Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Grósz Károly támlásai a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov, ai SZKP KB főtitkára július 5-én Moszkvában az SZKP KB székházában fogadta Grósz Károlyt. Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságának szék­házában kedden délelőtt, moszkvai idő szerint fél ti­zenegykor megkezdődtek a magyar—szovjet legfelsőbb szintű tárgyalások. Mihail Gorbacsov, az SZKiP KB főtitkára ötödik emeleti dolgozószobájában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, aki hét­főn érkezett rövid munkalá­togatásra Moszkvába. Az első percekben — ami­kor jelen lehettek a magyar újságírók, köztük az MTI tudósítója is — a két ve­zető felidézte a csaknem egy esztendővel ezelőtt Moszkvá­ban megtartott találkozóját, és az azóta lezajlott többol­dalú megbeszéléseket is. A magyar pártfőtitkár az iránt érdeklődött, nagyon fáradt­nak érzi-e magát Mihail Gorbacsov az SZKP 19. or­szágos értekezlete után? — Majd, ha befejezzük az át­alakítást, kipihenem magam — válaszolta az SZKP KB főtitkára. A tárgyalásokat követő fo­gadáson Mihail Gorbacsov és Grósz Károly pohárkö­szöntőt mondott. — A múlt tanulságai, a peresztrojka három évének gyakorlati tapasztalata arra a következtetésre juttatott bennünket, hogy az átalakí­tások sikere a gazdaságban, a kultúrában és a társada­lom minden más szférájában döntő mértékben attól függ, milyen teljességgel sikerül a dolgozók széles tömegeit be­vonni az összes állami ügyek irányításába, nem szavak­ban, hanem ténylegesen a társadalmi fejlődés közép­pontjába állítani az embert. Más szavakkal, most min­den a politikai rendszer ra­dikális reformjának szüksé­gességébe, a párt és az ál­lam között a funkciók he­lyes körülhatárolásába ütkö­zik, amelynek eredményekép­pen meg kell, hogy erősöd­jön, az SZKP-nak, mint a társadalom politikai élcsapa­tának és a tanácsoknak, mint néphatalmi képviseleti szerveknek a szerepe. Ez te­hát röviden a 19. pártkon­ferencián felvetett kérdés lényege. És elmondhatjuk, hogy a konferencia erre pon­tos választ adott, program- jellegű határozatokkal ruház­ta fel a pártot. Most hazánkban élénken megvitatják a konferencia eredményeit. munkájának egyik-másik epizódját. De talán a Szovjetunióban és külföldön is a konferenciá­nak olyan vonását emelik ki főleg, mint a különböző né­zetek szabad összevetése, a széles körű és elvi vita, amelyben pártunk különbö­ző rétegeit képviselő Küldöt­tek vettek részt. Ez az egyik vívmánya a glasz- noszty politikájának, melyet az áprilisi plénum óta foly­tat az SZKP, és ezzel együtt (Folytatás a 2. oldalon) Újrakezdési kölcsön Borsodban Kit illet meg a kedvezmény? A foglalkoztatás-politikai eszközrendszer fejlesztését nem tekinti befejezettnek a munkaügyi kormányzat. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal már korábban jelezte, hogy a meglevő eszközrendszereken - mint például az át­képzési támogatás, felmondási idő meghosszabbítása, munkahelyteremtések támogatása, közhasznú foglalkozta- tás - kívül javasolja a kormánynak az újrakezdési köl­csön létesítését, az olyan dolgozók számára, akik felszá­molás, nagyobb létszámcsökkentés során vesztették el munkahelyüket, elhelyezkedési lehetőségük a körzetben kedvezőtlen, de vállalják, hogy foglalkoztatásukról magán- tevékenységbe kezdve, vagy kisvállalkozást alapítva, gon­doskodnak. Nos, a döntés megszületett: az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal és az Országos Takarékpénztár megállapo­dott az újrakezdési kölcsön folyósításában, amelyre jú­lius 1-től három megyében, Borsodban, Baranyában és Komárom megyében nyílik lehetőség. Az újrakezdési kölcsön igénylésével kapcsolatos tud­nivalókat ismertette kedden a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodán egybe­gyűlt szakembereknek Feke­te Tibor, a megyei tanács munkaügyi osztályának he­lyettes vezetője. — Újrakezdési kölcsönt — a jogosultsági időszakon be­lül — az a személy igényel­het az Országos Takarék- pénztár illetékes fiókjánál, akinek munkaviszonya, illet­ve — a szövetkezet felszá­molásával összefüggésben — szövetkezeti tagsági viszonya, szövetkezeti tagsági viszo­nyon alapuló munkavégzési kötelezettsége megszűnt, és felmondási idejének meg­hosszabbításához a megyei tanács munkaügyi szakigaz­gatási szerve hozzájárul, és nyilatkozik, hogy főfoglalko­zásként vállalkozó, illetve- vállalkozás tagja lesz, to­vábbá az ehhez szükséges — más jogszabályokban meg­határozott — feltételekkel rendelkezik — tájékoztatott Fekete Tibor. — A kölcsön igénylésére való jogosultság a meghosz- szabbított felmondási idő le­jártával, illetve a mezőgaz­dasági szakszövetkezet meg­alakulását követő 6. hónap végétől megszűnik. A köl­csönt nem igényelheti az a személy, aki ugyanannak a vállalkozásnak lesz a tagja, amely őt ezt megelőzően al­kalmazottként foglalkoztatta. Jó tudni azt is, hogy a köl­csön igénylésére való jogo­sultságot — az igénylő nyi­latkozatát követően — a te­rületileg illetékes munkaügyi szakigazgatási szerv, illetve megbízásából az illetékes munkaközvetítő szerv igazol­ja. Az igazolást az igénylés­kor az OTP-hez kell benyúj­tani. A meghosszabbított fel­mondási idejüket töltő sze­mélyek esetében az igazolás csak a munkaerő-közvetítő szervezet által előírt jelent­kezési kötelezettség teljesí­tése mellett érvényes. A köl­esért összege a gazdaságos- sági számítások alapján ké­szült bekerülési költség költ­ségvetésének összegéig, leg­feljebb azonban 300 ezer fo­rintig terjedhet. A kölcsön lejáratát a meg­térülés figyelembevételével határozzák meg, amely azon­ban a tíz évet nem haladhat­ja meg. A törlesztést általá­ban a vállalkozás jövedel­mezőségétől függően, de leg­később a kölcsönszerződés aláírását követő egy éven belül (például ültetvénytele­pítéskor a termőre fordulás­tól függően, legfeljebb 3—4 éven belül) kell elkezdeni. A törlesztőrészleteket a tevé­kenység jellegétől, illetve szerződési, vállalási kötele­zettségből adódó bevételtől függően havi, negyedéves, féléves, éves részletekben, esetleg egy összegben lehet befizetni. L. L. Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai Magyar földre érkeztek kedden Bartók. Béla hamvai. A hazánk nagy fiának földi maradványait szállító menet a határőrök díszsorfala kö­zött délután fél egykor ér­kezett meg az ünnepi dísz­be öltözött, nemzeti színű zászlókkal fellobogózott he­gyeshalmi határátkelőhöz. Miközben a gépkocsisor be­gördült az ünnepség színhe­lyére, az egyesített szombat- helyi és kőszegi madrigálkó­rus előadásában, Németh István karnagy vezényleté­vel felhangzott az Elindul­tam szép hazámból... kez­detű népdal. A kísérő gépkocsikból el­sőként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy János, hazánk bécsi nagykö­vete lépett ki. Az ünnepsé­gen megjelentek a magyar politikai, társadalmi és kul­turális élet jeles képviselői, továbbá Gvőr-Sopron és Vas (Folytatás a 2. oldalon) Bartók Béla hamvainak ünnepélyes fogadtatása ai MTA aulá­jában. Megkezdte munkáját a KGST 44. ülésszaka Kedden délelőtt a prágai kultúrpalotában Lubomíi Strougal csehszlovák kor­mányfő megnyitójával meg­kezdte munkáját a KGST 44. ülésszaka. A magyar küldöttséget Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvise­lője vezeti. A háromnapos ülésszak elé terjesztették a tanácsnak a 42. és a 44. ülésszak kö­zött végzett tevékenységéről készült beszámolót. A kül­döttségek megvitatták a sok­oldalú együttműködés, vala­mint a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a tanács tevékenységének átalakítását célzó javaslato­kat. Napirendre kerül a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás kollektív koncepció­jának az 1991—2005 közötti időszakra vonatkozó terve­zete, az 1991—95-ös népgaz­dasági tervkoordináció, illet­ve a sokoldalú gyártássza­kosítás és együttműködés programja. Áttekintik, hogyan telje­sül a KGST-országok tudo­mányos-műszaki fejlődéséről az ezredfordulóig kidolgozott komplex program az első fő területen, a népgazdaságok elektronizálásában. Megvitat­ják a tanács ülésszakának munkaprogram-tervezetét az 1989—90-es évekre, valamint a 45. ülésszak előzetes napi­rendjét, és meghatározzák annak időpontját. A délelőtti ülésen szólalt fel Marjai József, a magyar küldöttség vezetője. Megál­lapította, hogy az új világ- politikai fejleményeket ked­vezően befolyásolják a Szov­jetunióban. és más szocialis­ta országokban kibontakozó gazdasági és politikai re­formfolyamatok, a nyíltság, és a demokratizálódás erő­södése. Mindinkább bebizo­nyosodik, hogy a szocializ­mus megújulásával, elsősor­ban a saját fejlődésének meggyorsításával, nagyobb gazdasági teljesítménnyel, tudományos-műszaki hala­dással, az élet minőségének javításával válhat vonzóvá. Vezérállásban ... A mozdonyvezetők ha­vonta 240—260 órát is dolgoznak, a túl­munkát nem jószán­tukból végzik, hanem muszájból. A vasút­nak mennie kell ... Ám a több munkáért, az adó miatt, alig kapnak több pénzt. A vasutasokról beszél­gettünk a vasútigaz- gatóval. (Cikk az 5. olda­lon.) Fotó: Fojtán László

Next

/
Thumbnails
Contents