Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

1988. július 11., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Állami lakásból magántulajdon Az állami lakásokat ma rendkívül kedvező feltételek mellett vásárolhatják meg bérlőik. Állításunk igazolá­sára következzék egy szám- tanpélda. Tételezzük fel, a bérlő egy kétszobás, össz­komfortos tanácsi lakásban él. Az otthon forgalmi érté­két a könnyebbség kedvéért határozzuk meg egymillió forintban, hozzátéve: ilyen lakást ma jóval magasabb áron is értékesíteni lehet a szabadpiacon. Az érvényes jogszabályok szerint ha az otthont öt éven belül nem újította fel az ingatlankeze­lő, a bérlő a forgalmi ár harminc százalékáért meg­vásárolhatja ezt a lakást. További könnyítés, hogy készpénzben csupán az el­adási ár tíz százalékát kell befizetni, a fennmaradó ösz- szeg részletenként törleszt- hető. Ennek ideje akár., har­mincöt esztendő is lehet, a megkötés csupán annyi, hogy a részlet nem lehet alacsonyabb a lakás bérleti díjának felénél. Ám ha va­laki egy összegben fizeti ki a vételárat, úgy további negyven százalék kedvez­ményt kap. A milliós for­galmi értékű lakás tehát 200 ezer forintért a bérlő tulajdonába kerül. NEM OLYAN SZÉP A MENYASSZONY A számtanpélda áttanul­mányozása után kézenfekvő lehet a következtetés: álla­mi lakásban élni ma felér egy főnyereménnyel. Nem akarom a miskolciak ezreit, esetleg tízezreit magamra haragítani, ezért azonnal hozzáfűzöm az előbbiekhez, azért mégsem olyan szép ez a menyasszony, amilyen­nek látszik. A vásárlás után a bérlő tulajdonossá válik, s ennek hátrányai is van­nak. Magára kell vállalnia például az épület fenntartá­sával, karbantartásával, ösz- szefüggő valamennyi kiadást és fáradságot. Ha elromlik a lift, vagy beázik a meny- nyezet, ha pereg a vakolat, máé. nem telefonálhat az in­gatlankezelőnek. Szaladgál­hat az iparos után, futkos­hat anyagokért, a számla ki- egyenlítésekor pedig ugyan­csak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Eladhatja a lakást, ha talál máshol fedelet a feje fölé, de azonnal jelent­kezik az adóhivatal, mely tetemes összeget elvon be­vételéből. Ugyanakkor manapság egyre több család számára reménytelenné vált az ön­álló otthon megteremtésé­nek esélye. Joggal teheti fel a kérdést az OTP-lakás ter­hei alatt görnyedő tulajdo­nos: neki miért kell kifizet­nie a teljes árat, amikor a szomszédban lakó bérlő a forgalmi ár negyedéért, ötö­déért hozzájuthat az ott­honhoz. Szinte hallom a kérdést: nem másról van itt szó, mint az állami vagyon elherdálásáról, amelyben mindannyiunk pénze benne van? Nem kétséges, az ál­lami lakások eladásáról in­Társadalmi viták éli Miskolcon dítandó társadalmi vitában Miskolcon heves összetűzé­sekre számíthatunk. Alap­vető egzisztenciális érdekek ütköznek ugyanis, és ember, testület legyen a talpán, 'amely közmegelégedésre dönt ebben a kérdésben. NÉGYEZER-ÖTSZÁZ IGÉNYLÉS Az elmúlt héten, pénteken tudósítottunk róla, hogy Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága elő­terjesztést vitatott meg az állami lakások eladásáról. A kérdés részletes elemzé­sét két nyomós ok tette szükségessé. Az utóbbi hó­napokban ugrásszerűen megnőttek az igények az ál­lami lakások megvásárlása iránt, másrészt a közelmúlt­ban módosultak az eladást szabályozó rendeletek. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat kartotékjain most körülbelül 4500 bérlő neve szerepel, akik bejelentették elhatározásukat: szeretnék megvásárolni tanácsi bérla­kásukat. Tájékoztatásul jegyzem meg, a lakásosztá­lyon kilencezer igénylőt tar­tanak nyilván. Durván a fe­lük tanácsi bérlakásra jogo­sult, a többiek a jóval ma­gasabb árú OTP-lakás ki­utalásában, illetve megvá­sárlásában reménykedhetnek. Mivel a feltételek az állami lakás megvásárlására — mint cikkünk elején leírtuk — rendkívül kedvezőek, az igénylők száma napról nap­ra rohamosan emelkedik. Mit tegyen ebben a helyzet­ben a valamennyi városla­kó érdekéért felelős testü­let? Élve a jogszabály-módo­sítás által adott lehetőség­gel, emeljék meg a bérlaká­sok eladási árát, avagy ma­radjanak a régi százalékok? Ha megemelik a bérlakások árát. milyen időponttól lép­jen hatályba a nyilvánvaló­an népszerűtlen döntés? Mi­vel magyarázza azt a testü­let, hogy 1988-ban már lé­nyegesen magasabb áron adják el a bérlakásokat, mint 1987 végén? ALTERNATÍV JAVASLAT A végrehajtó bizottság asztalára három variációt tartalmazó alternatív javas­lat került. Az egyes számú elképzelés szerint a feltéte­lek lényegében változatla­nok maradnak a következő években. Ez a megoldás a lakásvásárlási szándékot be­jelentők számára nyilván­valóan kedvező lenne, de számottevően romlanának megyei városban a lakás- gazdálkodás feltételei. A visszaadott tanácsi bérlaká­sok száma radikálisan csök­kenne, szűkülne a gazdál­kodás mozgástere. A tanácsi bérlakásra jo­gosultak számára a vissza­adott lakásokat utalták ki az elmúlt években. Ha a bérlők megvásárolják azo­kat, tovább nő, az egyéb­ként is nagyon hosszú vára­kozási idő. Nem mellékes az sem, hogy a bérlők első­sorban a viszonylag jó ál­lapotú lakásokat szeretnék megvásárolni. Olyanokét, amelyeket nyereségesen tart fenn az ingatlankezelő, mert a bérleti díjakból ma­gasabb bevétele származik kiadásainál. Ha ez a bevé­tel kiesik, a jelenleginél ke­vesebb jut a leromlott, eset­leg már elpusztult tanácsi lakások korszerűsítésére, fel­újítására. Az eladásra felkínált laká­sok címlistáján jelenleg 2136 bérlemény szerepel. Forgal­mi értékük megközelítően 1,8 milliárd forint. Vásárlá­si szándékot másfél ezer. 1,3 milliárd forint értékű bér­leményre jelentettek be. A most érvényben lévő szabá­lyok szerint, ezért 306 millió forintot fizetnek a bérlők. Mivel a vásárláskor csak tíz százalékot kell fizetniük, a tanácsi bevétel pusztán 30 millió forint lenne. A második számú elkép­zelés A és B variációt tar­talmaz. Részletes ismerteté­sükbe felesleges belebonyo­lódni, a lényeg egyetlen mondatban leírható. A ta­nács élve a jogszabály-mó­dosítás adta lehetőségekkel, a korábbiaknál magasabb áron bocsátaná áruba a la­kásokat. A javaslat szerint az öt éven belül felújított tanácsi otthonokért a bér­lőktől a forgalmi ár hetven százalékát kérnék. Ez a va­riáció tartalmazza azt a megkötést is, hogy a tanács nem adja el azokat a laká­sokat, amelyek fenntartása _ kétéves átlagban — nye­reséges. A végrehajtó bizottság határozata