Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 'XjJ&SLTmil**99^1 ^nWffVr.S^•<Kmrv -. t^zyr - -_vr-,-ty:. -y ;<rc. wry-g iTHS’PÍZJi^attK ■ ------------------------------— 1 ■' III I 1 ■ A z MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ___________________________________________mmmKM&Bm*3mmaBmmmunimspayti*i*Mti.t. VLW.igiiiamíiaisvmrjmmmKmmaBamna>mam&&nmnfmnmmrmmwiB*MMmu!mmc'mmtmm*—mm*w**~m~mmm________________1T______________________ P árt- és kormányküldöttség Varsóban Belcjezte tanácskozását az MSZMP KB Az MSZMP Központi Bizottsága tegnap befejezte tanácskozását. Képünkön: szavaz a Központi Bizottság. (MTI-fotó) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön párt- és kormányküldöttség érkezett Varsóba, amely részt vesz a Varsói Szerződés Tagállamai Politikád Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagja Szűrös MáNaponta több, mint 80 egyetemista hagyja el a Műszaki Egyetemen lévő önkéntes ifjúsági építőtábort, hogy különböző munkahelyeken tevékenykedjen. A Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága szervezte a tábort. A korábbi évek hagyományait követve most is érkeztek táborlakók külföldről. Például a Szovjetunióból valamint nyugat-európai egyetemekről. Ezek a külföldi fiatalok együtt dolgoznak magyar társaikkal, s így nemcsak a kölcsönös megismerésre, de az oktatási tapasztalatcserére is alkalom nyílik. A már itt dolgozó külföldieken kívül még e hónapban várnak tárKöltöző hivatalok Miskolc megújuló belvárosa Hogy milyen állapotban voltak a város főutcáján, a Széchenyi úton lévő házak, az csak akkor derült ki, mikor az építők a felújításhoz szükséges bontást megkezdték. A Miskolci Tervező Vállalat mérnökei, akik a rekonstrukciós terveket készítették, természetesen nem láthattak a ialakba, így aztán nem is egyszer menet közbon kellett az elképzeléseket módosítani. A megyeszékhely belvárosának rekonstrukciója a Széchenyi utca 4—6—8. számú házakkal kezdődött, ahol részleges helyreállítást végeznek az építők — szemben a főutca másik végén lévő, úgynevezett Tulipán-tömb teljes rekonstrukciójával. A Tanácsház térhez közelebb eső területen több mint félszáz lakás és az épületek földszintjén lévő üzlethelyiségek átépítésére kerül sor. Ezeket az 1700-as évekből származó épületeket időköztyás, a KB titkára, Vánko- nyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokai Imre, a KB .külügyi osztályának helyettes vezetője; Őszi István külügyminiszter-helyettes Varsóban csatlakozik a kísérethez. sakat az NDK-ból, ahonnan harminc, valamint Bulgáriából, ahonnan 10 fő érkezik. A fiatalok elsősorban a városban lévő különböző építkezéseken segédkeznek, de a ibányászhallgiatók a szakmában dolgoznak, mert a lyukói bányaüzemnél a külszínen kaiptak tennivalót. A tábori élet természetesen nemcsak munkából áll. Gondoskodtak szórakozásról, művelődési lehetőségről is. Nem hiányzik természetesen a sport sem, de ezenkívül megismerkednek megyénk természeti értékeivel az aggteleki, sárospataki kirándulások során és ellátogatnak Egerbe is. Így kellemesen és hasznosan telik az idő. A felújított, szép házak közül ben többször átépítették, s ezért statikailag folyamatos művezetés szükséges a rehabilitációjuknál. Ezt a munkát egyúttal arra is felhasználják. illetve kihasználják, hogy az úgynevezett „udvarsoros" beépítést megszüntessék, elbontsák azokat a sufCsütörtök délelőtt folytatódott a Központi Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fejlesztési változatokról. A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet néhány vonásáról. Orbán István kedvezőnek tartotta, hogy bővültek a gazdaság működésének keretei, s kedvezőtlennek ítélte, hogy terjed — szavai szerint — „a tengődő magyar vállalatok köre”. Boros László bírálta a szabályozók gyakori változtatását, a bürokratizmus megnyilvánulásait, a döntések és a tettek halogatását. Csehak Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai koncepció most folyó reformjáról szólt, amelynek célja, hogy a követelményeket hozzáigazítsák a mai feladatokhoz és lehetőségekhez, valamint az egyéb területeken zajló változásokhoz. Hangsúlyozta, hogy az új elképzeléseket a lehető legrövidebb idő alatt kívánják összefüggő koncepcióvá fejleszteni, szembenézve új, regionális problémákkal, demográfiai gondokkal, a munkanélküliség okozta feszültségekkel vagy a kábítószer- fogyasztás veszélyeivel. Ezeket nem lehet régi mó”on és formákban megoldani, hanem hozzáértő irányításra, társadalmi szolidaritásra, egyéni és családi felelősség- vállalásra, több szakemberre, széles körű társadalmi nyilvánosságra és az ország anyagi lehetőségeihez mérten több pénzre van szükség. Aláhúzta, hogy a Központi Bizottság vitájában többször is szóba került „szociális védőháló” kifeszítése nem lehet csak az állami szociálpolitika feladata, ez csak széles körű összefogásniszerű épületeket, amelyekkel korábbam az udvarokat beépítették. Helyükre korszerű lakóépületek kerülnek. A már említett épületek után most megkezdődik a Széchenyi út 14—16. számú házak rehabilitációja is. Már innen is elköltöztek az insál, társadalmi szolidaritással’ hozható létre. A hozzászólók rámutattak, hogy a gazdasági tervek megvalósításának legfőbb feltétele a lakosság bizalma az új programok iránt. Ez pedig — miként Boros László mondotta — a gyors és pontos tájékoztatás révén növelhető, mert a lakosság felnőtt, érett, igényli a beavatást, és kifogásolja, ha az elmarad. Judik István a lakosság széles körű tájékoztatását a társadalmi tűrőképesség növelése egyik feltételének nevezte. Több hozzászóló nem lévén — huszonhaton fejtették ki véleményüket a plénumán. hárman írásban adták be észrevételeiket —, az elnöklő .Berecz János a vitát berekesztette, s szót adott a napirendi pont előterjesztődének, Németh Miklósnak. tézmények, mint a TIT városi és megyei szervezete, de kiürült a Capri cukrászda és több más üzlet is. Ezeket a házakat is felújítják, egyben pedig az udvari sufnik elbontásával, az épületek átalakításával korszerűsítik is azokat. Németh Miklós vitaösszefoglalója A Központi Bizottság titkára elöljáróban megköszönte a felelős, a további munkát orientáló vitát, amelyet egyrészt az előterjesztett változatok kritikus pontjainak, veszélyeinek megvilágítása, másrészt a változatok pontosabb kidolgozásának. jobb megalapozásának határozott igénye jellemzett. A vita megfelelt az országos pártértekezlet szellemének, megerősítette, hogy a jövőben mindenképpen alternatív terveket, elképzeléseket kell készíteni. Rugalmas gondolkodásmódra van szükség, határozottan és gyorsan, késlekedés nélkül kell cselekedni, s ez újfajta tervezést, más gazdasági eszköztár működtetését igényli. Az elmozdulás lehetőségeit észszerű kockázatot vállalva kell keresni, figyelembe véve az elhatározott intézkedések társadalompolitikai, valamint réteghatásainak mélyebb, konkrétabb elemzését. A helyzetünket elemző hozzászólások az 1988-as esztendőt két szempontból is igen nagy jelentőségűnek tartótták. Részint azért, mert, ha_ igaz az, hogy a gazdaság erőforrásai, tartalékai kimerültek, akkor egy nem teljesített 1988-as terv zuhanásszerű leszakadáshoz vezetne, amelynek megakadályozásához politikai érdekünk is fűződik. Másrészt azért is fontos az 1988-as esztendő, mert az utóbbi három évben fejlődésünk nem vágott egybe terveinkkel, a szavakat most már tetteknek kell felváltaniuk. A kételyeket feltáró őszintébb szó, a nyíltság nem ébreszt bizalmatlanságot az emberekben. Csak egy beavatott, a feladatokat értő, azokkal azonosuló társadalom tud kitörni a mai helyzetből. És ez a helyzet — mondotta — nagyon kritikus, új értékrendünk valamennyi elemét még mi, rpa- gunk sem tudjuk egészen pontosan meghatározni. Az azonban bizonyos, hogy 30— 40 esztendő felhalmozódott nehézségein nem tudunk egyszerűen átlépni, gondjainkat nagyon rövid idő alatt nem tudjuk megoldani. Ezt nem szabad elhallgatnunk, mint ahogy azt sem, hogy bármilyen irányba mozduljunk is, nemcsak nyertesek, de vesztesek is lesznek. Csak előnyökkel járó megoldás nincs, ám az érdekeket nyílt vitában kell ütköztetni, lehetőséget adva a kitörésre egyénnek, vállalatnak egyaránt. Volt, aki aggódott: ha belátható időn belül nem tudjuk a világ- gazdasághoz jobban igazodó struktúra-politikát, a rugalmas gazdaság alapjait megteremteni, akkor belátható időn belül beszűkülnek a szociális, társadalmi szükségletek kielégítésére fordítható forrásaink. Bár Németh Miklós maga is elismerte, hogy az átlagszámok az életszínvonalról nem sokat mondanak, ehhez kapcsolódva tényeket idézett: A lakosság fogyasztása az elmúlt három esztendő alatt 6,5 százalékkal, a reáljövedelem 4,3 százalékkal, a reálbér 2,6 százalékkal nőtt. Ez természetesen nem sok, de azt mutatja, hogy nem csökkent a bér, meg a fogyasztás. — Ha mi azt a gazdaságpolitikát állítjuk előtérbe — folytatta —, amit a stabilizációs program megfogalmaz, s ennek végrehajtásához radikálisabb vagy kevésbé radikális utat választva látunk hozzá, akkor az életszínvonal alakításában megnő a munkahelyek, a kollektívák felelőssége és szerepe. Ugyanez vonatkozik természetesen a szociálpoli- . tikára is. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban részletesen szólt a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodás lehetséges formáiról, majd a bérreformmal kapcsolatos hozzászólásokra reagálva leszögezte: mai ismereteink, számításaink szerint a következő két-három évben reálbér-növekedést nem tudunk felelősen ígérni. De van mód közérzetjavító intézkedésekre, s e téren a gazdálkodó szervek, a vállalatok is léphetnek, ha központilag feloldanak bizonyos bürokratikus megkötéseket. — Döntsünk-e most a beterjesztett két változatról ? Igaz, hogy a felszólalók többsége az „A” változat kidolgozását ajánlotta a kormánynak, ám az abban fog(Folytatás a 2. oldalon) ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszer feladatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta a vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával összefüggő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódjaként. A Minisztertanács jóváhagyta a Tervgazdasági Bizottság döntését a gyermekintézmények térítésidij-rendszerének korszerűsítéséről és a vállalati támogatások leépítésének programjáról. Külföldi fiatalok tábora Mmmmmp* mmmsmammm
