Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

1988. július 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) az általános árpolitikai in­tézkedések keretén belül rendezze a villamosenergia- tari íarendszer problémáit. A tarifarendezés előkészí­tését és a végrehajtását úgy javasolták, hogy az új díj­rendszer fokozatos bevezeté­se 1989-ben kezdődjön meg és 1991-ig fejeződjék be. A jelentésben foglaltakkal Páífi Dénes képviselő és dr. Szikszay Béla, az Országos Árhivatal elnöke egyetér­tett. Az Országgyűlés a terv- és költségvetési, valamint az ipari bizottság együttes je­lentését negyven ellenvéle­ménnyel és hét tartózkodás mellett elfogadta. * Ezután az Országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottságának jelentését vitat­ta meg a Parlament. Kovács András (Heves m.,) a Selypi Cukorgyár fő­mérnöke a tavaszi üléssza­kon a mezőgazdasági üze­mek hitelellátása tárgyában a Magyar Nemzeti Bank el­nökéhez interpellált. Miután a választ a képviselők több­sége nem fogadta el, az il­letékes bizottság vizsgálatot végzett, s arról jelentést ké­szített. A _ jelentést kiegészítve Kovács András elmondotta: nem elégedett a bizottság állásfoglalásában megfogal­mazottakkal. Javasolta, hogy a jelentést egészítsék ki a következőkkel: a Magyar Nemzeti Bank adjon egyér­telmű garanciát arra, hogy megteremti a feltételeket a felvásárláshoz szükséges for­rások biztosítására; a me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter pedig szor­galmazza azt, hogy az élel­miszer-gazdaság finanszíro­zását hosszabb távon ki­emelten kezeljék. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke bizto­sította a képviselőket arról, hogy a bizottság által ké­szített jelentést elfogadhat­ják. A terv- és költségvetési bizottság jelentését a mező- és élelmiszer-gazdasági üze­mek hitelellátásáról az Or­szággyűlés 24 ellenszavazat­tal és 26 tartózkodással el­fogadta. Hellner Károly Budapest, a Magyar Gazdasági Kama­ra személyzeti és munka­ügyi főosztályvezetője az új gépkocsik előjegyzésével kapcsolatban a pénzügymi­niszterhez és a kereskedel­mi miniszterhez intézett in­terpellációt. Ebben arra hívta' fel a figyelmet, hogy 1979 óta folyamatosan irri­tálja a gépkocsivásárlókat az esetenként hosszú évek­re lekötött előleg nagy ará­nya, s az alacsony kamat­láb. Villányi Miklós pénzügy- miniszter elmondta: egyet­ért a személygépkocsielőleg­fizetési rendszer és annak feltételeire vonatkozó eddi­gi szabályok felülvizsgála­tával. Dr. Horváth László (Bács- Kiskun m.) tiszaalpári kör­zeti állatorvos az állatorvos­lásban használatos gyógysze­reknek az év elejétől kezd­ve krónikussá váló hiánya kapcsán fordult az ipari mi­niszterhez: vizsgáltassa meg, mi okozta a súlyos hiányt. Berecz Frigyes ipari mi­niszter elmondta: A gyárak adatai alapján megállapít­ható, hogy megindult a gyógyszerkészletek feltöltése, jelenleg már csak a Chinoin két készítményéből van hiány. Ennek felszámolására — saját gyártással, illetve behozatallal — intézkedés született. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m.) rábapordányi körzeti orvos a közművek létesítése esetén az általános forgalmi adó visszaigénylése tárgyában interpellált. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszát a képvi­selő nem fogadta el, választ az Országgyűlés őszi ülés­szakán adnak. Czoma László (Zala m.), a keszthelyi Helikon Kastély- múzeum igazgatója azt kér­dezte a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter­től: van-e remény a hévízi­tó megmentésére. Maróthy László válaszá­ban elmondta, hogy a vizs­gálatok szerint a jelenlegi vízkivételi mennyiséggel a tó vizének állapota csekély mértékben romlani fog. Ezért a szakhatóság a kö­zelmúltban elrendelte a víz­kiemelés azonnali csökkenté­sét. Az elképzelések szerint 1993 után nem engedélyez­nek sehol sem olyan bá­nyászkodást, amely a kiemelt vizet nem táplálja vissza a karsztba. Az Országgyűlés egy rend­kívüli jelentőséggel bíró közjogi feladattal foglalko­zott : Alkotmány-előkészítő Bizottságot választott. A munkacsoport elnöke Kállai Gyula, titkára pedig Gajdó- csi István (Bács-Kiskun m.) lett. Módosító indítványként hangzott el, hogy az előké­szítő bizottságban minden megyéből legalább egy kép­viselő kapjon helyet. Az Országgyűlés elnöke leszö­gezte: új alkotmány ki­dolgozásáról van szó; nem egyszerűen módosításról, ha­nem alapos átdolgozásról. Végezetül Szirtesné Tom- sits Erika, a Semmelweis Orvostudpmányi Egyetem II. Számú Gyermekklinikájá­nak tanársegéde javasolta, hogy a Parlament hozzon létre egy reformbizottságot, vagy szélesítse a már meg­lévő ad hoc bizottság jog­körét. A javaslatra Stadin- ger István válaszolt. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) hogy ebben az évben az inf­lációt 15 százalékos kereten belül tartja. Ennek lehetsé­ges elérése érdekében kérte fel a vállalatokat, a lakos­ságot is. De korai lenne még az első néhány hónap, s a fél év még nem is teljes adatai alapján végleges kö­vetkeztetésekre jutni, bár vannak szakemberek, akik jóslatokba bocsátkoznak. — Remélem, hogy mind a közvélemény, mind a kor­mány pozitív eredményeket várhat és kap a ma létreho­zott Magyar Közvélemény­kutató Intézet működésétől — mondta Bányász Rezső a Magyar Nemzet kérdésére felelve. Az új intézmény a Tömegkommunikációs Kuta­tóközpont helyébe lép. E dön­tést alapvetően az a meg­gondolás vezette, hogy a megnövekedett társadalmi és kormányzati igényeknek megfelelően fejlesszék a köz­vélemény-kutatás céltudatos­ságát, és megteremtsék ered­ményeinek jobb hasznosítá­sát. A közvélemény-kutatás egyrészt a kormány dönté­seinek előkészítésében fog majd jelentősebb szerepet játszani, másrészt a dönté­sek meghozatala után a kor­mány messzemenően figye­lembe kívánja venni az ál­lampolgárok véleményét az intézkedések fogadtatásáról. Az új intézmény költség- vetési szervként működik, felügyeletét az államminisz­ter látja el, a Minisztertaná­csi Hivatal elnökének közre­működésével. Az intézet tu­dományos munkája két te­rületet ölel fel a jövőben is: egyrészt a közvélemény alakulását vizsgálja, más­részt a tömegkommunikáci­ós rendszert kutatja. Bányász Rezső beszámolt arról is, hogy a kormány pénteki ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel: szüiksé- ges-e javasolni az Ország- gyűlésnek az útlevélről, a külföldi utazásról szóló új törvényerejű rendelet módo­sítását. Ezt annak kapcsán mondta el, hogy eddig meg­lehetősen szigorú feltételek között kaphatott útlevelet az, aki büntetve volt, s várható-e e tekintetben va­lamilyen enyhítés. A szóvi­vő tájékoztatást adott arról, hogy úgynevezett világútle­velet az első öt hónapban 1 millió 400 ezer magyar ál­lampolgár igényelt. Lénye­gében valamennyi kérelmet pozitívan bírálták el. mind­össze 3200 esetben adtak el­utasító választ. Ez utóbbiak közül körülbelül ezret a bün­tetett előélet indokolt. A kormány — figyelembe véve a legkülönbözőbb eseteket — úgy vélte, hogy jelenleg nem szükséges a törvény- erejű rendelet módosítását kezdeményezni. Lehetőség van ugyanis arra, hogy akit az említett ok kizár a vi­lágútlevél megszerzéséből, egyénileg kérje a korábbi büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesítést. A jövőben kormányren­delet szabályozza a szövet­kezeti részjegyek, illetve cél­részjegyek után járó oszta­lék mértékét — jelentette be Bányász Rezső. — Ezt a döntést az indokolja, hogy az osztalékot, illetve része­sedést az idén is változat­lanul az adózatlan nyereség terhére fizetik ki. Az ér­vényben lévő szabályok sze­rint tehát— az osztalékok és a részesedések felső határá­nak korlátozása nélkül — a szövetkezeteknek elvileg le­hetőségük volna arra, hogy ezen a címen akár 'egész nyereségüket adómentesen fizessék ki. Nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlat nem szolgálná a köz érdekeit. Ezért született a kormány- rendelet. A háromévesnél fiatalabb gépkocsik elidegenítésére, valamint az ingatlan-korlá­tozásokra vonatkozó admi­nisztratív korlátozó intézke­désekkel foglalkozva, a szó­vivő kijelentette: a kormány egyáltalán nem örül annak, ha bármilyen téren admi­nisztratív intézkedéseket kell hoznia, vagy ilyen rendel­kezéseket kell fenntartania. A gépkocsik eladásának a korlátozását annak idején a kényszer szülte. A fő o:k: a piaci hiányhelyzet. Feloldá­sa kétségkívül jelentene elő­nyöket, ugyanakkor az ille­tékesek véleménye szerint a mai helyzetben felerősítené az amúgy is széles körben létező spekulációt. Igaz, a személyi jövede­lemadó-rendszer ezt korlá­tozhatja, de ez önmagában nem jelent teljes garanciát. Amint a személygépkocsi­piac helyzete valamennyire konszolidálódik — ennek ér­dekében intenzív kormány­zati és vállalati munka fo­lyik —, ez a korlátozás meg­szüntethető lesz. Átkelési nehézségek a magyar-román határon Csütörtökön valamennyi határállomásról nagy szám­ban küldték vissza az akár vasúton, akár autóval Romá­niába tartó magyar állam­polgárokat. ‘Az intézkedés sok turistát érint. A magyar —román határon kialakult helyzetről a BM Határfor­galmi Osztályán kért tájé­koztatást az MTI munkatár­sa. Czukor József határőr ezre­des, az osztály vezetője el­mondta, hogy a román szer­vektől semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak, a helyzet bizonytalan. Ami biz­tos: a hét határátkelőhely közül egy sincs lezárva a magyar utazók elöl. Tény vi­szont, hogy a magyar állam­polgárokat szigorúan ellen­őrzik, s a legkisebb problé­ma, csomagolási szabályta­lanság esetén visszafordítják őket. A MÁV-tól kapott tájé­koztatás szerint a nem tran­zit céllal utazó magyarok egy részét nem engedték be­lépni az országba a lökös- házi és a kötegyáni vasúti határállomáson. Az intézke­désről a MÁV sem kapott hivatalos értesítést. Akik Ro­mániába szeretnének utazni, azoknak tanácsolják: amíg nem tisztázódik a helyzet, le­hetőleg ne induljanak útnak. A MÁV-nak egyébként nem áll szándékában visszatarta­ni egyetlen vonatot sem. A Közlekedési Miniszté­rium Nemzetközi Főosztá­lyától kapott tájékoztatás sze­rint csütörtökön a légi köz­lekedés zavartalan volt. Információk szerint több utazási iroda is úgy járt, A Tervgazdasági Bizottság áprilisi ülése után — ezen döntöttek a kohászati válla­latok sorsáról — először ült össze a héten a diósgyőri Lenin Kohászati Művek mű­szaki-gazdasági konferenciá­ja. Az év első felének eredmé­nyeit elemezve Csathó Géza gazdasági igazgató elmon­dotta, hogy nehéz, sorsdöntő hónapok várnak még a cég­re, sokkal többet és jobban kell dolgozniuk a megmara­dás érdekében. Bár a gyár, ha lassan is, de elindult a kibontakozás útján, a szerkezetátalakítási program gyorsul, de az LKM fizetésképtelensége állandó­sult. Annak ellenére igaz ez, hogy az elmúlt fél évben nem volt veszteség, s a rá­fizetéses termékek gyártását fokozatosan megszüntetik. mint az IBUSZ, amelynek vasárnap, illetve hétfőn in­dult volna útnak három csoportja. Az IBUSZ román partnerszerve telexen jelez­te, hogy a szervezett csopor­tokat technikai okokból nem tudja fogadni. (MTI) Árbevételüket 200 millió fo­rinttal megfejelték, s így el­érték a 7 milliárd 338 mil­lió forintot. Túlteljesítették 20 millió forinttal anyag- és energiamegtakarítási tervü­ket is. A diósgyőri kohászat termékei iránt mind belföl­dön, mind pedig külföldön megnőtt az érdeklődés, de a megrendelők a korábbinál lényegesen jobb minőségű félkész- és készárut várnak. Az LKM előtt álló felada­tokról az igazgató kiemelte, hogy az állami támogatás egyre inkább csökken, s el­odázhatatlan új, hatékony gazdálkodási formák kidol­gozása. Folytatni kell a dol­gozók át- és továbbképzését, a szervezés és irányítás kor­szerűsítését, a szakmai struk­túra átalakítását. Műszaki konferencia az LKM-ben Előre gondolkodni Egyre több jelét látni an­nak, hogy változik a párt­szervek munkastílusa. A mis­kolci pártbizottság július 1- jén megtartott sajtótájékoz­tatóján például azt jelentette be Gulyik Zsolt titkár, hogy a pártbizottság nem határo­zatot hozott, hanem állásfog­lalás született a térség fog­lalkoztatási és munkaerő­gazdálkodási helyzetéről. A dokumentum keretjellegű, amelyben 1992-ig előre gon­dolkodva rögzítették a párt- bizottság régióra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai kon­cepcióját. Nehéz is lett volna négy évre előre jósolni, hiszen még nem készült el a térség A Mátra;—Bükki Intézőbi­zottság a Miskolc Városi Tanács dísztermében tar­totta meg tégnap, pénteken elnökségi ülését. Miskolc és környékének idegenforgalmi helyzetéről és fejlesztési le­hetőségeiről dr. Orosz Ist­ván, a miskolci területi albi­zottság vezetője, a Mátra— Bükk szabad vízfelületeinek, tavainak idegenforgalmi hasznosításáról Domán Im­re főtitkár tartott tájékozta­tót. Az elnökség áttekintve az eddigi eredményeket, továb­bi támogatásáról biztosította a fejlesztési elképzeléseket. Az üdülőterületi beruházáso­kat már ez évben is közel szerkezetváltási koncepciója; ma még azt sem látni, hogy milyen hatásai lesznek a tár­sasági törvénynek, de azt sem tudni pontosan, hogy az elkövetkezendő években mennyi tőke áramlik a me­gyébe. A miskolci pártbizottság véleménye szerint a térség foglalkoztatási szerkezete egyoldalú. Ez abból is lát­szik, hogy a foglalkoztatot­tak több mint fele a ter­melő ágazatokban dolgozik. Sajnos az iparnak éppen ab­ban az ágaiban, amelyeket nagy megrázkódtatások értek az elmúlt években. Ennek következményei ismertek: például 6000 fővel csökkent 1981. óta az iparban foglal­10 milíTó forinttal segítették, s ez csaknem egynegyede a beruházások összes költségé­nek. Helyeslik továbbá, hogy a városi tanács a vá­ros fejlesztését regionális szemlélettel oldja meg, így kiterjed figyelme a környék térségeire is. (Mályi, Nyék.) Minél gyorsabb intézkedést szorgalmaznak az ÉVM hosszú távú koncepciójának elkészítésére, az Avas Szálló rekonstrukciójának ügyében, valamint a bánkúti rende­zetlenségek megoldásában. Az ülésen bejelentették, hogy Lillafüredet az el­múlt héten kiemelt üdülőte­rületté nyilvánították. koztatottak száma. Ez a lét­számfogyás a következő években aem áll meg, sőt a hatékonysági követelmények szigorodása miatt a gépipar is kénytelen lesz létszámot csökkenteni. összegzésképpen Gulyik Zsolt azt mondta, hogy 1992- re várhatóan 8000—8500 munkanélküli lesz a térség­ben. Annak ellenére, hogy a hírközlés, a kereskedelem, a vendéglátás és a magánszfé­ra legalább másfél ezer dol­gozóval többet kíván foglal­koztatni a következő évek­ben. Miskolcon és környékén is olyan ellentmondásos a helyzet, mint a megye többi részén: vagyis a munkahely- kínálat még mindig maga­sabb, mint a munka nélkül maradtak száma. A struktu­rális munkanélküliségen igen nehéz lesz változtatni né­hány esztendő alatt, mivel a térségben lévő munkanélkü­liek háromnegyede segéd­munkás, ugyanakkor már ma is elsősorban szakmunkáso­kat várnak. A miskolci pártbizottság szerint, reménytkeltő, hogy a December 4. Drótművek és a Chinoin létszámnövelést tervez, s egyre több szó esik gyümölcs- és műanyagfeldol­gozó letelepítéséről a régió­ban, sőt a gépkocsigyártás­ba is bekapcsolódhatnak a város és környékének cégei. A testület egyértelmű állás­pontja, hogy a jövőben min­denképpen a hatékonysági követelmények végrehajtását támogatja, még ha ez lét­számleépítéssel is jár majd együtt. — fónagy — Idegenforgalmi tanácskozás Megkezdődött az aratás (Folytatás az 1. oldalról) MÁV is, mivel az export- búzának naponta, rendsze­resen biztosítja a kocsikat. A helyi kapacitás kétezer vagon tárolására alkalmas, de a kereskedelmi vezető szerint, még egyszer ennyi kellene. A meglévő magtárak fer­tőtlenítése befejeződött, és a GMV-nél vár iák az első szállítmányokat. Bányilc Gyula éppen érkezésünk előtt beszélt Kiss Jánossal, a taiktaközi tsz elnökével, aki úgy tájékoztatta, hogy Csobajról, július 10-e körül érkezik az első búzaszállít­mány. Szerencs és vonzás­körzetéből 24 ezer tonna kenyérgabonát mér aratás idején beszállítanak a gaz­daságok, * a többi marad helyben, s a bértárolásért jó pénzt kapnak, ami ton­nánként altár 165 forint is lehet. Az étkezési búza minő­ség szerinti átvételéről any- nyit, hogy a malmi szok­ványbúza árát döntően a nedvessikér-tartalom befo­lyásolja majd. A GMV Szerencs körzeti üzeméhez tartozó 13 takar­mányboltban az aratás ide­je alatt is folyamatos lesz az ellátás, lesz elegendő ta­karmány és táp a jószágok részére. Bizonyára irigylik a kör­zet terményszállítói az en- csieket, a bőcsieket, ahol nagy gabonasilók, hatalmas garatok fogadják a jármű­veket, vontatókat, pótko­csikkal együtt, hogy ne le­gyen akadályozója az aratás­nak a szállítás. Mert amíg itt a • szerencsi körzetben nem épül új tároló, fogadó­garat, addig küszködnek a járművezetők tolatással, a kocsik oldalán kivágott ap­ró nyíláson csordogáló ter­ménnyel, sorban állással, vá­rakozással. Csak remélhet­jük, hogy a tárolótér bőví­tése, korszerűsítése egyszer itt is megvalósul. Bckecsi Szabó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents