Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-19 / 171. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 171. szám 1988. július 19. Kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja a Varsói Szerződés leszerelési javaslatainak visszhangja r Grósz Károly az Egyesült Államokba és Kanadába látogat Egon Bohr, a nyugatnémet szociáldemokraták leszerelési szakértője felszólította a NATO*t, hogy saját leszerelési javaslatokkal válaszoljon a VSZ tárgyalási indítványára. Az SPD elnökségi tagja bonni sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy az Atlanti-szövetségnek csúcstalálkozót kellene tartania a téma megvitatására. Legfőbb ideje, hogy a NATO is előterjessze saját koncepcióját a hagyományos leszerelés kérdésében — mondta Bohr. A politikus szerint a Varsói Szerződés legújabb leszerelési javaslatai véget vethetnek Európában a katonai szembenállásnak. - A keleti katonai tömb olyan politikai ajánlatot tett, amelynek révén új irányt vehet Európa háború utáni történelme - vélekedett a veterán szociáldemokrata politikus. Bohr szerint a Varsói Szerződés javaslatai átfogó alapot nyújtanak a tárgyalásokhoz. Ami o hagyományos, illetve a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek leszerelésére irányuló tárgyalások szétválasztását illeti, Bahr realistának és elfogadásra érdemesnek tartja a Varsó! Szerződés ilyen értelmű indítványát. Kedvező sajtóvisszhangot váltottak ki az NSZK-ban a Varsói Szerződés leszerelési javaslatai. A hétfői lapokban megjelent kommentárok általában arra helyezik a hangsúlyt, hogy sok kérdésben immár megegyezik a NATO és a VSZ felfogása. Hangoztatják ugyanakkor, hogy a rövid hatótávolságú rakéták teljes felszámolásának — az úgynevezett harmadik nullamegoldásnak — a gondolatát nem osztja a Nyugat. „Mindent egybevetve, a varsói dokumentumok a tárgyalási készség és a megértésre való törekvés nyelvét beszélik. Felhagynak a propagandával és letesznek arról, hogy feltételeket szabjanak. Tartalmukban rugalmasak, formájukban pedig bé- külékenyek” — állapítja meg a General-Anzeiger. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung ugyancsak azt írja, hogy „a keleti tömb a helyes irányba mozog”. A lap úgy értékeli a helyzetet, hogy a kezdeményezést ismét a Varsói Szerződés ragadta magához, miközben a NATO nem egységes annak megítélésében, miként kell továbblépni. A Westdeutsche Allgemeine szerint a Nyugat stratégiai felfogását nem is lehet kidolgozni az új amerikai elnök hivatalba lépéséig — kívánatos azonban, hogy „a munkát ne csak januárban kezdjék el”. A Stuttgarter Zeitung szerint most először adtak átfogó választ a VSZ-tagor- szágok pártvezetői a NATO által korábban kifejtett nézetekre. Az újság a következő pontokban látja azonosnak a két szövetségi rendszer törekvését: a hadászati atomfegyverek számának a felére csökkentése, a vegyi fegyverek eltiltása, valamint tárgyalások a hagyományos haderők és a rövid hatótávolságú atomeszközök számának csökkentéséről. Eltérnek azonban a nézetek abban, hogy a Kelet követeli a harmadik nullamegoldást, vagyis a rövid hatótávolságú nukleáris rendszerek teljes felszámolását, valamint javasolja a fegyverkezés befagyasztását. A Frankfurter Allgemeine Zeitung felhívja a figyelmet arra, hogy a Varsói Szerződés utalt az egyenlőtlenségre a hagyományos haderők és fegyverzetek terén, s elvben magáévá tette az aránytalan leszerelés gondolatát. Arról azonban, hogy hol is vannak pontosan! ezek az egyenlőtlenségek, még sokáig fognak vitázni — véli a Frankfurter Allgemeine. A. lap ugyanakkor óvatosságra inti a Nyugatot a fegyverzet- csökkentési övezetek gondolatával kapcsolatban: szerinte azok olyan területekké válhatnak, amelyek könnyen megtámadhatók, és ez válságok kialakulásához vezethet. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az amerikai kormány meghívására július 19-én, kedden hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Ottani programjának befejezését követően július 28-án egynapos látogatást tesz a kanadai Torontóban, ahol a tervek szerint megbeszélést folytat majd Brian Mulroney miniszterelnökkel, s találkozik a kanadai üzleti élet vezető személyiségeivel, a magyar—kanadai gazdasági kapcsolatokban érdekelt vállalatok képviselőivel. (MTI) Áz erdőpusztulástól a túlélésig A hejőszaloitai kerámiaizembea Két napon át tartott az a program, melyet az erdőpusztulással kapcsolatos megfigyelésekről, valamint az ültetvények hiánybetegségeiről tartottak Miskolcon, Sárospatakon és a Bodrogközben. Az előadók egyike a szakkönyveiről ismert, dr. Werner Bergman professzor Jénából érkezett. Az erdők pusztulásáról olyan okokat ismertetett, amelyek egész Európában, így hazánkban is sújtják a természetet. I)e hát melyek ezek az okok, melyek egy részét mi magunk hoztuk létre. A professzor így adta meg a választ: — Húsz éve vizsgálom az erdők megbetegedésének okait, ez idő alatt öt fő okot találtunk munkatársaimmal. Ezek pedig a biológiai, az extrém időjárási (például nagy hőmérséklet-ingadozás), erdőgazdálkodási, tápanyagellátási és antropo- gén okok. Ennek bizonyítására hadd mondjam el, hogy a második világháború után rohamosan kezdtünk ipart telepíteni szerte Európában. Rövidesen megnövekedett a levegő szilíciumdioxid-, sósav- és hidro- génfluorid-terhelése. Elgondolkodtató az is, hogy gyakran örömmel számolnak be egy- egy olyan berendezésről, hogy a füstgázokat megtisztítják a portól, holott ezek csak alkalikus hatásúak, viszont éppen a megtisztítás után a veszélyesebb, savas frakció kerül a légtérbe, töményebb koncentrációban. Ezért aztán a leesett csapadék, amely addig semleges volt, savas kémhatású lesz. Az ipari területeken légtérbe kerülnek a nehézfémek és nem véletlen, hogy annyira szorgalmazzuk mindenütt a gépkocsiforgalomban az ólommentes benzin használatát. Talán a növények szenvednek a legjobban a különböző fotó- oxidánsoktól, mivel ezek a növényi sejtfalat támadják leginkább. Méréseink alapján megállapítottuk, hogy fokozódik a környezet szénmonoxid-terhelése, és igen veszélyesek a nitrózusgázok is. Nemcsak az erőművek, a háztartások, a közlekedés és egyéb ipari üzemek károsítanak, de még a mezőgazdaság is. — Professzor úr, mi a megoldás, hiszen gyakran hallunk egy-egy fellángolásszerű környezetvédelmi intézkedésről, bár ezek nemigen hozzák meg a kívánt eredményt. — Az országok összefogására van szükség. Könnyen belátható, hogy egy ország határain belül hiába oldaná meg környezetvédelmi problémáját, „kívülről” is kap terhelést, miközben maga is ontja az olyan (Folytatás a 2. oldalon) Spadolini hétfői budapesti programja méltatták a jól fejlődő magyar—olasz kapcsolatokat. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé állás- foglalásának fényében különös figyelmet szenteltek a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek leszerelése lehetőségeinek. Az olasz szenátus elnöke Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a vadászbombázók kölcsönös csökkentésére tett javaslata kapcsán úgy foglalt állást, hogy az F—16-os vadászgépek olaszországi telepítésének kérdését a Varsói Szerződés és a NATO közötti leszerelési folyamatba illesztve célszerű vizsgálni. A magyar külpolitikának az emberi jogok érvényesítésére irányuló törekvéseivel összefüggésben Giovanni Spadolini érdeklődésére Szűrös Mátyás — utalva arra a figyelemre, amit a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé a humanitárius kérdések növekvő szerepének szentelt — tájékoztatást adott hazánk nemzetiségi politikájának elveiről, és ezzel összefüggésben külpolitikánk soron levő feladatairól, lépéseiről. A találkozón jelen volt Misur György és Joseph Nit- ti. Ezt követően Giovanni Spadolini tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával, Stadin(Folytatás a 2. oldalon) Nagy Miklós felvételei Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn délelőtt az Országházban fogadta Giovanni Spa- dolinit, az olasz szenátus elnökét, aki Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására, péntek óta tartózkodik hivatalos látogatáson hazánkban. A találkozón jelen volt Stadinger István és Misur György, hazánk római nagykövete, valamint Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Giovanni Spadolini a nap folyamán a Parlamentben találkozott; Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. A szívélyes légkörű megbeszélésen szót váltottak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről. Kölcsönösen
