Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 179. szám 1988. július 28. Csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Megyénk egészségügyére ügyelve Csehák Judit felavatta a kazincbarcikai gyermek-szakrendelőt Tegnapi munkanapját megyénkben töltötte Csehák Judit, a?. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egész­ségügyi miniszter. A vendéget Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta a pártszékházban. Csehák Judit programja során találkozott a megyei párt­végrehajtóbizottsággal, majd Kazincbarcikán felavatott egy gyermek-szakrendelőt, és meglátogatta a Borsodi Vegyi Kom­binátot. Délután megtekintette a megyei kórház legújabb korszerű gyógyászati eszközét, a komputer-tomográfot. Ezt követően Műhiba látogatott, ahol a mozgáskorlátozottak re­habilitációs üdülőparkját nézte meg, és találkozott a moz­gáskorlátozottak megyei egyesületének vezetőivel. Csehák Judit a késő délutáni órákban visszautazott Budapestre. A megyei párt-végrehajtó- bizottsággal történt találko­záson a miniszterasszonyt Dudla József tájékoztatta a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Ismertette az iparágak, a mezőgazdaság helyzetét, problémáinkat, hangsúlyozta, hogy megyénk­ben megtalálhatók mindazon értékek, amelyek az ország­ban is jelen vannak, ugyan­akkor tájunkon — sajnos — a feszültségek töményebben jelentkeznek, mint másutt. Sajátságunk az elmaradott térségek problémája, melyen az országos felzárkóztatási program kíván segíteni. Ne­hézségeink kifejezője a la­kosság létszámában mutat­kozó csökkenés. A nagy mozgást mutatja, hogy na­ponta átlag 126-an költöznek megyénkbe, miközben 146-an másutt keresik a megélheté­si lehetőséget, illetve el­költöznek különböző más okok miatt. Az országosnál nagyobb szociális feszültsé­gek okait az első titkár az ipar szerkezetének egyolda­lúságában, a nagycsaládo­sok. az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, valamint a ci­gányság nagy számában je­lölte meg. Bár az ipari át­lagkereset magasabb az át­lagnál, az egy főre jutó jö­vedelem 3—4 százalékkal marad az országos átlag alatt. Oka a népesség ösz- szetélelében, az egy kereső­re jutó eltartottak nagyobb számában keresendő. E ne­gatív tendencia várható­an erősödik foglalkoztatási gondjaink miatt. Dudla Jó­zsef részletezte a lakásellá­tottság, az infrastruktúra, az ivóvízellátás, szennyvízháló­zat, a telefonhálózat terüle­tén meglevő gondjainkat, a tervezett lépéseket. A lakos­ság hangulatának alakulá­sát érintve így fogalmazott: kiegyensúlyozottabb, mint a pártértekezlet előtt, de fe­szültségekkel terhes és ezek növekszenek. Irreális vára­kozás, türelmetlenség is ta­pasztalható. Ladányi József az egész­ségügy és a szociális gondos­kodás témakörével egészí­tette ki az első titkári tájé­koztatót. Több szervezet, in­tézmény erőfeszítései, nem kevésbé bizonyos riasztó té­nyek során az egészség ér­téke ma a közvélemény fi­gyelmének középpontjába került. Az egészség megőr­(Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly és Ronald Reagan találkozója Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, a Fehér Házban fogadta Grósz Károlyt Szerdán fogadta Grósz Ká­rolyt, az MSZMP főtitkárát Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke. Ezt megelő­zően George Shultz ame­rikai külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalást helyi idő szerint kedden délutárf szállodájában Grósz Károly miniszterelnök. A tervezett­nél sokkal hosszabb, másfél órás megbeszélésén magyar részről részt vett Kapolyi László államtitkár, kormány- biztos, Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes és dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete. Amerikai részről részt vett a megbeszélésen John White- head, a külügyminiszter első helyettese, Rozanne Ridgway külügyminiszter-helyettes és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete. A magyar küldöttség által adott tájékoztatás szerint a szívélyes hangulatú eszme­cserén Grósz Károly ismer­tetést adott a Magyar Nép­köztársaság kiil- és belpoli­tikai terveiről, lépéseiről. A magyar miniszterelnök alá­húzta: országunk bel- és külpolitikája teljes összhang­ban van. Magyarország ré­sze a szocialista országok szövetségi rendszerének, s ezt senki sem kérdőjelezheti meg. Ugyanakkor azonban országunk nyitott külpoliti­kát folytat, a kapcsolatok bővítésére törekszik. A ma­gyar külpolitika a Nyugatot tekintve — történelmi okok­nál fogva is — elsősorban Nyugat-Európára összpon­tosult, most azonban széle­sebbre kívánunk nyitni a kapcsolatok építésében, s (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet—amerikai konzultációk A közel-keleti rendezésről A szovjet és az amerikai külügyminisztérium illetéke­sei a jövő héten konzultá­ciókat tartanak Genfben a közel-kelet' és a perzsa (arab)-öbölbeli helyzetről. Richard Murphy, az ame­rikai külügyminiszter közel- keleti kérdésekben illetékes helyettese és Vlagyimir Pol- jakov, a szovjet külügymi­nisztérium ugyanezen térség ügyeiben illetékes vezető tisztségviselője hétfőn és kedden találkozik a svájci konferenciavárosban a tér­ségbeli fejlemények megvi­tatására. A találkozó része 'a két külügyminisztérium munkatársai közötti rendsze­res politikai konzultációk­nak. A genfi eszmecsere után Richard Murphy közel- keleti körútra indul, ennek állomásai azonban egyelőre nem ismeretesek. Csökkent az energiafelhasználás Az ipar első félévi teljesítménye Az Ipari Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó hét ipar­ág ezernél is több vállalata és szövetkezete 1988 első félévében, igaz meglehetősen nagy hullámzással, változat­lan áron számolva 1,2 száza­lékkal növelte termelését, amely összességében 570 mil­liárd forint értéket tett ki. A növekvő termelés nem járt több energiafogyasztással, sőt az energiafelhasználás 5 szá­zalékkal csökkent, de ezen belül a villamosenergia-fo- gyasztás csak egy százalékkal mérséklődött. Ami az ipari termékek ér­tékesítését illeti: a belföldi szállítások a vártnál néhány százalékkal alacsonyabbak voltak, ennek oka elsősor­ban a múlt év végi erőteljes lakossági felvásárlás, továb­bá az export fokozása. A szo­cialista országokba a tavalyi első félévinél két százalékkal kevesebbet exportáltak az ipari üzemek, összesen mint­egy hárommilliárd rubelért. Konvertibilis elszámolású ex­portját minden iparág növel­te, összességében 23 száza­lékkal, így a félévi kivitel el­érte az 1,6 milliárd dollárt. A behozatal erről a piacról mérséklődött, s ez nem ke­vés gondot jelentett és je­lent most is a feldolgozóipa­ri üzemeknek. Végül is az ipar külkereskedelmi forgal­mának passzívuma 360 imiil- lió dollárral, mintegy 45—50 millió dollárra csökkent. Az egyes iparágak közül az alu­míniumipar és a vaskohászat, a szerves és szervetlen vegy­ipar, a műanyag- és vegyi- szálgyártás, valamint a vil­lamos gépeket gyártó üzemek növelték az átlagosnál erő­teljesebb ütemben nyugati exportjukat, míg — bár ter­melésüket bővítették — az átlag alatt értékesítettek konvertibilis valutáért a kü­lönböző feldolgozó ágazatok, mint például a műszergyár­tás, a híradástechnikai ipar. a papír- és a bútoripar, va­lamint a textilruházati ipar. Az iparban a dolgozók lét­száma jahuár óta mintegy 30 ezerrel, 3,4 százalékkal csök­kent. (MTI) mmHIM SSaHHINTal Tanuljuk a leckét „Akikkel találkoztunk, nin­csenek kellően felkészülve az ilyen tárgyalásokra. Csak ne­hezen jutottunk hozzá például termékismertető katalógusok­hoz, prospektusokhoz, ada­tokhoz ... . Szinte egyetlen he­lyen sem tudták konkretizál­ni az elképzeléseiket, nem voltak elfogadható javasla­tok, nem voltak határozott elképzelések. Ez a szituáció természetesen számunkra sem tette lehetővé, hogy konkrét javaslatokat tegyünk ...” A fenti idézet lapunk egyik, közelmúltban megje­lent számából való, egy in­terjúból. Olasz gazdasági szakemberek küldöttsége járt nálunk, méghozzá Brescia megyéből, Itália legiparoso- dottabb, de eme vonatkozás­ban a világon is az elsők között lévő megyéjéből. Ma­gyar kérésnek téve eleget jöttek ide, hogy körülnéz­zenek, felvegyék velünk a kapcsolatot és amennyiben lehetséges, együttműködjünk. A bevezető néhány mondat az olasz küldöttség vezetőjé­nek megyénkben szerzett ta­pasztalataiból való. Mi mást tehetnénk hirtelen- jébení Férfiason bevalljuk, hogy ezek a mondatok egyál­talán nem hizelgőek ránk. Tovább ronthatja szájízünket, ha arra gondolunk, hogy a latin ember bizonyára vele született udvariassággal fo­galmazott, nem valószínű, hogy mindent elmondott, amit gondolt. Mégis! Egyál­talán nem haszontalanok az ilyen találkozások, különösen nem haszontalanok az ilyen vélemények! Mily hétköznapi- asan, megszokottan cseng ugye már fülünknek: ipari szerkezetváltás. Innováció. Újítás. Piacérzékenység. Meg­újulás. Vállalkozás. Hányszor hallottunk már ezek szüksé­gességéről szép, hosszú be­szédet azoktól, akiknek mind­ezek végrehajtása elsődleges kötelesség ... Már a gyere­kek is jól tudják, hogy olyan terméket kell gyártanunk, amit a világpiac megvásárol. Tudjuk, hogy elavult termék- szerkezetünket meg kell vál­toztatni, hogy versenyképesek legyünk. Igyekszünk is tenni ezért sok mindent. Igyekszünk keresni a kapcsolatot külor­szágokkal, nyugati partnerek­kel is, a Közös Piaccal is, hogy kapjunk ott Is egy kis standot. Mert minderre na­gyon is nagy szükségünk von. (Annak ellenére, hogy itt-ott azért jelen vagyunk.) Elégszer elhangzottak már azok is (talán mégsem elég­szer), hogy a megújuláshoz nem szabad minden instruk­ciót „felülről" várni, „len­tebb” is, ahol gyakorlatilag minden eldől, szükséges az önálló gondolkodás, .a kor­szerűség jegyében zajló cse­lekvés. Csakhát, amikor szem­besülünk azzal a bizonyos nyugati erővel, amellyel ver­senyeznünk kell, együttműköd­nünk kellene, ahová be kell törnünk, ahol meg kell jelen­nünk... hát nem minden megy simán. Észrevehetők pőrén hiányosságaink. Akár oly egyszerű dolgokban is, mint a hiányzó prospektus, hiányzó elképzelések. (Vagy mondjuk egyszerűen: hiányzó talpraesettség?) Igen, tanuljuk a leckét. Új, nagy feladatunk lecketanulá- sához éppen csak hozzáfog­tunk Ha hozzáfogtunk. Apró jelek is figyelmeztetnek: ko­molyan kell vennünk és le­hetőleg: gyorsítanunk. Mert különben lemaradunk. (priska)

Next

/
Thumbnails
Contents