alapján a javas­latok tartalmát teljeskörü- en meg kell ismertetni a vá­ros lakosságával. Társadal­mi vitákat kell szervezni az állami lakások eladásáról, az ár mértékéről, s a külön­böző fórumokon elhangzott javaslatokat hasznosítva a tanácsülés, tehát a tanács­tagok szeptemberben mond­ják ki a végleges döntést. Mivel a tanácstagok vá­lasztóik érdekeit képviselik, fogalmazhatunk úgy is, hogy az állami lakások eladásá­nak feltételeit Miskolcon a megyeszékhely lakói hatá­rozzák meg, közösen. Udvard.v József Gazdag nyári program a négy zempléni városban Földrajzi fekvése, messzesége miatt „hát­rányos helyzetben" van ugyan idegenfor­galmi szempontból Zemplén, ennek elle­nére évről évre mind többen látogatnak el a történelmi, művelődéstörténeti emlé­kekben és természeti szépségekben gazdag tájra. Hiszen nincs még egy hegysora ha­zánknak, amelynek csúcsain vagy lábainál annyi vár és maradék köveiben is nagy időket idéző várrom lenne, mint a Zemp­léni-hegységben. A kellemes kirándulásokon, a Bodrogon való sétahajózáson, a múzeumi, levéltári látogatásokon, az állandó és időszakos ki­állításokon kívül a négy zempléni város: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs és Tokaj olyan gazdag nyári programot állí­tott össze és jelentetett meg közös kiad­ványban, amely alkalmas arra, hogy a ha­zai és a külföldi vendégek több napot is hasznosan, élményekben, ismeretekben gyarapodva eltölthetnek a nagy múltú Zemplénben. Sárospatakon a Rákóczi-vár. a Nagy- könyvtár, múzeumok, képtárak megtekin­tése szerepel elsősorban a látogatók prog­ramjában. Mindezt ezen a nyáron színes, változatos irodalmi, művészeti, zenei mű­sorok, előadások, szakmai tanácskozások egészítik ki. A vártemplomban a Művelő­dés Házának kamarakórusa és a Pataki Muzsikusok zenekara ad hangversenyt. Július 14— 16-án országos bábfesztivál színhelye lesz a város, amelynek nemzet­közi jelleget kölcsönöz a csehszlovák, nyugatnémet és svájci bábegyüttesek rész­vétele. A Művelődés Házának galériájá­ban megnyílik Sebestyén Sándor szob­rászművész. Gross Arnold grafikusművész, Gajzágó Sándor festőművész kiállítása, a pódiumteremben pedig Veres Sándorné pataki mézeskalácsos kisiparos állítja ki szebbnél szebb készítményeit. Sátoraljaújhely szintén gazdag prog­rammal várja ezen a nyáron a vendége­ket. A Kazinczy Múzeum, a Sátoralja­újhelyi Levéltár állandó kiállításán kívül megtekinthetik a Hollóházi Porcelángyár iparművészeinek alkotásait, Zsírt Judit szobrászművész tárlatát, szórakozhatnak a Radnóti Színpad zenés kabaréelőadásán, részt vehetnek a Tomkins Énekegyüttes, az Ars Renata Együttes, valamint Szat­mári Zsolt klarinétművész hangversenyén. Szerencs táborozásokat, vízitúrát, vá- rosszépítő-természetvédelmi tábort rendez a fiataloknak. Az országos hírű képeslap­kiállításon kívül Raffai Kinga textilmű­vész és Papp László festőművész tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők a Rákó­czi-vár árkádos termében. Tokajban már megnyílt és július vé­géig tart a hagyományos nyári művész- telep. Az egy hónapos időszak alatt két tábor tevékenykedik: az amatőr képző­művészek és a körvezető tanárok tábora. Alkotásaikból két ízben is rendeznek ki­állítást. A galériában népi festészeti és szobrászati emlékekben gyönyörködhet­nek az érdeklődők. (h. j.) Csak egészségesen! Most aztan már tényleg venni kell egy súlyzót! Ac ember kinyitja a víz­csapot és mit hall? Szi­dást, hogy mindenféléket eszik-iszik, ahelyett, hogy egészséges életmódot foly­tatna. Sokkal jobban ten­né. ha sportolna például! De ehelyett ugye. csak a sertésdagadó, a sült krump­li. a fröccsözgetés. Pedig például mennyivel jobb. egészségesebb a gyümölcs­lé! (Apropó! Mennyivel is ment föl ennek legutóbb az ára?) Igen, a vasalóból ugyanezeket hallja az em­ber. az egészséges életmód­ra való nevelést, a sporto­lás szükségességét, ami ter­mészetesen nagyon is he­lyénvaló. Hiszen nyilván­valóan erre is érvényes, mit egyik vezetőnk mon­dott: lehetséges, hogy ami nekünk már a könyökün­kön jön ki, az másoknak még be sem ment. Nagyon is szükséges hát az egész­ség, ehhez pedig a sporto­lás! Leginkább ezért volt bosszantó az a 2. azaz kettő forint. A kézi súlyzó árának a végén. A súlyzó Miskolc egyik boltjának kirakatában sú- lyosodott. ámbár nem kü­lönösebben. hiszen amo­lyan félkézre való, aprócs­ka, nehány kilónyi lehe­tett. ennél bármely bevá­sárlószatyor nehezebb, ha krumpli is van benne. Kettő kell az ilyen súly­zókból. hogy egyik kezé­be. meg a másikba is fog­jon egyet-égyet a dolgozó a fröccsözgetés, meg kru mplistészta-bekebelezés helyett. Ac ilyen súlyzó ugye áll egy rövidke nyél­ből. mely éppen elfér a tenyérbe, a két végén pe­dig van némi súly. Talán vasból. Talán acélból. Akárhogy is. ez ilyen esz­köz. nem kíván csúcstech­nológiát. nem kell nyugati importból beszerezni hozzá a csakis messze földeken termő anyagot, számológé­pek. különleges elektroni­ka sem igen szükséges el­készítéséhez, sőt. még olyan ttilzottan nagy szellemi ka­pacitás sem. Mindezt figyelembe véve a súlyzó ára.- 802 forint. Egyetlen súlyzóé, amiből igazság szerint kettő kel­lene. de maradjunk az egynél. Azaz, a kettőnél, mert az a bizonyos 2 forint valahogy elvette a vásár­lási kedvet. Hogy jön ki mégis az a 2 forint? Mi­ből? Miként? Miért? Va­lahogy kilóg onnan! Ma­gyarázat persze sehol! Márpedig, amíg az a nyam­vadt és érthetetlen 2 fo­rint ott van. addig a súly­zó nem lesz megvéve! Nem bizá! Es csak mondja a vízcsap, a vasaló, meg minden a sportolás szük­ségességét ! De minden jó. ha a vé­ge jó; A 2 forint föltehe­tően arra illetékeseknek is szemet szúrt, és a súlyzó árcédulájáról egyik nap­ról a másikra, se szó, se beszéd, eltűnt! El bizony! A 2 forint helyett 4, azaz négyes forint lett a végén. Igaz. ha már az utolsó számot megváltoztatják — föltehetően bizottságot kel­lett összehívni, időpontokat egyeztetni, meghívókat ké­szíteni, az egybegyűlteket köszönteni, felkérni, az el­hangzottakat összefoglalni, üdítő, útiköltség, napidij stb., stb. — szóval, ha már az egyik számot megvál­toztatják, akkor már érde­mes a többit is, egy füst alatt. Ily módon a 802 fo­rintból lett 964 forint. Ez már sokkal jobban mutat. Igaz, nemrég újfent eltűnt az árcédula a súly­zóval együtt. Vajon meny­nyivel jelennek meg? Priska Tibor magát. így próbálva megúszni a pár forint Töredelmesen bevallom: vétettem a vám- és deviza-előírásoknak. Ám az vesse rám az első követ, aki helyemben nem így cse­lekedett volna: potom kétszáz fforintért ju­tottam egv elektromos forrasztóhoz, s bár egyelőre nem tudom, mire használom majd, de jó, ha van. Szóval, azért vétkeztem, mert külfölditől, pontosabban egy lengyel­től vettem, s tudvalevőleg magyar külföldi­nek magyar fizetőeszközt nem adhat át. Igaz, erről a rendelkezésről nem raktak ki táblákat a miskolci Zsarnai téri piacon, de azt tudatják a tacepaók, hogy külföldiek itt nem árusíthatnak. Piha — mondhatnánk. Ki tartja, s egy­általán ki tarthatja ezt be. Csak úgy hem­zseg a lengyel, román, szlovák (mily’ ér­dekes, még nyugatnémet rendszámú autót is látni) a Zsarnai téren, a lepedőtől kezd­ve. a konyakon át, a színes tévéig, az autóalkatrészig megtalálni mindent náluk. Még azt a fránya elektromos forrasztőt is. Csupa olyan holmit kínálnak (na persze, akad bóvli is szép számmal), s olcsóbban, mint amelyekre szüksége van a magyar­nak. Árulnak, mert hagyják őket (nincs annyi rendőr, pénzügyőr, önkéntes, akit minden szerdán és pénteken ide lehetne vezényelni), főleg azért, hogy kevéske hi­vatalosan kapott pénzüket kiegészítsék. Azt a táblát — amely megtiltja a kül­földieknek az árusítást — csak a helypénzt szedők veszik komolyan. Nekik muszáj. Két szemükkel látják (csak a vak nem veszi észre, de ő hallja az idegen szót), hogy több a külföldi, mint a magyar eladó, de hely pénzt — mivel a lengyelnek hivatalo­san tilos árulni — nem kérhet tőlük. Ezt próbálja kihasználni egy-két ügyes honi viszonteladó is, amikor lengyelnek adja ki helypénz leszurkolását. Van. amikor sikerül ez nekik, van. miikor elő kell szedni bukszá­jukat. Korábban — míg nem volt tábla a Zsar- nain — tetemes összeg, több millió forint befolyt a város kasszájába a külföldiektől beszedett területfoglalási díjból. Most nincs bevétel, helyesebben a parkolási díjak fo­rintjai azért csordogálnak. Mert hogy azért kreáltak egy olyan rendeletet is. hogy a lengyel, szlovák, román kocsijából nem árusíthat, az autót a parkolóban, vagy a környező utcákban kell hagyni. Kétségtelen, él. virul a miskolci „KGST- piae". Több viszonteladó évek alatt meg­gazdagszik (a kisnyugdíjasok is itt fialtat­ják pénzüket, reggel olcsón megveszik a külföldi áruját, délre felárral túladnak raj­ta), ám az is igaz, hogy az állami boltok helyett a fél város ide jár cipőt, ruhát, mű­szaki holmit venni. És szabálytalanul, fo­rintját átadni az idegennek ... Félreértés ne essék! Nem azért ágálok én, hogy bezárják ezt a piacot (Lehetetlen vál­lalkozás lenne!) Csak rendet kellene tenni! Ha egyszer árulnak (márpedig árulnak), akkor fizessék meg a lehetőségét ennek, ne legyen helypénzmentes a lengyel turista placca. Vélem, a forint védelmében szüle­tett ez a jogszabály: honi külhoninak nem adhat át forintot. Ám a forintot — azt hi­szem — akkor kell megvédeni, amikor ki akarják vinni az országból. Ezt kell meg­akadályozni! Mert ha a lengyel a cuccáért kapott pénzt nálunk költi el, utazásra, szál­lásra. élelemre, akkor a forint itt marad És végül is ez a lényeg ... (illcsy) EJE5 ■ ■ m Hivatalosan tilos, de...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents