Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 206. szám 1988. augusztus 29. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Négyszázötven perces tárgyalás Egynapos magyar-román csúcstalálkozót tartottak Aradon Nemzetközi sajtóértekezlet — Közös közlemény Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke - aki szombaton Szegeden töltötte az éjszakát - kíséretével együtt vasárnap korán reggel gépkocsival indult a romániai Aradra, a magyar-román legmagasabb szintű párttalálkozó színhelyére. Mint ismeretes, Grósz Károlyt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke hívta meg. A ro­mán fél ajánlatában Nagyvárad és Arad szerepelt a találkozó színhelyéül, de nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy esetleg Bukarest adjon helyet a munkatalálkozónak. A magyar fél Aradot, a közel 200 ezer lakosú, nagy történelmi múlttal rendelkező várost választotta, amely ma is megőrizte szép, régi arculatát. Arad új fejezetet nyit a magyar—román találkozók sorában. Legutóbb 1977. jú­nius 1'5-ién és 16-án tartot­ták legmasagahb szinten tárgyalást Debrecenben, il­letve Nagyváradon, aihol Ká­dár János és Nicolae Ceau­sescu folytatott megbeszélé­seket. A mostani munkatalálko­zót gyorsan hozták tető alá. Jóformán 24 óra alatt szü­letett meg a közös megál­lapodás. Nioolae Ceausescu csütörtökön tett javaslata után vasárnap már sor ke­rült a legmagasabb szintű tanácskozásra. Áriad vasárnapi hangulat­tal fogadta a vendégeiket. Sokan sétáltak a napsütötte hatalmas főtéren, amelyet házsorok öveznek. A forgal­mat már korán leállították azon az útszakaszon, ahol a vendégek érkeztek, de az út minidlkét oldalán igen sok érdeklődő sorakozott fel. A találkozó színhelyének kör­nyékén nem lehetett embe­reket látni, mert ezt a teret lezárták és csak hivatalos személyeik tartózkodhattak az épület környékén. Nicolae Ceausescu már a szombatot is Aradon töltöt­te, munkailátogatást végzett. Vendégét a nagy .múltú, tel­jesen rendbdhozatt, új kön­tösbe öltöztetett, régi tamács- háza épülete előtt fogadta, amely ma a megyei pártbi­zottság saétaháza. Az épület márványlópcső- jáiig vezető 70 méteres utat vörös szőnyeggel terítették le, az épület homlokzatán pedig elhelyezték a magyar és a romáin nemzeti lobogót. A fogadtatás szíviélyes volt. Katonai díszal'akuílat sorako­zott fel, majd eljátszották a magyar és a román him­nuszt. Grósz Károly és Nicoilae Ceausescu az épület első emeletén a fogadóteremben húszperces négyszemközti megbeszélést tartott, amelyen csak a tolmácsok voltak je­len, A megbeszélés előtt le­hetőség nyílt a fotózásra és filmezésre. Ezt követően Grósz Károly és N'icolae Ceausescu a ta­nácsterembe ment, ahol az asztalnál helyet foglalták a kíséretek tagjai. A helyi idő szerint 10 óra előtt néhány perccel .kezdődött meg a ta­nácskozás. Magyar részről Grósz Ká­roly, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Major László, az .MSZMP KB Iro­dájának vezetője, Szokai Imre, az MSZMiP KB Kül­ügyi Osztályainak helyettes vezetője és Szűts Pál bu­karesti nagykövet ült a .tár­gyalóasztalnál. Román részről Nicolae Ceausescu, loan Stoian, az RKP KIB titkára, Silviu Our- ticeanu, az KiKP KB titkára, Constantin Mitea, az RKP KIB Sajtó- és Propaganda Osztályának első helyettese, Nlicolae Mihai, az RKP KB Külügyi Osztályának helyet­tes vezetője, és Traten Pop, külügyminiszter-helyettes foglalt helyet a tanácskozó- asztalnál. (Folytatás a 2. oldalon) Nyílt nap az egyetemen Felvételekről - fellebbezések idején Még csak majd ezekben a napokban dől el, hogy a fel­lebbezők közül kik kezdhe­tik meg tanulmányaikat szeptemberben az egyetemek; és főiskolák nappali ta­gozatán, az első évfolya­mon. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen viszont már azokra gondoltak, akik jövőre vagy az azt követő évben kísérlik meg a hőn áhított felvételt. Hagyomány, hogy augusztus végén tartja meg a nyitó tábort az egye­tem műszaki felvételeket előkészítő bizottsága (FEB)„ s egyszersmind nyílt napot is rendez valamennyi érdek­lődőnek. Erre a kettős prog­ramra most pénlté.ken ke­rült sor. Tegyük gyorsan, hozzá — mérsékelt érdeklő­dés mellett. Közismert, hogy közel két évtizedes múltra tekinthet vissza a FEB-mozgalom, amely elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeit kívánja az eredményes felvételi vizs­gához hozzásegíteni. A mis­kolci egyetemen —• akkor még csak a műszaki karo­kon — szinte a kezdetektől működik, s tegyük hozzá, jól működik a segítésnek ez a módja. A tapasztalatok és a számok azt mutatják, hogy ha valaki folyamatosan megoldja a levelező példá­kat, s részt vesz a táboro­kon, amelyek ingyenesek, akkor jó eséllyel felvételiz­het. Az előkészítősök két­harmada sikerrel veszi a felvételi vizsga akadályát. Idén közel háromszázötve- nan élhetnek a lehetőséggel; harmadikosok és negyedike­sek. Közülük több mint két­százan most kapcsolódnak be a felkészülésbe. Valami­vel több mint hetvenen a nyitó táborba is eljöttek. Nekik ismétlésnek tűnik, de a többieknek hasznos tudni­való lehet; fontos, hogy az első csomagot megoldva visz- szaküldjék. Ha nem teszik, akkor a következőkben ve­lük már nem számolnak, az­az nem küldenek újabb fel­adatokat, nem hívják őket táborba. Kinek-kinek tehát jól felfogott érdeke, hogy fo­lyamatosan és rendszeresen éljen a felkínált lehetőség­gel. Az egyetemi nyílt napnak is megvan a maga kialakult rendje. Délelőtt az eligazí­tás, a tanszékek megtekinté­se volt a program, dél­után a fórum, a karok dé­kánhelyetteseinek, az egye­temi KISZ-bizottságnak és a felvételi bizottság kép­viselőinek részvételével, akik a legfontosabb tudniva­lókat mondták el. Tehát; a képzés rendjét, a szakosodás lehetőségét, az elhelyezkedés tereit, a pontszámokat. Idén a Bányamérnöki Karon 86, a Kohómérnöki Karon 80, a Gépészmérnöki Karon 96, az Állam- és Jogtudományi Ka­ron 100, a Közgazdasági In­tézetben 97 pont volt az al­só határ. Várhatóan — hi­szen népesebb korosztályok végeznek majd a középisko­lákban, nagyobb lesz a me­rítés lehetősége — ez jövőre emelkedik. Amit nem árt nem szem elől téveszteni annak, aki be szeretne jutni valamelyik egyetemi karra. Egyébként a felvételi rend­szer és pontszámítás meg­változtatásáról napjainkban elég sokat hallani — most van kimunkálás alatt. Alap­vető változtatással a követ­kező érettségiző és felvételi­ző korosztálynak még nem kell számolnia. Viszont az is igaz, hogy a keretszámokat csak folyamatosan növelik majd, így alighanem élese­dik a verseny. Már csak azért is, mert a műszaki ér­telmiségi pályák presztízse is növekedni látszik. A bá- nyászat és a kohászat nehéz helyzete ellenére is szüksége van a magyar gazdaságnak jól képzett bánya- és kohó­mérnökökre, innovatív gé­pészmérnökökre, hogy a hőn áhított fordulat bekövetkez­zék. (cs. a.) Mint szombati lapszámunkban hírül adtuk, a megyei párt-végrehajtóbizottság pénteki ülé­sén megtárgyalta Bányai Miklós miniszteri biz­tos tájékoztatóját a vaskohászati szerkezetát­alakítási munkák helyzetéről és állásfoglalást fogalmazott meg a témával kapcsolatban. Az előterjesztés célja az volt, hogy a Tervgaz­dasági Bizottság 5008 1988. sz. határozatának 7. pontja értelmében tájékoztatást adjon a szer­kezetátalakítási munkák helyzetéről, a minisz­teri biztos tevékenységéről. A TGB a korábbi kormányzati intézkedések tanulságait levonva a vaskohászat problémáját nem önmagában kiragadva, hanem annak következményeit is, összefüggéseiben igyekezett kezelni. Ennek megfelelően, az előterjesztés is a szerkezetát­alakítást hasonlóan komplex módon igyekezett bemutatni. Ennek egyik súlyponti kérdése ter­mészetesen a vaskohászat szorosan vett fej- íesztési-visszafejlesztési koncepciója. Ehhez szorosan kapcsolódik az Országos Tervhivatal felelőssége mellett készülő regionális fejleszté­si koncepció a vaskohászati szerkezetátala­kítás által gerjesztett B.-A.-Z. megyei foglal­koztatási feszültségek megoldására. A vaskohászati szerkezetátalakítás koncepciója 1. A koncepció műszaki tartalma Elsősorban műszaki-tech­nológiai megfontolásokra építve, másodsorban a fő pliaci árszint számításba vé­telével alakult ki az ózdi és diósgyőri féllklésztermék- gyártás — csökkentett ter­meléshez Igazodó — racio­nalizálásán alk terve. Az op­timális racionalizálás ered­ménye nyilvánvalóan az le­het, hogy a féltermékgyártás (hengerlés előtti termék) egy vertikumra koncentráló­dik, méghozzá arra a verti­kumra, amely kisebb anya­gi ráfordítással és gazdasá­gosan képes mindkét gyár hengersorait kiszolgálni. A műszaki és a gazdasági vizs­gálatokra támaszkodó jelen­legi koncepció a diósgyőri vertikumra alapozza a két gyár teljes félilcésztermék- gyártását. Eszerint Ózdon megszűrtük a félkésztermék­gyártás, a teljes metallur­giai fázis termelése leáll. A működő ózdi hengersorok Diósgyőrből szállított (eset­leg résziben importált) bu­gáiból hengerelnék kész árut. A koncepció szerinti cél elérésénék azonban vannak feltételéi, amelyek közül el­sődlegesek a külkereskedel­mi körülményektől függő, a gyártandó fél'termék meny- nyiségét meghatározó felté­telek. A félkásztermék- gyártást ugyanis csak abban az esetben célszerű a terv szerint koncentrálni, ha a két borsodi gyár feldolgozó üzeméi számára Diósgyőr­ben összesen legfeljebb 1,33 millió tonna acélt kell gyár­tani. A koncepció kialakítása jól szakaszolható. Az 1. sza­kasz végrehajtható, ha az ózdi és diósgyőri feldolgozó üzemék számára legfeljebb 1,5 millió tonna acélt kell gyártani. Ez esetben Diós­győr 250—300 kiilolonna bu­gát szolgáltat ,az ózdi hen­gersoroknak, és Özdon leál­lítható néhány martinke­mence és leállítható a blokk- sor-bugasor. Ekkor Ózdon egy nagyol­vasztóval 5/6 üzemű 6 mar­tinkemencével, egy bugaön­tő géppel 550—570 ezer tonna bugát termelnek. Ily módon töhát relatíve korszerűsödik az ózdi félkésztermék-gyár- tás. Diósgyőrben viszont a félkésztermék-gyártás jobb kapacitáskihasználása gaz­dasági haszonnal jár. Diós­győrben ez esetben összesen 1160 kilotonna acélt kellene gyártani, amiből 130 kilo­tonna a leállítandó csepeli m a nfein kemencék termelését pótolná. Az 1. szakasz elő­nyére szolgál az a fontos tény, hogy nam kíván olyan jelentősebb műszaki-fejlesz­tési és beruházási jellegű lépést, .amely a koncepció végcéljának elérését akadá­lyozó tényezők fellépése mi­att veszendőbe menne. Az, hogy a koncepció második -szakasza mikor lép be, csak (Folytatás a 3. oldalon) Rangot adni az adatrögzítésnek A miskolciaké a pálma Kétféle megítéléssel illeti a közvélemény a számítás­technikai adatrögzítőket. Az együk szerint tiszta, világos helyen végzett, könnyű munka, ;a másik nézetet val­lók azt tartják, kemény, em­bertelen robot. Az igazság — miiint általában — most is a középút; tiszta, de azért nagy figyelmet igénylő fog­lalatosság. Ami nélkül, már­mint a pontos adatrögzítés nélkül, hiába dolgoznak a programozók, rossz adathal­mazból a gép sem tud he­lyes végkövetkeztetésekre. Ennek a szakmának akartak rangot adni a KSH Számí­tástechnikai és Ügyvitel- szervezési Vállalat vezetői, amikor úgy határoztak, a SZÜV számítóközpontjai kö­zött országos vetélkedőt ren­deznek. Mérjék össze az adatrögzítők tudásúkat: ki a leggyorsabb, a leghibátla­nabb. A versenyt szombaton reggel nyitotta meg miskol- con, dr. Bödy Zoltán, az or­szágos központ hálózatirá­nyítási igazgatója. Mint mondta, a 18 számítóköz­pontból azért csak 14 kül­dött — házi versenyeken már bizonyított — 17 csa­patot, mert náluk egységes az adatrögzítés módja. A SZÜV-nél összesen ezer, adatrögzítéssel foglalkozó dolgozó van, a megjelent 51 hölgy (mert női foglalko­zás ez is) a csapatverseny­ben 15, az egyéniben 20 percen át rögzíti kisgépre az előre elkészített táblázatok számsorait. Az győz, aki a leggyorsabb, leghibátlanabb. A feltételek szigorúak: egy bevitt karakter (számsor) egy pont, de egy hibásért 20 pont a levonás. (Folytatás a S. oldalon) Tájétoln és állástoalalás a vaskoliiiszali szerkezelálalakilási nmnkák helyzetiről

Next

/
Thumbnails
Contents