Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Grósz Károly a Szovjetunióba utazott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke július 4-én Moszkvába utazott. (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hétfőn a MALÉV menetrendszerű járatával munkalátogatásra a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke az SZKP KB meghívására hétfőn este Moszkvába érkezett. A szovjet főváros Seremetyevo—2 repülőterén Jégor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára fogadta a magyar vezetőt. Jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Vita az oktatási törvény végrehajtásáról Ülést tartott a megyei tanács- Gondokkal tarkított, de végeredményben sikeres esztendőt zárt a megyei és helyi tanácsi gazdaság. Az alapvető követelményeknek eleget tettünk, biztosítottuk az intézmények működtetését, és a fejlesztésekben is megvalósítottuk céljaink javát. - így summázta dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke az 1987. évi költségvetési gazdálkodásról szóló jelentést. Az elmúlt esztendő az ismert körülmények — elsősorban a bevételek egy részének elmaradása, a kormányzat által 168 millió forinttal csökkentett állami támogatás mértéke — miatt nehezen indult, s fokozta a gondokat, hogy az áremelések miatt 750 millióval nőtt a kiadások összege. Erről már Sánta László, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője beszélt, a megyei tanács tegnapi ülésén. A jelentésből kitűnik, hogy a megye tanácsai 10 410 millió forint forráslehetőséggel számolhattak. Működésre, fenntartásra 748 millióval, fejlesztési feladatokra 413 (Folytatás a 2. oldalon) Nyár Tokajban Nagy Miklós felv. flz SZKP országos értekezletének határozatai A TASZSZ szovjet hírügynökség hétfőn este nyilvánosságra hozta az SZKP nemrégiben lezajlott országos értekezletének azokat a határozatait, amelyeket kedden közölnek a moszkvai központi lapok. A nyilvánosságról szóló határozat az egyik legfontosabb politikai feladatnak minősíti a nyilvánosság fejlesztését. Hangsúlyozza: a nyilvánosság légköre tette lehetővé a pártnak, az egész szovjet népnek, hogy jobban megértse múltját és jelenét, felszínre hozza a gátló tényezőket, roppant hazafias erőket A nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat a nép érdekeit szolgálja, a társadalom politikai rendszerének nyitottságát tükrözi, erejét, politikai életrevalóságát, erkölcsi egészségét tanúsítja. Az országos pártértekezlet határozatában ugyanakkor rámutatott, hogy maga a nyilvánosság is elmélyítést és támogatást igényel. Még mindig számottevő információmennyiség nem hozzáférhető a társadalom számára, még mindig jelentős információkat nem használnak fel a társadalmi-gazdasági és a szellemi fejlődés meggyorsítására, a tömegek politikai kultúrájának és az irányítást végzők politikai kultúrájának emelésére. Az . is előfordul, hogy a nyíltságot egyéni és csoport-ambíciók érdekében használják fel. A pártértekezlet nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a mozgósítson az ország javát, a szocializmust szolgáló aktív és céltudatos munkára. A nyilvánosság az átalakítási folyamatok elmélyítésének, visszafordíthatatlanná tételének egyik legfontosabb feltétele. [Nemzetközi szinten az államok és népek álláspontját tükröző nyilvánosság segíti a béke és az együttműködés ügyét, az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtése, a korszerű, civilizált nemzetközi kapcsolatok kialakítása eszméinek megszilárdítását. nyilvánosság következetes ki- szélesítése elengedhetetlen feltétele a társadalmi élet valamennyi szférájára kiterjedő demokratizálási folyamatok kibontakozásának, a szocializmus megújhodásának. Amikor a párt fejleszti a nyilvánosságot, abból a lenini útmutatásból indul ki, hogy a tömegeknek mindent tudniok kell, mindenről ítéletet kell formálniuk és tudatosan kell cselekedniük. A kommunista pártnak, a szovjet népnek szüksége van az igazságra, szüksége van a teljes és tárgyilagos információra mindenről, ami a társadalomban zajlik. A nyilvánosság kibontakoztatásában legyen kezdeményező példakép a párt — mutat rá a határozat. A pártértekezleti határozat valamennyi szinten a pártvezetők, valamint a választott Szlovákok között Répáshután Kassa közelebb van, mint Békéscsaba „Tisztesség dolga segíteni a kisebbséget” Jövőre lesz kétszáz éve, hogy Morava környékéről a bükki Répáshutára települtek át az üvegfúvómesterek. Jöttek velük favágók, faszénégetők. Jobbára ma is az erdő adja a kenyeret az itt élőknek, akik közül ma már nemcsak az idősebbek beszélik az anyanyelvűket, a szlovákot, hanem a fiatalabbak is, merthogy az óvodások és az alsótagozatosok is tanulják. A huszonhárom óvodás hetente két napon, kedden és pénteken szlovák mondóká- kat, versikéket tanul, s bizony a szülők is velük együtt — pótolják, amit a maguk gyerekkorában elmulasztottak. Az iskolában pedig tavaly szeptembertől már nemcsak a szlovák irodalom- és nyelvtanórák tartatnak az anyanyelven, hanem a környezetismeretiek is. A helybeliek, Mátrai Károly tanácselnök, Maros István községi párttitkár, Mátrai Antal népfronttitkár, Maros Istvánná óvónő, Petőfi Valéria tanárnő és tánccsoportvezető sok minden mást is elmondott még arról, hogy a mai répáshutaiak hogyan ápolják nemzeti identitásukat. Nemcsak a készülő táj- házról meséltek a kedves (Folytatás a 2. oldalon) A vendégek a megyei pártbizottságon. Balról jobbra a küldöttség résztvevői: Máthé László, Racskó Árpád szobrászművész, Rudolf Blahó, és a vendéglátó, Kun László. pártszervek tagjai kötelességévé teszi, hogy rendszeresen számoljanak be munkájukról mind a pártszervezetek, mind pedig a, dolgozó kollektívák és a lakosság előtt. A pártértekezlet különösen fontosnak tartja a nyilvánosságot a káderpolitikában, a vezető káderek kiemelése olyan demokratikus mechanizmusának megteremtésében, amely a közvéleményre támaszkodik. A nyilvánosság, a tömegek részéről gyakorolt ellenőrzés és bírálat iránti nyíltság az államhatalmi szervek hatékony működésének nélkülözhetetlen feltétele. A nyilvánosság kötelező oldala a népi ellenőrzés, a jogvédelmi szervek tevékenységének. A nyilvánosságról szóló határozat hangsúlyozza, hogy (Folytatás a 3. oldalon)
