Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
1988. július 15., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. július 13-14-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. július 13—14-én Grósz Károly elnökletével ülést tartott. A2 ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság tájékoztatói hallgatott meg Grósz Károly július 4—5-ci moszkvai tárgyalásairól. A Központi Bizottság megvitatta' és elfo- fogadta: — Németh Miklós előterjesztésében a népgazdaság év eleji fejlődésének tapasztalatairól készített jelentést és a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a gyülekezési és az egyesülési jog törvényi szabályozásának fő elveiről szóló javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri javaslatot. I. A Központi Bizottság * jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly tájékoztatóját július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. Megállapította, hogy pártunk főtitkárának a Szovjetunióban tett munkalátogatása a magyar—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt. Az SZKP KB főtitkárával, Mihail Gorbacsovval folytatott szívélyes, baráti légkörű megbeszélés megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzet alakulását, a szocializmus jövőjét. Mindkét párt a sajátos nemzeti feltételek között a szocialista társadalom megújításán, a demokrácia fejlesztésén, a ■korszerű, hatékony gazdálkodás kialakításán munkálkodik. A kölcsönös bizalom és megértés szilárd alapul szolgál a magyar—szovjet kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a két ország érdekeinek összehangolásához. A moszkvai megbeszélések megmutatták: kölcsönös a törekvés arra, hogy az együttműködés fejlesztésével elősegítsük időszerű gazdasági és politikai feladataink megoldását. A megbeszéléseken elvi egyetértés alakult ki az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének fő irányairól. Á magyar népgazdaság számára igen jelentős, hogy a Szovjetunió kész 1991—95 között a jelenlegi ötéves tervben rögzített mennyiségben energiahordozókat és alapvető nyersanyagokat szállítani; továbbá az, hogy kifejezte készségét korszerű gépipari termékek vásárlására. Egyetértés volt abban is, hogy a magyar— szovjet pénzügyi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében új kezdeményezésekre van szükség. O A Központi Bizottság ^ • támogatásáról biztosította az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésére irányuló elképzeléseket, a Mihail Gorbacsov által Varsóban megfogalmazott szovjet javaslatokat. Támogatta az F—16-os amerikai bombázók — megfelelő ellentételezés fejében — földrészünkről történő kivonásának gondolatát is. Mindez egybevág azokkal a törekvésekkel, hogy Magyarország azon államok között legyen, amelyek területén elsőként kerül sor a haderők és a fegyverzetek csökkentésére. Nemzeti érdekeinkkel egybeesik az a szovjet indítvány is, hogy a két katonai rendszer alakítsa ki a véletlen konfliktusok megelőzését szolgáló mechanizmusokat. Külpolitikánk e javaslatok felvetésében kezdeményező szerepet játszott és a jövőben is tevékeny részt vállal azok kimunkálásából, megvalósításából. II. A Központi Bizottság az év eleji gazdálkodási tapasztalatok alapján megállapította: helyes volt a stabilizációs gazdaságpolitikai irányvonal kijelölése. A gazdasági folyamatok azonban továbbra is ellentmondásosak. Társadalmunk az év során, áldozatokat is vállalva, jelentős erőfeszítéseket tett az ország előtt álló feladatok megoldására. A gazdaság több lényeges pontján — így elsősorban a nem rubel elszámolású exportban és a külkereskedelmi egyenlegben — az eredmények kedvezőek. A költségvetés tervezettet meghaladó hiánya gondokat okoz. A feszültségek oldására a kormányzat az év elejétől több döntést hozott, de a folyamatok kívánt irányba tereléséhez további intézkedések szükségesek. Az 1988. évi főbb gazdaságpolitikai célok