Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Közönségdíj a kazáncsaládnak, különdíj a Zöldértnek

Alkotmánynap a Csanyikban

Bezárt a miskolci kiállítás és vásár

így utólag visszatekintve felüdülés volt ebben a rek- kenő nyári hőségben a Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár, amelyet tizenkettedik alkalommal rendeztek meg a Borsodtourist szakembereinek irányításával. Kellemes színfoltja, tarka kavalkádja volt a város vendégcsalogató programsorozatának, s remélhetően 1090-ben is megrendezik azok örömére, akik üzletet kötni akarnak, vagy csak nézelődni indulnak a sportcsarnokba és környékére.

Ugyanis ez volt a két alapvető célja a rendezőgárdának, amelyet Simon László vásárigazgató irányított a tíz nap alatt. Egyfelől tehát, hogy fórumot, találkozási alkalmat teremtsenek szakembernek, eladónak, vásárlónak egyaránt, másfelől viszont, hogy a nagyközönség megismerkedhessen a borsodi termelők kínálatával. És most már néhány külföldiével is, mivel először a vásár történetében határon túli kiállítók is bemutatták portékájukat. A rendezők szándéka szerint két év múlva a testvérvárosok képviselői is kiállítanak majd, hogy bemutatkozzanak, s üzletet kössenek. Egyébként az üzletkötés szempontjából eredményesnek mondható a vásár, mivel több mint kétmilliárd forint értékű megállapodás köttetett. Ami újdonság, hogy nemcsak áruféleségek cseréltek gazdát, hanem a tizenegy „szürkeállományát kínáló” cég jóvoltából a szellemi termékek vására is lett a miskolci.

Természetesen tapasztalatokkal is szolgált a tíz nap. Például azzal, hogy több vendégcsalogató, szórakoztató programmal kell kiszolgálni a napi 10—-12 ezer látogatót. Ismét fölvetődött az az igény, hogy a bemutatott termékeket meg lehessen vásárolni, mivel ez is növelhetné a vásár vonzerejét. A kisiparosok bemutatkozási szándéka csökkent, ugyanakkor újabb kiállítók jelentkeztek, ami valószínűleg arra kényszeríti a rendezőket, hogy két év múlva a jelenleginél is több fedett területet biztosítsanak a kiállítók részére. Érdemes lesz többet törődni a reklám-propagandával, s nem árt, ha idegenforgalmi látványosságnak is használják a vásárt a (Folytatás a 2. oldalon)

Kulturális ökológia, kulturális környezetvédelem

Tokaji írótábor

Az irótóbor résztvevői Tiszaladányban megkoszorúzták Darvas József emléktábláját

Egy esztendei szünet után az idén már a 16. alkalommal fogadta vendégeit a tokaji írótábor. A tegnapi megnyitót, a szokásoknak megfelelően, Tiszaladányban tartották. Darvas József emléktáblájánál Ződi Imre, a Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkára mondott megnyitót, majd a rendezők (a HN'F Megyei Bizottsága, a Magyar írók Szövetsége és a Napjaink szerkesztősége) képviselői; Ződi Imre titkár, Fekete Gyula, az írószövetség alel- nöke és Papp Lajos főszerkesztő helyezte el az emlékezés koszorúját a Darvas József nevét viselő iskolánál. Közreműködött, s ez is hagyomány már, Kulcsár Imre színművész. Csikai István tiszaladányi tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, a Győri Elek nevét viselő művelődési házban.

A csütörtökig tartó, s Lillafüreden befejeződő program vitaindító előadását ma tartja Huszár István, a Hazafias Népfront főtitkára. Érdekesnek ígérkezik az előadás, és az azt követő vita, hiszen Tokajban a

párt- és tömegszervezetek székházában az írótábor résztvevői „Kulturális ökológia, kulturális környezet- védelem” címmel folytatnak majd eszmecserét.

Keszorázás Szent István szobránál

Szombaton kora délelőtt több száz ünneplő gyülekezett Miskolc-Hámorban, a Palota utcai Szent István- szobornál. A koszorúzást a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága és a római katolikus egyház közösen szervezte meg.

Az ünnepség kezdetén, r»s a koszorúzás alatt, a miskolci Szent Anna templom gyermekkórusa és a Regős vokál adott műsort. Előadásuknak nem kis részük volt a történelmi hangulat teremtésében.

Államalapító királyünk munkásságának érdemeit Gyulai Éva, a HNF miskolci bizottsága honismereti munkabizottságának elnöke méltatta.

— A legendák szerint — mondotta — Szent István király 1038. augusztus 15- én, a katolikus naptárban

Nagy boldogasszony, Mária mennybemenetelének napján halt meg. Azóta 950 esztendő telt el. A megemlékezések nem augusztus 15-én, hanem augusztus 20- án idézik fel az államalapító alakját. Ez a nap István király szentté avatásának, teste földből való kiemelésének, oltárra emelésének ünnepe volt, mely óta 905 esztendő telt el. Ez az oly jeles ünnep az eltelt kilenc évszázad alatt minden időben magyar történelmi nemzeti emléknap, sőt a nép tudatában is jeles nap volt, bizonyítva a népünkben élő megszakítatlan identitástudatot. Hiszen nem sok középkori államalapító királyról tudtunk, akit nemcsak a tudósok és a műveltek, hanem az egész nép megszakítatlan folyamatosságban tisztelt volna ezer éven át.

Szabó István, Miskolc- Hámor plébánosa a következőket mondotta:

— Nem csoda, hogy Szent István, ez a monumentális apostoli egyéniség életének példájával és varázsával megfogta és magával ragadta környezetét, az egyházi és a világi vezetőket, és az egész magyar népet. Ma is hatása alá kerül mindenki, ha egy kissé belemerül élete tanulmányozásába. Személye példa és vigasztalás a mai magyaroknak is, éljenek határainkon kívül vagy belül.

A koszorúkat a szobor talapzatánál a Hazafias Népfront, az egyház, valamint a város társadalmi szerveinek képviselői helyezték el. Az ünnepség a Himnusz közös eléneklésé- vel zárult.

Tanuljunk a történelmi példákéi

Dr. Velkey László beszéde

Napos, síép időre, térzenék hangjaira ébredtek a miskolciak 1988. augusztus 20-án. A város lakói közül sokan döntöttek úgy, hogy részt vesznek a csanyiki Majálisparkban megrendezett alkotmánynapon. Az 1-es autóbusz Majális-parki végállomására 8 óra után mind sűrűbben, szinte percenként érkeztek az autóbuszok. A járművek a Búza térről és az Avasról különjáratban is szállították az ünneplőket.

A Majális-parikban 10 óra 30 perctől a Vasas Fúvós- zenekar adott hangversenyt. A miskolciak alkotmánynapi ünnepségét pontosan 11 órakor kezdték meg. Erre az időpontra megteltek az. alsó színpad előtti széksorok. Az egybegyűlteket Homolya Gizella, a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságának titkára üdvözölte, majd dr. Velkey László ország- gyűlési képviselő lépett a mikrofonhoz.

— Ünnepelni és emlékezni jöttünk — mondta bevezetőjében a szónok. — Köszöntjük az 1949-ben megszületett, első írott magyar alkotmányt, ugyanakkor halálának 950. évfordulóján külön figyelemmel és tisztelettel emlékezünk állam- alapító első királyunkra, Szent Istvánra. Nem mondvacsinált, nem erőszakoltan belemagyarázott a hasonlóság, a párhuzam keresése az ezer évvel ezelőtti és a mai történelmi helyzet között.

A Csanyikban dr. Velkey László országgyűlési képviselő mon- dott ünnepi beszédet.

Társadalmi nehézségek, a helyes út kutatása jellemezte történelmünket ezer esztendővel ezelőtt, s hasonlóak a ma emberének gondjai is.

Dr. Velkey László hangsúlyozta: a felszabadulást követően történelmi mércével mérve is hatalmas eredményeket ért el hazánk. Az állampolgárok és az ország vezetői egyaránt érzik és tudják, ha meg akarjuk őrizni vívmányainkat, ha meg akarunk maradni, ha meg akarjuk szüntetni lemaradásainkat. akkor társadalmi, politikai, gazdasági életünkön számos vonatkozásban korszerűsíteni, változtatni kell. Nehéz, felelősségteljes döntéseket hoznak az ország vezetői, s az állampolgárok számára is egyre nelíezebb a napi élet terheinek viselése. Éppúgy sorsdöntő, nehéz időket élünk, mint ezer esztendővel ezelőtt, Géza fejedelem és Szent István korában. Mit mondhat a mának István államalapító munkássága, mit üzenhet nekünk első királyunk ezer év távlatából?

A szónok áttekintette hazánk történelmét az államalapítástól napjainkig. Egyebek között hangsúlyozta: Istvánnak apja, Géza fejedelem halála után meg kellett küzdenie a pogányság képviselőivel. A harcok során István a nehezebb, de a jövőt biztosító, eredményesebb utat választotta. Egyszerűbb lett volna megmaradnia az ősi magyar életben, hitben, akkor nem kellett volna a vér szerinti rokonaival kegyetlen« harcokat vállalnia. Munkássága során hányszor hallhatta hívei részéről is a szemrehányásokat, amelyek szerint elhagyja a régi szokásokat, erkölcsöket, s helyükbe idegeneket plántál, s hogy magát, udvarát idegen papok, lovagok befolyása alá helyezi. Pedig István csak azt bontotta le, ami korszerűtlen és elavult volt, ami a fejlődést gátolta.

— Az államalapító király egyéniségének — mondotta a későbbiekben —, életútjának példája, politikájának ismerete mindig időszerű és tanulságos. Ma úgy érezzük, csak minden becsületes ember összefogásával, az egymás iránt megnyilvánuló bizalommal, közös akarattal és erőfeszítésekkel fordíthatjuk jobbra sorsunkat. így őrizhetjük meg önbecsülésünket, így lehet reményünk egy szebb, biztonságos, kiegyensúlyozott, békés jövőben. Tétlenül, közömbösen ma egyetlen igaz magyar embér sem élhet. A haza sorsa ma sem lehet csak kevesek ügye. Valamennyi magyar embernek részt kell vennie az országépítő munkában. Ne szégyelljük lelkesedésünket. István példájából nyerjünk erőt és biztatást. Mélységesen igaz Széchenyi István tanítása is: „Csak a múlt megbecsülésén épülhet a jelen”.

(Folytatás a 2. oldalon)

Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára a vendégek, s az ünneplők körében