Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

1988. augusztus 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Miskolc múltjából II. Pénzzavarban a város (1789-1790) Miskolc város lakossága az 1180—1790-cs evekben különösen sokat szenvedett a ter­mészeti csapásoktól. Hol a tűz támadta meg és pusztította végig a hosszanti fekvé­sű várost és égeti fel szaJmatetős házait, hol a városra lezúduló víz okoz káirt tö­rekvő, szépen gyarapodó lakosságának. A városban 1780-ban 2400 házat számol­tak össze, az 1781. május 25-én keletkezett nagy tűzvész 569 épületet, köztük 204 há­zat, 257 pincét hamvasztott cl, elolvadt 7633 forint fémpénz, a többi kár 260 ezer rénes forintot tett ki. Jelentős kárt okozott 1788-ban a Szinva és a Pecc áradása, amit 13 ezer forintra becsültek. Az okozott kár helyreállítása sok gondot jelentett a lakosságnak, de a város a helyreállítás során biztonságosabbá, vé­dettebbé vált. A tűzön és vízen kívül egyéb kár is érte a város né­pét. Korabeli feljegyzések szerint 1789—1790-ben súlyos aszály pusztított az ország­ban, nyomában drágaság, ínség, majd pedig járvány szedte áldozatait. A város nehéz helyzetbe került. Ál­lapotát 1789. november 17-én tartott tanácsülés is tárgyalta; a belső és külső tanácsbéliek mindenekelőtt a város jövedelme növelé­sének lehetőségét vizsgálták meg. Számba ' vették Csaba határában fekvő tanácsi földek kezelőit és az ál­taluk használt földterület nagyságát. Megállapították, hogy egyesek nagyobb területet használnak, mint azt korábban szerződésben foglalták. Az eltérés rende­zésére Sárkány Mihály sze­nátort és Holló József ins­pektort rendelték ki. Meg­állapította a tanácsülés azt is. hogy a város cintálcáira, tányérjaira, asztal-, abrosz­kendőire, késeire a város­nak semmi szüksége nem lévén, azokat Noszticius Pál és Korponai Sámuel szená­torok ahhoz értő mesterem­berrel becsültessék meg és árverésen megfelelő áron adják el. A FÜGGETLENSÉG PÉNZBE KERÜLT Az asztalneműek eladásá­ból származó bevétel a ta­nácsnak nem lehetett ele­gendő, további pénzszerzés után nézett, mint azt már korábban is sokszor meg­tette. Most Hágen Vince kapitánytól vett fel hosz- szabb időre ötszázalékos ka­matra ezer rénes forintot, en­nek rendeltetéséről 1789. de­cember 6-án ezt írta a jegy­zőkönyvbe : „A város a tekin­tetes Dominium (uradalom) javainak mindenféle hasz­nát ezen Miskolc városában kiárendálni szándékozván (bérbe kívánja adni) a ma­gisztrátus egy s más kér­dések tárgyalása után azon állapodott meg, hogy az fel­vállalandó árendának és más, város hasznát célozók­nak előmozdítására az fel­séges Helytartótanács elei­be, s ha a szükség úgy kí­vánná Bécsbe is megjelen­jenek és ott a köz javát munkálják. Nemzetes főbí­ró Rácz György, volt főbí­ró nts. Barkassy Pál és Peszkár Tamás uraimék deputáltattak (küldettek ki) akik is a nemes város lo­vain és alakalmatosságán azokra a város rendelvén illendő költséget, az depu- tatus urak egyenként nap­jára 2 rénes forintokat fog­nak nyerni.” A küldöttség még az év végén hírt adott magáról; „Olvastatott Budára a város dolgainak elémozdításában küldött deputátusoknak le­vele, akik onnan, sokoknak javaslatából iBécsbe ő felsé­ge színe elébe vették folya- matjokat s útjokat. Ezen deputatusoknak minthogy a közjavakat kidolgozni akar­ják, hogy biztosabb mene­telek lehessen, mind az őfelsége tábláknál creden- tionális instrukcióval a mely­nek határjában tarthassák magokat, fog mennél elébb postán küldettetni.” (Mai értelmezésben; sikeresen járjanak és őfelsége hiva­talainál minél pontosabban értesüljenek, hogy a hitele­zési feltételek milyen ösz- szeghatárig terjednek, amit minél előbb postán fognak küldeni.) A kiküldetés si­keres volt, a tanács a bér­leményt magának megsze­rezte. A POSTÁRA EGY TAPODTAT SEM 1790. őszére valósult meg a miskolci postaállomás lé­tesítése. (Ennek előzményei­ről, működéséről 1990 őszén emlékezés történik, most csak a legszükségesebb ide­vonatkozó eseményeket em­lítem meg.) Az 1780-as évektől az ónodi postames­ter egy megbízottat működ­tetett Miskolcon, aki a fel­vett levelekre Ónodra szál­líttatta, az érkezetteket on­nan elhozatta és kézbesítet­te. A posta szállítása a vá­ros lovaival történt, ami nagy gondot jelentett a ta­nácsnak. A legutolsó kol­lektor-levélgyűjtő Török György volt, aki 1790 őszé­ig Bakos László postames­teri megbízásáig működött. A postaállomás működé­sének feltételeiről (postaál­lomás helye, a lovak eltar­tására szántó, legelő bizto­sítása) a Helytartótanács és a kassai postaprefektúra sürgetése ellenére a városi tanács nem gondoskodott. Így állt 'elő az a helyzet, melyet 1790. szeptember 10-i tanácsi jegyzőkönyv rögzít; „Mind belső és külső ma- gistratus jelenlétében meg- tárgyaltatott a város lovai­nak rendkívül és minden tartozás nélküli postára va­ló járkálások. Véleményét vevén ezen dolog iránt te­kintetes alispán úrnak is, aki azt mondta, hogy abban semmit sem tudna, hogy a város lovai a postára jár­nának és az mi felől ren­delést nem tett arrul bizo­nyost mondani nem tud. El­határoztatott, hogy a város lovai a postára egy tapot- tat sem fognak menni, mely dolog postamester Török uramnak is tudtára ada­tott.” A posta szállítását) vé­gül is a megszüntetett óno­di postaállomás tizenkét lo­vának átvételével és fel­használósával oldotta meg „az új postamester. A tanács, hogy a szállí­tási gondoktól szabaduljon, 1790. október 3-án együttes ülésén a széna szűk volta miatt a szarvasmarháknak árverés útján való eladását, az el nem adottaknak ki- méretését rendeli el. Olvas­hatjuk a jegyzőkönyvben azt is, hogy a városi ta­nácsnak a szénája fél évre sem elegendő, ezért meg­bíztak három személyt a szenátorok közül, hogy va­lahol csak találnak szénát, vegyék meg. Döntöttek ar­ról is, hogy öt lovat a szarvasmarhákhoz hasonló­an kótyavetyén adjanak el. Hasonló szükségmegol­dásra más alkalommal is kényszerült városunk veze­tése. Kamody Miklós Vük — kékben, avagy... Május közepén hívom a sajószentpéteri telefonszá­mot, mert szeretnék kimen­ni az ottani „rókafarmra”. Kozsup Lajost nem találom otthon, ám később vissza­hív. Kéri, inkább majd egy későbbi időpontban látogas­sam még, mert mostanában fialnak az anyák, s ilyen­kor nem szabad őket za­varni. Elvégre vadállatok­ról van szó .... rács. — Ne fényképezze őket, ilyenkor csúnyák — mond­ja Kozsup Lajos, a sajó­szentpéteri rókafarm egyik gazdája. Az egyik. Hiszen hárman fogtak össze, két miskolci ismerősével. Három hónap alatt két és fél méteres pa­lakerítést vontak a 200 négyzetméteres terület kö­ré, még a tavalyi nyár fo­lyamán. S az idén már jó bevételt ígér az első szapo­rulat. A 18 anyától 125 kis- róka született, melyeket de­cember" környékén már prémként lehet értékesíteni. Szerződésük a NYÍRPRÉM szakcsoporttal van, tőlük vásárolták az állatokat, kaptak 200 ezer forint köl­csönt (nem készpénzben, ha­nem állat, ketrec, s az első évi élelem formájában), kap­ták a tartási technológiát, hisz- szakkönyv e témában nemigen található. A ketrecek között még * apró fácskák, melyek idő­vel enyhet adnak majd a hidegei jobban tűrő sarkvi­déki állatoknak. S hogy sem­mi ne menjen kárba, a ki­szóródott élelmet a csirkék „takarítják föl”. Kozsup Lajos eredeti fog­lalkozása fodrász. Ám ezzel régen felhagyott, ugyanis a kékrókák előtt már belevá­gott a kétes kimenetelű ál­lattartásba. Tojóházzal kezd­te, majd csirke-előneveléssel foglalkozott. — A legtöbb ember úgy indul, hogy számolgat: eny- nyi pénzből ennyi haszon lesz. Ám azzal, hogy esetleg baj is lehet, nem számolnak. S hogy ezt elkerüljük, na­gyon oda kell figyelni a te­lepre. Sokkal több ez, mint hobbi... Ha valaki meggaz­dagszik, mert szorgalmasan és becsületesen dolgozott, hát én azt nem irigylem. A kék­róka nagyon érzékeny jószág, de még mindig kevésbé, mint ezüst változata. Ezért a kez­dőknek csak ezt ajánlom. S akinek van pénze és ideje, hát azt hasznosabban nem is tölthetné... Az első év nekünk szerencsét hozott. Dobos Klára Június végén az apró ró- kafik hangos visítozással próbálják megszerezni a mindenkinek bőven jutó élelmet. A mostanában ved­lett anyák fel-alá sétálnak vagy elnyújtózva fekszenek az elletőláda tetején. Hisz’ ez — mivel fából van — , Tizenöt éves 9 az OKU folyamatos acélöntőműve Tizenöt éve, 1973 augusz­tusában kezdte meg termelé­sét Özdon a világszínvonalú technológiát meghonosító, fo­lyamatos acélöntőmű. Az üzem a svájci Concast- cég szabadalma alapján, a nyugatnémet Schloemann- cég műszaki irányításával, csehszlovák és magyar vál­lalatok kivitelezésében, a vállalat karbantartóinak köz­reműködésével 3 év alatt épült fel. A hagyományos kokillaöntés során 4,5—5 t súlyú 500—600 mm-es négy­zetes keresztmetszetű önte­csekül öntenek, ezeket köz­benső melegítés után a blokksoron, majd a bugaso­ron kihtngerlik. A folyama­tos acélöntésnél az acél egy közbenső üstön keresztül a 120x120 mm keresztmetszetű kristályosító berendezésbe jut, ahonnan egy arra al­kalmas technológia útján egyetlen lépésben egyenérté­kű minőségi tulajdonságú féltermékként kerül a hűtő- padra. " A korszerű eljárás beve­zetése csökkenti az egy ton­nára eső betét-, fűtőanyag-, villamosenergia-költségeket, és a munkaidő-felhaszná­lást. A 7956 Ft tonna önkölt­ségű folyékony acélhoz a hagyományos öntésű feldol­gozásnál 5170 Ft tonna, fo­lyamatos acélöntésnél 2606 Ft tonna feldolgozási költség járul. A folyamatosan ön­tött buga teljes önköltsége így 2564 Ft tonnával kisebb, 80.5 százaléka a hengerelt bugának. Az anyagkihozatal is kedvezőbb 15 százalékkal, 1 tonna acélból 30 kg, míg hengerelt feldolgozással 180 kg veszteség keletkezik. Az üzem termelése a be­üzemelési időszak után ha­marosan elérte a tervezett 325 ezer tonnás éves kapa­citást 1985-ben a termelés 385 ezer tonna volt. Az évi 60 ezer tonnás termeléstöbb­let eléréséhez hozzájárult a szekvensöntések 1979. IV. ne­gyedévi bevezetése. Ez úgy történik, hogy több adagot egymást követően öntenek a közbenső üstbe, a szálkép­zés folyamata nem szakad meg, ezáltal a feltöltési és újraindítási idők elmarad­nak. A folyamatos acélöntőmű az elmúlt másfél évtizedben több mint 4,7 millió tonna kiváló minőségű, gazdaságo­san termelt félterméket biz­tosított a késztermékgyártó hengersoroknak. Mezőgazdasági gépek közös gyártása Gyorsan bomló izotópok lifg® in« ..ÍÍllÉlMll§ MM Mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépek behozatalá­ról állapodott meg a TSZKER Agrárszövetkezetek Kereskedő Háza az NSZK-, beli Repco gépkereskedelmi vállalattal. Ennek alapján még az idén 2 millió már­káért szállít az NSZK-beli cég Magyarországra gépeket, berendezéseket, amelyekért a magyar fél a termelőszö­vetkezetek termékeivel — friss zöldséggel, gyümölccsel és takarmánynövények vető­magjával — fizet. Az üzletet az Unicbank Rt. közreműködésével hoz­ták létre. Már a közeli he­tekben hazánkba érkezik a csemege- és hibrid kukorica betakarítására egyaránt al­kalmas francia gyártású öt csötörő-fosztó kombájn. Eze­ket a TSZKER olyan tag­gazdaságai vásárolják meg, amelyek a nádudvari KITE és a bábolnai 1KR termelési rendszerekben exportra szánt értékes kukoricafajtá­kat termelik. A Repcóval és az ugyan­csak NSZK-beli Clemens céggel talajművelő