teljesítése a stabilizációs és a kibontakozási program megvalósításának szempontjából kulcs- fontosságú. Az idei fő gazdaságpolitikai célok elérése következetes gazdaságirányítást és határozott kormányzati magatartást igényel. A Központi Bizottság megítélése szerint az 1988-ra kialakult gazdasági helyzet mindenekelőtt a korábbi évek gazdasági folyamataiban és gazdaságpolitikai gyakorlatában gyökerezik. Az 1987. júliusi kibontakozási programban egyértelműen megfogalmazódott a fordulat szükségessége, kirajzolódtak annak fő keretei, gazdaság- politikai jellemzői, s az azóta szerzett tapasztalatok, valamint az országos pártértekezlet felismerései és elhatározásai megteremtették a fordulat politikai lehetőségeit. Elodázhatatlanná vált a gazdaságpolitikában olyan föladatok meghatározása és következetes végrehajtása, amelyek egyidejűleg szolgálják a gazdasági stabilizációt. létrehozzák a gazdaságban és a társadalomban a megújulás feltételeit. A stabilizáció megvalósítása és a ■kibontakozás megalapozása nem egy-két évre szóló feladat, hanem hosszabb fejlődési szakaszt igényel. A távlatokat is megalapozó fordulat eléréséhez egyaránt szükség van a társadalom és a gazdaság nyitottabbá tételére, a szocialista piacgazdaság kiépítésére, a fejlődőképes vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítására, a műszaki haladást is segítő külföldi működő tőke részvételi lehetőségeinek bővítésére, a termelési erőforrásokhoz való hozzájutás kötöttségeinek oldására. A Központi Bizottság támogatja, hogy a jövő évi gazdaságpolitikai elgondolásokat a kormányzati szervek az előterjesztett két változatnak megfelelően dolgozzák ki, előtérbe állítva azt a változatot, amelynek fő jellemzője a gyorsabb szerkezeti változás és műszaki fejlődés, a határozottabb külpiaci nyitás, a piaci eszközök szélesebb körű kiterjesztése és az ezekhez kapcsolódó elkerülhetetlen feszültségek vállalása. A kidolgozandó változatok — a szelektivitás fokozását szolgáló szigorú szabályozás mellett — körültekintő elemzést és felkészülést igényelnek a várható társadalmi hatások feltárása és az azok kezeléséhez szükséges eszközök megteremtése érdekében. A munka eredményéről szóló jelentést a Központi Bizottság őszi ülése elé kell terjeszteni. III. A Központi Bizottság áttekintve a gyülekezés és az egyesülés szabályozásának fő elveit megállapította: a demokrácia kiszélesítése, valalistájának módosítására tett mint az alkotmányos rend védelme érdekében indokolt, hogy az Országgyűlés a gyülekezési és az egyesülési jogról törvényeket alkosson. A testület ajánlja, hogy a törvény nyilvánítsa ki a gyülekezési és az egyesülési jog alkotmányos szabadságát, és határozza meg e jogok gyakorlásának törvényes kereteit. Mondja ki, "hogy azok gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabadságát. A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezhetők, azokon a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában részt vevők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait. A törvény írjon elő bejelentési kötelezettséget a közterületen vagy középületben tartandó összejövetelekre, gyűlésekre, felvonulásokra; ugyanakkor jelölje meg azokat a rendezvényeket, amelyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá. Fontos annak rögzítése, hogy a gyülekezés esetleges megtiltása ellen bírósághoz lehessen fordulni. Az egyesülési jogot szabályozó törvény határozza meg a társadalmi szervezet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk, állami elismerésük, működésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szervezet, egyesület minden olyan tevékenységre alakítható, amelyet a törvény nem tilt. A társadalmi szervezet vagy az egyesület kritériumait ki nem merítő társaságok létrejöttét és működését a törvény ne kösse megalakulást szabályokhoz és állami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely társaság tevékenysége egyesületre, társadalmi szervezetre utaló ismérveket mutat, az illetékes állami szervnek legyen joga a körülmények tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslatokat lehetőleg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek. IV. A Központi Bizottság az országos pártértekezlet állás- foglalásának megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, állami, társadalmi és gazdasági tisztségek köréről. Ezek számát 1241-ről 435-re csökkentette. A pártszervek döntenek a saját választási vagy kinevezési jogkörükbe tartozó személyi ügyekben, és előzetesen állást foglalnak azokban, amelyekben a választás, illetve a kinevezés más szervek feladata. Marstlio Pasotti az AIB brescial delegációjának borsodi tapasztalatairól A héten, ai olaszországi Brescia megye gazdasági küldöttsége kereste fel megyénket. A delegációt Marsilio Pasotti, az AIB (Gyáriparosok Országos Szövetsége) alelnöke vezette, tagjai voltak: Marco Bonometti, az AIB Fiatal Vállalkozók Csoportjának elnöke, Ardo Artioli, az AIB Kohászati Szektorának elnöke, Gerruccio Besenzoni, az AIB Kisüzemi Szekciójának elnöke, Nicola Marca, az AIB Köz- gazdasági Szektorának felelőse és Carlo Furzi, az AIB Gépészeti Szektorának felelőse. A Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Titkárságán Marsilio Pasotti úr nyilatkozott lapunknak útjuk eredményeiről. — Pasotti úr, milyen gondolatokkal fogadták el a magyarországi meghívást, milyen elképzelésekkel indultak útnak? — Szeretnék tisztázni mindjárt az elején egy szerintem fontos dolgot. Utunk létrejötte kizárólag a Med- gyessy Péter miniszterelnökhelyettes vezette magyar kormányküldöttség olaszországi, ezen belül bresciai látogatásának köszönhető. Az ő kifejezett kívánságuk volt, az is, hogy Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyét keressük fel. Gondolom ez azért is alakult így, mivel 'a magyar kormányküldöttségnek az önök megyei első titkára, Dudla József úr is tagja volt. Más oldalról nézve a meghívást, úgy vélem, hogy azért is mi kaptuk, mivel Brescia megye Olaszország legiparosodottabb része, maga a város pedig a világ egyik legiparosodottabb települése. Érzékeltetésül csak annyit megyénkről, hogy 1,2 millióan lakják, döntő többségüket az igen fejlett ipar foglalkoztatja. Az ipari tevékenység 3600 termelési egységben folyik, amelyek között találhatók kicsik és nagyok is, de igen sok például a középüzem. Ami a termelést illeti, úgyszólván mindennel foglalkozunk, hiszen van vasiparunk, vas- és színesfémfeldolgozó iparunk, de előállítunk gépalkatrészeket és gépeket is. Erős a textil- és a textilfeldolgozó ipar, vagy például a gépkocsialkatrészgyártás, hogy a háztartási gépek és azok alkatrészeinek előállításáról már ne is szóljak. Azt tudnám monMarsilio Pasotti, az AIB Brescia megyei alelnöke. (Ivánfi Éva felvétele) dani, hogy amit az olasz ipar előállít, döntő többségben nálunk is megvan. — Ezek szerint önök inkább az eladó, az exportálni szándékozó pozíciójából nézelődtek, tárgyaltak? — Pontosan. Ismerjük a magyar gazdaság nehéz helyzetét, tudjuk, hogy új utakon járnak, hogy a szerkezetváltás mennyi gondjával küzdenek. Mi ebbe a folyamatba akkor tudunk bekapcsolódni, ha lehetőséget találunk megyéjükben technológiák eladására, együttműködésre, vagy például tőkebefektetésre. — Mit ért ön konkrétan együttműködés alatt? — Például vegyes vállalatok létrehozását. De csakis olyan vegyes vá ilall a tok ét, amelyek előnyeit mi is élvezhetjük, amelyekben megtaláljuk a számításainkat. Ugyanez vonatkozik a technológiák eladására is. — Hogyan látja, magyar tárgyaló partnereikben van erre hajlandóság? — Ne haragudjon meg, ha most nagyon őszinte, s talán még nyers is leszek. De hát a gazdasági életben a piac törvényei uralkodnak, nem lehet mellébeszélni. Nos, őszintén megmondom, bizonyos fokú csalódást jelent számomra és kollégáim számára is ez a kétnapos látogatás. Ügy vélem, hogy akikkel találkoztunk, nincsenek felkészülve kellően az ilyen tárgyalásokra. Csak nehezen jutottunk hozzá például termékismertető katalógusokhoz, prospektusokhoz, adatokhoz. Ha mi együttműködésről beszélünk, egészen pontosan kell tudnunk, hogy mik a másik fél tervei, konkrétan mit akarnak csinálni, nemcsak típus, hanem pontos mennyiség szerint is. Hiszen csak olyan termékek előállításába érdemes belefogni, amit a fogyasztók igényelnek, amit a piac legalább tíz éven át fel bír venni. Ahol jártunk, szinte egyetlen helyen sem tudták konkretizálni az elképzeléseket, nem voltak elfogadható javaslatok, nem voltak határozott elképzelések. E,z a szituáció természetesen számunkra sem tette lehetővé, hogy konkrét javaslatokat tegyünk. Ehhez ismernünk kell a másik fél szándékait, amelyek pontos dokumentációkban, pontos számokban (beleértve például az utolsó év mérlegadatait) is testet öltenek. — S ha mindezt tudták volna, vagy tudnák nyújtani a felkeresett borsodi üzemeknél, kialakulhatna együttműködés? — Mi készek vagyunk erre. De valamit azonnal szeretnék ismét hangsúlyozni. Bármit állítsunk is elő közösen, véleményem szerint piacként csak a KGST-or- szágok jöhetnek számításba. Az itt készülő produktumokat szerintem igen nehezen, vagy egyáltalán nem tudnánk eladni az Európai Gazdasági Közösség országaiban, hiszen úgyszólván mindenütt a túltermelés okoz gondot. A kevésbé fejlett országok pedig, mint például Törökország, Görögország, vagy Spanyolország, szintén eladni akarnak. — Befejezésül hadd kérdezzem meg, milyen érzésekkel utaznak vissza hazájukba, Bresciába? — Érdeklődéssel jöttünk ide, hiszen Magyarország egy igen izgalmas korszakot, a termékszerkezet-átalakítás időszakát éli. Mi felismertük az együttműködés lehetőségeit, de természetesen más optikán át nézzük a magyar valóságot, mint önök. Őszintén remélem azonban, hogy ez a kapcsolatfelvétel nem volt hiábavaló. Az ösz- szeköttetés megmarad, hiszen ígéretet kaptunk arra, hogy a Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Titkársága minden konkrét elképzelést, javaslatot továbbít majd hozzánk. A magam részéről annak örülnék, ha mielőbb a gyakorlati életben is gyümölcsöznének mind az önök, mind a mi elképzeléseink. Nyikes Imre tr Uj fehérjevizsgálati módszer A baromfihús fehérjetartalmának gyors meghatározására fejlesztettek ki módszert a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kutatói. A korábbinál 8—10-szer rö- videbb idő — akár fél óra alatt — elvégezhető a minősítés. A mintából kémiai eljárással úgynevezett törzsoldatot készítenek, és ebből mutatják ki a fehérjét felépítő aromás aminósavak mennyiségét. Az eljárás nemcsak gyorsabb, hanem pontosabb is a hagyományosnál. Nagy előnye ennek, hogy az alap- 1 anyagok vizsgálatán kívül az úgynevezett töltelékáruk és más húskészítmények gyártásközi ellenőrzésére és zsír- tartalmuk kimutatására alkalmas. így lehetővé válik ilyen termékeknél is a fehérje mennyiségének folyamatos nyomon követése. Javul a gyártás gazdaságossága is, mivel az értékes fehérjéből csak a szükséges mennyiséget használják fel. A módszer alkalmazására elsőként az egyetem szegedi főiskolai kara rendezkedett be. A vizsgálatokhoz alkalmas mikroszkóp hazai gyártású, a Magyar Optikai Művekben készül. Az új vizsgálati eljárás iránt több hazai cég érdeklődött, így például a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalat a hústermékek minősítését kívánja vele javítani, a Zalaegerszegi Állami Gazdaság a takarmányok fehérjetartalmának kimutatására hasznosítja majd. A Szabad- egyházi Szeszipari Vállalat a kukoricacsíra olajtartalmának vizsgálatára készül az eljárás hasznosításával; a kutatók ugyanis tovább tökéletesítették eljárásukat, amely már a növényi termékek olajtartalmának meghatározására is alkalmas. (MTI) „Készek vagyunk az együttműködésre...”
