgyártás (hengerlés előtti termék) egy vertikumra koncentrálódik, méghozzá arra a vertikumra, amely kisebb anyagi ráfordítással és gazdaságosan képes mindkét gyár hengersorait kiszolgálni. A műszaki és a gazdasági vizsgálatokra támaszkodó jelenlegi koncepció a diósgyőri vertikumra alapozza a két gyár teljes félilcésztermék- gyártását. Eszerint Ózdon megszűrtük a félkésztermékgyártás, a teljes metallurgiai fázis termelése leáll. A működő ózdi hengersorok Diósgyőrből szállított (esetleg résziben importált) bugáiból hengerelnék kész árut. A koncepció szerinti cél elérésénék azonban vannak feltételéi, amelyek közül elsődlegesek a külkereskedelmi körülményektől függő, a gyártandó fél'termék meny- nyiségét meghatározó feltételek. A félkásztermék- gyártást ugyanis csak abban az esetben célszerű a terv szerint koncentrálni, ha a két borsodi gyár feldolgozó üzeméi számára Diósgyőrben összesen legfeljebb 1,33 millió tonna acélt kell gyártani. A koncepció kialakítása jól szakaszolható. Az 1. szakasz végrehajtható, ha az ózdi és diósgyőri feldolgozó üzemék számára legfeljebb 1,5 millió tonna acélt kell gyártani. Ez esetben Diósgyőr 250—300 kiilolonna bugát szolgáltat ,az ózdi hengersoroknak, és Özdon leállítható néhány martinkemence és leállítható a blokk- sor-bugasor. Ekkor Ózdon egy nagyolvasztóval 5/6 üzemű 6 martinkemencével, egy bugaöntő géppel 550—570 ezer tonna bugát termelnek. Ily módon töhát relatíve korszerűsödik az ózdi félkésztermék-gyár- tás. Diósgyőrben viszont a félkésztermék-gyártás jobb kapacitáskihasználása gazdasági haszonnal jár. Diósgyőrben ez esetben összesen 1160 kilotonna acélt kellene gyártani, amiből 130 kilotonna a leállítandó csepeli m a nfein kemencék termelését pótolná. Az 1. szakasz előnyére szolgál az a fontos tény, hogy nam kíván olyan jelentősebb műszaki-fejlesztési és beruházási jellegű lépést, .amely a koncepció végcéljának elérését akadályozó tényezők fellépése miatt veszendőbe menne. Az, hogy a koncepció második -szakasza mikor lép be, csak (Folytatás a 3. oldalon) Rangot adni az adatrögzítésnek A miskolciaké a pálma Kétféle megítéléssel illeti a közvélemény a számítástechnikai adatrögzítőket. Az együk szerint tiszta, világos helyen végzett, könnyű munka, ;a másik nézetet vallók azt tartják, kemény, embertelen robot. Az igazság — miiint általában — most is a középút; tiszta, de azért nagy figyelmet igénylő foglalatosság. Ami nélkül, mármint a pontos adatrögzítés nélkül, hiába dolgoznak a programozók, rossz adathalmazból a gép sem tud helyes végkövetkeztetésekre. Ennek a szakmának akartak rangot adni a KSH Számítástechnikai és Ügyvitel- szervezési Vállalat vezetői, amikor úgy határoztak, a SZÜV számítóközpontjai között országos vetélkedőt rendeznek. Mérjék össze az adatrögzítők tudásúkat: ki a leggyorsabb, a leghibátlanabb. A versenyt szombaton reggel nyitotta meg miskol- con, dr. Bödy Zoltán, az országos központ hálózatirányítási igazgatója. Mint mondta, a 18 számítóközpontból azért csak 14 küldött — házi versenyeken már bizonyított — 17 csapatot, mert náluk egységes az adatrögzítés módja. A SZÜV-nél összesen ezer, adatrögzítéssel foglalkozó dolgozó van, a megjelent 51 hölgy (mert női foglalkozás ez is) a csapatversenyben 15, az egyéniben 20 percen át rögzíti kisgépre az előre elkészített táblázatok számsorait. Az győz, aki a leggyorsabb, leghibátlanabb. A feltételek szigorúak: egy bevitt karakter (számsor) egy pont, de egy hibásért 20 pont a levonás. (Folytatás a S. oldalon) Tájétoln és állástoalalás a vaskoliiiszali szerkezelálalakilási nmnkák helyzetiről