gépek kö­zös gyártásáról szintén meg­állapodást kötött a terme­lőszövetkezetek kereskedel­mi szervezete. Olyan, úgy­nevezett bakhátbontó be­rendezés magyarországi ösz- szeszereléséről van szó, amely alkalmas a nagyüze­mi gyümölcs- és szőlőültet­vények sorainak ápolására. A gép azt a kiemelkedő íöldsávol távolítja el a fák vonalából, sorából, amely a sorközök művelésekor kerül oda viszonylag nagy meny- nyiségben. A gép a földsáv­val együtt a gyomokat is ki­irtja, anélkül, hogy a fa- törzseket károsítaná, meg­sértené. Újabb, gyorsan bomló izo­tópokat állítottak elő a gyó­gyászati számára a Magyar Tudományos Akadémia Izo­tópkutató Intézetében. Ezek is — akárcsak a korábbi ilyen diagnosztikumaik — néhány óra alatt lebonta­nak, így az orvosi vizsgála­tok során kevésbé terhelik meg a betegek szervezetét, és nem szennyezik annyira a környezetet, mint azok az izotópok, amelyek csak több nap eltelte utón válnak ha­tástalanná. A többi között újabb prosztaglandin-radioimmu- nalitikai készletet dolgoztak ki az intézet kutatói. Ezek­kel a levett vérből a szer­vezetben lévő prosztaglan- din más származékait mu­tathatják ki, mint a koráb­ban előállított két másik készlettel. A leletekből , kö­vetkeztethetnek az orvosok: a paciens hajlamos-e szív- infarktusra vagy sem. Kialakították a technéci- um-9 m rövid — 6 óra — fe­lezési idejű izotóp új elvá­lasztási módszerét: nem ké­miai, hanem szublimációs módszerrel választják el a molibdén-99 ' anyaelemtől. Így a technécium nagyobb tisztaságú, ami az orvosi felhasználásnál fontos kö­vetelmény. Ezzel jelzik a szívizom, a vese, a máj be­tegségeinek felderítéséhez használatos készítményeket. E mesterséges izotópokat az intézetben kifejlesztett tech- néciumgenerátorral állítják elő mindennap s azonnal eljuttatják a fővárosi kór­házakba. A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség támogatásá­val megalkották a hordoz­ható generátort, amelyet már kipróbáltak a Budapesti Or- vöstovábbképző Egyetem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a kecskeméti megyei kórház izotóplabo­ratóriumaiban, valamint több más országban: Pakisz­tánban, Kínában, Banglades- ben, Irakban, Vietnamban. Alkalmazásának tapasztala­tai kedvezőek,. így más ha­zai és külföldi klinikák, kórházak is használhatják majd ezt a készüléket. Az Országos Onkológiai Intézetben, a Szegedi Or­vostudományi Egyetemen és a Pécsi Orvostudományi Egyetemen állatkísérletek­ben kipróbálták az ösztradiol hormonreceptor- és a rákos szövetek hormon-függőségé­nek vizsgálatára alkalmas készletet, az intézet kutatá­sainak másik eredményét. Igazolódott: ez az emlőrák diagnosztizálásának egyik eszköze, használatával való­színűsíthető, hogy a kemote­rápia vagy a sebészeti be­avatkozás szükséges-e a rák­betegség eredményes kezelé­séhez. Az intézetben kifejlesztett módszerrel lehetővé vált. hogy a debreceni Ciklotron­ban előállított rövid — 13 óra — felezési idejű jód-123- mal jelezzék azokat a ve- gyületeket, amelyeket ez ideig a 8 nap felezési ide­jű izotóppal jeleztek. A szívizom-vizsgálathoz példá­ul zsírsavakat jeleznek ez­zel a gyorsan bomló izotóp­pal. Újabb korszerű labordiag­nosztikai készítményeket is előállítottak. Köztük van 14 reagenskészlet és 12-féle or­vosi laboratóriumi referens oldat. Ezek mintáit nemrég adták át kipróbálásra orvo­si laboratóriumoknak. Olyan labordiagnosztikumokat is készítenek, amelyek techno­lógiáját külföldi kutatóinté­zetekben fejlesztették ki. Az Organon Teknika holland céggel kooperálva például az AIDS- és a hepatitis-vi­rus meghatározásához vizs­gálati készletekkel látják cl az ezekre a vizsgálatokra kijelölt hazai egészségügyi intézményeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents