Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
1988. július 18., Hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kánikulában a fűtésről Hol tartunk a szénnel? A kemény dióról Amikor meghallottam, hogy diófákat ültetnek a hegyoldalban, nem hittem volna, hogy később lesz, aki leverje, összeszedje a termést. Meg azt sem hittem, hogy nem viszi el a fagy, mivel a Hidegvölgyben készült a telepítés. Itt pedig olyan csikorgó fagyok kószálnak, amelyek virágzás idején is meglátogatják a vidéket. A mo- nokialk azoniban bíznak az időjárásban. És most már szépein fel is cseperedett az ültetvény azon az erdő alatti részen, melyről édesbús legendát írt Tompa Mihály. Lánykő, ez a népszerű tábla a kővé vált szerelem emlékét őrzi, és otthont adott nem kevesebb, mint hatezer diófának. A múlt szövevényeiből a mindennapok realitása billent vissza, hogy állandóan azt kérdezzem: ki szedi ezt majd le? Mert a telepítés nehézségeit enyhítette akikor az állami támogatás, de hát ezek a fák már tavaly termőre fordulták. Ki is adta a Kossuth Termelőszövetkezet háromszáz embernek a most is divatos szakcsoporti formában. Kapott mindenki húsz fát, kifizette darabonként a százötven forint bérleti díjat, a szövetkezet szakmai irányítást is biztosított Kertész János, .növénytermesztő agronómus személyében, áld egész éviben civó- dott, küszködött, hogy a közös is jól járjon, és a szakcsoporti tagok is. Ezért aztán művelte a tsz a fák alatti területeket, műtrágyázott, vegyszerezett, de a nagyobb nyereség elmaradt, így aztán a dióverési kedv is. A szakcsoport elnöke, Balázs József gondolt egyet, és a szövetkezet vezetőivel kidolgoztak egy más formulát: családok béreljék az ültetvényt, mivel háromszáz taggal igen sok baj van. Így ez évben összesen 24 család bérli a diót, de a nagy gond az volt, hogy a hatszázezer forint éves bérleti díjat (ami most már csak száz forint egy diófára), honnan teremtsék elő a szakcsoport családjai. Az OTP szerencsi fiókjának vezetője, Kiss Gá'bornié is szimpatizált az üggyel, így készséges támogatásának köszönhető, hogy megkapták a nagy összegű hitelt. Mivel azoniban sole fa elpusztult, vagy letört,, és újrasarjadt — ezek bérleti díját szeretnék megtakarítani a szakcsoport tagjai. Miért könnyű belátni, hogy a diófa helyén nem terem dió. És csökkenti a termést a telepítést körülvevő erdő, mivel sok növényi betegséget dkoz a párás miliő, de még az emberi gyarlóság is bizonytalanná teszi a hozamot, mivel a szomszéd szövetkezet gyomirtó szereinek még a szagától is elpusztul a levél, a virág. Ezt már az agronómus Kertész János -mondja, aki úgy van, hogy bármelyik ujját harapja meg, az ő keze fáj. Aztán meg itt van taz őrzés gondja — amit a csalódok oldanak meg maguk (között, érés idején. De ha már sikerül megszedni legalább azt a tavalyi 120 mázsát, és értékesítik akár szabad piacon, akár a termelőszövetkezeten keresztül, akkor még itt van egy probléma, a szánalmas ár. A kiszolgáltatottság miatt az egyik cég ötven, ,a másik negyven forintot kínál kilónként, hogy -végképp megalázza azt az embert, aki holnapokon át rettegett a jégtől, a gombáktól, a zsi- ványoktól. A vevő pedig megfürdeti a szőke héjú diót egy kis ihypóban, és hárolmszoros áron exportálja a kifehéredett termést. A termelők pedig még a levelet is eladnák szó szerint, hiszen a Szilasmenti Tsz-szel negyven mázsa szárított levelet szerződték. Aki csak kívülről szemléli a termést, a piacot, az értékesítési etikát, az is elismétli: már megint a termelők ismert kálváriái, már megint a piaci manipulációk, már megint ez a mezőgazdaság ... B. Sz. L. Kaszát vár a mustár, a fénymag Köményaratás Ha teljes — nem hatékony Egy foglalkoztatási konferencia tanulságai Befejeződött a határszemle azon az összesen 9 ezer hektárnyi területen, ahol a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattal kötött szerző dés alapján vetőmagnak termesztik a nagyüzemek az őszi búzát, és a tavaszi árpát. A határjáráson állapították meg: mikor indulhatnak a kombájnok, hogy a jövő évi kenyérnek valót a legalkalmasabb időben takarítsák be. A vetőmagnak szerződött őszi árpa aratása befejeződött. Learatták az első, és a második szaporítása vetőmagot az emődi, valamint az ináncsi tsz-ekben is. Tart még a betakarítása az egyik legkedveltebb fűszernövénynek, a konyhaköménynek. Az utóbbi napok zivataros, csapadékos időjárása nem kedvezett az aratásnak, így a vártnál kevesebb lett a magtermés meny- nyisége. Teljes ütemben végzik az étkezési borsó betakarítását. A vállalat felkészült a termény fogadására, s a káli üzemben, ahová szállítják, ömlesztetten is, tehát a tehervagonban, vagy tehergépkocsival érkező szállítmányt is fogadni tudják. Naponta mintegy 600—1000 tonnányi mennyiséget tudnak átvenni. Eddig már mintegy 3000 tonnányi került a káli üzembe, ahol osztályozzák és feldolgozzák, majd exportra csomagolják. Ugyancsak „kasza alá” érett a repce, amelyet jelentős területen termeltek megyénkben. Ezt az aratás után azonnal a feldolgozó olaj- ütőkbe szállítják. A szerződéses vetőmagvak most már egymás után érnek be — s napokon belül sor kerül például a mustár, a fénymag, és egyéb növények betakarítására is. Több mint 2 millió tonna szenet hoztak felszínre az első fél évben a Borsodi Szénbányák üzemeiben dolgozók — s ez kereken 180 000 tonnával több, mint amennyit terveztek. Ám a többlet is elfogyott, mert a borsodi szén elsősorban a háztartási igényeket elégíti ki. S bár most még hétágra süt a nyári nap — a szállítás a megrendelőknek folyamatos. A többlettermelés természetesen a meglévő munkahelyek gyorsabb művelését is jelenti — tájékoztatott Kovács Lóránt, a Borsodi Szénbányák termelési főmérnöke. Ezért örvendetes, hogy a vágathajtási tervet az elő- vájáson dolgozók mintegy másfél ezer méterrel túlteljesítették. Így a második félévi termeléshez is elegendő munkahely áll rendelkezésre. Az első félévi eredmények elérésében része van többek között a Bükkaljai, valamint a Miskolci Bányaüzem jó munkáján kívül a vadnai külfejtésnek is. A rudolítele- Pi aknánál új pajzsos frontfejtésen kezdték meg a termelést. A tjöbb mint 3 méter vastagságú széntelepben komplexen gépesített, nagy termelékenységű munkahelyet alakítottak ki. A.z első félévinél nem kisebb feladatok állnak a borsodi bányászok előtt a második fél évben is. Ügy tervezik, hogy mintegy 60—70 ezer tonnával több szenet küldenek a felszínre, mint ameny- nyit a terv előír — emellett pedig ezer méterrel túlteljesítik elővájási előírásukat is. Mindezt pedig úgy, hogy az első félévi, mintegy 600 főnyi létszámcsökkenést, amely nyugdíjazás, valamint felmondás miatt következett be, teljesítménynövekedéssel ellensúlyozzák. Megyénk, a nehézipari nagyüzemek egykori fellegvára, Borsod, napjainkra válságövezetté vált: a magyar gazdaság szinte valamennyi gondja-baja elérte. Az egyoldalú nehézipari szerkezet mára súlyos tehertétellé vált, hiszen a bányászat és a kohászat egyaránt válságba került. A megye termelőszövetkezeteinek háromnegyede (!) tartozik az úgynevezett kedvezőtlen adoltságúak közé, azaz hatékony gazdálkodásra jelenlegi formájukban, a mai feltételek mellett képtelenek. A megye gazdaságának belső aránytalanságából fakadó további súlyos következmény, hogy a 340 ezer borsodi keresőből 94 ezren ingáznak, ugyanakkor a megye infrastruktúrája elhanyagolt, és ez az új munkahelyek létesítésének egyik fő akadálya. Az elmúlt egykét évben, az országban elsőként itt jelent meg a tömeges munkanélküliség: jelenleg 2000 munkanélkülit tartanak nyilván, és ez a szám két-három éven belül várhatóan mintegy tízezerre nó. A valóságos munkanélküliek száma azonban ennél sokkal nagyobb: elsősorban a falusi nők körében rejtett munkanélküliség van: munkaalkalom híján és a rossz közlekedés miatt, ezek az asszonyok nem is próbálnak állást keresni. Mindezek a feszítő gondok tették időszerűvé a köA hagyományoknak megfelelően, minden esztendőben találkozik a gyártó és a kereskedő Sárospatakon. A kerámiagyár most minden eddiginél szélesebb választékot igyekezett: bemutatni megrendelőinek, mert a jellegzetes sárospataki népművészeti motívumokkal díszített tárgyak iránt csökkent a kereslet. Új formákat, mintákat és anyagokat kerestek a sárospatakiak, alkalmazkodva a divatáramlatokhoz. Különösen a nyugati piac igénye változik gyorsan, ezért az üzem már elkészítette a fekete és matt fehér színű vázákat, díszműárukat, amelyekből elsősorban francia, svájci és NSZK- beli üzletekbe szállítanak. Természetesen nem mondanak le a hagyományos termékekről sem, amelyek iránt külföldön nagyobb a zelmúltban Lillafüreden megtartott háromnapos nemzetközi konferenciát, amelynek a gazdasági szerkezet átalakítása és a foglalkoztatás volt a témája. A tanácskozáson a legtöbbször elhangzott fogalom minden bizonnyal a munka- nélküliség volt. Ám ez nem jelenti azt, hogy igazán kikristályosodtak volna a nézetek, és a tennivalók ebben a kérdésben, hiszen maga a kifejezés is csak mostanában lett „szalonképes” a hazai sajtóban. A mai magyarországi munkanélküliség fő oka nem a hatékonyság javulása, hanem o gazdaság stagnálása, valamint a bértömeg-szabályozás. Ma még kevés — bár növekvő számú — kivétellel a regisztrált munkanélküliek zöme az egészségi állapotuk miatt korlátozott munkaképességűek, a kisgyermekes anyák, a munkahelyüket gyakran változtatók, illetve a deviánsok, beilleszkedni képtelenek közül kerül ki. Sok köztük az iskolázatlan, többségük segédmunkásként dolgozott korábban. A szociálpolitikának fel kell készülni arra, hogy sokan közülük folyamatos segélyezésre szorulnak, mivel nem fognak tudni elhelyezkedni. A tanácskozáson mintegy 100—200 ezerre becsülték ennek a rétegnek a létszámát. kereslet. Ismét visszatértek a hagyományos anyaghoz, a kerámiához, mert a tőkés vásárlók körében megnőtt az érdeklődés a természetes anyagból készült használati eszközök iránt. Ezeket a termékeket, így a most először bemutatott sárospataki cserép sütőedényt a belföldi piacon is forgalmazzák. Sikerre számítanak, mert ez a termék a korszerű táplálkozás eszköze, továbbá az is mellette szól, hogy lényegesen olcsóbb a hasonló funkA hazai munkaerőpiac pillanatnyilag az átrendeződés állapotát mutatja: az utóbbi hónapokban a nyilvántartott üres munkahelyek száma a kétszeresére emelkedett. Számszerűen: az országban 17—18 ezer nyilvántartott munkanélküli és 40 —45 ezer üres állás van. Ami a közeli éveket illeti, arra kell számítani, hogy a munkaerő-kereslet tovább csökken, miközben a munkanélküliek száma a gazdasági és demográfiai okok miatt, a jelenleginek a sokszorosára nőhet. A foglalkoztatási helyzetet súlyosan érintő, és a lillafüredi tanácskozáson többször szóba került további probléma: mezőgazdaságunk bizonytalan jövője. Az eddigi szervezeti és munkamegosztási rendszerek ugyanis, az agrártermékek drasztikus világpiaci leértékelődése miatt, nem maradhatnak fenn tartósan. Márpedig egy, a mainál intenzívebb, hatékonyabb mezőgazdaság jelentős munkaerő felszabadulásával jár. Ráadásul ez a munkaerő szinte egyáltalán nem konvertálható, mivel feltehetően főleg a szakképzetlen, lakóhelyükhöz kötött nők lesznek a mezőgazdaság „áramvonalasításának” munkaerőpiaci áldozatai. A lillafüredi tanácskozáson talán a legtöbb bírálat, kétely a hatékony foglalkoztatáspolitikához. a munkaciójú külföldi sütőedényeknél. Az üzem legnagyobb partnere, az Amfora elégedetten távozott a bemutatóról, de a többi kereskedő is megtalálta a véleménye szerint eladható, jó áron értékesíthető terméket. Különösen a használati tárgyak voltak kelendőek, az előbb említett cserép sütőedényből például az évi 50 ezer darabos termelés nagy részét már eladta az üzem. (fónagy — faalogh) nélküliség „kezeléséhez” szükséges intézmények, eszközök, és főleg az összehangolt; intézkedések hiánya miatt hangzott el. Kétségtelen, igen sok ezen a téren az elméleti tisztázatlanság és tanácstalanság. Igazából abban a kérdésben sincs konszenzus, hogy az állami költségvetés, a helyi köz- igazgatás és a szakszervezetek között milyen munka- megosztásra lenne szükség. Az általános, törvényileg szabályozott munkanélküli segély intézményét például sokan egyelőre bevezethetet- lennelc ítélték meg, mondván, ha állampolgári joggá tesszük a munkanélküliek segélyezését, azonnal egy száz-kétszázezres, eddigi láthatatlan munkanélküli réteggel kell számolni. Ezek a társadalom peremén, jórészt alkalmi munkából élő, iskolázatlan, képzetlen emberek. További fenyegető gond az ifjúsági munkanélküliség, amely a nagy létszámú korosztályokkal, hat-nyolc éven belül jelentkezik. Az ő esetükben a képzés-továbbképzés egész mai rendszerének a munkáltatók igényeihez alkalmazkodó reformja jelentheti csak a megoldást. Abban ugyanis minden felszólaló egyetértett, s a külföldi szakemberek is megerősítették ezt, hogy a fiatalok munkanélkülisége rendkívüli társadalmi veszélyekkel jár. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a munkanélküliség kezelésében a kis- és középvállalatok, illetve a magánvállalkozások létrehozásához nyújtott állami támogatás hathatós eszköznek ígérkezik. A jelenlegi 1,2 milliárd forintos foglalkoztatási alapból három megyében — köztük éppen Borsodban — kérhetnek a munkanélküliek magánvállalkozáshoz újrakezdési hitelt. P. É.
