Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

1988. július 18., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az Észak-Magyarország megkérdezte: Hol étkezhetnek éjszaka külföldi vendégeink? Különbözőek a honi és a külföldi szokások étkezéseinkben is. Bár sajnos, az idén gyengült megyénk idegenforgalma, ám nagyon gazdag programot kínál a Miskolci Nyár, mely­nek egyik-másik eseménye az éjszakába nyúlik. Ügy ille­nék, hogy kisszámú vendégcsoportjainkat a lehető legjobb ellátásban részesítsük. Kulturális kínálatunk mellett eltör­pül a vendéglátóipari kínálat. Hol lehet éjszakánként étkez­ni Miskolcon? — Nálunk most már igen — mondja Szebeni Zalán, a Hungar’Hotels miskolci igaz­gatója. — Láttuk, hogy a miskolci vendéglátóhelyek 10 és 11 órakor bezárnak, szin­te kihal a város vendéglátó- ipara. Ezért 'úgy intézked­tünk, hogy a mára már igen nagy népszerűséget kivívott avasi Alabárdos éttermünket átszervezzük az éjszakai életre. — Hegyi csinnadrattára gondolnak? — Aki ismeri az Alabár- dost, jól tudja, hogy Miskolc egyik legreprezentatívabb vendégfogadója. A hely kul­turáltságából nem engedünk. Az éjszakai élet azt jelenti az Alabárdosban, hogy hajnali 2 óráig „él” a napi étlapunk, aki fél kettőkor jön is, friss, kitűnő ételeket kaphat a hegyoldalban. A nyugodt és hangulatos baráti eszmecse­réket nem zavarjuk blőd ze­nével, diszkrét orgonamuzsi­ka szól. Az Alabárdos nyár­éjszakai szolgáltatása szep­tember végéig tart. — Kiknek szervezik a nyárestéket? Milyen a Hun­gar’Hotels vendégköre ezen a nyáron? — Szállodáink kihasznált­sága a tavaly nyári 70 száza­lékossal szemben mostj 45 százalékos. A szocialista or­szágokból a szállodai árakba beépített 15 százalékos álta­lános forgalmi adó miatt alig jönnek csoportok, szov­jet vendégeink vannak, de ők is kevesebben. A nyugati turisták száma elenyésző. A városi tanács most nagyon szép idegenforgalmi prospek­tust készíttetett, ezeket eljut­tatjuk, minden olyan ország­ba, ahova MALÉV-gépek járnak. — Nagyon drágák a szál­lodai szobák? — Nyugatiaknak 2400, szó cialisla országbelieknek 850, a szovjeteknek 560 forint éj szakánként. A magyar turis­táknak 800, illetve 2500 forin tért adunk szobát, de a Pan­nónia Szállóban péntektől vasárnapig 50 százalékos árkedvezmény van. Üjab- ban kulturális programokkal is igyekszünk a vendégek kedvében járni. A Spaten pin­cénk fölötti téren a Francia Kulturális Intézettel közösen sanzonestet rendeztünk júni­usban, a terveink között még jó néhány kellemes rendez­vény szerepel. — Hogyan próbálják ren­tábilissá tenni az önelszámo­ló egység működését? — Igyekszünk megszerezni a Miskolcon rendezett kong­resszusok vendéglátóipari rendezési jogát. Ilyen volt a plasztikai sebészek világ- kongresszusa, vagy legutóbb a szarvasmarha-fajtanemesí- tők világkongresszusa. No­vemberben mi látjuk vendé­gül a filmfesztivál részvevőit. A korábbi években élénk volt az üzleti turizmus is, mostanában sajnos kevesen keresik a diósgyőri nagyüze­meket. 1. gy­Kereskedelmi ellenőrzés Tokajban Szagos hús, túlszámlázás, öreg sör A napokban átfogó keres­kedelmi. vendéglátóipari el­lenőrzést tartottak Tokajban. A boltokat, üzleteket, a ven­déglőket és a fizetővendég­szolgálat szóbaadóit a me­gyei rendőr-főkapitányság gazdasági rendészetének rendőrei, a megyei árcsoport és az adófelügyelőség embe­rei keresték fel. A próbavá­sárlások és a bizonylatok el­lenőrzésének eredményéről Erdélyi László rendőr őr­nagy. a gazdasági rendészet •vezetője tájékoztatta lapunk munkatársát. — Tokaj, megyénk egyik leglátogatottabb idegenfor­galmi központja. A főidény­ben a külhoni turistákon kí­vül sok hazai vendég meg­fordul a patinás kisváros­ban. Elsőrangú érdek tehát, hogy a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók kulturáltan szolgálják ki a turistákat, s még véletlenül se fogjon vastagabban a ce­ruzájuk. Az ellenőrzés után ellent­mondásos kép alakult ki ben­nünk a tokaji kereskedelem­ről és vendéglátásról. Több egységről az elismerés hang­ján kell szólnunk, de akad­tak olyanok, ahol a szabály­szegések. hiányosságok