Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
1988. július 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Szőke Barnabás: Borsodi Bányász Szőke Barnabás lett a Borsodi Bányász NB Ill-as labdarúgócsapatának edzője. A 36 esztendős szakedző korábban két esztendeig Gyöngyösön tevékenykedett. Amint azt Barta Gábor, a sa jószen tp.éteriek ügyvezető elnöke elmondta, a klub és az edző egyéves szerződést kötött. Szőke Barnabás neve nem ismeretlen a borsodi sport- kedvelők előtt, hiszen pályafutása alatt szűkebb pátriánk csapataiban is szerepelt. Fiatalos szív, töretlen akarat Siker a veterán EB-n Hatodik alkalommal 'rendezték meg az olaszországi Veronában .a veterán atléták Eurőpa-bajnokságát. A magyar színekben az 5000 méteres távon rajthoz á'llt, s izgalmas, szoros küzdelem után bronzérmet nyert Al- mássy Béla, az MVSC, majd •a DVTK egykori atlétája. A sportember egész életútja elvé llasz thatatlan ul ossz efca p csolódott a sporttal. Jelenleg ils — miint nyugdíjas — egy MHSZ lövész klubban edzőként tevékenykedik, s az u t á np ó ti á s -in eve lés s el í o gla 1 - koziik. A népszerű Béla bácsitól pályafutásáról, az idősebbek sportolásáról, s a nagyszerű fegyverténynek számító EB-bronzérem megnyeréséről kértünk tájékoztatást: — Debreceni gimnazista koromban kezdtem komolyan foglalkozni a sporttal, és 17 évesen már a DVSC atlétája lettem, kerületi baj- ^nókságot is nyertem. Izgál- ",ma;s csatáikat vívtunk a későbbi népszerű ,,Bütyökkel", ; Kovács Józseffel, aki abban az időben Nyíregyházán versenyzett. Ezzel párhuzamosan sportlövőként is versenyeztem, 'S mindkét sport- ágbeli szakvezetőim láttak bennem „fantáziát”. A háború mindent kettétört, csak 1952-ben kezdhettem újra atl'étizálnl az MVSC-nél, majd a DVTK-nál, egészen 39 éves koromig. Ebben az [időben a vasutas 'bajnokságon 5, majd a vasas bajnokságon 5 és 10 km-en nyertem bajnokságot. Sajnos, a ’magyar bajnokságon mindig „lecsúsztam” a ddbogóról, én voltam az örökös negye- Sdiik. Aktív sportolásom után, ! évtizedek óta foglalkozom a 1,7 r: i sportlövészek utánpátlásának nevelésével. — Hogy újult meg kapcsolata az atlétikával? — Az MHSZ égisze alatt sok ÖHV-versenyen vettem részt, s az edzések során esetenként együtt futottam gyerekeimmel. Egy sajnálatos sérülésből felépülve kezdtem rendszeresen dolgozni, hetente négy alkalommal futottam. Indultam az Olimpiai ötpróba versenyeken, és rendre dobogón, vagy dotoogóközelban végeztem. Közben tudomást szereztem arról, hogy hazánkban lis van veterán atlétikán .szövetség. Felvettem velük a kapcsolatot, és a múlt év szeptemberében Debrecenben már indultam Is az országos bajnokságon. Minden összejött, az 5 és 10 ezer méteres távon egyaránt bajnok lettem. — Nyilván ösztönzően hatottak a sikerei... — Természetesen. Megerősítették bennem korábbi elveimet, miszerint nem az évtizedek számítanak, hanem a fiatalos szív és a töretlen akarat. Ezektől ösztökélve még céltudatosabban kezdtem dolgozni. Télen a B u Igá rföl d—Papi rgy á r útvonalon, tavasszal pedig a Bükkben dolgoztam. Nyáron a pályaedzéssket a DVTK- stadiónban végeztem. Biztató volt, bogy április végén, Várpalotán 6 km-en megnyertem a veterán mezei bajnokságot. Sajnos, az EB előtt egy újabb sérülés megzavarta a felkészülésemet. Így gyakorlatilag a június 23-1 indulás előtt másfél hetem volt a céltudatos munkára. — Utazás, kinti program, verseny? — Hazánk vateránesapatá- blan negyvenen indultunk Veronába, Igrényi Ferenc vezetésével. Június 23-ra 27 ország sportolói jelentek meg, s minket a franciákkal, az NSZK-beliekkel és a házigazda olaszokkal együtt szállásoltak el. Innen csak kétóránként volt buszjárat u 6—7 km-re lévő hatalmas bentagóni és a szerényebb consillnii stadionokhoz. Edzenii csak a versenyek közötti ebédszünetben lehetett. Pechemre kiújult sérülésem, ezt azonban szerencsére kikezelték, de a közlekedési dolgozók által meghirdetett általános sztrájkra, ami az én versenynapomra esett, úgy nézett ki, hogy mines orvosság. „Sztrájktörő” vendéglátóink azonban szereztek ogy buszt, ez vitt koráin reggel a városiba. Jómagam az 5000 méteren rajtoltam. Egy angol állt az élre, majd egy ’ svéd—francia kettős vette át a vezetést, lehetetlen volt „beékelődni”. A cél előtt két körrel olasz társammal „robbantottunk”, ez jól sikerült. Mi törtünk az élre. Az óriási hangzavarban csak az «itáliaira- figyeltem, nem. hallottam, a jelzésdket, s a cél előtt néhány méterrel megelőzött spanyol riválisom, így lettem harmadik. A versenyek mellett egyébként mindennap sok színes programot biztosítottak. Kirándulás Velencébe, yárosnézé- sek Padová'ban, mind-mind örökéletű emlékekkel gazdagítottak. Az esténkénti nemzetközi összejövetelek sok zenével, dallal szintén feledhetetlenek maradnak. — Üjabb versenyek? — Jövőre az USA-'ban lesz ,a veterán VB. Az ottani részvétel csak álom... Az idén Ausztriában indulok egy nemzetközi versenyen, majd Budapesten és Szombathelyen rajtolok 500 méteren. A tatai „mini” maratonin is szeretném megismételni tavalyi győzelmemet. Sokáig akarok még sportolni ... Kossárik Nándor TOTÓSAROK, 29. HÉT Az Észak-Magyarország tippjei 1. Den Haag—Malmö. Sokkal nagyobb erőt képvisel a feljövőben lévő svéd labdarúgás reprezentánsa. 2. Karl-Marx-Stadt—Hannover. Egy héttel a Bundesliga rajtja előtt a Hannovernek már produkálnia kell(ene). J 3. Göteborg—Olomouc. Hazai környezetben ritkán talál legyőzőre a sokszoros svéd bajnokcsapat. 4. Aarau—Szlávia Szófia. A bolgárok lerohanják a svájci bajnokság bronzérmesét, amely alaposan meggyengült a nyári átigazolási időszakban. 5. Halle—Bánik Ostrava. Kiszámíthatatlan az eredmény, akármi előfordulhat. 6. Vejle—Cheb. Érdekes, hogy a dán bajnokságban a Vcjle. főleg idegenben gyűjtögette pontjait, otthonában többször is megbotlott. Ilyesmivel ezúttal is számolhatunk. 7. Vienna—Tatabánya. A legjobb összeállításban pályára lépő bányászok akár a győzelmet is megszerezhetik a bécsi fellépésen. 8. Norrköping—D unajska Streda. Valamelyik fél kicsikarja a győzelmet, a döntetlentől el lehet tekinteni. 9. Luzern—Kaiserslautern. Az NSZK-beli társaság bizonyára egészséges önbizalommal lép pályára, a hazai nyitány előtt nem árthat egy idegenben kivívott siker. 10. öster—Pécsi MSC. A pécsiek idegenben nem nagyon vitézkednek, esetleg egy pontot elcsíphetnek. 11. Lódz—Admira Wacker. A lódzi társaság hazai pályán a lengyel bajnokságban megőrizte veretlenségét. Most sem kap ki. 12. Vojvodina—Karlsruhe. Bármi lehet, a legkisebb valószínűsége a pontosztozkodásnak van. 13. Alkmaar—B. Uerdingen. Inkább a vendégek felé billen a mérleg nyelve, kérdés, mit szólnak hozzá a hazaiak. +1. Grazer AK—MTK-VM. Az osztrákok nyertek a Hungária körúti pályán is. Ezúttal ismételhetnek. 2 2 2 1 X 2 X 1 X 1 X 1 1 1 Az atlétikai OB előtt ■ -. . fiz utolsó simításokat végzik Diósgyőrött Beszélgetés Fazekas Miklóssal Holnap kezdődik meg Miskolcon a 93. felnőtt atlétikai bajnokság. A háromnapos eseményt ezúttal második alkalommal rendezik meg vidéken — és újra a borsodi megyeszékhelyen. A szervezőbizottság elnöke Fazekas Miklós, a DVTK ügyvezető elnök- helyettese. Többször is kerestem, míg végre utolértem. — Nincs egy szabad percem sem — szabadkozott. — Az utolsó simításokat végezzük ... — Miért pont önt kérték fel a funkció betöltésére? — Talán azért, mert atléta voltam, aztán edző, vezető edző lettem, most pedig a DVTK egyik irányítója vagyak. Hozzám tartoznak a szakmai kérdések. — Nyomós indokok, érvek ... — Kétségtelenül. De a döntésben az is közrejátszott, hogy a korábban Diósgyőrött szervezett-rendezett vidékbajnokságokon, középiskolás bajnokságokon, válogatott viadalokon, utánpótlásversenyeken is rendre én voltam — ha szabad ezt a kifejezést használni — a kulcsfigura. — Segítői nyilván akadtak és akadnak! — Természetesen. Egyedül ezt a munkát lehetetlen csinálni, elvégezni. A DVTK majd minden dolgozója segít. Teljes mellszélességgel szállt be Tóth Lajos társadalmi, Gutman József ügyvezető elnök és Major Árpád főkönyvelő. — ... kihagyta a szakosztály képviselőit! — Nincs szándékomban elhallgatni azt az óriási munkát, amit eddig tettek. Mohácsi Éva vezető edző, aztán Kispál János technikai vezető a jobbkezem, de kivette a részét az előkészületekből Böröczi Károly létesítményvezető is. A levelezéssel kapcsolatos feladatokat, az adminisztrációt, a nevezések feldolgozását Weigert Ilona, az OB verseny- titkára vállalta magára. — Apropó, nevezések. Hány indulóra számítanak? —Négyszázra. — A rendezés jogát a Magyar Atlétikai Szövetség ítélte a DVTK-nak. A testület nyilván nem hagyta önöket magukra ... — Hát persze, hogy nem! Egy ilyen nagyszabású küzdelemsorozathoz mi nem rendelkezünk minden feltétellel. A szövetség — kérésünkre — ingyen bocsátotta rendelkezésünkre például az ugródombokat, állványokat, rajtgépeket, szélméröket, mérlegeket, léceket, súlyokat, diszkoszokat, kalapácsokat. Nem akármilyen kellékek ezek. Csak ellenőrzött, hitelesített tárgyakkal lehet versenyezni. — Ellátogatnak Miskolcra az országos testület vezetői? — Ez magától értetődik. Az OB a legfontosabb hazai esemény. Jelezte érkezését dr. Békési László — aki civilben pénzügyminiszter-helyettes — a MASZ elnöke is. — Nézzük az Ön konkrét feladatait! — Sorolom, csak győzze írni! A szervező- bizottságot hónapokkal ezelőtt alakítottuk meg. Szerepet kaptak a DVTK képviselői, a megyei atlétikai szövetség irányítói, aktívái és versenybírák Szinte naponta üléseztünk, intézkedési tervet készítettünk. Ha valamit elvégeztünk, kipipáltuk. A gyakorlatban ez a következőképpen festett: szemlét tartottunk, intézkedtünk, döntöttünk. Most talán már jobban ismerem a DVTK műanyag pólyáját és a sporttelepet, mint a lakásomat. De maradjunk még a feladatoknál. Elkészítettük a plakátokat, a műsorfüzetet, a meghívókat. Postáztuk minden érdekelt, érintett „félnek”, klubnak, szakosztálynak. A díjakat, vázákat meg kellett rendelnünk. Többször jártunk Hollóházán. Az OB sikeréhez sok pénzre van szükség, manapság pedig egyet1111 Verébné a dobogó legmagasabb fokán ... Reméljük, hogy az OB-n is láthatunk majd hasonló „nagyjelenetet". len szövetség és egyesület sem dúsgazdag. Szponzorok után néztünk. Több száz, talán több ezer kilométert mentünk annak érdekében, hogy patrónusokra leljünk. Amit, amiket elsoroltam, azoknak a szálai mind-mind az én kezemben futottak össze. —- Váltsunk „témát”. Mit vár a DVTK sportolóitól? — Több bajnoki aranyat! — Mely verseny számokat ajánlja a nézőknek, szurkolóknak? — Pénteken a férfi 1500-at — Bereczky és Serfözö képviseli színeinket — és a női 5000-et. Az utóbbiban lányom, Verébné Fazekas Erika indul. Vasárnap lesz a női 3000 — szintén Erikával — és a férfi 800, ugyancsak Bereczkyvel. — Emlékezetemben él a tavalyi OB. ön annak ellenére, hogy tagja volt a szervezó- és versenybizottságnak, nem tudta megtagadni önmagát. A pályára beszaladva biztatta a lányát. Szinte helyette emelte a lábát, vette a levegőt... — Próbáltam fegyelmezni magamat, de nem sikerült. Most is nagyon szorítok majd a lányomért, hiszen számára rendkívül nagy a tét, — Igen, esélyes az olimpiai kiküldetésre ... — Ügy néz ki, hogy ott lesz Szöulban! Oslóban 10 ezren a szinthez közeli időt szaladt, pedig még el is esett. Ha most kitesz magáért 5000-en is, nem lehet gond. — Mikor dönt a kiutazók névsoráról a szövetség? — Vasárnap este, az OB után, itt Miskolcon. — ön neves versenyző volt, olimpián azonban nem járt... — 1964-ben volt esélyem a repülőjegy megszerzésére. Tokióba sajnos mégsem jutottam ki, MáCsár és Simon ment. Óriási dolog lenne, hatalmas öröm érne, ha a lányom megvalósítaná azt, ami nekem csak álom maradt. — Mint edző és vezető, hogyan tudja öt segíteni? — A versenyek közben tanácsokkal látom el. Ez apai kötelességem! Sok helyre elkísérem Erikát. Kabala vagyok számára, ha meglát, megnyugszik. Instrukcióimat elfogadja, a jelenlétem doppingolja. Persze nehogy azt gondolja valaki, hogy partizánlko- dom. Erikának nem én vagyok az edzője, így minden tervezett gondolatot előre egyeztetek, megbeszélek a mesterével. — Sok sikert az OB-hoz és a családi tervekhez! Kolodzey Tamás Események a sportvilágból ■y Nem mindennapi hírt közölt szerda reggeli számában a Westdeutsche Zeitung című nyugatnémet lap. Franz Beckenbauer, az NSZK labdarúgó válogatottjának csapatfőnöke — más szóval szövetségi kapitánya — 100 millió márkáért (55 millió dollár) az Egyesült Államokba szerződik, s a válogatott menedzsere lesz. A lap értesülései szerint — amelyek Werner Frickertöl, az amerikai szövetség elnökétől származnak — erre legkésőbb 1990-ben kerülne sor. Beckenbauer a 70-es években játékosként már tevékenykedett a tengerentúlon, a New York-i Cosmos sztárjaként. Jelenleg 1990-ig szóló szerződés köti az NSZK labdarúgó szövetségéhez, azonban már többször kijelentette, hogyha csapata kiesne a selejtezőkön, azonnal — a határidő lejárta előtt — felmondana. * Temesvári Miklós, a DM- VSC szakosztály-igazgatói a a FIFA instruktoraként szerdán Málta szigetére utazott. Egy héten át — ugyanúgy, mint júniusban egy honlapon át Szingapúrban és Thaiföldön — elméleti előadásokat tart labdarúgó szakemberek számára, s utána gyakorlati bemutatót is vezet. A magyar szakember kicseréli tapasztalatait máltai kollégáival. Távolléte alatt a bentlakásos rendszerben készülő DMVSC labdarúgóinak munkáját Komlóssy Imre és Szabó Béla pályaedzők irányítják.