miatt fegyelmi eljárást kell kezde­ményeznünk. Először a ked­vező jelenségekről. A Hor­gony étteremben szép. ottho­nos környezetben, udvarias, pontos kiszolgálásban ré­szesültek az ellenőrök. A Gyöngyszem presszóban, va­lamint a Tokaj-hegyaljaí Ál­lami Gazdaság borozójában szintén jó tapasztalatokat szereztek embereink. Ugyanakkor a Fő téri biszt­róban sorozatos szabálysér­tést, a higiénés szabályok szinte visszarettentő megsze­gését jegyzőkönyvezték az ellenőrök. A próbavásárlás során a csapos 11 forint he­lyett 13-ért mérte a tokaji ófurmintot. A hűtőben sza­bálytalanul tároltak az elő­ző napról megmaradt bab- és borsófőzeléket, mégpedig a nyershús mellett. Egy rozs­dás mélyhűtőládában több mint 5 kiló. erősen szagos, már büdös marhahúst fedez­tek fel, amelynek azonnali megsemmisítését rendelték el. A bisztróban élelmiszer­mintát nem tartottak, egy használaton kívüli hűtőben és a raktárban csótányok tö­megére bukkantak az ellen­őrök. A szerződéses bisztró vezetője. Kovács József az­zal védekezett, hogy ő csak „rábeszélésre” vállalta a le­romlott vendéglátóhely ve­zetését. Ezt az indoklást ter­mészetesen nem fogadhattuk el. Vajthó Jenőné magánke­reskedőnél a 20 forintos pró­bavásárlás után 6 forint 20 fillér túlszámlázást állapítot­tak meg. A nyolcforintos bort a kiszolgáló 10-ért ad­ta. ugyanakkor kevesebbet mért a kelleténél. A borozó­ban nem volt hitelesített mérce. A poharakat a sze­mélyzet az előírásokat súlyo­san megszegve, nem folyó vízben, hanem egy vödörben mosta el. Hiányzott az ártá­jékoztató tábla, a kiszolgáló bejelentés nélkül végezte munkáját, a borok felére nem volt borminőségi bizo­nyítvány. A feltárt hibák miatt két személlyel — a tu­lajdonossal és a kiszolgáló­val szemben — 6 különböző szabálysértés miatt tettünk feljelentést. Á helyi halászati termelő- szövetkezet Kishalász csár­dájában az árképzést kifo­gásolták az ellenőrök. A III. osztályú vendéglátóhely a Borsodi világost 22 forint 40 fillérért, a Spaten sört pedig 32,60-ért számlázták. Ezt az árat magasnak találtuk, s az árcsoport további vizsgála­tot tart a csárdában. A tokaji vasboltban hiány­cikkele iránt érdeklődtünk a próbavásárláskor. Az ellenőr hűtőszekrényt kért az eladó­tól, illetve a pénztárostól. „Nincs” — hangzott a vá­lasz. Ám arra már koránt­sem tudtak ilyen határozott választ adni. hogy a raktár­ban található 160 literes hű­tőszekrényről miként feled­kezhettek el... Ezenkívül számos észre­vétel került be a jegyző­könyvekbe. A leggyakoribb hiba az ártájékoztatás el­mulasztása. A Skála tokaji áruházában 9 rekesz lejárt szavatosságú sört kínáltak a vásárlóknak, a Taverna bo­rozóban. 2 forint 10 fillérrel magasabb árat számoltak el. A sort sajnos folytathatnánk tovább. A szerdai ellenőrzésen 22 egységben vizsgálódtak a rendőrök és munkatársaik. A feltárt szabálytalanságok mi­att 2 esetben fegyelmi. 9 sze­méllyel szemben 21 rendbeli szabálysértés miatt eljárást kezdeményeznek, 12 esetben szóbeli figyelmeztetésben ré­szesítették a vétkeseket, míg kétszer a szabályszegésnek írásbeli figyelmeztetés lett a vége. Felújítják a Hámori-tavat Dolgozik az úszókotró Közúton, tréleren érkezett Tokajból a Hámori-tóhoz az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság egyik hidrome- chanizációs úszókotrója, a szükséges szerelvényekkel együtt. A csaknem 200 mé­teres csővezeték és az egyéb szerelvények összerakása után megkezdte munkáját: az iszap kiemelését a tónak a Garadna patak beömlésé- nél levő részén. A Hámori-tavat, amely az­óta idegenforgalmi neveze­tesség is. első formájában a Hámorban működő vasverők vízellátására létesítették, több mint 170 éve. a Garadna pa­tak völgyében. Az 1960-as módosítást követően a tóban csaknem félmillió köbméter vizet tudtak tárolni, elsősor­ban a Lenin Kohászati Mű­vek szükségletére. A tófel­szín mérete pontosan 9,1 hektár volt. ami az eredeti­hez képest már több mint egyhektárnyi csökkenést je­lentett. Ez a csökkenés. ha kisebb mértékben is. de foly­tatódott a íeliszapolódás mi­att. Az eliszapolódás megaka­dályozására. valamint a tó tisztítására alakult 1986-ban a Hámori-tó Vízi Társulat, amely később több más vál­lalat és intézmény belépésé­Vaddisznók vélekedése Makknál finomabb a mogyoró Ha másról nem, a gyö­nyörű fekvésű Makkoshoty- ka község nevéről tudhat­juk, hogy a zempléni erdő­ségek tölgyesekben évszáza­dok óta gazdagok, így a le­tűnt időkben bőséges „abra­kot” szolgáltattak a maikfcol- tató sertéshizlalásra. Persze, újiaíbb időkben a házi ser­tést szemes takarmánnyal hizlalják, tehát a tölgyfákról ősszel lehulló makkot az er­dőkben csörtető vaddisznók fogyasztják el, ugyancsak jóízűen. Tölgyfákon kívül kisebfo- ,nagyobb foltokban mogyo- róligetek is találhatók a Zempléni-hegységben. Erre utal Mogyoróska község, és az Üjhuta közelében levő Mogyorós-tető neve is. Tud­valévő, hogy a mogyorót nagyon szeretik a fákon, bokrokon fürgén ugráló mó­kusok, de a vaddisznóiknak is az a véleménye, hogy a mogyoróbél sokkal fino­mabb a tölgy makknál. Ezért szíves örömest látogatják érés idején a mogyoirólige- teket. És ez okozott gondot a pálházi Rákóczi Tsz-nek. Néhány évvel ezelőtt ugyan­is abból az elgondolásból kiindulva, hogy a mogyoró szépen díszítik a hegyközi erdős-hegyes vidéken, elha­tározták, hogy a kovácsvá­gási határban, az erre ki­válóan alkalmas erdöalji te­rületen mogyorót telepíte­nek. Kezdésnek néhány hek­tárt be is ültettek mogyoró- csemetével, s az volt a ter­vük. hogy a kifejlődő* bok­rokat fokozatosan átállítják törzses-koronás fákká, hogy a köztudottan hosszú életű mogyorófákról maid bősége­sen szüretelhessék a kelle­mes csemegének számító, és a csokoládégyárak, cukrász­üzemek számára fontos alapanyagul szolgáló gyü­mölcsöt. Annál inlkább szá­mítottak a kelendőségre, mivel a hazai termés szű­kössége miatt mogyoróból behozatalra szorulunk. Az első szüreti eredmé­nyek szép reménnyel ke­csegtettek, s azzal a tervvel foglalkoztak a pálháziak, hogy tovább növelik a mo­gyoróültetvény területét. Igen ám, de a hegyközi vad­disznóik felfedezték a szépen gondozott kovácsvágási mo­gyoróskertet, és éjjel-nappal kondába verődve, mázsa- szám ropogtatták a finom, őszi csemegét. Hiába pró­bálták megvédeni a termést a szövetkezeti gazdák, har­cuk eredménytelennek bizo­nyult a dúvadákkal szem­ben. Így hát nem sok mogyoró csörgött a pálházi zsákok­ban. Ezért kénytelenek vol­taic lemondani az ültetvény bővítéséről. Hiszen csak nem fognák drága pénzen mo­gyorót telepíteni — a hegy­közi vaddisznók számára ... (h. j.) vei kibővült, s hozzákezdhe­tett a tó iszaptalanításához. Első lépésként gátat építet­tek. részint a hordalék fel­fogására. részint, hogy a ki­termelt iszapot ennek mögé rakják le. Az iszaptalanítás terveit az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság készítette el. s ennek alapján fogott munkához az úszókotró. A gépezeten három ember dol­gozik. s egy műszak alatt mintegy 1200—1300 köbmé­ternyi kotormányt tud ki­emelni. s a gát mögé juttat­ni. Ebből a zagyból a víz visszafolyik a Hámori-tóba. míg a mintegy 300 köbmé­ternyi szilárd anyag a gát mögött terül el. A tervek szerint a munkálatokat mint­egy másfél—két hónap alatt végzik el a tokaji szakaszmér­nökség dolgozói, s ez alatt az idő alatt 6000 négyzetméter­nyi területet fednek be a ki­emelt iszappal. Ezzel a mun­kával visszaadják a tó élő­vízjellegét. és területét is nö­velik. Az iszaptalanítás csak az első lépcsője a védelemnek. A további eliszaposodás meg- gátlására a Garadna patak völgyében a hegyoldalakban hordalékfogó gátakat létesí­tenek. Ezekkel az esőzések okozta lemosódást fogják fel. egyúttal az eróziós kártétel­nek is elejét veszik. Fotó: Fojtán László Véget ért az emléktúra Szombaton Dobogókőn ért véget a Magyar Természet- barát Szövetség által szerve­zett, a Hazafias Népfront patronálásával megrendezett Szent István-emléktúra. Ist­ván király halálának 900. év­fordulója alkalmából 1938- ban már rendeztek hasonló emléktúrát. Most 50 év múl­va ismét az államalapító ne­vével fémjelezték a hazafi- ság, a sport és az összetar­tozás jegyében lezajlott 30 napos túrát.

Next

/
Thumbnails
Contents